Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-04 / 53. szám
Április 18*án üzembe lép a baromfiipar új feldolgozója Nem is tudom, mi fogott meg inkább a baromfifeldolgozó békéscsabai gyárában; az a nagy és lelkes tempó, amivel valljuk be, ritkán találkozni építkezéseken vagy azok a számok, adatok, amelyeket jBándi Barnabás, a termelési osztályvezető és Bo- csor László főkönyvelő elmondott a létesülő új feldolgozó üzemrész kapacitásáról. Azt hiszem, ez is, az is, hiszen mindkettő a maga nemében rendkívül nagy vonzatú dolog. 1 Miről is van szó? Az export- termelés fejlesztéséről, amiről manapsag oly sokat beszelünk. A külföldnek kellenek a mi jő minőségű, kifogástalan áruink, főként élelmiszeriparunk termékei. De nem akármilyen minőségben. és feldolgozási fokon! Példa erre, hogy a nyugatnémetek visszamondták az égjük gyár szállításait, főként a higiéniai követelmények hiányosságai miatt. S a békéscsabai baromfifeldolgozó exportszállításának feltételeiként is magas minőségi és higiéniai mércét szabtak. Tekintve, hogy nem fillérekről, hanem sok millió forint értékű valutáról van szó, a békéscsabai gyár már az elmúlt ötéves tervben hozzákezdett egy átfogó horderejű modernizáláshoz, amelynek első lépcsőiéként épült fel az új hűtőház. Az ötödik ötéves tervben pedig 26 milliós költséggel megkezdték az új feldolgozó üzem rekonstrukcióját. Itt értünk oda ahhoz, ami példaként állítható a hasonló jellegű kivitelezések gyors lebonyolítása elé. Nem mindegy ugyanis, hogy ! milyen hosszú idő alatt készülj egy rekonstrukció. Minél hama- i rább működésbe lépnek az új, modern berendezések, annál előbb hoznak hasznot a válla- i latnak, az egész népgazdaságnak. Tavaly december 18-án, ; még dolgozott az üzem mindkét i szalagja, a soványbaromfi- és | a vj'ziszárnyas-feldolgozó. De- i vember 19-én pedig már vágópákák, szerelőkulcsok, nagykalapácsok szedték szét az avult , gépsorokat, törték fel a padló- j zatot, bontották elemeire a régi j üzemrészeket. A terv készen j volt: 1977. április 18-ra (!) üze- ! melnie kell a vadonatúj feldől- 1 gozónak. amelyben a legmodernebb gépi. egészségügyi, technológiai követelményeknek meg. felelően, durván duplájára nő majd a kapacitás. Magyarán 1 négy (!) hónap alatt merőben új, a világpiac szintjét elérő fel- dolgozási körülményeket kell j megteremteni a békéscsabai 1 gyárban. Ehhez 144 ezer munkaóra szükséges, ami jó, előre látó irányítással képes teljesíteni ezt a szokatlanul rövid határidőre szabott kivitelezést. Igen ám, de menet közben, akárhogy is számoltak a gyár vezetői, hozzáadva a kommunista műszakokat, a KISZ-védnökség j teljesítését, s a saját kivitelező I brigádjuk szorgalmát is, 14 ezer munkaóra mindenképpen hiányzott . a terv megvalósítása- i hoz. És ekkor Bándi Barnabások nagyszerű, követendő kéz- | deményezést indítottak. A vá- 1 rosi párt- és KISZ-bizottság tá- I mogatásával felhívást tettek l közzé a város üzemeiben. B’el- tárták a problémáikat a mun- | kaerő dolgában, ecsetelték re- j konstrukciójuk népgazdasági je- j lentöségét és felhívásuk meghallgatásra talált. 