Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-09 / 57. szám

Munkásszállás», földszint négyes szólni Komor, szürke épület. Ha 10— 12 évvel korábban írom ezt a ri­portot, akkor azt is mondhat­tam volna, hogy a környező bé­késcsabai házak sorában a na­gyobbak közé tartozik, de az el-' múlt évtizedben olyan gyorsan [ nőtt a város, hogy a Trefort ut­cai háromemeletes munkásszál-1 iás „nagysága” már a múlté, megmaradt viszont szürke ko­morsága. Ebben a házban élnek azok, akik mások számára építe­nek szebb, otthonosabb lakáso­kat. — Eredeti szakmám szerint könyvtáros volnék és még ma is népművelőnek érzem magam, bár ezen a pályán nem sok si­kerélményt tartogatott számom­ra a sors — mondja a bemutat­kozáskor Szombati András, a! Békés megyei Állami Építőipa-1 ri Vállalat munkásszállójának! gondnoka. — 1064-ben épült ez} a munkásszálló és a kezdet óta1 intézem a lakók ügyes-bajos dol­gait. Nagy tervekkel indultam új beosztásomban. Eleinte kö­zös rendezvényeket, sportdélutá- nokat szerveztem, de sok keserű csalódás árán meg kellett ta-1 nulnom, hogy a sziklákból! könnyebb vizet fakasztani, mint a munkásszállás lakóiból közös­séget kovácsolni. öntevékeny1 kultúrfelelősi munkám végére az. tett pontot, amikor egy TIT- előadásra három érdeklődőt si­került beszervezni... Azóta I „csak” arra törekszem, hogy jól I érezzék magukat a lakók, rend. fegyelem és tisztaság legyen a szobákban. Egyszerre 250 építőmunkásnak biztosítanak szállást a Trefort utcában. A munkásszálláson dél­utánonként üzemorvosi rendelés van. a földszinti konyhában és ebédlőben naponta háromszor készítenek meleg ételt. Kéthe­tenként friss ágynemű várja a lakókat, központi fűtés, állandó meleg víz, három nagy hűtőgép is a lakók kényelmét szolgálja. — Általában 3—4 hónapig tartózkodik nálunk egy-egy la­kó — tájékoztat Szombati And­rás. — Az ország legkülönbözőbb 1 vidékéről érkeznek. Régebben j úgy volt. hogy 1 hétvégeken és j nagyobb ünnepnapokon szinte j teljesen megüresedett a ház. Ma- j napság már sokan maradnak aj szálláson. Megkezdődött a középiskolai építőtáborok szervezése A középiskolákban már az év első hónapjaiban is sok szó esett a nyárról. Megkezdődött ugyan­is az önkéntes nyári ifjúsági tá­borok szervezése. Békés megyéből tavaly 3900- an vettek részt a különböző me­gyei és központi építőtáborok­ban. Közel 700-zal többen, mint J 1075-ben. A felmérések szei’int | ebben az évben a gazdaságok j 4600 fiatalnak tudnak munkát, | kulturált szállást biztosítani a nyári időszakban. A középiskolákban tehát ne­héz feladat vár a tanárokra. KISZ-sgervzefék vezetőire. Az elmúlt évek jó szervezése kö­vetkeztében az önkéntes tábo­rokba induló fiatalok száma ál­landóan nőtt. Ez egyben bizo­nyítéka is azoknak a változá­soknál?. melyek az iskolákban az utóbbi években végbementek. Előzetes felmérések szerint ed­dig mintegy 4100 diák jelezte, I hogy részt kíván venni a tábo- j rok munkájában. A jelentkezők közül mintegy j ROO-an központi, a többiek me-' gyei táborokba kerülnek. A me­gyében mintegy 2400-an n- kuko- ricacímerezés munkálatait vég­zik maid. Az elmúlt néhány évben sokat javult a diákok elhelyezése, megszűnőben vannak a sátortá­borok. A mérvében Mezőhegyes ővzi még a múltnak ezt a hagyo­mányát. Egyre több l°betősé? j és eszköz van a szórakozásra, j játékra, sportolásra. Rendszeres­sé váltak a tízpróba jelvényszer­ző versenyek. A szabad idős programokat az idén is fórumok, filmvetítések, öntevékeny műso­rok teszik még színesebbé. Ezek mind elősegítik, hogy az építő­táborozás felejthetetlen élmény.