Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-10 / 58. szám

Hol a hiba?—jó azt tudni! Vélemények a mezőga*da»ági »»»birodalomról ' 7~ÍJzteleipiL (lüjníeiuitk, ami Lgnz, — Sokat tanultam a Vetemé­nyeskert című könyvből meg a Gyümölcsöskert című kiad­ványból — mondja egy kertes gazda. — A szamócáról szóló kis könyvet először a telepítés előtt néztem át, most meg újra elol­vastam, mert az idén válik ter­mővé az eper. Sok hasznát vet­tem a körtéről szóló könyvnek is, bár az utóbbi szerintem a laL kus számára nehezen érthető; sok benne a latin kifejezés. — A könyvek igen hasznosak, teszi hozzá —, de az is sokat se­gített. hogy részt vettem néhány foglalkozáson, előadáson, ahol ki-ki elmondta, hogyan nemesí­tett, öntözött... % Két szót se váltunk Boros Lászlóval, a megyei tanács ker­tészeti szakfelügyelőjével, ami­kor betoppan valaki, s megkér­di : egy bizonyos vegyszerrel „rá. mehet-e” most a gyümölcsfákra. — Még most ne — hangzik a válasz —; hideg van. Ha elmúl­nak a fagyok, lehet. A kistermelők szakirodalom­mal való ellátása jó — tudom meg a szakembertől. Igaz, hogy a szaktudás kamatoztatása egyre több alapismeretet kíván, s hogy egyre inkább lépést kell tartani a legújabb tudományos eredmé­nyekkel. aki azonban vállalkozik erre — s ilyenek mind többen vannak —, nem csalódik. — Könyveket forgatva és ál­landóan kísérletezve lett kitűnő kertész a csabai Lipták Pál, Raich Rudolf vagy Duna János, n csorvási Dzurek Tibor — so­rolja a szakember. — A baj in­kább ott van, hogy a sok-sok szakkönyv útmutatása gyakran nem egyezik, és nem szerencsés az sem, hogy legtöbbjük nem megyénk éghajlati viszonyait ve­szi tekintetbe, hanem más vidé­két. Ezen — összegezhetjük a Ja­vaslatokat •— úgy lehetne segíte­ni, ha több gyakorlati szakember írna még gyakorlatiasabb köny­veket és cikkeket — Békés me­gyeiek is! —. és hasznos lenne | az is, ha például a MAE megyei szervezete életre hívna egy sze- j rény, kis terjedelmű, évente j egvszer-kétszer megjelenő tájé- j koztatót, amely megyénk nagy­üzemi kertészeteinek tapaszta­latait adná közre. S egy további, szintén figyelmet érdemlő ötlet: érdemes lenne valahol ■— műve.! lődési házaknál?, tanácsoknál?,'* >♦♦♦♦♦♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦< a postán, telefonon át? — olyan szolgálatot szervezni, amely a hétvégék előtt tanácsokkal látná el a kertészkédőket. hasznos tud­nivalókra hívná fel a figyelmü­ket. Telekgerendáson, a Békéscsa­bai Állami Gazdaság központi gépműhelyében teljes a nagy­üzem. Most gördül be a műhely­be egy javításra váró K—700-as traktor; nyomában ott vannak a többiek. Ahhoz, hogy egy jő gép kellő, képpen segítse a munkát, nem elég megvásárolni. Működtetni is kell. s ha elromlik, mielőbb megjavítani. Baj akkőr van — tudom meg Maros Imre főmér­nöktől —. ha például egy kül­földi géppel kezelési utasítás nem érkezik, vagy ha igen, rosz- szul van lefordítva. — A kuplungtárcsára a fero- dolt valaha szögecselték; vagy 4—5 éve már mindenütt ra­gasztják. Ezt a gyorsabb, egy­szerűbb .éljárást szerettük volna bevezetni mi is — mondja a fő­mérnök. Vettünk is ragasztót, de kiderült, hogy a dobozán az ide- 1 gén nyelvű szöveg csak rövid ismertető, s nem használati uta. j sítás.... Fontos a zöldségprog­ram; az érvényes határozatok, kedvezmények is segítik, erősí- I tik... Hallgassa meg. hoRyan jár­tunk például a Belgiumból vá­sárolt zöldborsó-kombájnok mik. rokapcsolós stabilizáló szerkeze­tével. Röviden: külföldről, drága pénzért * hozattuk be őket, de egyéves használat után tönkre­mentek. Kéthónapos keresés nyomán derült ki. hogy a szocia­lista országok sem gyártanak ilyet. Ám kiderült az is, hogy nálunk. Magyarországon' gyárta- j nak olyat, ami jobb is, olcsóbb is a külföldinél. A Békéscsabai Állami Gazda­ság maga fizet