Békés Megyei Népújság, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-01 / 77. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA NÉPÚJSÁG 1977. ÁPRILIS 1., PÉNTEK Ára: 80 lillér XXXII. ÉVFOLYAM. 77. SZÁM M A: MIRŐL ÍR A PENZENSZKAJA PRAVDA? (3. oldal) EGÉSZSÉGÜGYI HÉT ECSEGFALVÄN (4. oldal) KLUBOT SZERVEZTEK SARKADKERESZTŰRON (3. oldal) Hz ifjúság egészsége, fizikai képessége, edzettségi állapota és annak folyamatos fejlesztése alapvető társadalmi érdek Tanácskozott Békés megye sportparlamentje Az utóbbi évek legjelentősebb sportaktíva ülésére került sor tegnap délelőtt Békéscsa­bán, a városi tanács dísztermében Kétszáz pártmunkás, tanácsi, tömeg szervezeti, oktatási és sportvezető kapott meghívást arra az érte­kezletre, amelyet az MSZMP Békés megyei bizottsága hívott össze. A sportaktíva résztvevői az ifjúsági tested­zés és sport időszerű kérdéseit, valamint az Edzett ifjúságért" mozgalom bevezetésével kapcsolatos feladatokat tárgyalták meg. Az ülés elnöke, Nagy János, a megyei tanács el­nökhelyettese üdvözölte a résztvevőket, közöt­tük Obranovics Józsefet, az MSZMP KB köz­igazgatási és adminisztratív osztályának mun­katársát, dr. Szigeti Gábort, az MSZMP Békés megyei bizottságának osztályvezetőjét, Szabó Miklóst, a KISZ Békés megyei bizottságának első titkárát, Nyári Sándort, a Hazafias Nép­front megyei titkárát, Bocskai Mihálynét, az SZMT titkárát, Sasala Jánost, az MSZMP bé­késcsabai városi bizottságának titkárát, Aracz- ki Jánost, a békéscsabai Városi Tanács elnö­két, Ivicz Imre alezredest, az MHSZ megyei titkárát. A sportaktíva vitaindító előadását Gyula­vári Pál, az MSZMP .Békés megyei bizottságá­nak titkára tartotta. — A párt felszabadulásunki óta mindig nagy figyelmet szen­telt a dolgozó nép kulturális színvonala emelésének. Senki elölt nem lehet kétséges, hogy az elmúlt 32 év alatt kulturális j téren számottevő eredmények j születtek. A hetvenes évek ele-1 .Tétöl, konkrétabban az MSZMP j XI. kongresszusa óta, a fejlett | szocialista társadalom építésé- j nek szakaszában, fokozott je-1 lentőségre tett szert a közmű -1 velődés-politika. Ugyanakkor a! közművelődés fogalmának mó-1 dosulása nagymértékben close-; gítette, hogy a testkultúra is i egyre inkább beépüljön a szó-; cialista kultúra egészébe. A fi- j zikai munka csökkenése, a sza- bad idő növekedése miatt ko- í runkban a testkultúra egyre' fontosabbá válik. Ezt a megái- j lapítást alátámasztják azok a! jelek is, melyek az egészségügyi, honvédelmi és egyéb területekről; jelentkeznek. Lényegük -abban rejlik, hogy a fiatalok testi,! erőnléti fejlődése nem harmo- j nikus. A testi egészség, a testi képességek fejlődése vem tart j lépést a szellemi képességek nö­vekedésével. E társadalmi felis­merés diktál’a azt a követel-1 mépvt. hogy a testkultúrát fej-: lesktő tevékenységet, be kell épí- j teni mindennapi életünkbe — j mondotta bevezetőként Gyulavá­ri Pál. Beszédének további részében j •szólott arról, hogy az utóbbi j évelőben társadalmi jelentőségé- j nek' megfelelően, egyre inkább j napirendre. került az ifjúság testnevelésének és sportjának ügye, számos párt, és állami ha­tározat született: egyrészt a sportirányítás rendszerének át­szervezésére. másrészt az isko­lai testnevelés és sport, vala­mint az ifjúsági tömegsport fej­lesztésére. A testedzéshez szük­séges feltételek némi javulást mutatnak. Az ifjúsági törvény, az MSZMP PB 1975 december határozata, a KISZ, az úttörő- szövétség, f szakszervezetek, az MHSZ-szervek különböző sport­os turisztikai akciói, a harmadik testnevelési óra bevezetése, a diáksnort úi szervezeti formái­nak kialakítása, a kultú'*- és művelődési házak snortcélokra vo1ó alkalmassá tétele révén — nőtt a sportmozgalomban részt vevők száma. Örvendetes a tö- megtéstedzés iránvába ható — pozitív — szemléletváltozás is! A megyei pártbizottság és szer­vei — az elmúlt év márciusá­ban a testnevelés és sport irá­nyításában érintett megyei szer­Gyulavári Pál, a megyei pártbi­zottság titkára vitaindító előadá­sát tartja vek vezetőivel — koordinációs értekezleten meghatározta az egységes cselekvés feladatait. A párt megyei végrehajtó bizott­sága. 1976 júniusában az oros­házi városi pártbizottság jelen- j tése tükrében vizsgálta a test-j nevelés és sport helyzetét. Ál-! lásioglalásban határozta meg az I egész megyére érvényes tenni- j valókat. 