Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-05 / 54. szám
A világ legapróbb lovacskái • Ely R&V Oakland Hülben lakik, a San Francisco öbölre néző tanyaszerű házban, ahol a közönséges látogató figyelemre méltónak legfeljebb az úszómedencét és a teniszpályát találná. Ely azonban másra büszke: az istállóiban fickándozó lovacskákra. Semmi rendkívüli tulajdonságuk nincs, kivéve, azt. hogy magasságuk alig éri el a 75 centimétert. A „miniatűr” lovak iránti szenvedély rém újkeletű dolog. Arab lótenyésztők a XVI—XVII. században hozták először az európai piacokra a picimé állatokat. Angliában rövidesen minden előkelő családban volt belőlük néhány, és mint a ház kedvencei, gyakran szerepelnek a körabeli festményeken is. A kis lovacskák ma a világ legritkább állatfajai közé tartoznak. A szakértők 300 kancát tartanak nyilván, közülük csal? 100 kisebb a 75 cm-nél. Ely Ray az apró lovacskák szenvedélyes gyűjtői közé tartozik. A zöld gyepen hancúrozó. a konyhában sárgarépa után szimatoló kedvencei között 11 nem éri el a bűvös 75 centis határt. Gazdájukat nemrég az az öröm érte, hogy luxushotelnek is beillő istállóinak egyikében világra jött a kicsiségi verseny győztese, a 10 cm magas Champion. (Apja, az ötéves Arabian King csak 68 cm magas, de gazdájának így is 25 ezer dollárjába került.) A pici lovak nem vesznek részt versenyeken, legfeljebb a futballmérkőzések szüneteiben vagy egyéb alkalmakkor lépnek fel. Szállításuk nem okoz gondot, kényelmesen elférnek egy személy- gépkocsi hátsó ülésén.. Két sorban... TÉVEDÉS Szembe jött vetem egy busó (csak egy mai fiatal volt...) ÁLTALÁBAN Legtöbb rossz tulajdonsága a volt házastársnak van „EVA- ÖRÖK A nő a lángésztől is az ölelést várja HAJÓTÖRÖTTEK Sok kis papircsónak-em bér hányódik az élet tengeren NYELVPÓTLÉK NÉLKÜL Sok „nyelven” beszélünk: attól függ. kivel TŰNŐDÉS Mennyivel más volt érte, mint most: vele élni NINCS ANNYI... Aki nem tud együttérezni, lakatlan szigetre kéne tenni INTELEM Kis buktatókban is lehet nagyokat esni „SZEMHIBA” Visszafelé tisztán látunk, előre csak ködösen IDÖPAZARLÁS Sok ember keresi nem létező becsületét BARÁTOM MEDITÁL „A házassághoz ketten kellenek: sajnos, az egyik én vagyok” KÉTELKEDÉS Mindig átesünk a lovon?! Nincs is hozzá lendületűnk... A Szputnyik nőnapi száma A nemzetközi nőnap alkalmából az egyik nagy moldvai fehérneműgyár igazgatónőjét mutatja be a Szputnyik márciusi száma. Fontos elvi cikket közöl a lap az emberi jogokról, arról, hogyan érvényesül az egyik legfontosabb, a munkához való jog a Szovjetunióban. A lovacskák megkülönböztetett bánásmódban részesülnek Ely „lóhoteljeiben'’ Anyanyelvi őrjárat: Á „suk-sük" nyelv Ae igen gyakori nyelvi jelenségről, az úgynevezett suk-sükölés- ről nyelvművelő cikkek, előadások hosszú sora szólott már, de úgy tűnik, hogy még mindig nem elegendő alkalommal. Ez az igen bántó szóhasználat nem csupán a mindennapi társas érintkezés során gyakori, de nem ritkán halljuk olyanoktól is, akik vállalják a nyilvános megszólalást. Értekezleteken, megbeszéléseken számtalan alkalommal lehetünk tanúi az ilyenszerú fogalmazásnak: Nagyon bántsa a dolog. Majd megmutassa a brigád, hogy mire képes. Mikor nyissák ki az üzleteket? Valójában helyesen így kell ejtenünk a kiemelt igealakokat: bántja, megmutatja, nyitják. A kételkedők, akik talán bizonygatják, hogy ez az elterjedt jelenség lehet új nyelvi fejlődés is, tévednek. Sajnos igaz, hogy a köznapi beszédben (nem ritkán műveltebb körökben is) valamint a nyelvjárásokban meglehetősen gyakori jelenség, de ez nem indokolja egyáltalán nyelvhelyességi álláspontunk módosítását. Azért nem, mert a nyelvhelyességi norma alapja sohasem a nyelvjárás, hanem az irodalmi nyelv. Az irodalmi nyelv azonban az ilyen suk- sükölést nem fogadta be, csupán akkor, ha azzal a