Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-08 / 56. szám

Békés és Szolnok megye képviselőinek együttes tanácskozása a képviselői csoport ez évi tervében

Ülést tartott az őrs

Március 7-én Békéscsabán, a Hazafias Népfront székházában tartoLta ülését az országgyűlési képviselők megyei csoportja. Kedves és rövid ünnepség vezette be a tanácskozást; Németh Ferenc, Orosháza város képviselője meleg szavakkal köszöntötte a jelenlevő országgyűlési képviselőnőket, akiknek a férfiak virággal kedveskedtek. i

Ezt követően Varga Zsigmondi i csoportvezető adott tájékoztatást | a Parlamentben megtartott cső-' portvezetői értekezleten elhangzottakról. A továbbiakban a március 17-i várhatóan az országgyűlés elé kerülő közérdekű bejelentések, javaslatok, panaszok törvényerejű javaslatát beszélték meg. A képviselők hangsúlyozták, hogy ennek a törvényjavaslatnak előterjesztését is — hasonlóan több törvény előkészítéséhez — társadalmi vita előzte meg. Ily módon r.agv tömegek vettek részt a jogalkotásban, az ország ügyeinek intézésében. Ezek a viták sok em- I bért juttattak ahhoz az élmény- j hez, hogy a hatalom részesének! érezze magát. Ez a készülő tör- j vény, ha nem is akkora horderejű, mint amilyeneket koráb-I

zúg gyűlés i kép v isel ok

ban ilyen fórumokon megvitattak — gondoljunk a családjogi törvényre, a környezetvédelmi törvényre —, mégis számottevően függhet tőle a lakosság hangulata, közéletünk tisztasága. A képviselők vitája máris előrevetítette, hogy ismét jó törvény születik!

A harmadik napirendi pontként a csoportvezető ismertette az országgyűlési iroda összefoglalóját a képviselők múlt évi) munkájáról, a sajtó, a rádió és j a tévé segítő tevékenységéről. Örömmel hallottuk, hogy a Bé-1 kés megyei Népújság lehetősé-j géhez mérten megfelelően támo- j gáttá és segítette a megyei képviselők és a lakosság szoros kapcsolatának kialakulását.

A napirendek tárgyalásánál j felszólalt: Sebest Lászlóné, Két-, egyháza, Hankó Mihály, Békés-1 csaba, dr. Szentkereszty Tamás, Vésztő, dr. Kovács Gábor, Szarvas, Balogh László, Békés,1 Skaliczki Károlyné, Békéscsaba,1 Korcsok Andrásáé. Mezőkovács- í háza. Szigeti Gáborné, Gvula, országgyűlési képviselők, és a Hazafias Népfront megyei bizottsága képviselőjeként Szegfű István.

megyei csoportja

A képviselők több olyan javaslatot tettek, melyek munkájuk javítását szolgálhatják a jövőben. így többek között szívesen vennék, ha időközönként meghívást kapnának a megyei tanács különböző szakbizottságainak (egészségügy, kulturális, stb.) a megyét érintő tanácskozásaira. Ez segíthetné őket a parlamenti bizottságokban való tevékenységükben, megkönnyít- hetné a felkészülésüket. Jól tudnák hasznosítani a különböző megyei nagyaktíván való részvételt is. Erre példázták a megyei tanácsülésre való rendszeres meghívásukat. A megyei tanácsülésen elhangzottak mindenkor nagy segítséget adnak képviselői beszámolójukhoz.

Végül megvitatták és elfogadták a csoport ez évi tervét. Többek között kihelyezett ülést tartanak Szarvason, Orosházán és Körösladányban. Tervezik Szolnok és Békés megye képviselőinek együttes tanácskozását, ahol megvitatják az öntözés- és vízgazdálkodást.

A tanácskozás bejelentések tudomásulvételével ért véget.

Szókimondó asszonyok

Hangulatképek a cserépgyárból

Ritkán fordul elő, hogy ősz-1 szetorlódik a nyers cserép aj szállítószalagon. Most azonban egy kis zavar keletkezik. Le is esik egy. aztán még egy cserép. Liptai; Jánosáé, aki a közelben tartózkodik, már kiáltja is:

— Bandi, minek van ott?

A Bandi pedig Frankó András műszakvezető, aki csak rövid időre helyettesíti a szállítószalag- nál Gyimesi Ilonkát, a József Attila nyersgyártó szocialista brigád megbízott vezetőjét.

Fel is jegyzem magamnak a ..Bandihoz” intézett kérdést, mi-1 re az asszony tettetett komoly- j Sággal tiltakozik:

— Nehogy megírja az újságban. mert aztán kiadják a mun- •; ka könyvemet.

összenevet Kesjár Andrásné- t val. .

