Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-05 / 54. szám

M A: Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1977. MÁRCIUS 5., SZOMBAT Ära: 1,— forint XXXII. ÉVFOLYAM 54. SZÁM RADAR AZ ÜVEGGYÁRBAN (3. oldal) SEGÍTETT A SZOCIALISTA BRIGÁDOK HELYTÁLLÁSA (4. oldal) „ANYU,' BE AKAROK MENNI!” (5. oldal) Árak é: haladás Ünnepélyesen köszöntötték a nőkonferenciára induló küldötteket Békéscsabáról, a megyei pártbizottság épülete elöl indult el az a kiilönautóbusz. amely a nó konferencia Békés megyei küldötteit vitte Budapestre. A küldötteket Gyulavári Pál. az MSZMP megyei bizottságának titkára kísérte el. Képünkön a 2-es számú általános iskola úttörőcsapata vi­rággal köszöntötte a konferenciára induló küldötteket Demény Gyula felvétele vwwvwvvwwwwwvwvvwwwvsewvwwwvvwvwwwvwvwwwvwwvwwwwvwwvwwwvvvwv Tovább javult a vetőmagellátás színvonala Orosházán sajtótájékoztatót tar­Az életszínvonal növekedésé­vel párhuzamosán egyre jobban előtérbe kerül a választás és a választékosság igénye: a hasz­nálati érték mérlegelése mel­lett növekszik az esztétikai kí­vánságok súlya is. A válogatás, a választás lehetősége, ennek mértéke, egyre jobban minősíti ma már az ellátást. Például a ruházati cikkek forgalmának alakulása (most lényegesen ki­sebb mértekben növekszik év­ről évre. mint 10 évvel ezelőtt), a raktárakba felhalmozott búto­rok mennyisége, a híradástech­nikai cikkek iránti kereslet irá­nya (a sztereó és a kvadrofon- technika felé) mind arra utal, hogy az emberek az esetek nagy többségében a korszerűbbet, a szebbet, a jobb tulajdonságok­kal bíró árukat keresik. Sok család automata gépre várakozván halogatja regi moso_ gépének, centrifugájának a cse­réjét, Nem cserélik ki a 10 év­vel ezelőtti rekamiét egy új, de ugyancsak 10 évvel ezelőtti tí­pusú másikra. Vagy ismert tény: a fiatalok inkább „kéz alatt”, háromszor-négyszer drá­gábban veszik meg a farmert és nem azt vásárolják, ami az ál­lami üzletekben olcsóbb ugyan, de nekik nem tetszik. Mindez — s még sok példát felhozhat­nánk — egyértelműen mutatja, hogy az életszínvonal, az élet­mód változásával olyan új fo­gyasztói igények születnek, ame­lyek kiszolgálása új megoldáso­kat, új szemléletet kíván. A legfontosabb talán az árak és az árváltozások korszerűbb, rugalmasabb megítélése. Az ed­digi szemlélet ugyanis sok he­lyen közvetlenül fékezi a gyárt­mányok és a gyártási eljárások korszerűsítését, visszatartja a vállalatokat attól, hogy termé­keik konstrukciójával gyorsab­ban kövessék az igényeket. Egy termék akkor korszerű, ha a technika legújabb vívmányait tartalmazva „többet tud” elődjé­nél. Vagy akkor, ha megjelenése előtt egyáltalán nem volt hozzá hasonló termék. (Igaz, gyakran igény sem volt ilyen cikkre.) A valóban korszerű (tehát nem­csak a más, hanem a jobb) anyag, szerkezet, termék elő­állítása viszont szinte mindig drágább, s ráadásul az új ter­mék gyártásához többnyire új gépek, költségesebb eljárások is szükségesek. Mindennek bele kell „férnie” a termék árába. Ritka kivételtől eltekintve le­hetetlen tehát alacsonyabb áron vagy a régi áron korsze­rűbbet előállítani. Az áremelés azonban sohasem népszerű dolog. Az ilyesmit a társadalom és a hatóságok álta­lában — a nem ritkán előadó­dott indokolatlan 1 áremelések miatt — gyanakodva fogadják. Az „álújdonságokkal” megcél­Átadták Békésen Másfél évvel ezelőtt kezdtek ■ uozzá Békésen az ÁFÉSZ Körös- Gyöngye éttermének felújításá­hoz, korszerűsítéséhez, és