3 T A 8-as számú Volán, a konzervgyár, az ingatlan- kezelő vállalat, a hűtőház. az állami építőipari vállalat és a Lenin Tsz 20—20 embert bocsátott állandó rendelkezésükre, akiknek segítsége biztosíthatja a. • • ~ Ot üzem segít ez látszólag ellentmondásnak tűnhet. Ám. tekintve, hogy az ipar „szezon” árukkal dolgozik (pecsenyekacsa, -liba, stb.), amelj’ek csak egy bizonyos időben jelentenek munkacsúcsot, a megnövekedett kapacitás éppen ezeknek a szezonális jellegű torlódásoknak a megszüntetésével nyeri el igazi jelentőségét. Magjrarán; tavaly a 3 ezer vagonos teljesítményt csak 60 ezer (!) túlórával sikerült elérniük. A kapacitásnövekedés kiküszöböli ezt a tetemes túlórát, ami nemcsak a dolgozók erejét meríti ki. hanem évről-évre rontja a vállalati nyereséget is. A hozzáértő tervezés és irányítás. a lelkes és példás városi összefogás már előre vetíti a sikert és végső fokon azt. hogy világpiacon tovább tartja a frontot megyénk baromfiipara, mert felzárkózik a magasabb követelményekhez, S ha a ’vállalat vezetőinek további elképzelései is — beruházási hitelek engedélyeztetésével — megvalósulnak. akkor az V. ötéves terv végére rá sem lehet ismerni maid' a mai üzemre, annyira megújhód'k. De ezekről a tervekről még korai beszélni... Varga Dezső Az órásnő (Fotó: Veress Erzsi) IZKMVATAS MÉRLEGBESZÁMOLÓVAL négyhónapos határidő betartását. Ez a példás társadalmi őse- szefogás, a város üzemeinek ilyen> irányú együttműködése — nem ' akarunk nagy szavakat használni —, de valami újat jelent a szocialista kooperációban egy város határain belül és mindenképpen dicséretes. Mintegy nyolcvan ember nyüzsög, tesz-vesz ma a hatalmas feldolgozó üzem újjávarázsolásában. Egyikük a kék csempéket ragasztja, másik csoport a felső pálya traverzeit hegeszti, harmadik brigád a régi padlózat helyén csempéz, mások kompresszorokat, különféle berendezéseket szerelnek. Még kialakulatlan itt minden, s az ember nehezen hinné, hogy két hónap múlva ebben a hatalmas csarnokban azokat a kacsákat I fogják feldolgozni, amelyek éppen most keltek ki a tojásokból. De a szerelők és a’ vezetők egj'aránt esküt tesznek az április 18-i indulásra. Hírül fogjuk adni akkor is beteljesült elhatározásukat! 4 Milyen pluszt jelent majd dere kas munkájuk mindannyiunknak? Természetesen nemcsak azt. hogy szinte „kórházi sterilitásban” folyhat majd a munka az új feldolgozóban. A hangsúly a „gyorsabb”-on és a „könnyebb”-en van. Vagyis az új üzem — amely egybe vonja végeredménybe a két régit —, termelékenyebben és elfogadható minőségben ontja majd a feldolgozott baromfit exportra is. Míg a régi sovány csirke-paly an óránként 3 ezer darab volt a teljes kapacitás, az új, modern üzemben 5 ezer 200 darab a névleges határ. Míg a régi üzem másik pályáján 2 ezer 500 kacsát tudtak óránként feldolgozni, az újban 3 ezer 500- as a kapacitás. És ami a lényeg: a régi kettőből egyet- len feldolgozó pályát csináltak. Mindezzel lehetővé válik, hogy két műszakot vezessenek be a baromfifeldolgozásban. Ehhez már szervezik az új munkaerőt (előreláthatóan 70—100 új munkásra lesz szükség és természetesen az ezzel járó megoldások módját is kutatják. Munkás: szállítások megoldása, a feldolgozandó nyersanyag pontos időié való-megérkezése stb.). Tavaly 3 ezer vagonnyi baromfit dolgoztak fel a vállalatnál. 1977-ben biztosított már a 3 ezer 400 vagon, a más megyéből származó „nyersanyaggal” együtt. A kapacitáshoz rhérve, Száznegyvenen vagy százötvenen lehetünk a teremben. A falak hófehérek, friss mésziliatot árasztanak. Kék köpenyes fiatalember ül előttem. Ö mondja: — Nem tudom, mi lett volna ebből a mérlegbeszámoló-ismertetésből, ha nincsenek a Huszti Árpádék. __ ? ? ? — Ök öten: Huszti Árpád csoportvezető, Rhobár Péter, Kund- j la Mátyás, Vozár Pál, Fekú \ György, meg Kutlár András, aj tmk szakipari részlegének Csa- \ bo Imre aranykoszorús szocia- j lista brigádjából a régi gyors- fagyasztó üzemet rövid néhány hét alatt