Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-12 / 60. szám

Márciusi teendők a gyümölcsösökben Brigádok olvasókönyve A szocialista brigádok közművelődési vetélkedőjének egyik fontos részfeladata szépirodalmi művek olvasása, megbeszélése Ehhez nyújtunk segítséget a vetélkedőn részt vevő brigádoknak, bár nemcsak a benevezettek olvashatják haszonnal Szabad Olga könyvtáros rövid ismertetőit. Gárdonyi Géza: lámpás Főhőse Kovács Ágoston, lel­kes, felvilágosult, fiatal tanító. A cím tehát jelképes. A tanító: Lámpás. Azzá kívánt válni, de hamar felismeri, hogy az egy­házi iskola tanítója a pap ár­nyékában él, s szolga lehet csu­pán. A történet abban az időben játszódik, melyről így emléke­zik a történelem „1848, te csil­lag”. Kovács Ágoston, mint if­jú férj az elsők között áll Kos­suth zászla'ja alá. Távollétében felesége a pap szeretője lesz. A hazatérő honvéd be sem lep volt otthonába, hanem új életet kezd. Egy kis iskolában munkát kap. Itt új szerelem lobban fel közte és az öreg mester lánya közt. Ebből a szerelemből gyermek fogan, de Kovács Ágoston kép­telen elválni hűtlen asszonyától. A fiatal lány, Ida öngyilkos lesz. Kovács mélységesen elkeseredve ismét iskolát vált. Egy minden dogmatizmustól mentes pap is­kolájában tanít, s egy jólelkű, fiatal, sváb özvegy személyében élettársat is talál. A regény befejezése élesen bí­rálja a korabeli társadalom kul­turális szemléletét. A tanító 50 évi lámpásként végzett nevelői munka után kisebb kitüntetést kap, mint eg.v lovász. Gárdonyi e műve számos élet­rajzi elemet tartalmaz. Világné­zetét is jól tükrözi. Felvillan benne érzelmi alapról kiinduló ateizmusa, antiklerikalizmusa. Hernádi Gyula: Az erőd Abszurd mű, némi valóság­alappal, de ezeket a jelzőket még ki kell egészíteni azzal is, hogy rendkívül izgalmas olvasmány. Az olvasó kénytelen beleélni magát a regény atmoszférájába, s követni az írót. Az erőd lehet a II. világhá­borúból megmaradt erődrend­szer, lehet akár a Maginot-vo- nal vagy a Metaxas erőd, de ez az ERŐD csak Hernádi képzele­tében létezett. Az író azzal a gondolattal ját­szik, mi lenne, ha ezeket az üzemen kívül helyezett erődö két dúsgazdag emberek szóra­koztatására. idegeik borzolásá­nak céljából „hasznosítanák”. Játékból itt igazi miniháborút csinálhatnának maguknak azok a pénzemberek, akik a nagy hábo­rúkat másoknak csinálják, má­sokkal csináltatják. Partnereik a vérre menő, az agresszív hajla­mokat felszabadító és egyben le­vezető játékháborúban hírhedt „fémjelzett” zsoldosok. Megjár­ták a „villámháború” csatatereit, Kongót, Vietnamot. Az agresszív ösztönök kiélése a cél. Ezért tiltja be a junta, mely a játékot Szervező Társa­ság vezetőnőjében háborúellenes prófétát vél felismerni. Betiltja s egyben államosítja a céget. Hernádi Gyula írja Jancsó Miklós forgatókönvveit. Hernádi —‘Jancsó tudatunkban ikerpár­ként él. Ez a könyv nem került filmszalagra, de oly érzékletes, képszerű, hogy az olvasó maga előtt látja a történteket. A gyümölcsfák és gyümölcs- termő t/)krok károsító! ellen az eredményes védekezés alapja több agrotechnikai eljárás és az azt követő télvégi lemosó per­metezés. Ezeket a munkákat az almástermésűeknél, csonthéja­soknál, és a bogyógyümölcsűek- nél egyaránt el kell végezni. Az agrotechnikai eljáráson értjük a fák és bokrok ápolását és tisztogatását. Lényeges agro­technikai művelet még a gyü­mölcsmúmiák. a fán maradt le­velek eltávolítása, a lehullott lomb leforgatása és a talajerő­utánpótlás is. Ezek után kerül­jön sor a tél végi lemosó