Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-12 / 60. szám

M A: ■A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai 1977. MÁRCIUS 12., SZOMBAT Ära: 1,— forint XXXII. ÉVFOLYAM, 60. SZÁM MEGKEZDŐDÖTT A NYERSTÉGLA- GYÁRTÁS (3. oldal) ASSZONYOK ACÉLKÉKBEN (4. oldal) AZ ELSŐ TAGGYŰLÉSEK UTÁN (5. oldal) Általános társadalmi cselekvéssé kell alakítanunk a közművelődést Aktívaülés Békéscsabán Tegnap délelőtt Békéscsabán, az MSZMP Békés megyei bizott­sága propaganda és művelődésügyi osztálya, valamint a Békés me­gyei Tanács V. B. művelődésügyi osztálya megyei közművelődési aktívaülést tartott a megyei pártbizottság tanácstermében. Az ülést Nagy Jenő_ a megyei pártbizottság titkára nyitotta meg, köszöntötte Rátki Andrást, az MSZMP KB munkatársát, az ülés valamennyi résztvevőjét, majd Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese tar_ lőtt előadást Nasry János, a megyei tanács elnökhelyettese tartott előadást. Mel­lette balról Rátki András, az MSZMP KB munkatársa, jobbról Nagy Jenő, a megyei pártbizottság titkára Bevezetőjében arról beszélt, hogy a társadalom általános fej­lődéséhez elengedhetetlenül fon­tos a tudat szocialista vonásai­nak, jegyeinek szüntelen erősí­tése, a közgondolkodás formálá­sa. Ennek a tudatosan irányított társadalmi tevékenységnek szer­ves része a közművelődés, mely sajátos eszközeivel kiegészíti, teljessé teszi és felerősíti az egyéb nevelési területek — fő­leg az iskolai oktatás-nevelés hatását. Szólt arról,! hogy a köz- művelődéssel kapcsolatos' szem­léletváltozás, a közművelődési párthatározat végrehajtása nem a népművelők kizárólagos fel­adata. — Ez a szemléletváltozás — mondotta — markánsan fogal­mazódott meg az 1976-ban el­fogadott közművelődési törvény­ben, mely meghatározza minden szerv, intézmény, vezető felelős­ségét és feladatát. A törvény közművelődési intézményekről és a közművelődést szolgáló in­tézményekről szól, -érzékeltetve, hogy a feladat általános társa­dalmi feladat és nem csak a népművelők ügye. — Engedjék meg, hogy né­hány mondatban számot adjak azokról az intézkedésekről, ame­lyeket a közművelődési pártha­tározat egységes értelmezése és végrehajtása érdekében tettünk. Intézkedtünk arról, hogy a tu­dományos igénnyel, kutatók, egyetemi tanárok közreműködé­sével el kell készíteni a megye 15 éves távlati közművelődési tervét... Ez a terv 1975-ben el­készült. Feladatként határoztuk meg az alsóbb szintű tanácsok részére' a települések közép, és hosszú távú közművelődési ter­vének elkészítését, ezek hatá­sára egyre eredményesebbé vált az éves egységes közművelődési tervek kidolgozása és végrehaj­tása is. A továbbiakban arról beszélt, hogy a megyei tanács létrehozta közművelődési bizottságát, mely sok igen lényeges témát tár­gyalt meg, orientációt és segíti séget adva az irányítást végző szakosztálynak, a végrehajtás­ban érdekelt, szerveknek, intéz­ményeknek. Ezután a közműve­lődés három — művelődéspoliti- kailag igen fontos — tevékeny­ségi területén folyó munkáról adott számot. Elemezte a mun­kásművelődés, a művészeti-élet, a művészeti nevelés, valamint a szórakoztatás, a szórakozva mű­velődés helyzetét. A munkásmű­velődésről elmondotta, hogy azt nem szabad a művelődésügy egészétől elszigetelten vizsgálni és fejleszteni. Ismertette a me­gye közoktatási és közművelő­dési intézményhálózatának fej­lődését, megemlítve, hogy a munkások művelődési lehetősé­geinek biztosításában ma még a feladatok túlnyomó többségét az állami közművelődési hálózat látja el. bár a