Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-04 / 53. szám
Színházi ősbemutató: Két nap az akácosban Mai magyar szerző első drámájának ősbemutatójára vállalkozott a Békés megyei Jókai Színház és ez már önmagában is elismerést érdemel. Sajnos, ennél a megállapításnál sokkal több jót sem a drámáról, sem az előadásról nem lehet elmondani, pedig egy újszülött bölcsőjénél igazán nem illene fukarkodni a dicséretekkel. Tóth-Máté Miklós: Két nap az akácosban című színműve érettségi tételként is szerepel a megyeszékhely gimnazistáinak tananyagában, fokozott felelősséget jelent tehát annak eldöntése, hogy milyen produkcióra hívják fel a diákok figyelmét. Remélhetően a középiskolások jobban vizsgáznak majd, mint ahogy azt a mostani bemutatón a színház tette. Három szegény legény elindult hajdanán szerencsét próbálni a színészet bizonytalan útjain, de csak kettőnek sikerül felkapaszkodni a szerencsések szekerére. Aki lemaradt sem volt •tehetségtelenebb a társainál, ám ő nem tanulta meg, hogy az érvényesüléshez jó modor és jókora megalkuvás is szükséges A „beérkezett” színész is meg- csömörlött tartalmatlan életmódjától, csupán a harmadik barát, a filmrendező próbálja valósnak tetsző áligazságokkal körülbástyázni önmagát. A három férfi találkozása igazi drámai összecsapásra ad alkalmat, de amíg ide eljut a cselekmény, addig a nézőnek ki kell bírni egy üresjáratokkal tűzdelt első feivonást, végig kell hallgatnia gondolatok nélkül kongó mondatokat és meg kell ismerkedni hamisra hango'ódott helyzetekkel-. Az önmagában kitűnő drámai mag, sajnos, nem tudja félizzítani az egész színmű légkörét. Talán egy kicsit több szívvel és hittel, művészi lelkesedéssel kimunkált előadás feledtetni tudta volna a darab gyengéit, ám a közreműködő művészek zöme — a vendégként rendező Or’oan Tiborral az eiea — nem sokat tettek a siker érdekében. Tisztes középszerűséggel megelégedő estét produkált a társulat. Érthetetlen például, hogy miért kellett az asztalra állított szék támlájára ültetni a vallomását elmondó körorvost? Talán csak nem azért, hogy a gondolati feszültség helyett izguljunk egy kicsit: vajon nem esik-e hanyatt? Örök kérdés az is, hogy a jelmeztervező, Fekete Mária hol látott manapság olyan viharkabátos kultúrház-igazgatót, vagy ágróiszakadt, lódenban járó orvost, mint amilyen gúnyákba a szereplőit bújtatta? Kovács Lajos és Lakács József művészi munkájának köszönhető, hogy ennek ellenére hitelesre formálták figuráikat: belülről voltak lázadók, elesettek, törtetéstől visszavonulók. Ezen a bemutatón azt is megértük. hogy két színész nagyszerű játéka tulajdonképpen az előadás egyik hibájára hívta fel a figyelmet. Cseresnyés Róza és Szerencsi Hugó ugyanis olyan élővé varázsolta a darabtól valójában idegen, szinte a népszínművek világából odacsöppent alakokat, hogy jelenlétük elhalványította az amúgy is vértelenebb ..főszereplőket”. Ats Gyula felszínes eszközökkel játszotta el Király Sándor szereoét. Bajka Beának jutott a feladat, hogy Vértes Erzsébet tanárnő alakját — az egyik legkevésbé megírt szerepel — életre keltse, s a fiatal művésznő. sajnos, néha megfeledkezett arról, hogy a színpadi beszédet nemcsak a partnereknek, hanem a közönségnek is meg kell értenie és hallania. Balogh József filmrendező szerepét Cserényi Béla játszotta. A komor díszletet Suki Antal tervezte. Andódy Tibor Hit jelent a hatékonyabb munkaerő-gazdálkodás nácsónak kulturális, agitációs és propagandaosztálya „A munkahelyi élet és társadalmunk időszerű kérdései” című tanfolyam propagandistái részére rendez pénteken, márcus 4-én továbbképzést, Ez alkalommal a népgazdaság V. ötéves tervéről, a vállalati feladatokról, valamint a hatékonyabb munkaerő-gazdálkodásról, az üzem- és munkaszervezés tartalékairól hallhatnak előadást a résztvevők. Több, jobb könyv Az elmúlt esztendőben 8.6 százalékkal több könyv jelent meg, mint az azt megelőző évben, a példányszám 74,5 millióról 89,1 millióra, mintegy 20 százalékkal nőtt. Emelkedett a tudományos, valamint a gyermek- és ifjúsági művek részaránya. Világszerte visszaesés mutatkozik a szépirodalmi művek kiadásában. Bár nálunk is egyre nagyobb az érdeklődés a tudományos ismeret- terjesztő, szakkönyvek