Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-02 / 51. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1977. MÁRCIUS 2., SZERDA Ára 80 fillér XXXII. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM M A: TUDNA-E ÖN JOBBAN DOLGOZNI? (3. oldal) * * * MEGY A HINTŐ, JÖN A DOLLÁR (4. oldal) * * * PÁLYÁZATI FELHÍVÁS' (5. oldal) Hitelek a gazdasági életben Mérlegen az ismerelterjeszfés, ltoméi«, termelőszövetkezelek közművelődési élele, a megyei Könyvtár munkája •• Ülésezett a mesrtei Nemcsak a népgazdaság egésze, hanem annak elemi egységei, a vállalatok és a szövetkezetek is folyamatosai^ fejlődnek, évről évre növelik termelésüket. a forgalmi ágazatban működő vállalatok pedig az értékesítést. A nagyobb termeléshez. forgalomhoz természetesen a korábbinál, az előző évinél több anyagra, félkész árura van szükség Ez feleződik ki a növekvő termelésforgalom ugyancsak növekvő forgóeszköz-szükségletében. Ennek egy részét a vállalatoknak saját pénzükből — általában a fei'esztési alánból — kell előteremteniük, másik részére ped'g előleget, hitelt úgynevezett forgóeszköz- hitelt vesznek fel a banktól. Népgazdasági átlagban a vállalatok 80—85 százalékos arányban saját erejükből finanszírozzák az újratermelést. Ez az arány gazdasági ágazatonként eltérő; a mezőgazdaság szövetkezeti szektoréban kb 95 százalék. az iparban a népgazdasági átlag szerinti, míg a kis- és nagykereskedelemben jóval alacsonyabb. Az egyes gazdasági ágazatok, vállalatok termeléssel összefüggő eszköz- és hiteligényét a termelésértékesítés időbeni kapcsolatát meghatározó termesze ti-technológiai gyártási tényezők is döntően befolyásolják. Különösképpen szembetűnő ez a termelőszövetkezetek esetében, amelyek egy-egy naptári év átlagában túlnyomórészben saját eszközeikből fedezik termelési kiadásaikat. Az év első felében azonban a szövetkezeteknek is több hitel szükséges, mert egész évi beszerzéseik, anyagvásárlásaik majd kétharmada ekkor történik, az egész évi értékesítésből, árbevételből viszont alig 27—29 százalék jut erre az időszakra. A hitelek másik fajtáját a beruházási hitelek alkotják. Amig a forgóeszköz-hi teleknek az az alapvető szerepük, hogy az éves tervvel összhangban biztosítsák a termelők, a felhasználók és a forgalmazók eszköz- és pénzszükségletét, a beruházási hitelek az ötéves tervben megjelölt gazdaságfejlesztési célok — a termékszerkezet átalakítása, adott esetben kormány- és rekonstrukciós programok, exportfejlesztés stb. — megvalósítását szolgálják. Eltérő szerepükből következik, hogy a forgóeszközhitei általában rövid lejáratú, míg a beruházási hitelek közép- és hosszú lejáratúak. Leglényegesebb az a különbség. hogv a forgóeszközhitel-nyújtás alapvető feltétele, hogy az adott gazdasági tevékenységet realizálni, értékesíteni tudják, míg a beruházási hitelek a tevékenység jövedelmezősége, gazdaságossága tekintetében is — rendszerint magas — követelményeket támasztanak. A beruházási hitelek szerepe számokkal is kifejezhető. Ebbem a tervidőszakban 850—870 milliárd forintot fordítunk a szögi _ | m j* • | • a a * kozimsvelouesi bizottság1 cialista szektor beruházásaira s ennek mintegy fele — 420 milliárd forint vállalati beruházás lesz. A vállalati beruházásokból. öt év alatt, mintegy 100 milliárd forint értékű hitelekből valósul meg. Vannak egyéb hitelek is. Ebbe a kategóriába tartozik a műszaki fejlesztési alapot megelőlegező hitel, s néhány kevésbé népszerű hitelfajta, mint például a veszteséghitel és a szanálási hitel. A külkereskedelmi tevékenységgel, a tőkés exporttal összefüggő sajátos hitel a leszámítolás. Ebben az esetben a külföldi vevő meghatározott időpontra szóló adóslevelét — váltóját, forgatható értékpapírját — a fizetés esedékessége előtt leszámítolja a bank, s a vételárat forintban jóváírja az exportáló vállalatnak. A külső piaci, a fejlődő országokban történő értékesítés