Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-05 / 54. szám
M A: Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1977. MÁRCIUS 5., SZOMBAT Ära: 1,— forint XXXII. ÉVFOLYAM 54. SZÁM RADAR AZ ÜVEGGYÁRBAN (3. oldal) SEGÍTETT A SZOCIALISTA BRIGÁDOK HELYTÁLLÁSA (4. oldal) „ANYU,' BE AKAROK MENNI!” (5. oldal) Árak é: haladás Ünnepélyesen köszöntötték a nőkonferenciára induló küldötteket Békéscsabáról, a megyei pártbizottság épülete elöl indult el az a kiilönautóbusz. amely a nó konferencia Békés megyei küldötteit vitte Budapestre. A küldötteket Gyulavári Pál. az MSZMP megyei bizottságának titkára kísérte el. Képünkön a 2-es számú általános iskola úttörőcsapata virággal köszöntötte a konferenciára induló küldötteket Demény Gyula felvétele vwwvwvvwwwwwvwvvwwwvsewvwwwvvwvwwwvwvwwwvwwvwwwwvwwvwwwvvvwv Tovább javult a vetőmagellátás színvonala Orosházán sajtótájékoztatót tarAz életszínvonal növekedésével párhuzamosán egyre jobban előtérbe kerül a választás és a választékosság igénye: a használati érték mérlegelése mellett növekszik az esztétikai kívánságok súlya is. A válogatás, a választás lehetősége, ennek mértéke, egyre jobban minősíti ma már az ellátást. Például a ruházati cikkek forgalmának alakulása (most lényegesen kisebb mértekben növekszik évről évre. mint 10 évvel ezelőtt), a raktárakba felhalmozott bútorok mennyisége, a híradástechnikai cikkek iránti kereslet iránya (a sztereó és a kvadrofon- technika felé) mind arra utal, hogy az emberek az esetek nagy többségében a korszerűbbet, a szebbet, a jobb tulajdonságokkal bíró árukat keresik. Sok család automata gépre várakozván halogatja regi moso_ gépének, centrifugájának a cseréjét, Nem cserélik ki a 10 évvel ezelőtti rekamiét egy új, de ugyancsak 10 évvel ezelőtti típusú másikra. Vagy ismert tény: a fiatalok inkább „kéz alatt”, háromszor-négyszer drágábban veszik meg a farmert és nem azt vásárolják, ami az állami üzletekben olcsóbb ugyan, de nekik nem tetszik. Mindez — s még sok példát felhozhatnánk — egyértelműen mutatja, hogy az életszínvonal, az életmód változásával olyan új fogyasztói igények születnek, amelyek kiszolgálása új megoldásokat, új szemléletet kíván. A legfontosabb talán az árak és az árváltozások korszerűbb, rugalmasabb megítélése. Az eddigi szemlélet ugyanis sok helyen közvetlenül fékezi a gyártmányok és a gyártási eljárások korszerűsítését, visszatartja a vállalatokat attól, hogy termékeik konstrukciójával gyorsabban kövessék az igényeket. Egy termék akkor korszerű, ha a technika legújabb vívmányait tartalmazva „többet tud” elődjénél. Vagy akkor, ha megjelenése előtt egyáltalán nem volt hozzá hasonló termék. (Igaz, gyakran igény sem volt ilyen cikkre.) A valóban korszerű (tehát nemcsak a más, hanem a jobb) anyag, szerkezet, termék előállítása viszont szinte mindig drágább, s ráadásul az új termék gyártásához többnyire új gépek, költségesebb eljárások is szükségesek. Mindennek bele kell „férnie” a termék árába. Ritka kivételtől eltekintve lehetetlen tehát alacsonyabb áron vagy a régi áron korszerűbbet előállítani. Az áremelés azonban sohasem népszerű dolog. Az ilyesmit a társadalom és a hatóságok általában — a nem ritkán előadódott indokolatlan 1 áremelések miatt — gyanakodva fogadják. Az „álújdonságokkal” megcélÁtadták Békésen Másfél évvel ezelőtt kezdtek ■ uozzá Békésen az ÁFÉSZ Körös- Gyöngye éttermének