- nyé váljék. A megye középiskoláiban mind gyakoribbá válik, hogy egy-egy diák a négyéves időszak alatt többször is eljut a tábo­rokba. Igv ezek létrejöttüktől napjainkig a közösségi, a mun­kára nevelés fontos bázisai let­tek. De emellett szinte nélkülözT hetetlen módon járulnak hozzá a mezőgazdasági idénymunkák, építkezések időben történő el­végzéséhez. Indokolt tehát to­vábbi bővítésük, a mozgósítás. Az építőtáborok szervezésében a békéscsabai közgazdasági szak- középiskola. a mezőhegyesi Pe­tőfi. a vésztői és az eleki gim­náziumok’járnak az élen. 90 szá­zalékot is meghaladó részvétel­lel. Ugyanakkor a békéscsabai Rózsa Ferenc, a szarvasi Vajda Péter Gimnáziumban a diákok mintegy 30 százaléka jelentke­zett a korábbi években. Tapasz­talatok bizonyítják, célszerűbb, ha az iskolai közösségek, az osz­tályok, a KlSZ-alaoszervezeLek együtt indulnak n táborba. Középiskolás fiatalin’nk nö­vekvő felelősségérzetéről tanús­kodik az az előbb nr5’- »'nV'-'fi ténv. mely szerint évől évre több az önkéntes ifai-igi építő­táborokba a jelentkező. A tavalyinál kedvezőbb géplnnálat ^ Készülnek a szezonra a zöldséffkertésíEelekben Bár a tavasz csak nemrég köszöntött be. a zöldségkerté- szetekbsn máris készülnek a betakarításra — ehhez az AG- ROTRÖSZT gépkínálata ked­vezőbb a tavalyinál. A zöldborsó csépléséve 55. a zöldbab és a fű- szerpaprika szedése 60. a gyö­kérfélék kiszedésére pedig 80 gépet vásárolhatnak az idén a mezőgazdasági üzemek, lénye­gesen többet, mint egy évvel korábban. A konzervparadi- csom betakarítására már az elmúlt év végén 10 önjáró kom­bájn érkezett, ehhez még to­vábbi hatot várnak. Ezek a kor. szerű berendezések azokba a «m.a.v üzemekbe kerülnek, ahol kapacitásukat a legjobban ki tudják használni. Ebben az év­ben importálunk először ká- poszta-betakarító gépeket az NDK-böl. A hatsoros, szovjet gyártmá­nyú önjáró cukorrépakiszedő- gépekböl százat szállít a szovjet külkereskedelem, a hazai típu­sokból összesen 30'0-i’a kötöttek szerződést. Lengyelországból 300 burgonyabetakan tó-gép ér­kezését várják. Gondol az AG- ROTRÖSZT azokra a termelők­re is, akik kisebb táblákon gaz­dálkodnak. ők forgóvillás ki­szedőgépeket alkalmazhatnak, ezekből kielégítik a megrende­lőket. A gondnok készséggel kalauzol a folyosókon. Mindenütt tiszta­ság. pedig ezekben a napokban festés, nagytakarítás is zajlik az épületben. Az első emeleten új klubszobát rendeznek be, ahol a játékasztalokon és a tévékészü­léken kívül egy könyvtárrészleg is helyet kap. (Ügy látszik, a népművelő ambícióját néhány kudarc csak nem törheti le...) Megkérdem, melyek azok a szobák, ahol az „őslakók” élnek. — Az első emelet 10-, 11- és 18-asbgn é« a földszinti 4-ben is vannak régiek, — Jó, akkor legyen a föld. szint négyes! Három ágy, egy asztal, három szék es két ember, A középkorú férfi az asztalnál egy sakk-kész­letet pakol össze, a fiatalember az ágyon fekszik és olvas. Dé- ká ny Imre, a szakmunkások szakközépiskolájának első éves tanulója fizikából dolgozatra ké­szül. — Nem