perme­tezésre, úgy, hogv a permetlé a fák, bokrok minden részére el­jusson. A permetezés ideje a bogvó- gvümölesűek esetében március első dekádja, a gyümölcsfák ese­tében pedig március második de­kádja. A házikertekben alkal­mazható készítmények közül a Gyümölcnfaolaiat, a Novenda pasztát és a Neopolt javasoljuk. Gyümölcsfaolajat, a Novenda évenként lehet használni, kizá­rólag alma, körte, ribiszke és köszméte esetében. Alkalmazá­sát akkor javasoljuk, ha erős, ré­teges kaliforniai pajzstetűfertő- zés van az említett növényeken. Alkalmazási töménysége: 5 szá­zalék. Novendát akkor érdemes hasz-. nálni, ha az erős kaliforniai pajzstetű- és vértetűfertőzés mellett egyéb kártevők jelen­létét is észleljük (sodrómoly. bimbólikasztó. takácsatka, levél­tetű és körtebolha tojásfertőzött- ség). Ezt a szert — az említett növényeken kívül — szilván is lehet használni, mindig 2 száza­lékos töménységben. A Neonolt 5 százalékos töménységben bár­mely kultúrában használhatjuk, közepes vagy gyenge kaliforniai pajzstetűíertőzöttség esetében. Csonthéjasoknál (például ősziba­rack! jó hatásfokkal Véd a le- véllikasztó gombák és a levél- fodrosodást okozó gomba ellen is. Ezen gombák ellen jó hatású még a kétszázalékos bordói lé is. Jáki Jenő növényvédelmi szakmérnök Két sorban... GYAKORLATTÁ vált Kis feladatot is lehet óriásira aggályoskodni MEGGYŐZŐDÉSEM A szenttéavatás nem kárpóto' a földön elmulasztottakért ÜTBAIGAZt TÁS Tiszta almokért menj vissza a gyermekkorba ■ MEDITÁCIÓ A díszsírhelyért bizony nagy árat kell fizetni HITROMBOLÁS Akik igeként hirdették- „Ne öljI" azok áldották meg a fegyvereket is MEMÓRIA A nőknek tett ígéretünket felejtjük el a leghamarabb TÉVHIT Azt hiszi a fején, pedig szarvain hordja a kalapot REKLÁMHATÁS Az egészségvédő szipka is dohányzásra csábít EGÉSZEN KIS FOCI Válogatott keretünkben egyedül a gyúró helye biztos VAN RÁ PRECEDENS A széphez sem könntfü hűségesnek maradni OKI Mi okozza a földrengéseket? A katasztrofális romániai föld­rengés újabb figyelmeztető jel volt; a föld belső erői soha nin­csenek nyugalomban es még a XX. századi tecHnikai fejlett­ség sem képes akadályt állítani e félelmetes belső energiák út­jába. Ez a romániai földrengés csupán egyike volt annak a föld- rengéses katasztróíasorozatnak, amely 1976. február 4-én a kö­zép-amerikai Guatemalában kez­dődött el és amely huszonkét- ezer emberéletet kívánt. A földrengések < legtöbbje tavaly májusban pusztított Dél-Ame- rikában, a Szovjetunió üzbégiai területén, Észak-Olaszország- ban, sőt a hónap végén Kíná­ban, amely utóbbi földrengés" nyitánya volt a példátlan mé­retű júliusi és augusztusi kínai földrengéseknek. Augusztusban Alaszka és a Fülöp-szigetek tér­ségében pusztított földrengés. Két övezet Ha törvényszerűséget kere­sünk a földrengések kipattanási helye között. akkor kiderül, hogy mind a közeli múlt. mind az elmúlt évszázadok jelentős földrengései két övezetben kon­centrálódtak. Az egyik övezet Anyanyelvi őrjárat: Nyelvünkben van néhány olyan szó. amelyet igen gyakran használunk, de sokszor fölösle­gesen, hézagpótló funkcióval vagy csupán nyelvi kényelmes­ségből ismételgetjük. Ez a gya­kori használat azonban káros, hiszen elkoptatja a szó informá­ció értékét, másrészt szegénye­sebbé. unalmasabbá teszi be­szédstílusunkat. Ilyen szó töb­bek között: a csinál. A szóval más európai nyel­vekben is találkozunk, sőt gya­kori használatára is van példa, így a németben a csinál igével alkotott szószerkezetek termé­szetesek és meg is felelnek a nyelv