iránt, a szépirodalmi könyvkiadás-is fejlődik. Amíg 1975-ben 701 szép- irodalmi művet adtak ki kiadóink, addig tavaly 722 került a könyvesboltokba, örvendetesen emelkedik a gyermek- és ifjúsági 'Irodalom műveinek száma: az 1975-ös 278 művel szemben az elmúlt esztendőben 378 alkotás került a gyermekekhez, fiatalokhoz. Összkönvvkiadásunk 1*4,:! százaléka volt tudományos, 16,8 százaléka az ismeretterjesztő* és 38,8 százaléka a szakkönyv. Figyelemre méltóak könyvforgalmazásunk eredményei is. Az elmú-lt évbep a könyv kiskereskedelmi forgalom csaknem elérte a kétmilliárd forintot, 1975- höz viszonyítva 16,8 százalékkal emelkedett. Különösen örvendetes a vidéki, illetve az üzemi forgalom nagyarányú növekedése. Szakmaismertetés Egyre több gimnáziumot végzett fiatal választ a megyénkben található szakmatanulási lehetőségek közül. Az elméletigényes, ,K> távlatokat biztosító szakmákról a pályaválasztási intézet munkatársai, a szakmunkásképzők nevelői, diákjai adnak előzetes tájékoztatást. __ .,........................Y*........................................................... ......................................Wer K épünkön: szakmaismertetés a békésesabai Rózsa Ferenc Gimnáziumban. Zatykó András, a 635. sz. Szakmunl^ísképző Intézet oktatásvezetője a fodrászszakmáról beszél a fiataloknak (Fotó: Gál Edit) Átmenetileg megoldódott a vízellátás Ecsegf alván Óvodai bővítés társadalmi munkával Tavaly ősz elején írtunk arról a szorongató helyzetről, amelyben Ecsegfalva lakossága küszködött az ivóvízhiánnyal. Két régi kútjukban elapadt a víz, a másik, újonnan fúrott pedig úgy ontotta az ivóvizet — elál- líthatatlanul —, hogy a vízügyi szervek már-már büntetést helyeztek kilátásba a pazarlásért. A háromezer lakost számláló •község vezetői futottak egyik hivatalból a másikba gondjaik megoldásáért és annak idején ehhez adott segítséget számukra lapunk is. No6, a megyei tanácson, ahová végül is fordultak, hogy szűnjön meg a huzavona kútjaik megjavítása körül, megértésre találtak. A megyei tanács vezetőinek közbelépésére három nap alatt (!) megoldódóit az a sok gond, mélynek enyhítéséért hosszú hónapokig jártak egyik szervtől a másikig. A Békés megyei Vizes Csatornamű Vállalat péhany szakembere hamarosan ott termett a Hunyadi utcai új kútnál és gombnyomásra működőnek szerelte át az addig állandóan vállalatnál már megrendelték a vízmű ’terveit, amely 354 ezer forintba kerül. Ha ez készen lesz (erre ebben az évben sor kerül), akkor elkezdődhet a vízmű társulás szervezése és a munka előkészítése minden vonalon. Legutóbbi tanácsülésükön a körzetükből választott megyei tanácstag. Baláti Istvánná, arról adott tájékoztatást, hogy az egy egységnyi (egyedi) hozzájárulás nem lehet több tó ezer forintnál. Az ecsegfalviak a vízműépítéshez ennél többre számítottak az előzetes kalkulációk alapján, ezért ez a hír kedvezően hatott a községben. A 'Ösepel Autógyár szakszervezeti könyvtárának gyermek- részlege szerződést kötött a szigethalmi általános iskolával. A szerződés lényege, hogy minél több gyermekolvasóval bővüljön ez a 7000 gyermekkönyvet tartalmazó, gazdag választékú könyvtár. A könyvtárban mind gyakrabban rendeznek csoportos gyermekfoglalkozásokat, kiállításokat, író-olvasó találkozókat, s biztosítják azt is. hogy a tanítás ideje alatt az iskola osztályai egy órát tölthessenek a könyvtárban. Mindkét fél vezetői egyöntetűen vallják, hogy az olvasás nemcsak a szókincset. a szóbeli és írásbeli kifejezőképességet fejleszti, hanem formálja a személyiséget is. Ugyanezt mondta Domoszlón. a háromezer lakosú mátraaljai község könyvtárosa is. A könyvtár nem tartja a tévét riválisának, hiszen az olvasottság, a könyv utáni érdeklődés nagy, pedig mindén harmadik házban van televízió és minden család járat valamilyen újságot, folyóiratot. Zalaegerszegen, a tanyaközpont könyvtárából a könyveket többségükben a cigánygyermekek viszek és olvassák. A nagyon kedves pedagógus-könyvtáros asszony már a televízióban is nyilatkozott arról, hogy egyik szeme sír, a másik örül. ürül, hogy a cigányok rászoknak a könyvre, szomorkodik, mert elrongyolva hozzák vissza. Itt történt meg az is, hogy egy jól tanuló, értelmes cigány