— No, csak viccből mondom Innen nem küldik el az embert, ha dolgozik. Mint ahogy mi is. A férfiakkal együtt rakjuk a] kocsikat. Nem finomkodunk. Igaz., egyformán . is keresünk. Egyenjogúság van.'

— Mit szólnak hozzá a férfiak?

— Belátják, helyeslik. Jól tudják, hogy otthon a második mű-i szak neheze mégis csak ránk vár. • I

Azok az asszonyok és lányok, [ akik a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat békéscsa- j bai csérépgyárában dolgoznak, aligha ijednek meg a saját árnyékuktól. A legtöbben a két [ békéscsabai téglagyárból kerül- i tek ide, ahol az igen nehéz munkában alaposan megedződtek. Most jóval könnyebb, bár [ a kocsirakást éppenséggel nem- j igen lehet irigylésre méltónak tartani.

Ráadásul — és ez való igaz — a család életében is.előfordul-j nak gondok, amelyeknek az inté- J zései senki másra nem bíznák az . asszonyok. Kesjar Andrásné1

egy ilyen esettel kapcsolatban mondja el:

— Andrea, a nyolcéves kislányom a 11-es számú általános iskolába jár. A napokban egy délelőtt eltört a, kar ja. Hazahozták. Szerencsére otthon tartózkodtam. Mindjárt rohantam vele az SZTK-rendelőintézetbe.

I

Sokan voltak. Vártam a sorún-1 kát. Amíg elkészült a lelet és gipszbe került Andrea karja... i Szóval délután három órára ér- j tem vele haza. Onnan siettem a! gyárba. Elkéstem, mert két órakor kezdődött a műszak. Este 10-ig dolgoztam. Közben ideges- , kedtem: mi van a kislányom-1 mai? Igen. igen. néha úgy érzem „kiborulok". Még szerencse, hogy jó kondícióban vagyok. Meg az is, hogy a férjem, aki í a hűtőházban dolgozik, nagyon! megértő és sokat segít. Ez teszi! lehetővé, hogy állandó véradó le. | gyek. A kommunista műszakokból sem szoktam hiányozni. Ami j pedig nem tetszik, azt ki szók- j tam mondani. Ügy. rendesen. Ezért, ha lenne isten, biztosan nem kerülnék a'mennyországba.

Tavaly a két kislányával, a 11 éves Évikével és Andreával j Balatonlellén, a Sirály üdülőben ! nyaralt Kesjár Andrásné, amire így gondol vissza:

— Voltak ott mindenféle emberek. Egyesek sok pénzzel a zsebükben a nagyvilági életet próbálták utánozni. Minket lenéztek. Bennem meg nincs kisebbségi érzés, hát nem hallgattam. De örültem, hogy vége lett a nyaralásnak.

— Talán túlzottan érzékeny. Nem gondolja?

— Aligha. Meg tudom én ítélni a dolgokat, még ha nem is mindig olyan szépen fejezem ki magam, mint egyesek. A gyárban más emberek vannak. Megértők, rendesek. Szívesen dolgozom itt. Elsősorban persze a

i

i

Lipták Jánosné egyetért vele. Az ő életének és munkájának is elsősorban a két gyermeke, a

kel kislányomért, a jövőjükért.

Hogy tanuljanak, legyenek többek, szakmunkások. Ne koptassa le az ujjuk hegyét az érdes cserép, és ne remegjen a kezük úgy, mint az enyém hétéves Jancsika és az ötéves Lacika adja az értelmet. S ha egy kicsit fárasztó is néha a munka, szívesen csinálja. Erről jut eszébe egv kis történet, amit mindjárt el is mond;

— Egyszer beteg voltam. Hosz- szabb __ ideig tartó táppénzre írt ki az orvos. Nem bírtam egyedül az otthonlétet. Kivettem Lacikát a napköziből. De amikor egy kicsit kezdtem jobban érezni magam, mentem az orvoshoz, hogy dolgozni akarok. Tizenhét éves korom óta úgy megszoktam, hogy belebetjegszem a semmittevésbe. A társaim is hiányoznak, na meg a pénzre is szükség van — magyaráztam. És bevallom, néha meg olyan gondolataim is támadnák, hogy mi lesz a gyárral, ha én nem dolgozom. Persze ez túlzás. De mi szeretjük a gyárat. Ebből élünk. Igyekszünk is teljesíteni a tervet. Csak a gépek ne álljanak!

A 21 tagú (11 nőből és 10 férfiből álló) József Attila nyers- gyártó brigád 1974-ben alakult és az 1976. évi eredménye alapján bronzkoszorús jelvénvt érdemelt ki. Frankó András műszakvezető, aki a cserépgyár pártalapszervezetének a titkára is, így jellemzi a brigád tagjait:

— Nagyon dolgosak. Ha kell vállalják a túlórát is Főként a nők. többen véradók. Amikor pedig kommunista műszakot tartunk, senki sem hiányzik. Csak a többgyermekes anyákat nem hívjuk, mert nekik éppen elég a (ennivalójuk otthon is.

