Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-05 / 54. szám

Radar az 'üveggyárban Az Orosházi Üveggyár Il-es számú gyáregységének feldolgo­zó üzemében méretre vágják és csomagolják a húzott síküveget. Részben csiszolják is. Egyebek közt a Jászberényi Hűtőgépgyár hűtőszekrényeinek a polcára in­nen kerül a csiszolt üveg. A nagy üvegtáblák — ahogy azt Janusch Róbert üzemvezető­től megtudom — kettőtől tíz milliméter vastagságúak. A táblákat a megrendelések alap­ján vágják különböző méretűre és fele-fele arányban bel- és kül­földre szállítják. Hazai felhasz­nálók főként a házgyárak, az építőipari vállalatok, valamint azok a mezőgazdasági üzemek, amelyek melegházakat létesíte­nek. A hűtőtornyok hűtőfelüle­tének a kiképzéséhez is nagyobb mennyiségű síküvegre van szük­ség. Készül 10 milliméter vastag­ságú portálüveg kirakatokhoz és üvegajtókhoz. Azelőtt az építő­ipari vállalatok üvegezői épí­tették be, csaknem egy éve azon­ban az üveggyár erre a célra létrehozott csoportja is vállalia ezt a munkát.. A csoport tavaly Budapesten a metró. Szolnokon a Centrum Aruház, Egerben a Lakberendezési Áruház áoítésé- nél dolgozott és most Békéscsa­bán az Univerzál Kiskereskedel­mi Vállalat áruháza következik. Külföldre általában háromtól hat milliméter vastagságú sík­üveget szállít a gyár. Nagyobb mennyiség jut az NDK-ba. az NSZK-ba, Angliába. Hollandiá- ba. Belgiumba. Olaszországba és még az Eevésőit Államokba is. Két milliméter vastagságúra átszámítva, a TT-es számú gvár- egvség évente 9.fi millió négv- zetméter tives»t állít elő. ami­vel — Janusch Róbert számítá­sa szerint — mintegv 900 fut- ballpálvát lehetne letakarni. En­nek a mennyiségnek több mint eevnrgyedét váciak méretre a feldolgozó üzemben. vasztókemencébe kerülnek visz- sza. Már érdeklődnek a Szolnok valamint a Komárom megyei j építők is az üvegszállítás új | módszere iránt. Ezt a törekvést több más vállalással együtt a tavalyelőtt alakult négy szocia­lista és az idén alakult Radar brigád igyekszik megvalósítani. Hogy a Radar brigád miért késett két évet, arra az a ma­gyarázat, hogy éppen itt szemé-1 lyi cserék történtek. Tavaly i ugyan már rendeződött minden. I de úgy gondolták, előbb ösSze kell szokni. A 12 tagú brigád gépkezelőkből, üvegkitörőkből, papírozókból és csomagolókból áll. Egyébként azért választották a brigádnak a Radar elnevezést, hogy az eszükbe juttassa: min­denki nézzen szét a maga por­táién, s ha olyat észlel, ami hely­telen. káros és amit lehetne jobban csinálni, jelezze a bri- gádvezetőnek. Madarász Sándor­nak. vagy a művezetőnek. A brigád teljesítménye lemér­hető. Naoonta meghatározzák, hogy a különböző fajta üvegek­ből mennyit és milyen méretű­re kell vágni. Az pedig mosta­nában majdnem annvi, mint amennvit az automata és a kézi vágógépen nagy szorgalommal el lehet érni. Emiatt azonban senki sem panaszkodik, mert ilyenkor jó a kereset és — amint tapasztalom — a hangulat is. — Csak így lenne mindig! — vélekedik Tobak Irén és Salaki Piroska, mert szerintük nincs nagyobb í'ossz a gyárban, mint a „kényszerpihenő”. Mondjuk a húzóüzemben valami akadály van és nem érkezik az üveg. Szerencsére ritkán fordul elő. Hogy miért fokozottabb az igyekezet, amióta célul tűzték a szocialista cím elnyerését, arról Tobak Irén így beszél: — Szeretnénk észrevétetni ma­gunkat. Ha a munkánkkal elis­merést ' szerzünk, akkor többet is adnak a véleményünkre. Kü­lönben kell mindig valami cél, aminek az eléréséért hajt az ember. Salaki Piroska folytatja: — Az