Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-04 / 53. szám

Április 18*án üzembe lép a baromfiipar új feldolgozója Nem is tudom, mi fogott meg inkább a baromfifeldolgozó bé­késcsabai gyárában; az a nagy és lelkes tempó, amivel valljuk be, ritkán találkozni építkezése­ken vagy azok a számok, ada­tok, amelyeket jBándi Barnabás, a termelési osztályvezető és Bo- csor László főkönyvelő elmon­dott a létesülő új feldolgozó üzemrész kapacitásáról. Azt hi­szem, ez is, az is, hiszen mind­kettő a maga nemében rendkí­vül nagy vonzatú dolog. 1 Miről is van szó? Az export- termelés fejlesztéséről, amiről manapsag oly sokat beszelünk. A külföldnek kellenek a mi jő minőségű, kifogástalan áruink, főként élelmiszeriparunk termé­kei. De nem akármilyen minő­ségben. és feldolgozási fokon! Példa erre, hogy a nyugatné­metek visszamondták az égjük gyár szállításait, főként a higié­niai követelmények hiányossá­gai miatt. S a békéscsabai ba­romfifeldolgozó exportszállítá­sának feltételeiként is magas minőségi és higiéniai mércét szabtak. Tekintve, hogy nem fil­lérekről, hanem sok millió fo­rint értékű valutáról van szó, a békéscsabai gyár már az elmúlt ötéves tervben hozzákezdett egy átfogó horderejű modernizálás­hoz, amelynek első lépcsőiéként épült fel az új hűtőház. Az ötö­dik ötéves tervben pedig 26 mil­liós költséggel megkezdték az új feldolgozó üzem rekonstruk­cióját. Itt értünk oda ahhoz, ami példaként állítható a ha­sonló jellegű kivitelezések gyors lebonyolítása elé. Nem mindegy ugyanis, hogy ! milyen hosszú idő alatt készülj egy rekonstrukció. Minél hama- i rább működésbe lépnek az új, modern berendezések, annál előbb hoznak hasznot a válla- i latnak, az egész népgazdaság­nak. Tavaly december 18-án, ; még dolgozott az üzem mindkét i szalagja, a soványbaromfi- és | a vj'ziszárnyas-feldolgozó. De- i vember 19-én pedig már vágó­pákák, szerelőkulcsok, nagyka­lapácsok szedték szét az avult , gépsorokat, törték fel a padló- j zatot, bontották elemeire a régi j üzemrészeket. A terv készen j volt: 1977. április 18-ra (!) üze- ! melnie kell a vadonatúj feldől- 1 gozónak. amelyben a legmoder­nebb gépi. egészségügyi, tech­nológiai követelményeknek meg. felelően, durván duplájára nő majd a kapacitás. Magyarán 1 négy (!) hónap alatt merőben új, a világpiac szintjét elérő fel- dolgozási körülményeket kell j megteremteni a békéscsabai 1 gyárban. Ehhez 144 ezer mun­kaóra szükséges, ami jó, előre látó irányítással képes teljesíte­ni ezt a szokatlanul rövid ha­táridőre szabott kivitelezést. Igen ám, de menet közben, akár­hogy is számoltak a gyár veze­tői, hozzáadva a kommunista műszakokat, a KISZ-védnökség j teljesítését, s a saját kivitelező I brigádjuk szorgalmát is, 14 ezer munkaóra mindenképpen hi­ányzott . a terv megvalósítása- i hoz. És ekkor Bándi Barnabá­sok nagyszerű, követendő kéz- | deményezést indítottak. A vá- 1 rosi párt- és KISZ-bizottság tá- I mogatásával felhívást tettek l közzé a város üzemeiben. B’el- tárták a problémáikat a mun- | kaerő dolgában, ecsetelték re- j konstrukciójuk népgazdasági je- j lentöségét és felhívásuk meg­hallgatásra talált. 