Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-04 / 53. szám

Színházi ősbemutató: Két nap az akácosban Mai magyar szerző első drá­májának ősbemutatójára vállal­kozott a Békés megyei Jókai Színház és ez már önmagában is elismerést érdemel. Sajnos, ennél a megállapításnál sokkal több jót sem a drámáról, sem az előadásról nem lehet elmonda­ni, pedig egy újszülött bölcsőjé­nél igazán nem illene fukarkod­ni a dicséretekkel. Tóth-Máté Miklós: Két nap az akácosban című színműve érettségi tétel­ként is szerepel a megyeszékhely gimnazistáinak tananyagában, fokozott felelősséget jelent te­hát annak eldöntése, hogy mi­lyen produkcióra hívják fel a diákok figyelmét. Remélhetően a középiskolások jobban vizsgáz­nak majd, mint ahogy azt a mostani bemutatón a színház tette. Három szegény legény elin­dult hajdanán szerencsét próbál­ni a színészet bizonytalan útja­in, de csak kettőnek sikerül fel­kapaszkodni a szerencsések sze­kerére. Aki lemaradt sem volt •tehetségtelenebb a társainál, ám ő nem tanulta meg, hogy az érvényesüléshez jó modor és jó­kora megalkuvás is szükséges A „beérkezett” színész is meg- csömörlött tartalmatlan élet­módjától, csupán a harmadik ba­rát, a filmrendező próbálja va­lósnak tetsző áligazságokkal kö­rülbástyázni önmagát. A három férfi találkozása igazi drámai összecsapásra ad alkalmat, de amíg ide eljut a cselekmény, addig a nézőnek ki kell bírni egy üresjáratokkal tűzdelt első feivonást, végig kell hallgatnia gondolatok nélkül kongó mon­datokat és meg kell ismerkedni hamisra hango'ódott helyzetek­kel-. Az önmagában kitűnő drá­mai mag, sajnos, nem tudja fél­izzítani az egész színmű légkö­rét. Talán egy kicsit több szívvel és hittel, művészi lelkesedéssel kimunkált előadás feledtetni tudta volna a darab gyengéit, ám a közreműködő művészek zöme — a vendégként rendező Or’oan Tiborral az eiea — nem sokat tettek a siker érdekében. Tisztes középszerűséggel megelé­gedő estét produkált a társulat. Érthetetlen például, hogy miért kellett az asztalra állított szék támlájára ültetni a vallomását elmondó körorvost? Talán csak nem azért, hogy a gondolati fe­szültség helyett izguljunk egy kicsit: vajon nem esik-e ha­nyatt? Örök kérdés az is, hogy a jelmeztervező, Fekete Mária hol látott manapság olyan vi­harkabátos kultúrház-igazgatót, vagy ágróiszakadt, lódenban járó orvost, mint amilyen gúnyákba a szereplőit bújtatta? Kovács Lajos és Lakács József művészi munkájának köszönhető, hogy ennek ellenére hitelesre formál­ták figuráikat: belülről voltak lázadók, elesettek, törtetéstől visszavonulók. Ezen a bemutatón azt is meg­értük. hogy két színész nagysze­rű játéka tulajdonképpen az előadás egyik hibájára hívta fel a figyelmet. Cseresnyés Róza és Szerencsi Hugó ugyanis olyan élővé varázsolta a darabtól va­lójában idegen, szinte a nép­színművek világából odacsöp­pent alakokat, hogy jelenlétük elhalványította az amúgy is vértelenebb ..főszereplőket”. Ats Gyula felszínes eszközök­kel játszotta el Király Sándor szereoét. Bajka Beának jutott a feladat, hogy Vértes Erzsébet ta­nárnő alakját — az egyik leg­kevésbé megírt szerepel — életre keltse, s a fiatal művész­nő. sajnos, néha megfeledkezett arról, hogy a