eredményesebb munka hasznos a gyárnak, de nekünk is, mert többet tudunk keresni. Itt van például * az úgynevezett ,.K” minőségű üveg. amely ez­előtt hulladékként a kemencé­be került vissza. Pedig méretre vágva üvegházakhoz jól felhasz­nálható. Mit jelez a „radar”? Van-e valami, amin javítani kellene’ Azt mondják, néha az üveg minősége rossz. Szerencsére egy­re ritkábban. A Radar brigád jelzései nyomán már .sok min­den rendeződött. Valahogy a szerveződés is szerencsésen ala­kult. Mert Király Ferencné, aki a félautomata vágógépen dolgo­zik. egyúttal szakszervezeti bi­zalmi is. Évekkel ezelőtt a fér­jével együtt került Orosházára a Salgótarjáni Üveggyárból. Pél­damutató a munkában és a fel. dolgozó üzem termelésében kel­lő áttekintéssel rendelkezik. Hozzá bizalommal fordulhatnak a társai, mint ahogy Németh András művezetőhöz, aki a mú- helybizottság titkára is. Az ész­revételekért. okos javaslatokért Janusch Róbert üzemvezető is csak köszönetét szokott monda­ni. Mert valamennyiüknek az a véleménye, hogy az eredményes műnk« minden jónak a forrása. Pásztor Béla Most is szóba kerül Varga Andrásnak, a Békés megyei Ál­lami Építőipari Vállalat műve­zetőjének az a kezdeményezése, hogy az üzemben szabják ki az építkezéseknél felhasználásra ke­rülő üveget, és azt innen áll­ványra rakva gépkocsin szállít­sák közvetlenül a helyszínre. (A példát tavaly december óta a Békés megyei Tanácsi Építő- és Szerelőipari Vállalat is köve­ti.) Nagy előnye, hogy nem kell csomagolni, többszörösen föl- és lerakni, a méretre vágásnál le­maradt szélek, kisebb darabok pedig újrafelhasználásra az ol­í Több pénz a borítékban Javuló eredmények az Messzire vezetne annak elemzése, hogy mitől lesz egy 20 évig eredményesen gazdál­kodó szövetkezet egyszerre mérleghiányos, ezért eléged­jünk meg most csak a tény- nyel: az endrődi Béke Terme­lőszövetkezet az 1975-ös évet 7 millió forintos mérleghi­ánnyal zárta és emiatt sza­endrödi Béke Tsz-ben nálni kellett a közös gazda­ságot. Az elmúlt évben új ve­zetőség került a szövetkezet élére. Elsőként a szakmai ve­zetést szilárdították meg. majd felmérték a szövetkezet helyzetét. Az azóta eltelt egy év azt bizonyítja, hogy he­lyes úton indultak el. A nem­rég megtartott zárszámadó közgyűlésen már eredmé­nyekről számolhatott be az elnök. Géppel oltják a fát A békéscsabai Lenin Tsz-ben a gyümölcsfa oltását géppel végzik az asszonyok. A kis gép megkíméli őket a szabadban történő szem­zés igen fáradságos munkájától. Gyorsabban, jobb minőséggel, na­ponta mintegy kétezer alma- és körteoltvány kerül ki a kezük alól (Fotó: Veress Erzsi) Miközben a szövetkezet lét­száma 382-ről 339-re csökkent, a tervezett 71.5 millió forin­tos árbevételüket 2.5 millió forinttal túlteljesítették. Jó volt. a búzavetés, valamivel gyengébb a rizs, szója, borsó és kukorica. Legjobb eredmé­nyeiket az állattenyésztésben érték el. Hízósertésből a ter­vezett 2400 darabbal szemben 2850-et adtak el. Ehhez a jó eredményhez az is hozzájá­rult, hogy felére sikerült csökkenteni a malacelhullást. Elkészült a' szövetkezet saját takarmánykeverő üzeme, és ennek is köszönhető, hogy az elmúlt évek 9-10 hónapos hiz­lalásidejét 7-8 hónapra sike­rült csökkenteni. Emelkedett a tejtermelés is, tehenenként mintegy 300 literrel lett több. Természetesen az eredmé­nyek javulását a tagság is érezte, vastagabb lett a kéz­hez kapott boríték. Az éves átlagkereset több mint 4ö00 forinttal nőtt, és még vannak tartalékai a gazdaságnak. A tagság tudja, hogy egy év alatt nem