3 T A 8-as számú Volán, a konzervgyár, az ingatlan- kezelő vállalat, a hűtőház. az ál­lami építőipari vállalat és a Le­nin Tsz 20—20 embert bocsátott állandó rendelkezésükre, akik­nek segítsége biztosíthatja a. • • ~ Ot üzem segít ez látszólag ellentmondásnak tűnhet. Ám. tekintve, hogy az ipar „szezon” árukkal dolgozik (pecsenyekacsa, -liba, stb.), amelj’ek csak egy bizonyos idő­ben jelentenek munkacsúcsot, a megnövekedett kapacitás ép­pen ezeknek a szezonális jelle­gű torlódásoknak a megszünte­tésével nyeri el igazi jelentősé­gét. Magjrarán; tavaly a 3 ezer vagonos teljesítményt csak 60 ezer (!) túlórával sikerült elér­niük. A kapacitásnövekedés ki­küszöböli ezt a tetemes túlórát, ami nemcsak a dolgozók erejét meríti ki. hanem évről-évre rontja a vállalati nyereséget is. A hozzáértő tervezés és irá­nyítás. a lelkes és példás városi összefogás már előre vetíti a si­kert és végső fokon azt. hogy világpiacon tovább tartja a frontot megyénk baromfiipara, mert felzárkózik a magasabb követelményekhez, S ha a ’vál­lalat vezetőinek további elkép­zelései is — beruházási hite­lek engedélyeztetésével — meg­valósulnak. akkor az V. ötéves terv végére rá sem lehet ismer­ni maid' a mai üzemre, annyira megújhód'k. De ezekről a ter­vekről még korai beszélni... Varga Dezső Az órásnő (Fotó: Veress Erzsi) IZKMVATAS MÉRLEGBESZÁMOLÓVAL négyhónapos határidő betartá­sát. Ez a példás társadalmi őse- szefogás, a város üzemeinek ilyen> irányú együttműködése — nem ' akarunk nagy szavakat használni —, de valami újat je­lent a szocialista kooperációban egy város határain belül és mindenképpen dicséretes. Mintegy nyolcvan ember nyü­zsög, tesz-vesz ma a hatalmas feldolgozó üzem újjávarázsolá­sában. Egyikük a kék csempé­ket ragasztja, másik csoport a felső pálya traverzeit hegeszti, harmadik brigád a régi padló­zat helyén csempéz, mások kompresszorokat, különféle be­rendezéseket szerelnek. Még ki­alakulatlan itt minden, s az ember nehezen hinné, hogy két hónap múlva ebben a hatalmas csarnokban azokat a kacsákat I fogják feldolgozni, amelyek ép­pen most keltek ki a tojások­ból. De a szerelők és a’ vezetők egj'aránt esküt tesznek az áp­rilis 18-i indulásra. Hírül fog­juk adni akkor is beteljesült elhatározásukat! 4 Milyen pluszt jelent majd de­re kas munkájuk mindannyiunk­nak? Természetesen nemcsak azt. hogy szinte „kórházi steri­litásban” folyhat majd a munka az új feldolgozóban. A hang­súly a „gyorsabb”-on és a „könnyebb”-en van. Vagyis az új üzem — amely egybe vonja végeredménybe a két régit —, termelékenyebben és elfogad­ható minőségben ontja majd a feldolgozott baromfit exportra is. Míg a régi sovány csirke-pa­ly an óránként 3 ezer darab volt a teljes kapacitás, az új, modern üzemben 5 ezer 200 da­rab a névleges határ. Míg a régi üzem másik pályáján 2 ezer 500 kacsát tudtak óránként feldolgozni, az újban 3 ezer 500- as a kapacitás. És ami a lé­nyeg: a régi kettőből egyet- len feldolgozó pályát csináltak. Mindezzel lehetővé válik, hogy két műszakot vezessenek be a baromfifeldolgozásban. Ehhez már szervezik az új munkaerőt (előreláthatóan 70—100 új mun­kásra lesz szükség és természe­tesen az ezzel járó megoldások módját is kutatják. Munkás: szállítások megoldása, a feldol­gozandó nyersanyag pontos idő­ié való-megérkezése stb.). Ta­valy 3 ezer vagonnyi baromfit dolgoztak fel a vállalatnál. 1977-ben biztosított már a 3 ezer 400 vagon, a más megyé­ből származó „nyersanyaggal” együtt. A kapacitáshoz rhérve, Száznegyvenen vagy százötve­nen lehetünk a teremben. A fa­lak hófehérek, friss mésziliatot árasztanak. Kék köpenyes fiatalember ül előttem. Ö mondja: — Nem tudom, mi lett volna ebből a mérlegbeszámoló-ismer­tetésből, ha nincsenek a Huszti Árpádék. __ ? ? ? — Ök öten: Huszti Árpád cso­portvezető, Rhobár Péter, Kund- j la Mátyás, Vozár Pál, Fekú \ György, meg Kutlár András, aj tmk szakipari részlegének Csa- \ bo Imre aranykoszorús szocia- j lista brigádjából a régi gyors- fagyasztó üzemet rövid néhány hét alatt alakították