elő jó néhány szakfolyóiratra. Ezeket azokhoz juttatják el, akik valóban hasz- I A magyar külkereskedelem képviseletében március 18—áp­rilis 2. között a brüsszeli Hilton Szállóban 10 magyar vállalat mutatja be legjobb termékeit a nálhatják. A munkásoknak le­hetőséget adnak a szakirodalom forgatására munkaidőben is. A szocialista brigádok vállalásaiban is előkelő helyet foglal el a szak­lapok előfizetése, figyelése és az újítások. — Sok hasznos dologról van szó benne — mondja Zsuzsa Pál szerelő a Mezőgazdasági Tech­nika című lapról —, főleg a „Hol a hiba, jó azt tudni” rovatban. Aki rendszeresen olvassa, az más kárán tanulhat. Legutóbb például ebből tudtuk meg. ho­gyan lehet beállítani a megfelelő töltésmennyiséget az Sz—100-as traktor adagolójánál. — Nem ismertem egy IHC- traktor generátorának szabályo­zó rendszerét — fűzi hozzá Ko­vács János gépjármű-villamos­sági szerelő. — A ..Technikában” megtaláltam a pontos rajzót: ott ismertem meg, mert a géppel ra.iz vagy ismertető nem érke­zett. Tizennégy-tizenöt mezőgazda- sági szaklap jelenik meg. Nem ártana profiljukat még egyszer rendezni, újból átgondolni, mert — a tapasztalatok szerint — még a gyakorlathoz és a szakmunká­sok jogos igényeihez legköze­lebb álló Mezőgazdasági Tech­nika is inkább a technikusok­nak, mérnököknek íródik, mint a szerelőknek. A magasabb ké­pesítésű szakemberek viszont a néhány éve megszüntetett Me­zőgazdasági Gépészet és Építé- szet-et hiányolják. A példák további sorolása he­lyett elégedjünk meg a summá­val: jó lenne, ha a mezőgazda- sági szakirodalom darabjai nem foglalkoznának egy-egy ágazat teljes keresztmetszetével, ha­nem jobban specializálódnának. Ez nemcsak a témák, hanem a képzettségi szintek szerinti tisz­tázódást is jelenti. Varga János HUNGEXPO rendezésében. Nem első eset, hogy ilyen jellegű ren­dezvényre sor kerül a Hiltonban. Jó hagyomány folytatását jelen­ti ez a magyar hét. Az esemény- sorozaton érdekes újdonságok­kal találkozhatnak majd a láto­gatók. A magyaros motívumokat, népszokásokat nem mint a mai magyar valóságot, hanem mint megőrzött népi hagyományt dol­gozták fel a kiállítás szervezői. Részletes felvilágosítást adnak a magyar szakemberek a magyar kereskedelempolitikáról, vásár, lási, értékesítési és együttműkö­dési lehetőségekről. Ezt a célt szolgálják a magyar hét szak­mai napjai. ‘ Említést érdemel a szálloda 27. emeletén az En Plein Ciel Étteremben működő magyar konyha, ahol a nemzetközi te­kintéllyel bíró magyar szaká­csok: Fonyadt Imre és Sztrókai László mutatják be konyhamű­vészetük remekeit. A 29. emeleten ugyancsak magyar ételeket szol­gálnak fel. A hangulatos magyar zenéről Vörös Kálmán és zene­kara gondoskodik. A fehér asz­talok mellett kerül sor termé­szetesen az üzletkötésekre is. Érdekes színfoltja lesz a ma­gyar hétnek az ebből az alka­lomból szervezett Quiz-.iáték, ahol a vendégek az árukiállítás, a gasztronómia és a népművé­szet témaköréből feltett kérdé­sekre adott válaszaikkal érté­kes ajándékokat nyerhetnek. A magyar hét eseménysoroza­tát gazdagítja az erre az alka­lomra kiutazott pingálóasszony. aki az érdeklődők szeme láttára mutatja be népművészetét. Épül az új telephely Kialakulóban van a KPM Békés megyei Igazgatósága orosházi üzemmérnökségének új telephelye Orosházán, a Csórvási úton. A különböző munkagépek, úttisztító felszerelések már az elkészült vasvázas színben, tető alatt vannak. Felvételünkön: a leendő mű-j szaki épületén dolgoznak az építőipari szakemberek (Fotó; Veress Erzsi) í Tiz magyar vállalat szereplése Brüsszelben s zép, és éj'téJseJ! Dévényi János ötvösművész a békéscsabai szocialista brigádklubban Dévényi János ötvösművész a békéscsabai építők művelődési há­zában működő városi szocialista brigádklubban Három munkás ácsorog a bé­késcsabai építők