színpadi beszédet nemcsak a partnereknek, hanem a közönségnek is meg kell érte­nie és hallania. Balogh József filmrendező szerepét Cserényi Béla játszotta. A komor díszletet Suki Antal tervezte. Andódy Tibor Hit jelent a hatékonyabb munkaerő-gazdálkodás nácsónak kulturális, agitációs és propagandaosztálya „A munka­helyi élet és társadalmunk idő­szerű kérdései” című tanfolyam propagandistái részére rendez pénteken, márcus 4-én tovább­képzést, Ez alkalommal a nép­gazdaság V. ötéves tervéről, a vállalati feladatokról, valamint a hatékonyabb munkaerő-gaz­dálkodásról, az üzem- és mun­kaszervezés tartalékairól hallhat­nak előadást a résztvevők. Több, jobb könyv Az elmúlt esztendőben 8.6 szá­zalékkal több könyv jelent meg, mint az azt megelőző évben, a példányszám 74,5 millióról 89,1 millióra, mintegy 20 százalékkal nőtt. Emelkedett a tudományos, va­lamint a gyermek- és ifjúsági művek részaránya. Világszerte visszaesés mutatkozik a szépiro­dalmi művek kiadásában. Bár nálunk is egyre nagyobb az ér­deklődés a tudományos ismeret- terjesztő, szakkönyvek iránt, a szépirodalmi könyvkiadás-is fej­lődik. Amíg 1975-ben 701 szép- irodalmi művet adtak ki kiadó­ink, addig tavaly 722 került a könyvesboltokba, örvendetesen emelkedik a gyermek- és ifjú­sági 'Irodalom műveinek száma: az 1975-ös 278 művel szemben az elmúlt esztendőben 378 alkotás került a gyermekekhez, fiatalok­hoz. Összkönvvkiadásunk 1*4,:! százaléka volt tudományos, 16,8 százaléka az ismeretterjesztő* és 38,8 százaléka a szakkönyv. Figyelemre méltóak könyvfor­galmazásunk eredményei is. Az elmú-lt évbep a könyv kiskeres­kedelmi forgalom csaknem elér­te a kétmilliárd forintot, 1975- höz viszonyítva 16,8 százalékkal emelkedett. Különösen örvende­tes a vidéki, illetve az üzemi forgalom nagyarányú növekedé­se. Szakmaismertetés Egyre több gimnáziumot végzett fiatal választ a megyénkben található szakmatanulási lehetőségek közül. Az elméletigényes, ,K> távlatokat biztosító szakmákról a pályaválasztási intézet munka­társai, a szakmunkásképzők nevelői, diákjai adnak előzetes tájé­koztatást. __ .,........................Y*........................................................... ......................................Wer K épünkön: szakmaismertetés a békésesabai Rózsa Ferenc Gim­náziumban. Zatykó András, a 635. sz. Szakmunl^ísképző Intézet ok­tatásvezetője a fodrászszakmáról beszél a fiataloknak (Fotó: Gál Edit) Átmenetileg megoldódott a vízellátás Ecsegf alván Óvodai bővítés társadalmi munkával Tavaly ősz elején írtunk arról a szorongató helyzetről, amely­ben Ecsegfalva lakossága küsz­ködött az ivóvízhiánnyal. Két régi kútjukban elapadt a víz, a másik, újonnan fúrott pedig úgy ontotta az ivóvizet — elál- líthatatlanul —, hogy a vízügyi szervek már-már büntetést he­lyeztek kilátásba a pazarlásért. A háromezer lakost számláló •község vezetői futottak egyik hivatalból a másikba gondjaik megoldásáért és annak idején ehhez adott segítséget szá­mukra lapunk is. No6, a megyei tanácson, ahová végül is for­dultak, hogy szűnjön meg a hu­zavona kútjaik megjavítása kö­rül, megértésre találtak. A megyei tanács vezetőinek közbelépésére három nap alatt (!) megoldódóit az a sok