nyelvhasználattal valamely szereplő még árnyaltabb, még körültekintőbb jellemzését adhatta. Az ilyenfajta suk-siikölés pedig úgy hangzik el, amint a hős beszélt, tehát szavait idézi, azaz beszélteti az író. Ilyen módon már Móricz Zsigmond is jellemezte az Űri muri egyik hősét, Csörgheö Csulit, aki így szól a könyvügynökké vált dzsentrihez, Lekenczeyhez: „Ha nem is vagyunk kultúremberek... azért mi is szeressük Jókait.” Ezek után fogalmazzuk meg azt, hogy mi a suk-sükölés lénye ge. miért hibás az, és mi módon kerülhető el? A jelenség magva a?, igeragozásban van. Több igénk jelen idejű alakja a kijelentő mód és felszólító mód tárgyas ragozásában megegyezik. Így a néz- zük, kapjuk, mossa stb. alakok egyaránt lehetnek kijelentő’ és felszólító alakok is. A t-végű igék alakjai azonban külön ■ böznek egymástól: tanítjuk (kijelentő mód) és tanítsuk (felszólító mód). A suk-sükölés abból adódik, hogy a beszélők a kijelentő mó dú igealakok helyett is felszólító módú igealakot használnak. Ez pedig durva nyelvhelyességi hiba. Így fogalmazódnak meg aztán az ilyen mondátok: a’ lakótelepen afe új cukrászdát felavassák. A nagyobbak a kicsiket bántsák. Az úttestet már megint felbontsák Helyesen így hangzanak a fenti mondatok: A lakótelepen az új cukrászdát felavatják. A nagyobbak a kicsiket bántják. Az úttestei mán megint felbontják. Az igényes beszédben tehát nincs helye az ilyen nyelvhasználatnak. Nem csupán a nyelvi normák vannak ez ellen, hanem a nyelvérzékünk is. A suk-sük használata nyelvi igénytelenségre, az anyanyelvi közösséggel szembeni isénvtelenségre vall. • Fülöp Béla Mennyit keres, hogyan él, mit tud vásárolni egy munkás a keresetéből? Erről szól az Egy munkáscsalád jövedelme és kiadásai írás. amelyben a Szputnyik bemutatja Alekszej Kura- kint. az egyik moszkvai házépítő-kombinát munkását és családját. Szergej Lapin, a Szovjet Állami Televízió- és Rádióbizottság elnöke újságíróknak adott válaszaiban ismerteti a szovjet televízió tevékenységét és — Helsinki szellemét megvalósítva — bővülő munkakapcsolatait a nyugati országok televízióival, A szovjet televízió jelenleg 111 ország televíziós társaságával tart rendszeres kapcsolatot. Színes és szórakoztató írás a Filmfelvevőgéppel a jegesmedvék birodalmában című cikk, amelyből megtudhatjuk, hogyan élnek az emberek a sarkkörön túli jégvilágban. A folyóirat beszámol egy1 műszaki bravúrról: bemutat egy újfajta tehergépkocsit, amely olyan terepen is tud haladni, amelyen nincs út. Érdekes téma a márciusi számban az az írás, amely a szüléssel, a szülő nő fájdalmával foglalkozik és felveti, szükség van-e egyáltalán a fájdalom megszüntetésére? 140 millió évivel ezelőtti világba kalauzolja az olvasót a Miért haltak ki a dinoszauruszok című írás. Szép, színes fotók illusztrálják az Ének Grúziáról cíviű riportot. amely a grúz fővárost mutatja be. Egy másik írás az érfékes műemlékeiről világhírű Novgoroddal, az ősi orosz várossal ismerteti meg az olvasót. 1977. MÁRCIUS 5. Brigádok olvasókönyve A szocialista brigádok közművelődési vetélkedőjének egyik fontos részfeladata szépirodalmi művek olvasása. megbeszélése. Ehhez nyújtunk segítséget a vetélkedőn részt vevő brigádoknak, bár nemcsak a benevezettek olvashatják haszonnal Szabad Olga könyvtáros rövid ismertetőit. Tömörkény István: Az író kétkezi, „célszerű”, egyszerű szegény emberek világát tárja fel. Ismeri modelljeit, a Szeged környéki parasztokat, s tájnyelvüket. Fővárosi szerkesztőségek hívásának ellenállva, a Tisza-parti metropolisban él. Elbeszélései általában portrék, olykor csak zsánerképek. Móricz így ír róla: „A tudós alaposságával, a gyűjtő szenvedélyével, a művész újrateremtő géniuszával, az igaz ember emberségével ” mutatja be hőseit. Ady is magáénak vallja, mondván : „Ö is az én emberem és tanúm”. A ravasz Kabók