Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-11 / 59. szám
A csökkent munkaképességű dolgozók! helyzetét vizsgálta a NEB Számítógép a kórházban ■? Milyen krtriilmények köpött dolgoznak azok. akiknek munkaképessége, baleset vagy más oknál fogva csökkent? Hogyan segítik a tanácsok a csökkent munkaképességű dolgozók rehabilitációját? Milyen intézkedéseket tettek a tanácsok a foglalkoztatásukkal kapcsolatos rendelet végrehajtására? Többek között ezekre a kérdésekre keresett választ a közelmúltban a Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Vizsgálatot tartottak 11 vállalatnál, nyolc ipari szövetkezetnél, a járási hivatalokban, a tanácsok munkaügyi és egészségügyi szakigazgatási szerveknél. A-z • orosházi Alföldi Kőolaj- és Gázipari Gépgyár kivételével -valamennyi vizsgált vállalat létrehozta a csökkent munkaképességű dolgozókkal foglalkozó bizottságot, Legtöbb helyen az üzemorvos is tagja a bizottságnak, Munkájuk egyik jellemzője, hogy többségükben csak szóban tesznek javaslatot a könnyebb munkakörbe való elhelyezkedésre. Emiatt a rehabilitációs tevékenység nem érvényesül megfelelően. Más munkakörben foglalkoztatták Csak ' a Békéscsabai Konzerv- j gyár bizottsága rendelkezik I ügyrenddel. Ebben határozták j meg a rendelet végrehajtásával kapcsolatos feladatokat, a munkaköri jegyzéket, s a rehabilitált dolgozókról nyilvántartást vezetnek. Ám egyes vál. ; lalatoknál és szövetkezeteknél a : munkaköri jegyzék nagyon fog- ' hijas. Nem tartalmazza, hogy j milyen mérvű munkaképesség- j csökkenésével, illetve szakképzettséggel tölthető be a kijelölt j munkakör. A munkahelyek j többsége nem igényel szakképzettséget. Előfordult az is. hogy a csökkent munkaképességű dolgozót nem a munkaköri jegyzékben feltüntetett munkakörben foglalkoztatták. A Pamut- textllművek békéscsabai gyára az orvosszakértői bizottság által csökkent munkaképességűnek minősített dolgozót portás munkakörbe helyezte át papíron, de ténylegesen udvari seTermószetvédelem jogpropaganda, névadás A népfrontmozgalom országos központjába a helyi bizottságok tevékenységéről rendszeresen érkező híradásokból sokrétű, színes kép bontakozik ki a mozgalom országos működéséről. , A zalaegerszegiek például arról számoltak be, hogy az ottani tanács és a népfrontbizottság szervezésében .már ötödik esztendeje működik a megyeszékhelyen a városi tanácstagok klubja. A székesfehérvári elnökség és az ottani körzetek helyi nép- írontelnökséget együttesen szervezik az állampolgárok jogait, kötelességeit ismertető előadás- sorozatot, jogi esteket. Tóina megyében a HNF megyei elnökségének kezdeményezésére — az országban immár tizenhatodikként — létrehozták a kertbarátok megyei társadalmi szövetségét. A megye tavaly VI vagon gyümölcsöt és zöldséget adott a népgazdaságnak, s ebből 56 vagon a kistermelőktől származott. A szövetség fontos feladata lesz, hogy előmozdítsa a növekvő parlagterületek megművelését. A Somogy megyei Kertbarát Szövetség kezdeményezésére Kaposvárott megalakult a házikerti szaktanácsadók köre, Húsz kertészmérnök, gyakorló szakember vállalkozott arra, hogy rendszeres szaktanácsadást tart a kistermelőknek. A Szeged megyei Város Tanácsa és a HNF városi bizottsága azzal a felhívással fordult a helybeli lakossághoz: ötleteivel légyen segítségére a most épülő városrész és az ottani utcák. terek elnevezésében. gédmunkásként foglalkoztatta. Nem csoda, hogy a dolgozó elment a vállalattól. Javulnak a munkahelyi körülmények Szerencseié több a jó példa. Egyes vállalatok, szövetkezetek gondoskodnak a dolgozók átképzéséről. a megfelelő munkakörben való elhelyezkedésről. 