gond, mélynek enyhítéséért hosszú hó­napokig jártak egyik szervtől a másikig. A Békés megyei Viz­es Csatornamű Vállalat péhany szakembere hamarosan ott ter­mett a Hunyadi utcai új kútnál és gombnyomásra működőnek szerelte át az addig állandóan vállalatnál már megrendelték a vízmű ’terveit, amely 354 ezer forintba kerül. Ha ez készen lesz (erre ebben az évben sor kerül), akkor elkezdődhet a víz­mű társulás szervezése és a munka előkészítése minden vo­nalon. Legutóbbi tanácsülésü­kön a körzetükből választott megyei tanácstag. Baláti István­ná, arról adott tájékoztatást, hogy az egy egységnyi (egyedi) hozzájárulás nem lehet több tó ezer forintnál. Az ecsegfalviak a vízműépítéshez ennél többre számítottak az előzetes kalku­lációk alapján, ezért ez a hír kedvezően hatott a községben. A 'Ösepel Autógyár szakszer­vezeti könyvtárának gyermek- részlege szerződést kötött a szi­gethalmi általános iskolával. A szerződés lényege, hogy minél több gyermekolvasóval bővül­jön ez a 7000 gyermekkönyvet tartalmazó, gazdag választékú könyvtár. A könyvtárban mind gyakrabban rendeznek csopor­tos gyermekfoglalkozásokat, ki­állításokat, író-olvasó találko­zókat, s biztosítják azt is. hogy a tanítás ideje alatt az iskola osztályai egy órát tölthessenek a könyvtárban. Mindkét fél ve­zetői egyöntetűen vallják, hogy az olvasás nemcsak a szókin­cset. a szóbeli és írásbeli kifeje­zőképességet fejleszti, hanem formálja a személyiséget is. Ugyanezt mondta Domoszlón. a háromezer lakosú mátraaljai község könyvtárosa is. A könyv­tár nem tartja a tévét riválisá­nak, hiszen az olvasottság, a könyv utáni érdeklődés nagy, pedig mindén harmadik házban van televízió és minden család járat valamilyen újságot, folyó­iratot. Zalaegerszegen, a tanyaköz­pont könyvtárából a könyveket többségükben a cigánygyerme­kek viszek és olvassák. A na­gyon kedves pedagógus-könyv­táros asszony már a televízió­ban is nyilatkozott arról, hogy egyik szeme sír, a másik örül. ürül, hogy a cigányok rászok­nak a könyvre, szomorkodik, mert elrongyolva hozzák vissza. Itt történt meg az is, hogy egy jól tanuló, értelmes cigány kis­lányt megkérdeztek: beszél-e anyanyelven? Amikor igennel válaszolt, kérték tőle, mondja cigányul: könyvár. Nem tudta. Nem tudhatta, mert a Magyar- orzágon élő cigányok nyelvében ez a szó, könyvtár —■ nem sze­repel. Viszonylag jól élünk már, ne­héz, de becsületes munkával te­remtjük meg a fejlett szocializ­must. és benne a mi emberi életünket. Az országban 62U ezer magánautó fut, a futuroló­gusok szerint 1985-re a gépko­csik száma hazánkban másfél millió lesz. Tudjuk, a jólét sem egyértelmű, élnek még hazánk­ban elmaradott körülmények között is. De az is igaz. hogy hét végén igen sokan saját ko­csival, motorkerékpárral járnak kirándulni, felfedezni hazánk es külföldi tájak szépségét. Még- inkább így tesz ez az ezredfor­dulón és azután. Ne feledjük, a mai 6—10 éves gyerekek az ezredforduló munkásai, dolgo­zói és vezetői lesznek. Biztos el­jön az az idő. hogy egyetlen vezetőt sem neveznek ki. aki nem olvas, hiszen már ma is tudjuk, hogy aki nem szereti a könyvet, az nem ismeri az em- ! bér lelkét, életét s ha nem is- j meri, nem is irányíthatja. Jó volna, ha