további hitelfajtája az export céghitel. A nagyberendezések ugyanis csak hitelnyújtás kereteben értékesíthetők; a termelés és az árbevétel több esztendős időtartamát hidalja át ez a hitelfajta, amely nélkül a nagyberendezéseket gyártó vállalatok aligha exportálhatnák termékeiket. A lakosság pénzügyeinek is szerves része a hitel, amelynek a pénzjövedelemhez viszonyított aránya nia már mintegy 10 százalék. A lakosság által igénybe vett hitelek többsége hosszú lejáratú és a lakásépítés elősegítésében tölt be fontos szerepet, kisebb része rövid lejáratú áru. vásárlási hitel. A lakosság bankja emellett kisárutermelők- nek is folyósít rövid lejáratú hiteleket. Gazdaságirányítási rendszerünkben mindenfajta hitel eszköze a szabályozásnak. A hitelezés feladata, hogy — a mindenkori tervcélokkal összhangban — szabályozza a vásárlóerőt, a fejlesztési célú hitelek pedig középtávú tervcéljaink megvalósítását segítsék. A fejlett tőkés és a fejlődő országokkal való árucsere-forgalomban is fontos szerepet játszik a hitel, amely többnyire a nemzetközi kereskedelemben meghonosodott fizetési feltételek szerint kerül folyósításra. Ezek tulajdonképpen áruhitelek, amelyeket egyidejúlek nyújtunk és igénybe veszünk. Egyes fejlődő országoknak, amelyek rendszerint legjelentősebb partnereink. gyakran kormány-, illetve célhiteleket nyújtunk magyar áruk — leginkább komplett berendezések — vásárlásához. Nemzetközi hitelkapcsolatainknak újabban a finánchitelek is fontos összetevői. Ezeket a hiteleket, amelyek szabadon felhasználhatók nemzetközi fizetésekre. többnyire a hazai iparfejlesztésekhez szükséges javak megvásárlására, a tőkés világ pénzpiacain a nagy nemzetközi bankoktól vesszük fel. Garamvölgyi István Öt napirendet fogadott el és | tárgyalt meg tegnap délelőtt Bé- j késcsabán a megyei közművelő-1 dési bizottság, amelynek tagjait! Nagy János, a Békés megyei Ta-j nács elnökhelyettese köszöntötte, j Elsőként a mezőkovácsházi já-1 rásban folyó ismeretterjesztésről1 készült beszámolói vitatták meg. A beszámolóban, melynek elő- , adója Tóth Zoltán, a mezőkovácsházi járási hivatal művelőNőnapi különvonai indul Brassóba A nemzetközi nőnap alkalmából immár hatodszorra indítanak különvonatot megyénkből külföldre. A megyei pártbizott- ! ság és a Hazafias Népfront egyetértésével, az IBUSZ szervezésében ez alkalommal a szomszédos Romániába utaznak ] a Viharsarok leányai, asszonyai. I A nőnapot Brassóban, Erdély egyik legszebb városában töltik a különvonat utasai. Gazdag program várja a viharsarki nőket, akiket ipari és mezőgazda- sági üzemek, intézmények jutalomként küldenek a baráti államba. Az idei nőnapi különvonat 347 utasával vasárnap este gördül ki a békéscsabai pályaudvarról, s rpárcius Il-én reggel érkezik vissza. A kirándulók egyebek között magyar—romén asszonytalálkozón vesznek részt, megismerkednek Brassó és környéke nevezetességeivel. kirándulnak a sísport romántói központjába, Pojanába. Március 8-án este díszvacsorán vesznek részt, amelyen ünnepi műsor köszönti a magyar lányokat, asszonyokat. désügvi osztályának vezetője volt, részletes . tájékoztatást adtak a TIT szervezeti életéről, tevékenységéről. A járási szervezetet 7 tagú elnökség irányítja, tagjai évek óta az ismeretterjesztés aktív művelői. Három községi alapszervezet is működik a mezőkováesházi járásban, Medgyesegyházán, Battonyán és Mezőkovácsházán; Nagybánhe- gyesen. Nagykamaráson és Végegyházán pedig TIT-csoportok. Ezekben a községekben sokat javult az ismeretterjesztés, megalapozottabb az igények felkel- lése, felmérése, az értelmiség összefogása. Az elmúlt évben a szocialista életmód kérdései és! hazánk gazdasági építőmunkája volt az előadások, sorozatok kiemelt témája, ugyanakkor igen sok és hatásos előadás hangzóit el a szocia’ista hazafiságról, a szocialista államelmélet témaköréből is. A beszámoló szerint a hallgatóság 50 százaléka