zavarjuk a tanulás­ban, ha itt beszélgetünk? — kér­dem. — Nyugodtan beszéljenek, nem zavar — válaszolja, A „szobaparancsnokhoz”, Zé. lenák Györgyhöz fordulok. — Megnyerle ezt a partit? — A komám feladta, mert sie­tett a városba, de egyébként is vesztésre állt, — Ügy hallom, már az első napok óta itt él a munkásszállá­son. Sok szobatársa volt az cVek során? — Meghiszem azt — mosolyo- dik el a markáns férfiarc —, volt közöttük mindenféle. — Hogyan telnek a délutánjai a szálláson? — Egész nap olyan munkahe­lyen dolgozom, ahol az ember­nek nagyon észnél kell lenni. Be­tonelemeket gyártunk, ami ko­moly fizikai munkát kíván, így aztán délután örülök, ha lefekhe. tek. — Könyvekét nem olvas? — Sajnos, olyan kutyatermé­szetem van, hogy már a második oldalnál elalszom, akármilyen iz­galmas olvasmány is legyen az. — A szomszédban van az épí­tők kultúrotthona, oda nem szo­kott átjárni? — Élt itt egy szobatársam, amíg ö legényember volt, gyak­ran csalogatta a fantáziája arra a dzsokés táncra. Vele elmentem néha. Egyébként ott van a szo­cialista brigádok klubja, oda szí­vesen elmegyek. — Sose mondja úgy, hogy ha­zajöttem? — Az otthonom Tótkomlóson van. Minden hétvégén hazame­gyek. Péntek délutántól hétfő reggelig vagyok otthon. A fele­ségem a fürdőloen dolgozik, a gyerekek már megnőttek. Tizen­három éven át csak vasárnapi apjuk voltam, mégis ember lett belőlük. Elég baj, hogy otthon nem tudnék ennyit keresni. Be­járni sem lehet, mert akkor meg az utazással telik el az élet, — Vajon meddig lesz még így távol a családtól? — Nem tudom megmondani. Megszoktuk már mindnyájan. Amíg jobbat nem találok, ez is megteszi. Közben a tanuló fiatalember nagyot nyújtózik, beszélgető tár­sam pedig kérdőn néz rá: „Néni játszanánk egy partit?” — De csak egyet, Gyuri bácsi, mert sok még az anyag — mond­ja a fiú. Amíg a helyükre kerülnek a figurák, Dékány Imre meséli el, hogy Szarvasról jött, Csabán ta­nult szakmát, most a középisko­lát végzi, később’ ki tudja, mire fordul az élete. Barátaival gyak­ran jár színházba, moziba, szó­rakozóhelyekre. Persze a legfon­tosabb a tanulás. Ezt csak akkor hanyagolja néha-néha, amikor Gyűri bácsi meghívja őt egy sakkpartira. Andudy Tibor Gyermekszínházi bemutató Szépek szépe Szűcs Ildikó (Hamupipőke) és Pintér Gyula (Tulipán herceg) (Fotó; Demény) Ki hinné, hogy szépek szépe lesz Hamupipőkéből, ebből az esendő,) kedves tekintetű, szol­gálatkész árva lánykából? Pe­dig az lesz, és Heltai Jenő pom­pás kis mesejátékéban (melyhez a zenésítési divat parancsára Ránky György írt kitűnő muzsi­kát) még az álruhás csatlósról is ' kiderült, hogy tulajdonkép­pen álruhás királyfi, és élete rajta, hogy megkeresse a leg- 'szebb, legkedvesebb lányt fele­ségnek, Ha már mese, és ha már Hamupipőke reges-régi történe­tét olvasgatta elölte a bölcs Heltai Jenő bácsi, akkor hát le­gyen ez a lány, a leiesegnek választott is ő. A mese meséjét mindenki is­meri. Bár lehet, hogy a kisebbek nem annyira, mert Hamupipőke története sem különösen divatos már, de aki egyszer mégis ráta­lál és elolvassa, eltűnődhet ham­vas báján, tisztaságán, igazság- szeretetéri. Mert nincs olyan me­se, amelyben ne győzne a jó, ne aratna diadalt az igazság: hiszen azért mese. Olvasni is jó, hát még színpadon látni, sokszoros élmény. Jól tudta ezt