1 Ilyen gyakorlatot folytat már több éve az Orosházi Üveggyár, ] s a Gyomai Háziipari Szövetkezet. Különösen nagy figyelmet fordítanak azokra a dolgozókra, akiknek a munkaképessége üzemi baleset miatt csökkent. A I rehabilitáltaknál a munkáké- j pesség-csökkenés általában 56 j százalék, vagy ennél kisebb. Ritka eset azonban, hogy rokkantsági fokot elérő dogozut foglalkoztatnának. A vizsgált gazdálkodási egy- j ségeknél a múlt évben 2477. a 1 csökkent munkaképességűek részére alkalmas munkahelyet tartottak nyilván. Ezzel szemben a foglalkoztatott csökkent munkaképességűek száma 1541 volt. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az ilyen dolgozók egy része eredeti munkakörben tevékenykedik. Persze vannak nagyon is dicséretes példák. A Gyulai Háziipari Szövetkezetben azokat a dolgozó nőket is csők- i kent munkaképességűeknek te- J kir.tik, akiknek három vagy több gyermekük van. Sőt azokat az egyedülálló nőket is, akik maguk gondoskodnak gyermekük eltartásáról, A rehabilitált dolgozók többségét az orvosszakértői bizottság minősítette csökkent munkaképességűeknek. A kötelezően előírt egészségügyi vizsgálatról maguk a vállalatok és a szövetkezetek gondoskodnak. A munkahelyi körülmények javítására is nagy súlyt helyeznek. Ez azonban nemcsak a csők- j kent munkaképességűek mun- | kakörülménveinek javítására j irányul. Több vállalatnál helyes | kezdeményezést állapítottak I meg a népi ellenőrök. A Békéscsabai Hűtőházban elvégezték a zajázintvizsgálatokat. Mivel a gépházban a halláskárosodás nyilvánvalóvá vált. nyomban intézkedtek. A szűrővizsgálat után két dolgozót máris más munkakörbe helyeztek át. A zajártalmak csökkentése érdekében az ajtókat és ablakokat szigeteléssel látták el. Széles körű szociális gondoskodás A csökkent munkaképességű dolgozók helyzetének rendezéséről szóló rendeletet a tanácsok csak részben hajtották végre, állapították meg a népi ellenőrök. A rehabilitációs munka irányítása és ellenőrzése foghíjas. A szakigazgatási szervek az éves munkatervek alapján csak általánosságban foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Ennek aztán az a következménye, hogy egyes vállalatoknál és szövetkezeteknél a rehabilitációs bizottságok munkája formálissá válik. A vizsgált szakigazgatási szervek .az elmúlt két évben 51 csökkent munkaképességű dolgozót helyeztek el a vállalatoknál. A népi ellenőrök tapasztalata szerint a foglalkoztatás érdekében igen sokat tett a sarkadi tanács. Rendszeresen figyelemmel kísérte a csökkent munkaképességű dolgozók munka- és élet- körülményeit. Hatékonynak bizonyult a gyulai Városi Tanács tevékenysége is. A megyei tanács munkaügyi osztálya a múlt évben célul tűzte a munkaviszonyban nem álló csökkent munkaképességű dolgozók elhelyezését. A célkitűzés azonban csak részben valósult meg. Ennek elsősorban az az oka. hogy a csökkent munkaképességű dolgozók száma nem ismeretes. Célvállalat Vagy cél üzem sem létesült a megyében. Ennek ellenére a csökkent munkaképességűek foglalkoztatására igen tág lehetőség van. Különösen egyes vállalatoknál és szövetkezeteknél, a bedolgozói munkakörben. A megyei tanács egymillió 5tá> ezer