át ezzé s csontozó üzemmé... Beszélgetésünk itt megszakadt, j mert megérkezett a mérlegbe­számolót ismertető tanácskozás I elnöksége és Márton Pál, a Bé­késcsabai Hűtőház igazgatója- a/, üdvözlő szavak után meg is kezdte beszámolóját. A Békéscsabai Hűtőház kol­lektívája a nyersanyagot megter­melő mezőgazdasági üzemekkel jó partneri viszonyban az is­mert nehézségek ellenére is si­kerrel teljesítette túl 1976-os ter­melési és eredménytervét. Az igazgató nem véletlenül hangsú­lyozta külön is a zöldség- és gyümölcstermelőkkel kialakított jó kapcsolat fontosságát. E ter­melői kapcsolatok nélkül aligha teljesíthette volna túl export- árbevételi tervét a vállalat a belföldi árbevételi terv túltelje­sítésével egyidőben. \ Ennek tudatában hívták meg egyébként a mérlegismertetőre a partnergazdaságok, szövetke­zetek és üzemek képviselőit, akik szép számmal meg js je­lentek. Közülük Miskucza Péter, a Medgyesegyháza és Vidéke ÁFÉSZ igazgatóságának elnöke fel is szólalt, további segítséget kérve a hűtőháztól annak az üzemnek a fejlesztéséhez, ame­lyet az ÁFÉSZ hozott létre Med­gyesegyházán a hűtőházi feldol­gozásra kerülő mezőgazdasági termékek előkészítésére. A medgyesegyházi ÁFÉSZ-en kívül a hűtóház igazgatója kö­szönetét 'mondott a békéscsabai tsz-ek, a muronyi Lenin Tsz, a kondorosi Egyesült Tsz, az újkí­gyóst Aranykalász Tsz, illetve a hidasháti és a Békéscsabai Ál­lami Gazdaság dolgozóinak is, akiknek munkája /tette lehetővé a kapacitások kihasználását. Mindehhez társul most már a Békéscsaba és Környéke Agrár­ipari Egyesülés zöldségtermelése majd. ami együttesen teremt alapot a hűtőháznak a tervidő­szak végén kezdődő rekonstruk­ciójához — amint azt Várai Mi­hály a békéscsabai városi párt- bizottság képviseletében elmond­ta ezen a munkásgyűlésen. A partnerüzemek dolgozóinak munkája mellett természetesen nem szabad elfeledkeznünk a . hűtőházi szocialista brigádok teljesítményéről és vállalkozó szelleméről, hiszen a már emlí­tett Csaba Imre brigád neve mellé többek között odatehetjük a Tyereskova brigád nevét is. Ez a brigád szólította fel a töb- ] bi brigádot a hűtőházban esat- • lakozásra a csepeli munkások felhívásához. Igv történhetett I az, hogy Baukó Mátyásáé szo­cialista brigádvezető 18 brigád nevében jelentette be a gyűlés­nek, hogy a brigádok a verseny­ben jelentős anyag- és energia­takarékosságra vállalkoztak. "A gyűlés résztvevői végül is jó ! hangulatban hagyták el a rako- j dóknak a feldolgozási idény után I is munkát adó új csontozó - műhelyt, annál is inkább, mert a hangulatot még László Ferenc­nek, a hűtóház dolgozójának ■ kérdése is fokozta. — Mennyi lesz a nyereségrészesedés? ■—■ kérdezte az igazgatótól, aki azt [ válaszolta: Pontosan még nem tudjuk, de reméljük, hogy leg- alabb háromheti fizetésnek fe­lel majd meg. Ezek után nem maradt más. mint utolérni a gyárudvaron a kék köpenyes fiatalembert és megkérdezni a nevét. — Kolarovszki Mihály va­gyok, a műszaki osztály vezető­je — mondta, majd még hozzá- I tette —. de nehogv rólam írjon. A 10 nap múlva induló új üzem a Huszt:ék érdeme. Kőváry 11. Pélec UWHHUVWHHHWWWW VUHWVU^UW VHWWWWUWUUWWUUWUHW Fapapucsok exportra "iWSíá&SBÉáí ..... ,”7* B ékéscsauán, a Körösvidéki Cipész Szövetkezeiben évi :it)l> ezer pár lém-í női és gyermekpapu­csot készítenek NSZK és csehszlovák megrendelésre. A svéd klumpák és nyitott orrú egészség­ügyi fapapucsok gyártásával mintegy iO millió forinttal növelte tőkés exportját a szövetkezet. Ké­pünkön címkézik és csomagolják a papucsokat Fotó: Veress Erzsi

Next

/
Thumbnails
Contents