a békéscsabai színház gyermekslőadésának rendezője, Szász Károly is, és mindent feltett egyetlen lapra. Elhatározta, hogy igazi mesél játszat színészeivel a gyerekek­nek; hogy nem okoskodik köz­ben didaktikus tanulságok meg- fogal mazásával: hogy azt sze­retné, ha kis nézői Hamupipőke megérdemelt örömét vinnék ma. gúkkal hasa, a színházból. Szász Károly mesevilága ugyanakkor valóságos világ, ezért válhatnak abban a mesealakok is valóságo­sakká. érthetőkké. Ügyes és megkapó díszleteket tervezett a játékhoz Sólet Antal, és szép jelmezeket Fekete Má­ria, Hamupipőke hálós szerepét Szíle* Ildikó kapta. A fiatal szí­nésznő, aki néhány évvel ezelőtt tagja volt mór a békéscsabai társulatnak, első mostani szere­pében megkapó, őszinte alakí­tást nyújt. Olyan ez az ő Hamu­pipőkéje ahogyan a gyermek­iélek elképzeli: egyszerű, szép és mesebeli. Kovács Lajos Pe­ták báró szerepében újból bi­zonyítja. hogy nincs kis szerep, hogy néhány mondatból, jele­netből is kibonthat az igazi szí­nész olyan kitűnő alakítást, melyről sokáig beszélnek nézők és kollégák egyaránt. Hasonlóap tetszett Lukács József Abu- Mabu varázslója. Forgács Gábor és Pintér Gyula is hozzáadott a sikerhez. Sokat tapsoltak a gye­rekek Sárkány Jánosnak, aki Szakóra grófként nyüzsgött-ok- vetetlenkedett a színpadon. Es akiket még meg kell emlí­tenünk: a koreográfus Felkai Eszter, a zenei vezető Holpert János. Részesei a sikernek, a gyermekközönség tetszésnyilvá­nításainak, mely délutánról dél­utánra elmaradhatatlan kísérője a Szépek szépe előadásainak. Süss Ervin A Szputnyik márciusi számának tartalmából A nemzetközi nőnap alkalmá-1 bői az egyik nagy moldvai fe­hérneműgyár igazgatónőjét mu­tatja be a Szputnyik márciusi! száma. Fontos elvi cikket közöl a iapi az emberi jogokról, arról, ho-, gyan érvényesül az egyik leg­fontosabb, a munkához való jog [ a Szovjetunióban. Mennyit keres, hogyan él, mit i tud vásárolni egy munkás ar ke-' resetéből? Erről szól az 'egy munkáscsalád jövedelme és ki­adásai írás. amelyben a Szput­nyik bemutatja Alekszej Kura- kint, az egyik moszkvai házépítő kombinát munkását és család­ját. Szergej Lapin. a Szovjet Álla­mi Televízió- és Rádióbizottság elnöke újságíróknak adott vála­szaiban ismerteti a szovjet tele­vízió tevékenységét és — Hel­sinki szellemét megvalósítva — bővülő munkakapcsolatait a nyugati országok televízióival. A szovjet televízió jelenleg Irt or­szág televíziós társaságával tart j rendszeres kapcsolatot. Színes és szórakoztató írás a Filmfel ve vogeppel a jegesmed­vék birodalmában című cikk, amelyből megtudhatjuk, hogyan élnek az emberek a sarkkörön túli jégvilágban. A folyóirat beszámol egy mű­szaki bravúrról:,bemutat egy új­fajta tehergépkoosit, amely olyan terepen is tud haladni, amelyen nincs út. Érdekes téma a márciusi szám­ban az az írás, amely a szülés­sel. a szülő nő fájdalmával fog­lalkozik és felveti, szükség van-e egyáltalán a fájdalom megszün­tetésére? 140 millió évvel ezelőtti világ­ba kalauzolja az olvasót e. Miért haltak ki a dinoszauruszok cí­mű írás. Szép. színes fotók illusztráljak az Ének Grúziáról című ripor­tot, amely a grúz fővárost mu­tatja be. Egy másik írás az ér­tékes műemlékeiről Világhírű Novgozoddal. az ősi orosz város­sal ismerteti meg az olvasói.

Next

/
Thumbnails
Contents