forint központi támogatást kapott a rehabilitációs tevékenység fejlesztésére. Ebből az összegből a Körösvidéki Cipész Szövetkezet 800 ezer, a Szarvasi Vegyesipari Hisz pedig 700 ezer forint támogatásban részesült. A szövetkezetek mintegy 00 csökkent munkaképességű dolgozónak biztosítottak munkát. Széles körű a szociális gondoskodás is. 1973-ben 514-en, 197b-ban 889-en kaptak szociális segélyt. Az igénylők elhelyezkedésével viszont keveset foglalkoznak. Megyénkben 4812 olyan munkahelyet tartanak nyílván, melyet a csökkent munkaképességű dolgozó részére jelöltek ki. Ám csak 2945 van betöltve ilyen dolgozóval. A vállalati bizottságok munkahelyi jegyzékéből megállapítható, hogy igen nagy számban foglalkoztatnak ezeken a munkahelyeken teljes értékű munkavállalókat. Mindez nagyon is elgondolkoztató. Különösen napjainkban, amikor annyi szó esik a munkaerőgondokról. Serédi János Videoton R—l»-es típusú számítógépet állítottak az egészségiig* szolgálatába a szekszárdi Balassa János Kórházban. A számítógépbe betanuljak a beteg vizsgálati eredményeit. Így bármikor másodpercek alatt előkereshető a későbbi vizsgálatoknál is. a korábbi diagnózis. Ezzel jelentősen esőkként az adminisztráció, ami ■ segíti az orvos gyógyftómunkájót ((MTI-foló: Várkonyi Péter felvétele — KS) •••••*■•«»»é Új üzemi étkezési nyersanyag- norma az építőiparban Megjelent az építésügyi és városfejlesztési, a munkaügyi és a pénzügyminiszter együttes rendeleté a kivitelező építőipar dolgozóinak Üzemi étkeztetéséről és az étkezési nyersanyagnorma egységesítéséről. Különösen indokolttá (ette az egységesítést az a körülmény, hogy a nagy építkezéseken egyszerre dolgozó válNemcsak lakáshiány az ok Másodorvosok értekezlete a megyei kórházban Békés megyében 1971-ben az orvosi állások 13.8 százalékát | nem töltötték be. Ez az arány | 1974-re még tovább romlott, 16,2 százalékra. Bár nincsenek pontos J adataink, de hasonló a gond a i nővéreknél is. Igaz, valamelyest, javult a helyzet az egészségügyi dolgozók fizetésének rendezése; óta, de még távolról sem lehet a jelenlegi állapotot ideálisnak nevezni. Egy-két megyétől eltekintve egyformán szorítóak a gondok országszerte. Mi lenne az a megoldás, hogy ez az áldatlan helyzet — ami lényegében a betegellátás rovására megy — megszűnjön? Egyértelmű választ nehéz adni, több okot lehet felsorolni. Ezek élére talán a lakáshiány kívánkozik, de nem ez az egyetlen ok. A gyulai megyei kórház rangja nemcsak az. hogy „megyei”. Oktató kórház is, a végzős orvostanhallgatók egy'része, bizonyos gyakorlati időt tölt itt. — Mondhatnám azt is, hogy több évtizedes lemaradást kell pótolni orvosi lakásépítésben.! hogy eredményesen tudjuk betölteni funkciónkat úgy a betegellátásban, mint orvosképzésben — mondja dr. Dely László igazgatóhelyettes főorvos. — Jelenleg 13 az üres orvosi állásunk — toldta meg dr. Bálint János, a pártszervezet titkára —, de bízunk abban, hogy ez csak átmeneti, a most végző orvosok közül legalább ennyien jönnek Gyulára. — Ha azt számoljuk, hogy két évvel ezelőtt még 30-an hiányoztak. akkor nem kilátástalan a jövő — egészíti ki dr. Kovács Gábor KlSZ-titkár. Ez a párbeszéd a gyulai megyei kórházban rendezett másodorvosi értekezlet után hangzott el. A kórház derékhadához tartoznak a másodorvosok. Jó kezdeményezés volt beszélgetésre összehívni őket, hiszen legtöbbjük mindössze néhány hónapja végzett