szakszervezetek­ben folyó kulturális élet is je­lentős eredményeket mutat fel. — Meg kell azonban említe­nünk — folytatta —.. hogy a művelődési otthon jellegű in­tézmények egy része nem (ren- delkezik a közösségi művelődés­hez szükséges szakköri és klub- helyiségekkel. Mindezek szüksé­gessé teszik, hogy az ipari tele­püléseken elsősorban a könyv­tárakat és a művelődési otthon jellegű intézményeket korszerű­sítsük az igényeknek megfelelő­en és az anyagi erők összehan­golásával. Nem vitatható, hogy a munkásság általános és szak­mai műveltsége megyénk egé­szének fejlődését közvetlenül befolyásolja. E cél megvalósí­tása érdekében igyekszünk a felnőttoktatást szélesíteni, ered­ményességét javítani. A szak­munkások középiskolájában — például — az 1974—75-ös tanév­ben 883 munkás , vizsgázott ered­ményesen, jelenleg 1677-en jár­nak e középiskola első. második és harmadik osztályába. Tizenöt művelődési otthon jellegű in­tézményben működik magán- vizsgára felkészítő konzultációs központ/ mely a „Mindenki isko­lája” adásaira alapozza munká­ját. A munkásbrigádok között egyre népszerűbbé válik a me­gyei közművelődési vetélkedő, ebben az évben 637 brigád ne­vezett be erre. Kiszélesedett könyvtáraink kapcsolata a munkásokkal: 1975-ben a beirat­kozott olvasók 22 százaléka volt munkás. Hasonló pozitív válto­zásokat tapasztalhatunk múzeu­maink életében is: mintegy 500 szocialista brigádot tájékoztat­nak programjaikról és biztosít­ják a tárlatvezetést valafnennyi kiállításukhoz. Dicséretes, hogy a TIT kifejezetten a munkás­ság igényeire épülő formák ki­dolgozására törekszik, és az el­múlt évben az ipari munkások körében tartott ismeretterjesztő előadások száma 678-ról 996-ra növekedett. Az előadó ezután a művészeti nevelés megyei helyzetéről, a műkedvelő művészeti mozgalom és a hivatásos művészeti tevé­kenység legjellemzőbb vonásai­ról szólt. Megemlítette, hogy az irodalmi életben az itt élő alko­tóknak 1962 óta ad publikálási lehetőséget a Békés megyei Nép­újság „Köröstáj” kulturális mel­léklete, mely az utóbbi években főleg a fiatal tehetségek felka­rolásában végez jelentős mun­kát. Beszélt a megjelent kiad- ványokról, könyvekről, az Üj Auróráról, mely a megye irodal­mi életének művészeti alkotó- műhelyévé vált. A színházról el­mondotta, hogy annak társulata a színházi előadásokon kívül sok irányú közművelődési munkát végez; külön kiemelte a gyulai Várszínház országos hírű évad­jait. Foglalkozott a képzőművé­szeti kultúra kibontakoztatásá­val és a fejlődés további lehető­ségével. A műkedvelő művészeti mozgalomról elmondotta, hogy az önkifejezés sajátos alkalmait biztosítja a résztvevők számára, ugyanakkor a közösségi nevelés (Folytatás a 3. oldalon) Az „Edzett ifjúságért" I töniegsportmozgalom és az ifjúsági turizmus meg}ei intézkedési tervéről tárgvaJt a KISZ megyei bizottsága Mind szélesebb körben válik közismertté az „Edzett ifjúsá­gért” elnevezés, amely országos méretű tömegsportmozgalom es egyben a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség 1977—[ 78. évi akcióprogramja is. A tömegsport-mozgalommal és az ifjúsági turizmussal foglalkozó j KISZ KB és IB határozatok j végrehajtására készített intéz- j kedési tervét március 11-én, j tegnap délután rendkívüli ülé­sen tárgyalta meg a KISZ Bé- j kés megyei bizottsága. Merényi I József, a megyebizottság honvé- i delmi és sportfeielőse terjesz. \ tette a testület elé a tervet, j amely rögzíti a témával kap­csolatos megyei és helyi felada­tok megismertetésének, vala­mint a végrehajtás