fizikai dolgozó. A hozzászólások során dr. Krupa András, a TIT megyei titkára beszélt arról, hogy; a mezőkovácsházi járás TIT-éle- te.figyelemre méltó, és .eredményes, bár több helyen — pél-, dául Mezőhegyesen — a helyi szakemberek, az értelmiség nem kapcsolódik be lehetőségeinek arányában az ismeretterjesztésbe; Kaszaperen, Mezőheevesen és Magyarbánhegyesen pedig az általános tagfeüesztés a soron levő legfontosabb feladat. Az Orosházi Üveggyárban, a Szeghalmi Állami Gazdaságban és a békéscsabai Szabadság T.sz- ben folyó közművelődési tevékenységről. valamint az 1977. évi térvekről tárgyalt ezután a közművelődési bizottság. Az üveggyárban 1976-ban készítették el középtávú közművelődési tervüket. megválasztották a közművelődési bizottságot, megteremtették a művelődés tárgyi-technikai feltételeit. Az üveggyári klub 1974-ben alakult, azóta szakköreiben, klubjaiban változatos, műveltséggyarapitó élet folyik. I A Szeghalmi Állami Gazdaság jelentésében kitérnek arra, hogy a gazdaságban dolgozók műveltsége, társadalmi-közéleti aktivitása igen különböző. Oka ennek — többek között —, hogy sokan tanyákon, majorokban élnek, másoknál pedig az iskolai alap- műveltség nagyobb hiányai tapasztalhatók. Közel ötszázan utaznak naponta a gazdaság egyes munkahelyeire, 13 községből. Az utóbbi napokban utazásuk is számos akadályba ütközik, több autóbuszjárat megszűnt, és a dolgozók nagy kerülővel érhetik csak el munkahelyeiket. Ez természetesen tovább csökkenti a művelődésre fordítható szabad időt melynek eddigi kihasználásával is igen sok baj volt, Általános nézet, hogy a műveltség gyarapítása nem nélkülözheti a szakmai ismeretek növelését, ezért fordítanak terveikben sok gondot a szakmunkásképzésre és a be- tanítottmunkás-képzésre. A gazdaság 19 szocialista brigádjából 10 vesz részt a megyei közművelődési vetélkedőn, sokan járnak a „Mindenki iskolája" televíziós adásaira és a konzultációkra is. A békéscsabai Szabadság Tsz kitűnő tájékoztató jelentése számot ad az oktatás, a köz- művelődés és a sportélet eredményeiről. gondjairól, majd ismerteti az 1977. évi közművelődési tervet. Kitűnik, hogy a termelőszövetkezetben 138-an vesznek részt politikai oktatásban, de a különböző szakmai tanfolyamokon és állami oktatásban is igen sokan tanulnak. A termelőszövetkezet közművelődési életének alaoíat a békéscsabai színházzal kötött szocialista szerződés képezi, mely mindkét szerződő fél számára hasznos. Különösen nagy az érdeklődés a tanyai kulturális műsorokon, me. Iveket Csabaszabadiban, Kerekin és Fürjesen rendeznek meg a színház művészeinek közreműködésével. Évek óta 100—150 tsz-tag látja a szegedi szabadtéri játékok és a Gyulai Várszínház előadásait, TIT-előadásokat is tartanak és a szocialista brigádok már hagyományosan részt vesznek a megyei közművelődési vetélkedőn. Csabaszabadiban működő pávaköruk a megvei minősítésen ezüst oklevelet nyert. A megyei közművelődési bizottság ezután a megyei könyvtár munkájáról szóló vb-előter- jesztést véleményezte. Az előterjesztés megállapítja, hogy a tanácsi könyvtárhálózat 1976. december 3L-én 73 önálló es 143 fiókkönyvtárból állt. tehát ösz- j sz.esen 221 könyvtári egységet I működtet. A tapasztalatok azt I bizonyítják, hogy a megye ta- I nácsi könyvtárai kielégítően fej- | lödnek, jelentős a változás a I községekben, a városokban viszont megtorpant a kezdetben lendületes kibontakozás. A továbbiakban az előterjesztés az állományalakítás, az állomány- ! összetétel, a könyvellátottság, a I hírlap-, a folyóirat-, a hanglemez- és mikrofilm-ellátottság, valamint az olvasószolgálat helyzetéről ad érzékletes tájékozta- ! tót. S. E. A nagyobb termésért A csanádapácai Széchenyi Tsz-ben is kihasználják a kedvező időt. A hét elején a gépek hozzáláttak a tavaszi munkákhoz. A míítragy aszórók a zöldborsó vetésterületére szórják a hatóanyagot (Fotó: Veress Erzsi) | \