az egyetemen. Tulajdonképpen pályakezdők, nyilván ők tudják, érzik a buktatókat és azt Is, hol lehetne, illetve kellene a segítség. A tanácskozásra meghívták a városi tanács vb Igazgatási osztály vezetőjét, dr. Tóth Ferencet, akitől „első kézből’ vártak választ a legfontosabb témában, a lakásügyben. Arról adott tájékoztatást, hogy a városi tanács nyolcmillió forintot kapott lakásépítésre, amelyből elsőként az orvosok igényeit kell kielégíteni. Már az idén is, de inkább a következő években így újabb lakásokhoz juthatnak a kórház dolgozói. Ezután javaslatok hangzottak el: hogyan lehetne a betegellátás színvonalát tovább javítani. Két fiatal orvos — dr. Hutter Károly és Wagner József egyhónapos külföldi, NDK-beíi tanul- mányútjáról számolt be a kollégáknak. Elhangzott az az óhaj; szakmai érdekből üdvös lenne, ha minél többen sajátítanának ei egy-két idegen nyelvet, hogy mindazokat az új eljárásokat, gyógymódokat. kezeléseket, gyógyszereket itt is alkalmazhatnák. amit Moszkvában vagy New Yorkban. Ehhez azonban sokszor és sokat kell tanulmányozni a szaklapokat, szakdolgozatokat, amihez természetesen elengedhetetlen az orosz, az angol vagy a német nyélv ismerete. Béla Ottó lalatoknál gyakran különböző térítési díjakat fizetnek . ugyanazért az ételért, s a konyhák szerint is eltérő nyersanyagnormák alapján készítették az ételeket. Az Építők Szakszervezete é* az ÉVM kezdeményezésére végzett vizsgálatokból pedig az is kitűnt, hogy az építőiparban végzett nehéz fizikai munka az eddiginél magasabb lápértékű étel kiszolgálását indokolná. Az új rendelet melléklet« pontosan meghatározza, hogy a napi főétkezésnél — az ebédnél vagy az estebédr.él — 1400 kalória legyen az étel tápértéke, s ehhez 12,40 forint értékű nyersanyagot kell felhasználni. Budapesten a csaknem 30 ezer ételadagot szállító építőipari szolgáltató vállalatnál most az, ebéd nyersanyagnormájának értéke 9,20 forint, az étel tápártéke pedig még az ezer kalóriát sem éri el. A rendelkezés szerint hogyha a vállalat jóléti és kulturális alapja nem nyújt elég fedezetet az előírt nyersanyagnorma érvényesítésére, akkor a kollektív szerződésben vagy munkaügyi szabályzatban meghatározott ütemezés szerint fokozatosan 1980 végéig kell megteremteni a teljesítés feltételeit. A jogszabály arra ösztönzi az ilyen vállalatokat, hogy évente legalább tíz százalékkal növeljék az étkeztetési ráfordításokat, ugyanis a rendelet lehetővé teszi, hogyha tavaly az üzemi étkeztetés nyersanyagértéke nem érte el a most meghatározott norma 70 százalékát, akkor növelhetik — legfeljebb évi to százalékkal a jóléti és kulturális alapot, s csak 10 százalékosnál nagyobb arányú vállalati hozzájárulás terheli a részesedési alapot. Lényeges változás, hogy az új jogszabályok alapján az étel előállításának, szállításának, tálalásának költségeit a vállalatnak kell megfizetnie, s csak a tényleges nyersanyagnorma költségeinek fedezésében osztozik a dolgozókkal. A rendelet szerint a dolgozónak a főétkezésért a nyersanyagnorma 30 százalékát Ítéli megfizetniük térítési díjként. Ez a hozzáiárulis, tehát akkor sem lehet több. ha drágábban főző konvhától kaoják az ételt. Az építőinari vállalatPknak. szövetkezeteknek. szövetkezeti vállalatoknak kötelességük arról gondoskodni. hogy a munkabékékén. továbbá a vmmká^záílúso- kon valamennyi dolgozó r.auon- ta égvszer meleg ételt kaphasson. ÍMTIl