természetének, így azokat nem tekinthetjük hibának. Ha­sonló a helyzet más indoeurópai nyelvben is, így a latin nyelv­családhoz tartozó nyelvekben. A magyar nyelvtől azonban idegen ez a szóhasználat, pontosabban csak bizonyos esetekben indo­kolt. Nyelvünkben ugyanis ezt a feladatot az igekötők töltik be jórészt, amit más nyelvekben a csinál igével alkotott szó- szerkezettel fejeznek ki. A csinál ige ak élet minden­napi területén használatos ami bizony dagalyossá teszi nyelvűn­CSINÁL két. A tanulók a házi feladatokat megcsinálják, az emberek teive­ket csinálnak, a dohányosok füs­töt csinálnak, a fényképész ké­pet csinál, a gyerekek pedig lár­mát csinálnák. Ezen szószerke­zetek helyett egyszerűbb és vá­lasztékosabb. ha így fejezzük ki magunkat: a házi feladatokat elkészítik vagy inkább megír­ják. terveznek, füstölnek, fény­képeznek és lármáznak. Az építkezők gyakran hasz­nálják ezt a kifejezést, hogy házat csinál. Pedig a házat nem csinálják, hanem építik. Hason­lóan nem bajt csinálunk vagy rosszat csinálunk, hanem sokkal árnyaltabb és választékosabb, ha a nép által alkotott állandósult szókapcsolatot, szólást választ­juk: rossz fát tett a tűzre, bajba keveredett. De sorolhatnánk vég nélkül a nyelvi példákat, s ezek jelentős része nyelvi kényelmes, ségből fakad: a tüzet csinál he­lyett mennyivel választékosabb és szebb ezen kifejezés, tüzet rak, tüzet gyújt. Hasonló példa az előbbihez a következő is, ami­kor este lefekvéshez az ágyat megcsinálják, holott az ágyat megvetik, megágyaznak. A min­dennapi beszédben egyesek az­tán házasságot csinálnak, pedig valójában házasságot kötnek, házasodnak, házasságra lépnek. Az igazsághoz tartozik az is, hogy ilyen egyértelműen nem űzhetjük ki 'nyelvünkből a csi­nál igét. Tagadó formájú szer­kezetekben helyénvaló az ige használata, és ilyenkor használ­juk is. Nem csinál titkot szerke­zet esetében helyénvaló tehát, mert a nem titkol kifejezés je­lentésárnyalatban eltér az előb­bitől. Hasonló esetről beszélhe­tünk, ha a dohányosnak azt mondjuk, hogy Ne csinálj akko­ra füstöt (tehát dohányozz ke­vesebbet) vagy Ne füstölj (azaz ne cigarettázz). A két kifejezés jelentése különbözik egymástól, az utóbbi bizonyos akarati té­nyezőkkel többet mond, mint az előző. Tehát ilyen esetekben használnunk kell a csinál igé­vel létrehozott szerkezetet. A példák talán bizonyították, hogy alkalmanként használható a csinál ige, máskor azonban ke­rüljük. A helyes nyelvhasználat megköveteli, hogy igeképzős alakkal vagy más kifejezéssel el­kerüljük a megannyi „csinál- mány” gyakori használatát. Fülöp Béla a Csendes-óceán partvidékét kíséri, míg a másik az eurá- zsiai-lánchegység környezetéhez tartozik. A pusztító földrengé­sek többsége a Csendes-óceán peremvidékére esik, míg az eurázsiai-hegységrendszer gya­koriságban csak ez után kö­vetkezik. Vannak viszont a földnek hatalmas térségei, ahol a földrengésekről szinte csak hírből hallanak az emberek. Mi ennek az egyenlőtlen el­oszlásnak az oka? Amióta az ember egyre jobban megismeri a föld belső szerkezetét, sőt alá- száll az óceánok mélyébe is, egyre pontosabb feleletet tud adni erre a kérdésre. Földünk sziláid kőzetburka az új kuta­tások alapján leginkább valami teknősbéka páncéljához hason­lítható. Ez azt jelenti, hogy a kőzetburok nem egységes, ha­nem több önálló darabkából, „kőzetlemezből” áll. Ezeknek a kőzetlemezeknek a vastagsági! általában 8«—120 kilométer kö­zötti. E fantasztikus vastagságú lemezek nincsenek nyugalom­ban, hanem az alattuk állan­dóan áramló izzó magna