felújításához, korszerűsítéséhez, és a napokban adtak at rendeltetésé- i zott magasabb bevételek elkerüléséért, az eíajta vállalati manipulációk leleplezéséért társadalmilag és a vállalaton belül egyaránt mindent meg kell tenni. A víz kiöntésénél azohban ne feledkezzünk el arról, hogy a gyerek”, a műszaki haladás ügye, az ebben való érdekeltség is — a kádban van. Ha valahol tehát —* az exportképesség növeléséért és a hazai igények kielégítéséért — valóban korszerű terméket képesek kihozni és úgy látják (és ez elkerülhetetlen), hogy ehhez a termék árát is emelni kell, mert különben a jobb anyag, vagy a jobb technika befektetése nem térül meg — ott nem szabad félni az ár emelésétől. A társadalom a tisztességtelen nyerészkedést igyekszik elhárítani, de ami egy vállalatnak új, költségesebb terméket előállító munkája után valóban jár, azt az összefüggéseket világosan látó emberek — s a többség ilyen — nem tartják, nem tarthatják üldözendőnek. A kiállításokon megcsodált .termékek egy része nem egyszer éppen azért hiányzik sokáig az üzletekből, mert a gyárak nem merik a magasabb árú terméket forgalomba hozni, nehogy az árdrágítás vádja érje őket. Ez a félelem pedig a műszaki haladás lassúbb ütemében, a minőségnek a lehetségesnél mérsékeltebb javulásában visszaüt. Bonyolult kérdés ez. de látnivaló, hogy — legalábbis — vállalatonként nehéz hosszú távon megfelelni egyszerre két követelménynek: nevezetesen, hogy legyen magas színvonalú az ellátás, korszerű, jó minőségű a termék, ám ugyanakkor legyen stabil, alacsony az árszínvonal is. Mi, vásárlók persze szeretnénk minél több korszerű, divatos árut az üzletekben, a tegnapi, divatjamúlt termék áráért. Ez pedig legtöbb esetben gazdaságilag lehetetlen. Az élet- színvonal - javulása, az életmód változása éppen azt követeli meg, hogy az árak is ösztönözzék a termelőket — józan (határok között — a gyorsan korszerűsödő fogyasztói igénynek kiszolgálására vagy másképpen: a legújabb technikai vívmányok gyors átvételére, alkalmazására. Azt pedig valamennyiünknek el kell magunkban dönteni: mi az, ami jobban bosszant bennünket, Áz-e, ha valami, ami korszerűbb, (indokoltan) drágább az átlagnál, de kapható vagy az. ha jó és viszonylag olcsó, de nem kapható, mert a gyártó vállalat nem tudja elviselni a ráfizetést? A fejlődés mai szintjén, a mai élet, igen gyakran így fogalmazza a kéraz ÁFÉSZ-éttermeT nék. Az ünnepélyes megnyitón többen kapták meg a szövetkezet Kiváló Dolgozója jelvényt és jutalmat. Érdekesség a felújított étteremben, hogy önkiszolgáló- részleggel is gazdagodott. tott tegnap Schmidt János, a Vetőmag Vállalat dél-magyarországi központjának igazgatója. Bejelentette, hogy az 1977. évi tavaszi vetőmagellátás lebonyolítása befejezéséhez közeledik. A mezőgazdasági üzemek és a kisárutermelőket ellátó ÁFÉSZ- ek, kiskereskedelmi boltok pótrendeléseinek kielégítésén dolgoznak. A tavasszal használatos vetőmagvak: árpa, zab, hibrid kukorica, lucerna, s ezenkívül több gazdasági mag már csaknem teljes egészében az üzemek rendelkezésére áll. Ezeket a Vetőmag Vállalattól a vele szerződést kö-! tő gazdaságok átvették, a fel-1 használás helyén tárolják. Je-, lenleg a belvizes és a tél íolya- mán kárt szenvedett vetések területeinek jobb kihasználására fogadják az üzemektől a vetőmagrendeléseket. Tavaszi árpából, zabból bő készlet áll a vásárlók rendelkezésére. Hibrid kukoricából