Szóval nemcsak „hangjuk” van itt az asszonyoknak.

Pásztor Béla

3

V 1977. MÁRCIUS 3.

Amikor a Tisza vize Kondorosra ér

A vízhasznosítás mezőgazdaságunkban fontos szerepet játszik: biztonságosabbá teszi a termést, hozzásegít a termésátlagok növeléséhez. A mezőgazdasági vízhasznosítás fejlesztése az ár- és belvízvédelem mellett, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóságnak'szinte állandó feladatot jelent. A Körösök völgyében a vízhasznosításnak nagy múltja van, s a további fejlesztés szép jövő előtt áll.

Ma megyénk művelt területének 7—8 százaiéira, vagyis 30 ezer hektár öntözhető. Ezekre, a többnyire szétszórt területekre — nyáron a minimális vízhozam és a maximális öntözés időszakában — a Körösök vize nem elegendő. Ez annyit jelent, hogy a folyók vízhozama ebben az időszakban másodpercenként 8—9 köbméter, az öntözési igény pedig megközelíti másodpercenként a 18 köbmétert.

Jelenleg a tiszai vízrendszer-^ bői a Keleti-főcsatornán másodpercenként 30 köbméter vizet vezetnek a Körösök völgyébe. Természetesen a korábban készült duzzasztók révén — a gyulai tűsgát. a bökényi, a bé- késszentandrási és a békési duzzasztó — és a folyók csatornázásával tárolt vízkészletet is maximálisan igénybe veszi mezőgazdaságunk. Ezen duzzasztók nélkül ma már elképzelhetetlen [ lenne az öntözés.

Az öntözés fejlesztésére átfogó tervek készültek, s az elképzelések szerint 1985-re megyénkben mintegy 65 ezer hektár lesz I öntözhető, mivel a távolabb eső j területekre is elvezetik a vizet. I A korábban épített, kettős hasz- i nosítású csatornák helyett új. i magasvezetésű öntözőrendsze- í rek készülnek. A fejlesztésre az V. ötéves terv időszakában 480 millió forint áll rendelkezésre, s az öntözés két ütemben valósul, meg.

Az első lépcsőben az ártéri területeken építik ki az öntöző- i fürtöket, míg a második idő- i szakban az ártéren kívüli terű- | leteket is bekapcsolják az ontó- I zéses gazdálkodásba.

Ez évtől . kezdődően jelentős munkálatokhoz lát a vízügyi igazgatóság. A körösladányi duzzasztó üzembe helyezésével Szeghalom térségében elkészül a sárréti öntözőfürt. Ezen a vidéken újabb 5090 hektár öntözésére nyílik lehetőség. Ugyancsak ebben az időszakban es térségben valósul meg a körösladányi öntözési rendszer, s Dé- vaványa környékét is beleszámítva mintegy 4000 hektárra jut el az öntözővíz. E két öntözőrendszerbe gépi átemelés nélkül, gravitációs úton jut majd a víz.

Elkészült a tanulmányterv a Hortobágy-Berettyó vizének hasznosítására is. Csudaballa térségében, a kiterjedt rétek és legelők öntözését szolgálja majd elsősorban a csatorna vize. Ez az öntözési rendszer 2500 hektáros lesz.

A Békés—Doboz térségében létesítendő öntözőlürt a békési duzzasztó vizére épül. A holtágak hasznosításával tovább bővíthető az öntözés. Már készül a fazekaszugi területnek a csatornarendszere: a Szarvasi ÁG és az endrődi tsz kap innen öntözővizet. Az öntözőfürt kapcsolódó rendszerei már elkészültek.

Az ártéren kívüli öntözés megvalósításéra a második ütemben kerül sor, s ez a kiskörei vízlépcsőre épül. Békés megyébe a nagykunsági önlö- zőcsatörnán jut majd el a víz — másodpercenként 21 köbméter — a Hortobágy-Berettyó— Kettős-Körösbe, mint tározóba. Így lehetőség nyílik újabb területek intenzívebb, rendszeresebb és korszerűbb öntözésére. A Nagykunsági-főcsatorna vizét háromszori átemeléssel vezetik el arra a 15 ezer hektárra, mely öntözőrendszere az első időszakban 140 millió forintos beruházással valósul meg. Ez a víz jut majd el Nagyszénás térségébe. A második ütem elkészültével újabb 15 ezer hektár öntözésére nyílik majd lehetőség.

(Szekeres)

Erdősáv és veteményes

A békéscsabai Szabadság Tsz sertéstelepet néhány éve telepített nyárfasor szegélyezi. A fiatal telepítést a tagok gondozzák, s esc rébe veteményes területet kapnak, melyet a szövetkezel gépei szántanak (Fotó: Veress Erzsi)