'Leszögezte: a határo­zat végrehajtásának meggyorsí­tása alapvető feladat. A cselek­vés egységének megteremtése az állami, társadalmi és tömegszer­vezetek együttes feladata. — A teljesség igénye nélkül említem meg — folytatta a me-; gyei pártbizottság titkára —, j melyek azok a problémák, ame­lyek a korábbi határozatok óta is fellelhetők. A testnevelés és tömegsport ■ még mindig nem kapta meg a társadalompoliti­kai jelentőségének megfelelő fi­gyelmet. A tömegsporttal kap­csolatos társadalmi és egyéni szemléletben nem következett még be alapvető változás. Az egyesületeket, tömegszervezete­ket, s a vezetőket is — ma még mindig a minőségi versenyszem­lélet jellemzi A szabad időben, szórakozás- szerűen űzött sportolási formá­kat sem tudják megyei vagy or­szágos versenyek nélkül elkép­zelni. Sokkal több energiát for­dítanak -a 30—40 „versenyző" \ felkészítésére, egy megyei dön-1 tőre. mint arra, hogy üzemük­ben minél többen sportoljanak szórakozásszerűen. Hasonló jelenség tapasztalható egyesületeink egy részénél is. Csak a szakosztályi keretekben hajlandók foglalkozni fiatalok­kal — de ott is csak azokkal, akik az „utánpótlás'’ szempont­jából szóba jöhetnek. Aki en­nek a kritériumnak nem felel meg — azt inkább eltanácsol­ják. Ma még kevés olyan sport- egyesülét van. amely meghatá­rozó lenne a lakóterület vagy üzem tömegsportjára, vezetné, szervezné, irányítaná azt. Szin­te egyedinek számít, a tömeg­sporttal való foglalkozásnak az a formája, amely az Orosházi Üveggyárban és a Szarvasi Ál­lami Gazdaságban honosodott meg. Ezeken a helyeken a párt-, gazdasági és tömegszervezeti ve­zetés is fontos feladatának, az emberekkel való foglalkozás, tö- rődés módszerének fogja fel a sportolás feltételeinek megterem tését. szervezését. Támogatjuk, s erősíteni szeretnénk az ifjúság tömegsportjának ilyen , értelmű szervezési módszereit! A másik fontos tényező: még ma sem kellően összehangolt és folyamatos a propagandamunka — bár javult a korábbiakhoz ké­pest. A testedzés és a sport nem; vált még a szocialista életmód' részévé — holott a szabad idő növekedése erre lehetőséget te­remtene. Szerte a világon felvetődik, hogy a „civilizált világ'’ első számú problémája a mozgássze­génység. A dúsan rakott aszta­lok, az egyre könnyülő testi munka, ülés a munkahelyen, a gépkocsiban, a tévé képernyője előtt: mind-mind ellenségei egészségünknek. A ..modern’’ be­tegségek a mozgásszegény élet­módban keresendők. Éppen ezek a tényezők indokolják a szolgál­tató jellegű kondicionáló ter­mek. a munkahelyi testnevelés és gimnasztika, a sportszer és turisztikai felszerelések kölcsön­zésének, a nvit.ott pálva- és tor­naterem-akciók sürgetését, meg­teremtését. Beszéde második részében a megyei pártbizottság titkára az iskolai testnevelés és tömegsport hazai problémáit boncolgatta. Megállapította azt, hogy való­ban kevés a létesítmény, de — példákkal illusztrálta — azok sincsenek megfelelően kihasznál­va A katonai sorozások orvosi vizsgálati adatai bizony ít- (Folytatás a 3. oldalon) Kiosztották az 1977. évi kiváló és érdemes művész kitüntető címeket Csütörtökön az Országház ku­polacsarnokában ünnepélyesen kiosztották az 1977. évi „kiváló” és „érdemes művész” címeket. ,Az ünnepség elnökségében he­lyet foglalt Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Óvári Miklós, a! Központi Bizottság titkára, az! MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Possgay Imre kulturális miniszter és Kornidesz Mihály, az MíSZMP KB tudományos, • közoktatási és kulturális osztá­lyának vezetője. A kitüntetéseket Pozsgay Im­re kulturális miniszter adta át. Ugyancsak tegnap, a Fészek Művészklubban rendezett ün­nepségen adták át az idei irodal­mi és művészeti középdíjakat. Megjelent Aczél György, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, Óvári Miklós, a Központi Bi­zottság titkára, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai, Pozsgay Imre kulturális