a vártnál kedvezőbb a helyzet. A tavalyi aszályos időjárás következtében a tervezettnél gyengébb volt a termés mennyisége és minősége. Ez a vetőmagellátáson egyáltalán nem érezhető, mert országosan összejöttek a készletek, melyből kiválóan gazdálkodhat a vállalat, kínálhatja eladásra a iegin- kább keresett fajtákat. A kukorica-vetőmag értékesítésében is a másodvetésre alkalmas fajták dominálnak. Ezek között keszthelyi, a jó hírű szarvasi, marton- vásári és szegediek találhatók. Valamennyi rövid tenyészidejű. » Ezekben a napokban sok szó esik a lucernavetőmag-ellátás- ról. A minisztérium olyan kötöttséget léptetett életbe, hogy ez év tavaszán csak azok a gazdaságok kaphatnak hazai termesztésű vetőmagot, amelyek a vetőmag-előállításból 1977-re részt vállalnak. A megye lucernával hasznosított területe eléri a 46 ezer hektárt. Ebből mindössze 3 í ezer 800 hektárt kellene magfogáshoz hasznosítani ahhoz, hogy a megyei, a hazai és az exportigényeket Békés megye a tőle megszokott módon teljesítse. A szerződéskötés még tart. Konzervgyári növényekből a j korábbi szerződésnek megfelelően, kifogástalan veíőmagellátást biztosít a vállalat. Borsóból, paprikából és paradicsomból A Eékés megyei ÁUattenyész- I tési Felügyelőségnél tegnap ér- tékelték a tejtermelők megyei j versenyét. 1976-ban hat állami gazdaság, 57 termelőszövetkezet és 22 községből 215 kistermelő vett részt ebben. Az értékelő bizottság a kiírás alapján öt kategóriában állapította meg a sorrendet. A nagyüzemi gazdaságok versenyében három kategóriát állítottak fel. Az egy tehénre jutó tejtermelésben első a Szeghalmi Állami Gazdaság tehenészete, 891 tehén átlagában az egyenkénti tejtermelés 4302 liter. .További sorrend: nagybánhegyesi Zalka Tsz, békésszentandrási Zalka Máté Tsz, orosházi Dózsa Tsz, kardoskúti Rákóczi Tsz. A száz hektárra jutó tejtermelésben első helyen a szarvasi Dózsa Termelőszövetkezet végzett 66 972 literrel. Kiemelkedő eredményt ért el a Mezöhegyesi Állami Gazdaság, a gyulai Köröstáj Tsz, az orosházi Béke és az' eleki Lenin Tsz. A lejértékesítés növekedésében első a Hidasháti Állami nem lehet panasz a vetőmag- készletekre. Makói fajtájú hagy- mamagbó! (fekete mag) 28 mázsa készlettel rendelkeznek Orosházán. E hagymamagmennyiség elvetésével 1978-ban tovább javulhatna a megye és az ország étkezésihagyma-ellátása, sőt az 1977. évinél valamivel nagyobb mennyiség is juthatna exportra. D K. Gazdaság 65,3 százalékos tejtermelés-emelkedéssel. Az első néfey gazdaság közötti sorrend, a továbbiakban így alakult: mezőkovácsházi Űj Alkotmány Tsz, orosházi Új Élet Tsz, gyomai Győzelem Tsz. A kistermelők versenyében az értékesített árutej mennyisége alapján első helyezést Timár Sándor endrődi lakos — 11 tehéntől 47 ezer 354 liter tejjel — érte el, második Kiss Sándor, Gerla, öt tehéntől 20 ezer 546 liter, tejjel, harmadik Sajti Károly, Sarkad, ugyancsak öt e. héntől 19 ezer 576 literrel. Az egy tehénre jutó értékesített tejtermelésben első helyezést ért el Viczián János, Csorvás, egy tehéntől 9707 liter tejet értékesített, második Németh István, Békés, egy tehéntől 6147 literrel, harmadik Báníi János, Újkígyós, két tehéntől egyenként 5750 "liter tejjel. A megyei értékelést az országos követi. Mindkettő díjait május 1-en adják át a helyezetteknek. dést. Gerencsér Ferenc Két állami gazdaság és egy tsz a tejtermelő verseny győztese \