a na­pokban adtak at rendeltetésé- i zott magasabb bevételek elke­rüléséért, az eíajta vállalati ma­nipulációk leleplezéséért társa­dalmilag és a vállalaton belül egyaránt mindent meg kell ten­ni. A víz kiöntésénél azohban ne feledkezzünk el arról, hogy a gyerek”, a műszaki haladás ügye, az ebben való érdekeltség is — a kádban van. Ha valahol tehát —* az ex­portképesség növeléséért és a hazai igények kielégítéséért — valóban korszerű terméket ké­pesek kihozni és úgy látják (és ez elkerülhetetlen), hogy ehhez a termék árát is emelni kell, mert különben a jobb anyag, vagy a jobb technika befekte­tése nem térül meg — ott nem szabad félni az ár emelésétől. A társadalom a tisztességtelen nye­részkedést igyekszik elhárítani, de ami egy vállalatnak új, költ­ségesebb terméket előállító munkája után valóban jár, azt az összefüggéseket világosan lá­tó emberek — s a többség ilyen — nem tartják, nem tarthatják üldözendőnek. A kiállításokon megcsodált .termékek egy része nem egy­szer éppen azért hiányzik so­káig az üzletekből, mert a gyá­rak nem merik a magasabb árú terméket forgalomba hozni, ne­hogy az árdrágítás vádja érje őket. Ez a félelem pedig a mű­szaki haladás lassúbb ütemé­ben, a minőségnek a lehetséges­nél mérsékeltebb javulásában visszaüt. Bonyolult kérdés ez. de látni­való, hogy — legalábbis — vál­lalatonként nehéz hosszú távon megfelelni egyszerre két köve­telménynek: nevezetesen, hogy legyen magas színvonalú az el­látás, korszerű, jó minőségű a termék, ám ugyanakkor legyen stabil, alacsony az árszínvonal is. Mi, vásárlók persze szeret­nénk minél több korszerű, di­vatos árut az üzletekben, a teg­napi, divatjamúlt termék árá­ért. Ez pedig legtöbb esetben gazdaságilag lehetetlen. Az élet- színvonal - javulása, az életmód változása éppen azt követeli meg, hogy az árak is ösztönöz­zék a termelőket — józan (hatá­rok között — a gyorsan korsze­rűsödő fogyasztói igénynek ki­szolgálására vagy másképpen: a legújabb technikai vívmányok gyors átvételére, alkalmazására. Azt pedig valamennyiünknek el kell magunkban dönteni: mi az, ami jobban bosszant ben­nünket, Áz-e, ha valami, ami korszerűbb, (indokoltan) drá­gább az átlagnál, de kapható vagy az. ha jó és viszonylag ol­csó, de nem kapható, mert a gyártó vállalat nem tudja elvi­selni a ráfizetést? A fejlődés mai szintjén, a mai élet, igen gyakran így fogalmazza a kér­az ÁFÉSZ-éttermeT nék. Az ünnepélyes megnyitón többen kapták meg a szövetke­zet Kiváló Dolgozója jelvényt és jutalmat. Érdekesség a felújított étteremben, hogy önkiszolgáló- részleggel is gazdagodott. tott tegnap Schmidt János, a Ve­tőmag Vállalat dél-magyarorszá­gi központjának igazgatója. Be­jelentette, hogy az 1977. évi ta­vaszi vetőmagellátás lebonyolí­tása befejezéséhez közeledik. A mezőgazdasági üzemek és a kisárutermelőket ellátó ÁFÉSZ- ek, kiskereskedelmi boltok pót­rendeléseinek kielégítésén dol­goznak. A tavasszal használatos vető­magvak: árpa, zab, hibrid ku­korica, lucerna, s ezenkívül több gazdasági mag már csaknem tel­jes egészében az üzemek rendel­kezésére áll. Ezeket a Vetőmag Vállalattól a vele szerződést kö-! tő gazdaságok átvették, a fel-1 használás helyén tárolják. Je-, lenleg a belvizes és a tél íolya- mán kárt szenvedett vetések te­rületeinek jobb kihasználására fogadják az üzemektől a vető­magrendeléseket. Tavaszi árpá­ból, zabból bő készlet áll a vá­sárlók rendelkezésére. Hibrid kukoricából a vártnál