minisz­ter, Kornidesz Mihály, a Köz­ponti Bizottság osztályvezetője és Orbán László, az Országos Közművelődési Tanács elnöke, valamint politikai, művészeti életünk számos más ismert sze­mélyisége. A Kulturális Minisz­térium képviseletében Tóth Dezső kulturális miniszterhe­lyettes nyújtotta át az elismerő kitüntetéseket. Nem döntenek nélkülük fl bizalmiak munkájáról tárgyalt az Építők Szakszervezetének Békés megyei bizottsága Tegnap, március 31-én dél-1 előtt Békéscsabán ülést tartott az Építők Szakszervezetének Bé- j kés megyei bizottsága. Ezen az ülésen a bizottság tagjai meg­tárgyalták annak az időszaknak a tapasztalatait, amelyben a szakszervezeti bizalmiak a SZOT elnökségének tavaly májusi irányelvei alapján már megnö­vekedett jogkörrel tevékeny­kedtek. A megyei bizottság 1976 októ­berében a vállalati igazgatókat és szb-titkárokat értekezleten tájékoztatta a bizalmi munka j fejlesztésének feladatairól, a bi­zalmiakat pedig november kö­zepén külön oktatáson készítet- j ték fel megnövekedett teendőik ellátására. Természetesen a tá-J jékoztatás és oktatás csak azok-1 nál a vállalatoknál érte el cél- ! ját, ahol az ügyrendet illetve a • működési szabályzatot is módo- | sítotlák a bizalmi jogkörének bővülését figyelembe véve. i A SZOT elnökségének hala- | rozata értelmében ez év janu-] árjában és februárjában a szak- ; szervezeti bizalmiak csoportér- I tekezleteken 'tartották meg első beszámolójukat, végzett munká­jukról. Ezekből a beszámolók­ból általánoéságban az derült ki. hogy a bizalmiak többsége megértette a nagyobb felelős­seggel járó új feladatokat és a gazdasági vezetők közül is a legtöbben nemcsak lehetővé te­szik a bizalmiak bevonását a döntések előkészítésébe, hanem igénylik is ezt. E ,ió tapasztalatok mellett azonban előfordul még olyan 'S, hogy a bizalmiak egy részenem ismeri teljesen sem feladatait, sem jogait. Ugyanígy bizonyta­lanság fakad néhány helyen abból is, hogy nem találták meg még azt a legjobb módszert, amellyel a bizalmi munkáját a szélesedő üzemi demokrácia ré­szévé tehetnék. Ezért fontos a továbbiakban is az egyik leg­fontosabb feladatnak tekinteni a bizalmiak képzését és tájékoz­tatásuk javítását, valamint mun­kájuk folyamatos értékelését — állapította nieg az Építők Szak- szervezetének Békés megyei bi­zottsága csütörtöki ülésén. Szakszervezeti aktívák kitüntetése Ülést tartott a KPVDSZ megyei bizottsága Tegnap, csütörtökön délelőtt, j az SZMT székhazának nagytér- I méhen tartotta ülését a Keres-1 kedelmi, Pénzügyi és Vendég­látóipari Szakszervezet Békés megyei bizottsága. A tanácskozá­son Rákóczi Ferenc, a KPVDSZ megyei bizottságának titkára mondott szóbeli kiegészítőt; melyben értékelte a szakszerve­zet múlt évi tevékenységét, ezen belül is az alapszervezetek, il- | letve az osztálybizottságok mun- ! kaját, a szakszervezet és a gaz- J dasági vezetés kapcsolatát. A i múlt évi számvetést követően az idei esztendő tennivalóit tárta a megyei bizottság tagjai elé. A megyei titkár szóbeli kiegészítő- j jét követően hozzászólásokkal folytatta tanácskozását a testület. Többek között szót kért a tanács­kozáson Zenkó Béla, a KPVDSZ központi vezetőségének alelnöke, aki — miután értékelte a megyei bizottság munkáját — több or­szágos vonatkozású feladatról is tájékoztatást adott. Ezt követően hazánk felszaba­dulásának 32. évfordulója alkal­mából szakszervezeti aktívák ki­tüntetésére került sor. A Szak- szervezeti Munkáért arany foko­zatú kitüntetést kapott Soós Ká­roly, a békéscsabai nyugdíjas he­lyi csoport szb-titkára, Szabó Imre, az Univerzál Kiskereske­delmi Vállalat szb-titkára. Kép­iró Lajosné, a Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ szb gazdasági felelőse. E kitüntetés ezüst fokozatát vette át Bottyán Jánosné, az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ gádorost..osz­tálybizottsági titkára és Birkás István, az Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat orosházi főbizal­mija. A SZOT oklevelét 25, a KPVDSZ emlékplakettjét 12 szakszervezeti aktíva kapta meg. A kitüntetéseket Zenkó Béla, a KPVDSZ központi vezetőségének alelnöke adta át. '

Next

/
Thumbnails
Contents