művelődési há­zának előcsarnokában. Biliór- dozni indultak, de mint az egyik mondja, „most nem lehet, odabent előadás van”. Odabent, a városi szocialista brigádklub­ban tényleg sokan vannak, de előadásról nincs szó. Annál sok­kal kötetlenebb beszélgetés kez­dődik: munkás-művész találko­zó. Dévényi János ötvösmű­vész jött el, pontosabban látoga­tott haza. hiszen békéscsabai. Amikor később Pestre került, ötvös lett az óra és ékszer vál­lalatnál. SZOT-díjas. Bereczky Lóránd művészettörténész írja róla: „Az anyag, az eszközök, a technológia rejtelmeinek kuta­tása során érett művésszé. Munkáiban egyaránt jelen van a fölényes szakmái tudás kife­jezési korlátot elsöprő ereje, s az igényes mérlegelés során for­mált invenció.” A klub mostantól két héten keresztül egy gazdagon beren­dezett szoba, kiállítási terem: Dévényi János hozta el munkáit Békéscsabára. akárcsak 1973 nyarán plaketteket, ékszereket, „tárcákat, lakásdíszeket. Jó ré­szük először kerül a nyilvános­ság elé. S amikor a szem meg­pihen valamelyik míves ötvös­munkán. a mai házigazda, Gal- bicsek Károly, a konzervgyár lakatosa köszönti a jelenlevő nőket, mi mással mint Dévényi János egyik kis kikericsvirágot ábrázoló domborításával kedves­kedve az ünnepeiteknek. És et­től mindjárt oldottabb a han­gulat. Dévényi János beszél pá­lyájáról. Hogy valamikor ko­vács akart lenni, a gyerekkor legkedvesebb emlékei a kovács- műhelyhez kötik. Aztán más­kép alakult, de az anyag, a formálható réz, vas iránti sze­retet örökre megmaradt, amely­be át lehet ültetni a gondola­tokat. tisztelegni lehet minden­nek, ami igaz. szép és értékes. Kialakítani egy sajátos jelzés­rendszert, a művész közlésvilá­gát, Reagálni az anyag segítsé­gével Bartókra, a háború szen- I védéseire, meghajolni az anva- I Ság előtt. Alkotásaival formálni az emberek esztétikai érzékét, a szép iránti fogékonyságát. Ez, csakis ez lehet az igazi művész célja. Nem könnyű eljutni és kialakítani azt. a stílusvilágot, amellyel legjobban kifejezésre juttatható a gondolat. Sok gyöt­rődés, rengeteg rajzasztal fölött eltöltött időbe telik, amíg aztán megszületik a legjobbnak vélt mű, megteremtődik az anyag belső törvényszerűségére épülő, a gondolatot legjobban kifejező forma. Az első kérdezőt áz érdekli, vajon a mondandó meghatároz­za-e az anyagot? „Természete­sen”. hangzik a válasz, sőt sok más körülmény, mint például a környezet, amelyben majd el­helyezik a tárgyat, ugyanúgy meghatározó. Kapási Lászlórtét, a BOV brigádvezetőjét más ér­dekli: műhelytitkok. És mind többen kérdeznek; Hol állítot­ták ki eddig? Milyen utat jár be a mű, amíg elkerül a Kép­csarnok Vállalathoz, vagy a köztérre? Ke.ll-e alapműveltség a művészeti tárgyak megértésé­hez? Nehéz utólag felidézni va­lamennyi kérdést. Talán nem is ez a legfontosabb. Sokkal in­kább az. hogy a kedd esti talál­kozó a legalkalmasabb közmű­velődési forma, a művészetek, ezen belül egy-egy művészeti ág megismerésére. Majdnem meg­szünteti a művész és a művei szemlélői között oly gyakran tá­tongó szakadékot. „Sok ilyen és hasonló talál­kozásra van szükség" — foglal­ták össze a többi klubtag ne­vében is Unyatinszki Mária és Kovács Katalin, a FÉKON-gyár brigádvezetői. Ók biztosan tud­ják. hiszen gyakori vendegei a klubnak. Kép. szöveg: Fábián István Atom hajtja A Szovjetunióban újabb atom- hajtású jégtörő hajót építenek. Az épülő hajó a Szibéria nevet kapta. Ez már a harmadik atomhajtású jégtörő: az atsó a „Lenin”, a második peuig az „Arktika". Több mint száz szovjet tudo­a Szibériát manyos kutató- és tervezőinté­zet.- dolgozta ki az új jégtörő műszaki szerkezetét 250 gyár és üzem készíti a gépeket a műszereket és a berendezésekét. Az új jégtörő erősebb lesz két elődjénél és ellenáll maid a leg­vastagabb jégtömböknek is,

Next

/
Thumbnails
Contents