alakították át ezzé s csontozó üzemmé... Beszélgetésünk itt megszakadt, j mert megérkezett a mérlegbeszámolót ismertető tanácskozás I elnöksége és Márton Pál, a Békéscsabai Hűtőház igazgatója- a/, üdvözlő szavak után meg is kezdte beszámolóját. A Békéscsabai Hűtőház kollektívája a nyersanyagot megtermelő mezőgazdasági üzemekkel jó partneri viszonyban az ismert nehézségek ellenére is sikerrel teljesítette túl 1976-os termelési és eredménytervét. Az igazgató nem véletlenül hangsúlyozta külön is a zöldség- és gyümölcstermelőkkel kialakított jó kapcsolat fontosságát. E termelői kapcsolatok nélkül aligha teljesíthette volna túl export- árbevételi tervét a vállalat a belföldi árbevételi terv túlteljesítésével egyidőben. \ Ennek tudatában hívták meg egyébként a mérlegismertetőre a partnergazdaságok, szövetkezetek és üzemek képviselőit, akik szép számmal meg js jelentek. Közülük Miskucza Péter, a Medgyesegyháza és Vidéke ÁFÉSZ igazgatóságának elnöke fel is szólalt, további segítséget kérve a hűtőháztól annak az üzemnek a fejlesztéséhez, amelyet az ÁFÉSZ hozott létre Medgyesegyházán a hűtőházi feldolgozásra kerülő mezőgazdasági termékek előkészítésére. A medgyesegyházi ÁFÉSZ-en kívül a hűtóház igazgatója köszönetét 'mondott a békéscsabai tsz-ek, a muronyi Lenin Tsz, a kondorosi Egyesült Tsz, az újkígyóst Aranykalász Tsz, illetve a hidasháti és a Békéscsabai Állami Gazdaság dolgozóinak is, akiknek munkája /tette lehetővé a kapacitások kihasználását. Mindehhez társul most már a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés zöldségtermelése majd. ami együttesen teremt alapot a hűtőháznak a tervidőszak végén kezdődő rekonstrukciójához — amint azt Várai Mihály a békéscsabai városi párt- bizottság képviseletében elmondta ezen a munkásgyűlésen. A partnerüzemek dolgozóinak munkája mellett természetesen nem szabad elfeledkeznünk a . hűtőházi szocialista brigádok teljesítményéről és vállalkozó szelleméről, hiszen a már említett Csaba Imre brigád neve mellé többek között odatehetjük a Tyereskova brigád nevét is. Ez a brigád szólította fel a töb- ] bi brigádot a hűtőházban esat- • lakozásra a csepeli munkások felhívásához. Igv történhetett I az, hogy Baukó Mátyásáé szocialista brigádvezető 18 brigád nevében jelentette be a gyűlésnek, hogy a brigádok a versenyben jelentős anyag- és energiatakarékosságra vállalkoztak. "A gyűlés résztvevői végül is jó ! hangulatban hagyták el a rako- j dóknak a feldolgozási idény után I is munkát adó új csontozó - műhelyt, annál is inkább, mert a hangulatot még László Ferencnek, a hűtóház dolgozójának ■ kérdése is fokozta. — Mennyi lesz a nyereségrészesedés? ■—■ kérdezte az igazgatótól, aki azt [ válaszolta: Pontosan még nem tudjuk, de reméljük, hogy leg- alabb háromheti fizetésnek felel majd meg. Ezek után nem maradt más. mint utolérni a gyárudvaron a kék köpenyes fiatalembert és megkérdezni a nevét. — Kolarovszki Mihály vagyok, a műszaki osztály vezetője — mondta, majd még hozzá- I tette —. de nehogv rólam írjon. A 10 nap múlva induló új üzem a Huszt:ék érdeme. Kőváry 11. Pélec UWHHUVWHHHWWWW VUHWVU^UW VHWWWWUWUUWWUUWUHW Fapapucsok exportra "iWSíá&SBÉáí ..... ,”7* B ékéscsauán, a Körösvidéki Cipész Szövetkezeiben évi :it)l> ezer pár lém-í női és gyermekpapucsot készítenek NSZK és csehszlovák megrendelésre. A svéd klumpák és nyitott orrú egészségügyi fapapucsok gyártásával mintegy iO millió forinttal növelte tőkés exportját a szövetkezet. Képünkön címkézik és csomagolják a papucsokat Fotó: Veress Erzsi