megszerve- j zésének fő tennivalóit. Az első szakaszban, 1977. má­jus 8-ig a terv szerint a KISZ-1 szervezeteknek és a tagságnak meg kell ismerni az új tömeg- [ sportmozgalom tartalmát. Cél | továbbá, hogy a mozgalom szer- í vesen kapcsolódjon az új, 77— i 78-as KISZ-ákcióprogramhoz, az egyéni feladatvállalásokhoz, I közösségi megbízatások rend- j szeréhez. Mint az a megyebi­zottsági ülésen többször is el­hangzott, az egész mozgalom lényege, legfontosabb célja az első lépésben: több sportolási lehetőséget teremteni! Ezt szol­gálja a „Sportudvart az iskolai tömegsportnak” pályázat is, me­lyet a KISZ megyebizottsaga, a megyei tanács vb művelődés- ügyi osztálya, testnevelési és sporthivatala, az SZMT, a KI-1 SZÖV és a MÉSZÖV közösen | hirdet meg. A közös alaphoz, amelyből a sikerrel pályázók­nak anyagi támogatást nyújta­nak, a KISZ-megyebizottság az 1977—78-as mozgalmi évben 4,10 ezer forinttal járul hozzá. Az intézkedési tervben szerepel többek között még az „Edzett ifjúságért” szervező bizottságok létrehozása, a sportfelelősök fel­készítése. Mint, az előterjesztett intézkedési terv tartalmazza, a békéscsabai megyei KlSZ-isko- la sporttelepét nyitottá nyilvá­nítják, tehát az a város, a me­gye lakóinak. közösségeinek rendelkezésére áll. A KISZ Békés megyei bizott­sága, a vitáiban elhangzott mó­dosítási javaslatokkal, kiegé­szítésekkel kibővítve elfogadta az intézkedési tervet, A testü­leti ülésen a bizottság tagjai megismerkedtek a megyei ta­nács vb művelődésügyi osztálya, testnevelési ép sporthivatala, a Szakszervezetek Megyei Taná­csa és az MHSZ megyei veze­tősége intézkedési tervével is, amelyet az említett szervek az „Edzett ifjúságért” tömegsport- rhozgalom indítására készítet­tek. A hasznos és tartalmas vi­tában a bizottság tagjai mellett elmondták véleményüket az érintett szervek képviselői is. Az ülésen végül a KISZ KB képviselője tolmácsolta a tele­vízió „Mozdulj!” műsora szer­kesztőinek javaslatát, hogy egy adást Békés megyéből közvetít­senek. A bizottság úgy döntött, hogy ezt vállalja, így a „Moz­dulj!” május 8-i adását me­gyénk egyik községéből közve­títik. Itt a tavasz Itt a tavasz, éled a határ, megyeszerte dolgoznak a földe­ken. A kardosi Egyetértés Tsz- ben az egyik legfontosabb mun­kát a dugványrépa prizmából való kitakarása és az ültetésre való előkészítése jelenti. Az idén 40 hektáron termeszt cu­korrépamagot a közös gazda­ság. Az elmúlt héten hozzáláttak az ezer hektár őszi kalászos fejtrágyázásához, s ennek a munkának a s/j részét elvégez­ték. A vetőgépek is munkába álltak. A szövetkezet 80 hektá­ron termeszt zöldborsót a kon­zerviparnak és ugyanilyen nagy­ságú területen telepítenek új lucernát. Ugyancsak vetik 12 hektáron a mákot. A magrépát dugványozzák; ezzel egyidőben válogatják a burgonya vetőgu­móit, s a jövő héten hozzálát­nak 12 hektáron e fontos élel- miszernövény ültetéséhez. A fó­liasátrakban a közeli napokban megkezdik a paradicsom veté­sét. A kétsopronyi Rákóczi Tsz- ben is az egyik legfontosabb munka a dugványrépa ültetése. Szerdától 120 tag ülteti ki mintegy 100 hektárra. Jó mi­nőségű a magágy, igaz, itt-ott kisebb foltokban még áll a víz. A közös, gazdaság 1120 hek­tár őszi búzája szépen telelt, s csak kisebb területen fejtrá­gyázták a kenyérgabonát. Jó ütemben halad a talajelőkészí­tés, hétfőn pedig négy géppel hozzálátnak a 140 hektár zöld­borsó. majd a 250 hektár cu­korrépa vetéséhez. A jövő hé­ten megkezdik a 102 hektár új lucerna telepítését is.

Next

/
Thumbnails
Contents