c. novella egy hetivásárt ír le. ahol a csongrádi paraszt ember, Mihály hibás, szöggel felsértett patájú lovat akar eladni, de eközben minden vásári élvezetet kipróbál. Vesz Vészi Endre: Az író egy 45 évi munka után nyugdíjba vonuló munkásember otthonába visz el bennünket. Betekinthetünk Nyári Ernő és otthon ülő, beteg felesége szűk világába. Nyári egész életében valami szép mű alkotására vágyott. Ezt a nosztalgiát az oltotta belé, hogy bár csak reprodukcióról, de ismerte Michelangelo csodálatos Dávidját. A nyugdíj adta felszabadult idő lehetőséget ad számára, hogy régi vágyát betöltse. Munkához kezd és készít egy szárazakváriumot. Plexiüvegből különböző színű, kis hálákat formál. s az akvárium is ebből az anyagból készül. Az egészet színes villanykörték vonják fénybe. Egy festőművészhez viszi el A ravasz Kabók 1 cipót, lacipecsenyét, jót iszik rá, i gyönyörködik a sátrak nyújtotta vidám képben. Fő célja mégis az, hogy túladjon a lován. Tanyaszomszédja, Kabók segít a kupeccel való egyezség lét- j rejöttében. Tudván tudja, hogy j Mihály jó ideje át-átvág egy I úton, amelyet Kabók tulajdonának tekinthet. Sunyin elárulja hát a szomszédnak, hogy cserepet szórt az útra. Nem csinált ő kerítést, minek — elég a cserép is. Mihály, aki ügyesen és J Kabók segítségével megszaba- [ dúlt sérült patájú lovától min- 1 dent megért, de, mivel elégedett a vásárral: egy szót sem szól. Nem is kell, az olvasó is szó nélkül megérti: nagyon ravasz ember ez a Tömörkény teremtette Kabók! Szárazakvárium a művét. Ajándékba adja, s hasonló anyagból Dávid-után- zatot is ígér. A művész és felesége nyomban felismeri az ajándékban a tökéletes giccset és bár elfogadják; azonnal el is tüntetik. A visszatérő Nyári Ernő már hűlt helyét találja nagy szeretettel kimunkált művének. Betörten tér haza asszonyához, aki szó nélkül, de mindent megértett. Ennyi a történet. Miért olyan szomorú ez a novella? — Azért, mert Nyári Ernő, a giccsgyártó, tisztább ember, mint a divatos művész, s boldog is lehetett volna, ha közel jut az igazi művészethez, ha azt megismerheti, ha lényegéig hatolhat. Ketten két keréken A világ sok országában minden korábbinál nagyobb népszerűségnek örvend a kerékpár. Nem pusztán azért, mert köny- nvebb vele mozogni a nagyvárosi forgalomban, s a parkírozás sem okoz gondot, hanem 1 jóikét, s ettől a japán főváros autóközlekedé >«nek javulását remélik. A kotlekedésrendésze- ten kívül a környezetvédelem szakemberei is sokat várnak a kerékpárok még nagyobb elter-, jedésétől. azért is, mi vei oiyan egeszseges testmozgáshoz juttatja az embert. amelytől az autó egyeduralma megfosztotta. Vannak hagyományosan „kerékpározó országok” — például Franciaország, Hollandia. Dánia, Japán —, ahol jóformán, korhatár nélkül használják a biciklit. Japánban 10 millióan járnak rendszeresen kerékpáron, amelyből mintegy 35 millió van forgalomban az országban. Csupán Tokióban 1500 kilométernyi utat építenek a közeljövőben a kerékpárosok számára, s ezek az utak elsősorban a nagy pályaudvarokat kötik majd össze a centrummal. Így a vidékről bejáró dolgozók az állomásokon előző nap lerakott kerékpárjaikon közelíthetik meg mun'kahen. japan ipar cvtiue toób mint 8 millió biciklit állít elő, s ezzel igazi „kerékpár-nagyhatalomnak” számít. A japán gyártmányú kétkerekű járművek már az európai piacot is meghódították (kontinensünk legnagyobb kerékpár-előállítója, Franciaország „csak” évi 2,5 milliót gyárt). Világviszonylatban a japán kerékpárgyárak kínálják a legnagyobb választékot a hagyományos egyszemélyes kétkerekűtől a családi négyvagy hatszemélyes különleges járművekig. A képen látható megoldás egy, a legújabbak közül: a hátul helyet foglaló kisgyermek sincs tétlenségre kárhoztatva, „besegíthet” a pedálozásba. gyakorolhatja a kerék* pározás lábmunkáiá*