lehet helyrehozni a korábbi károkat, de tudják, jó felé halad az endrődi Béke Tsz Fotó: Veress Erzsi Az esztergályosnő Nehéz év után — nehéz év előtt Az idei zárszámadások ismét [ megerősítették, hogy nem mond­va csinált indokok alapján tó- j mörülnek megyénkben két kü- ' lön termelőszövetkezeti szövet­ségbe a közös gazdaságok. A zárszámadások tapasztalatainak összegzése nagyon jól mutatja, hogy a természeti, közgazdasági adottságok különbözősége két tájegységet határoz meg Békés megyében. A kettő közül az egyik — a Dél-Békés megyei tsz-ek területe — alapvetően a kukoricatermesztés s ezzel együtt a sertéstenyésztés haza ja. a másik — a Körösök vidé­kének földjei — a szálas és lé- dús takarmány, illetve ipari nö­vények, valamint a szarvasmar­hatartás területe. A vitathatatlan jobb adottsá­gú Dél-Békés megyei földek gaz. dájá. az itt gazdálkodó 36 tsz a nehéz év után alaphiany és veszteség nélkül látott hozzá az 1977-es tervek teljesítéséhez. A Körösök vidékének 49 termelő • szövetkezete közül menet köz­ben 18-nak támadtak komolyabb pénzügyi nehézségei, amiknek rendezésére az MNB a tsz-ek sa­ját forrásaiból mintegy 25 millió forinté*! vont be. A bank ugyan­akkor mintegy 30 millió forint forgóalaphitelt folyósított ezek­nek a gazdaságoknak, műtrágya- vásárlásra pedig 4 millió forint rövid lejáratú hitelt adott. Saj­nos. mindemellett a pénz­ügyi egyensúly megteremtésé­hez mintegy 10 millió forintot kellett az idei amortizációs alap­ból is felhasználni az említett üzemekben. Mindent egybevet­ve, a 18 tsz-ből végül is mind­össze kettő marad ezek után is hitelképtelen. Az elmúlt év eredményeiről szólva, külön is ki kell emelni, hogy a 85 Békés megyei közös gazdaság összességében az 1975- ösnél nagyobb termelési érteket ért el és elmondhatjuk azt is, hogy a megye termelőszövetke­zeti mezőgazdasága nyeresége­sen gazdálkodott 1976-ban. Mint ismeretes, országosan a mező­gazdaság csak a 97 százalékát termelte meg az 1975-ben elő­állított értéknek, Békés megyé­ben ugyanez a szám 101. Ugyancsak általános tapaszta­lat az, hogy az elmúlt esztendő­ben termelőszövetkezeteink nem szívesen vállalkoztak nagyobb beruházásokra. A zárszámadá­sokkal egyidőben megtartott tervismertetőkből viszont kide­rült. hogy az idén ebben is vál­tozás várható. A Dél-Békés me­gyei tsz-ek közül jó néhány részt vesz a baromfiprogramban, ezek mintegy másfel millió pulyka és 14 millió csirke nevelésére ké­szülnek fel. Északon is csatla­kozik ehhez öt vagy hat közös gazdaság, de a Körösök vidékén ennél nagyobb jelentősége van a Békéscsaba és környéke Ag­ráripari Egyesülés zöldség- és gyümölcsprogramjának, illetve a Sárrét-tej fejlesztéseinek. Az utóbbitól szövetségi szinten a tejtermelés 20 százalékos növe­kedését várják. Az 1977-re tervezett hozamok, ról Összességében az állapítható meg, hogy a tsz-ek többsége bú. zából az 1976-ban, kukoricából pedig az 1975-ben elért termés­átlagokat irányozták elő erre az évre. Tervbe vették a cukorré­pa termésátlagának növelését is, zöldséget pedig a tavalyinál 600 hektárral nagyobb területen, csaknem hat és fél ezer hektá­ron termesztenek az idén közös gazdaságaink. A fejlesztéshez rendelkezésre álló pénzügyi források az elmúlt évihez képest ugyan nem bővül­tek, de az idei termést gondosan megalapozó őszi munka, a ho­zamfokozó eszközök és eljárások kiterjedtebb alkalmazása meg­teremtette az alapot az átlagot meghaladó 1977-es tervszámok teljesítéséhez. 2 BÉKÉS pásti. 1977. MÁRCIUS 5.

Next

/
Thumbnails
Contents