kislányt megkérdeztek: beszél-e anyanyelven? Amikor igennel válaszolt, kérték tőle, mondja cigányul: könyvár. Nem tudta. Nem tudhatta, mert a Magyar- orzágon élő cigányok nyelvében ez a szó, könyvtár —■ nem szerepel. Viszonylag jól élünk már, nehéz, de becsületes munkával teremtjük meg a fejlett szocializmust. és benne a mi emberi életünket. Az országban 62U ezer magánautó fut, a futurológusok szerint 1985-re a gépkocsik száma hazánkban másfél millió lesz. Tudjuk, a jólét sem egyértelmű, élnek még hazánkban elmaradott körülmények között is. De az is igaz. hogy hét végén igen sokan saját kocsival, motorkerékpárral járnak kirándulni, felfedezni hazánk es külföldi tájak szépségét. Még- inkább így tesz ez az ezredfordulón és azután. Ne feledjük, a mai 6—10 éves gyerekek az ezredforduló munkásai, dolgozói és vezetői lesznek. Biztos eljön az az idő. hogy egyetlen vezetőt sem neveznek ki. aki nem olvas, hiszen már ma is tudjuk, hogy aki nem szereti a könyvet, az nem ismeri az em- ! bér lelkét, életét s ha nem is- j meri, nem is irányíthatja. Jó volna, ha már ma elkezdenénk egy-egy hét • végén kirándulásainkat a kultúra területére: a ! könyvtárakba, múzeumokba, színházakba. Hiszen a könyv a legjobb barátunk. Aki olvas, mind gazdagabbnak érzi magát, mert a könyv segítségével újra és újra felfedezzük a világot. Megismerjük az emberek életét, a korábbi korok történelmét, levegőjét. megismerjük az emberek jó és rossz cselekedeteinek rugóját,- a szenvedélyek. a szerelem mélységét, az indulatok hatasat, megismerjük az emberek jóságát, gyarlóságát, szenvedéseik okát. Előbb-utóbb mindannyian rájövünk, hogy az egész világot, annak összes jelenségét és törvényeit megismerni egy embernek saját tapasztalatai alapján, ha' mégoly okos is. képtelenség. Évezredek óta millió és millió nagy gondolkodó, tapasztalt : ember élt a földön, akik nekünk. maiaknak a könyvekben nyújtják át az élet megismerésének szellemi kulcsát. Suha Andor (Folyt, köv.) es bőven ömlő kutat. A vész- tőiek pedig a Bocskai utcai elapadt kúthoz mentek, hogy az anyacsőbe egy tápláló szivattyút szereljenek, ami által olyan i szintre töltődik a tároló, hogy j abból a szükséglet szerint foly- j hat a víz. A szakemberek munkáját társadalmi úton készítették elő és ebben nagy szerepe volt Finta Istvánnak, a tsz villanyszerelőjének. aki a kiásott árkon át a hydroforhoz vezette az áramot, hogy az új rendszer szerint működni tudjon a Bocskai utcai kút. A szakemberek munkája, a szivattyúkkal, egyéb I segédanyagokkal együtt alig | hatezer forintba került. Ám az a sok vesződség. utánjárás, utazgatás (még a fővárosban is * járták ez ügyben a község vezetői). ki sem fejezhető forintban. A víz tehát már „csurran” Ecsegfalván. s ha kisebb üzemelési differenciák adódnak, (mint például a múlt hét szombat délutánján, ^amikor leégett a Hunyadi utcai kút szivattyú- | ja). Finta István mindig segít, j kijavítja a hibát. Azonban j mindez csak átmeneti megoldás i a községben, ahol a fő gond to- j vábbt’a is a törpevízmű-építés maradt. Ebben is van előre lé- i pes! A megyei tanácsi tervező I Az a mondás járja Ecsegfalván: minden erővel, társadalmi úton is hozzájárulnak a vízgond végleges megoldásához. A társadalmi Összefogás nagy erőt jelent ebben a kis községben. A legutóbbi párttaggyűlésen hangzott el a kezdeményezés, hogy összefogással bővítsék az óvodát, ne kelljen minden évben 20—25 kisgyerektől elvonni ezt a lehetőséget. A kezdeményezés néhány nap alatt kézzelfogható eredménnyé vált. A járási hivatal szakemberei — akiket felkerestek ez ügyben —. vállalták az óvodai bővítés tervének, költségvetésének kidolgozását., a ts■/. és az állami gazdaság dolgozói a falak, és a tetőszerkezet felépítésére tettek vállalást, ugyanakkor az intézményekben, az ÁFÉSZ-nál, az üzemekben megkezdődött az ..Egy nap az óvodáért” mozgalom. A pedagógusok három napi fizetésüket ajánlották fel a nemes célra, a tanácsi dolgozók eddig 2 ezer forintot fizettek be. a .tsz zárszámadó közgyűlése után már a tagok is megtették a maguk anyagi hozzájárulását. A rendkívül szerény községfejlesztési alan ellenére így lesz mégis 20 —25 kisgyerek elhelyezését biztosító óvodabővítés Ecsegfalván. —V—D.