kedvezőbb a helyzet. A tavalyi aszályos időjárás következtében a terve­zettnél gyengébb volt a termés mennyisége és minősége. Ez a vetőmagellátáson egyáltalán nem érezhető, mert országosan összejöttek a készletek, melyből kiválóan gazdálkodhat a válla­lat, kínálhatja eladásra a iegin- kább keresett fajtákat. A kuko­rica-vetőmag értékesítésében is a másodvetésre alkalmas fajták dominálnak. Ezek között keszt­helyi, a jó hírű szarvasi, marton- vásári és szegediek találhatók. Valamennyi rövid tenyészidejű. » Ezekben a napokban sok szó esik a lucernavetőmag-ellátás- ról. A minisztérium olyan kö­töttséget léptetett életbe, hogy ez év tavaszán csak azok a gazda­ságok kaphatnak hazai termesz­tésű vetőmagot, amelyek a vető­mag-előállításból 1977-re részt vállalnak. A megye lucernával hasznosított területe eléri a 46 ezer hektárt. Ebből mindössze 3 í ezer 800 hektárt kellene mag­fogáshoz hasznosítani ahhoz, hogy a megyei, a hazai és az exportigényeket Békés megye a tőle megszokott módon teljesít­se. A szerződéskötés még tart. Konzervgyári növényekből a j korábbi szerződésnek megfelelő­en, kifogástalan veíőmagellátást biztosít a vállalat. Borsóból, paprikából és paradicsomból A Eékés megyei ÁUattenyész- I tési Felügyelőségnél tegnap ér- tékelték a tejtermelők megyei j versenyét. 1976-ban hat állami gazdaság, 57 termelőszövetkezet és 22 községből 215 kistermelő vett részt ebben. Az értékelő bizottság a kiírás alapján öt ka­tegóriában állapította meg a sorrendet. A nagyüzemi gazdaságok ver­senyében három kategóriát ál­lítottak fel. Az egy tehénre jutó tejtermelésben első a Szeghalmi Állami Gazdaság tehenészete, 891 tehén átlagában az egyen­kénti tejtermelés 4302 liter. .To­vábbi sorrend: nagybánhegyesi Zalka Tsz, békésszentandrási Zalka Máté Tsz, orosházi Dózsa Tsz, kardoskúti Rákóczi Tsz. A száz hektárra jutó tejter­melésben első helyen a szarvasi Dózsa Termelőszövetkezet vég­zett 66 972 literrel. Kiemelkedő eredményt ért el a Mezöhegyesi Állami Gazdaság, a gyulai Kö­röstáj Tsz, az orosházi Béke és az' eleki Lenin Tsz. A lejértékesítés növekedésé­ben első a Hidasháti Állami nem lehet panasz a vetőmag- készletekre. Makói fajtájú hagy- mamagbó! (fekete mag) 28 má­zsa készlettel rendelkeznek Oros­házán. E hagymamagmennyiség elvetésével 1978-ban tovább ja­vulhatna a megye és az ország étkezésihagyma-ellátása, sőt az 1977. évinél valamivel nagyobb mennyiség is juthatna exportra. D K. Gazdaság 65,3 százalékos tejter­melés-emelkedéssel. Az első néfey gazdaság közötti sorrend, a to­vábbiakban így alakult: mező­kovácsházi Űj Alkotmány Tsz, orosházi Új Élet Tsz, gyomai Győzelem Tsz. A kistermelők versenyében az értékesített árutej mennyisége alapján első helyezést Timár Sándor endrődi lakos — 11 te­héntől 47 ezer 354 liter tejjel — érte el, második Kiss Sándor, Gerla, öt tehéntől 20 ezer 546 liter, tejjel, harmadik Sajti Ká­roly, Sarkad, ugyancsak öt e. héntől 19 ezer 576 literrel. Az egy tehénre jutó értékesí­tett tejtermelésben első helye­zést ért el Viczián János, Csorvás, egy tehéntől 9707 li­ter tejet értékesített, második Németh István, Békés, egy te­héntől 6147 literrel, harmadik Báníi János, Újkígyós, két te­héntől egyenként 5750 "liter tej­jel. A megyei értékelést az orszá­gos követi. Mindkettő díjait május 1-en adják át a helyezet­teknek. dést. Gerencsér Ferenc Két állami gazdaság és egy tsz a tejtermelő verseny győztese \

Next

/
Thumbnails
Contents