már ma elkezdenénk egy-egy hét • végén kirándulása­inkat a kultúra területére: a ! könyvtárakba, múzeumokba, színházakba. Hiszen a könyv a legjobb barátunk. Aki olvas, mind gazdagabbnak érzi magát, mert a könyv segítségével újra és újra felfedezzük a világot. Megismerjük az emberek életét, a korábbi korok történelmét, le­vegőjét. megismerjük az embe­rek jó és rossz cselekedeteinek rugóját,- a szenvedélyek. a sze­relem mélységét, az indulatok hatasat, megismerjük az embe­rek jóságát, gyarlóságát, szen­vedéseik okát. Előbb-utóbb mindannyian rájövünk, hogy az egész világot, annak összes je­lenségét és törvényeit megis­merni egy embernek saját ta­pasztalatai alapján, ha' mégoly okos is. képtelenség. Évezredek óta millió és mil­lió nagy gondolkodó, tapasztalt : ember élt a földön, akik ne­künk. maiaknak a könyvekben nyújtják át az élet megismeré­sének szellemi kulcsát. Suha Andor (Folyt, köv.) es bőven ömlő kutat. A vész- tőiek pedig a Bocskai utcai el­apadt kúthoz mentek, hogy az anyacsőbe egy tápláló szivattyút szereljenek, ami által olyan i szintre töltődik a tároló, hogy j abból a szükséglet szerint foly- j hat a víz. A szakemberek mun­káját társadalmi úton készítet­ték elő és ebben nagy szerepe volt Finta Istvánnak, a tsz vil­lanyszerelőjének. aki a kiásott árkon át a hydroforhoz vezette az áramot, hogy az új rendszer szerint működni tudjon a Bocs­kai utcai kút. A szakemberek munkája, a szivattyúkkal, egyéb I segédanyagokkal együtt alig | hatezer forintba került. Ám az a sok vesződség. utánjárás, utazgatás (még a fővárosban is * járták ez ügyben a község ve­zetői). ki sem fejezhető forint­ban. A víz tehát már „csurran” Ecsegfalván. s ha kisebb üze­melési differenciák adódnak, (mint például a múlt hét szom­bat délutánján, ^amikor leégett a Hunyadi utcai kút szivattyú- | ja). Finta István mindig segít, j kijavítja a hibát. Azonban j mindez csak átmeneti megoldás i a községben, ahol a fő gond to- j vábbt’a is a törpevízmű-építés maradt. Ebben is van előre lé- i pes! A megyei tanácsi tervező I Az a mondás járja Ecsegfal­ván: minden erővel, társadalmi úton is hozzájárulnak a vízgond végleges megoldásához. A társa­dalmi Összefogás nagy erőt je­lent ebben a kis községben. A legutóbbi párttaggyűlésen hang­zott el a kezdeményezés, hogy összefogással bővítsék az óvo­dát, ne kelljen minden évben 20—25 kisgyerektől elvonni ezt a lehetőséget. A kezdeményezés néhány nap alatt kézzelfogható eredménnyé vált. A járási hi­vatal szakemberei — akiket fel­kerestek ez ügyben —. vállal­ták az óvodai bővítés tervének, költségvetésének kidolgozását., a ts■/. és az állami gazdaság dol­gozói a falak, és a tetőszerke­zet felépítésére tettek vállalást, ugyanakkor az intézményekben, az ÁFÉSZ-nál, az üzemekben megkezdődött az ..Egy nap az óvodáért” mozgalom. A pedagó­gusok három napi fizetésüket ajánlották fel a nemes célra, a tanácsi dolgozók eddig 2 ezer forintot fizettek be. a .tsz zár­számadó közgyűlése után már a tagok is megtették a maguk anyagi hozzájárulását. A rend­kívül szerény községfejlesztési alan ellenére így lesz mégis 20 —25 kisgyerek elhelyezését biz­tosító óvodabővítés Ecsegfalván. —V—D.

Next

/
Thumbnails
Contents