hatá­sára egyes övezetekben távolod­nak egymástól, más övezetek­ben egymás felé közelednek. A távolodás térségei az óceánok közepén húzódó víz alatti hát­ságok, míg a közeledés elsősor. ban a mélytengeri árkok, a hosszan elnyúlt szigetívek, il­letve az ezekkel szomszédos fiatal lánchegységek területén következik be. Ez utóbbi térsé-. gekben az egymásnak ütköző kőzetlemezek iszonyatos erők hatására összetöredeznek, egy­más alá buknak. Ha egy véko­nyabb kőzetlemez kisebb sűrű­ségű, nagyobb vastagságú má­sik kőzetlemeznek ütközik —• ez következik be a Csendes-óce­ánt körülvevő térségekben —, akkor a vékonyabb lemez igen nagy mélységbe is alábukik és ezért a földrengések több száz kilométer mélységből is kipat­tanhatnak. 100 km mélységben A legmélyebb földrengések a 700 kilométert is elérik. A felszíni pusztítás szempontjából azonban sokkal károsabbak a kisebb mélységű rengések. Az eurázsiai-hegységrendszer tér­ségében a földrengések általá­ban kisebb mélységben pattan­nak ki, mint a Csendes-óceán környékén. A romániai földren­gés fészke pl. 100 kilométer mélységben volt. Ez utóbbi öve­zetben pattant ki az említett észak-olaszországi földrengésso­rozat tavaly május 6-án, e tér­ségbe tartozik az Uzbég SZSZK területén május 17-én lezajlott földrengés és a közeli múlt tö­rökországi katasztrófája is. Ez a térség azokból a tengeri üle­dékekből épül fel, amelyek év- százmilliókon át a mai Földkö­zi-tenger ősében, az ún. Teth.vs- tengerben egymásra halmozód­tak és amelyeket az egymáshoz közeledő — Eurázsiát, illetve Afrikát hátán hordozó — kő­zetlemezek a magasba présel­tek. Kétségtelen, hogy az elmúlt több mint egy év alatt a ka­tasztrofális földrengések száma megnőtt a korábbi évekhez vi­szonyítva. Ebből azonban sem­miféle távolabbi következtetést levonni nfem lehet, hiszen a föld múltjában is sűrűn válta­koztak aktívabb és nyugodtabb időszakok, másrészt a földren­gések gyakorisága emberi lép­tékkel mérve, szinte semmit­mondó, hiszen olyan ez, mint hogyha ezredmásodperc alatt akarnánk megítélni egy emberi életet a születéstől a haláláig. Lehetséges előrejelzés Mégis fölvetődik a kérdés, hogy a tudomány képes-e előre jelezni a katasztrofális rengé­seket vagy esetleg — legalábbis a távolabbi jövőben — megaka­dályozhatja-e ezek • kipattaná­sát? Azt mondhatjuk, hogy az elvi lehetőségek megvannak a földrengések előrejelzésére. így például a föld nagy töréses öve­zetei mentén lézersugárral mu­tathatják ki a legkisebb elmoz­dulásokat is. A nagy erejű ren­géseket megelőző kisebb elő­rengéseket az érzékeny földren­gésmérő műszerekkel biztosan kimutatják. A kőzetlemezekben felhalmozódó feszültség elvál­tozásokhoz vezet a föld nehéz­ségi erőterében és mágneses te­rében és ezek a változások ér­zékeny műszerekkel kimutatha­tók. A radioaktív anyagok bom­lása során keletkező gázok fel- szaporodása bizonyos törések mentén a fokozódó aktivizáló­dásra figyelmeztet. A kéreg­mozgások megváltoztatják a kutakban a vízszint magassá­gát, hévforrások apadhatnak ki vagy kezdhetnek intenzív mű­ködésbe. Egyes állatfajok nyug­talan viselkedése is figyelmez­tethet egy katasztrófa közeled­tére. Mindezek azonban csak a felkészülést tehetik lehetővé. A ' károk csökkentését csak a meg­felelő, meglehetősen költséges földrengósbiztos építkezés biz­tosíthatja. Arról azonban, hogy a földrengések kipattanását az emberiség megakadályozza, a1 tudomány jelenlegi állása sze­rint még le kell mondanunk.^ Juhász Árpád \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents