Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-30 / 75. szám

Ünnepélyes vöröskeresztes taggyűlések Békéscsabán Mozgalmas, zajló élet folyik Békéscsabán és a város környéki községek Vöröskereszt-alíipszer. vezeteinél. A Magyar Vöröskereszt V. kongresszusára készülő tagság vezetőség- és küldöttválasztó tag- gyűléseken vitatja meg a IV. kongresszus óta eltelt idő alatt végzett munkát és határozza meg a következő idők feladatait. Az elhangzott beszámolók részlete­sen foglalkoztak a vöröskeresztes munka eredményeivel. A tevé­kenység elemzésénél igen nagy hangsúlyt kapott az egészséges életre nevelés, az idős korúak társadalmi gondozása, a családi életre nevelés. A legnagyobb ak_ tivitást a véradómozgalom kér­déseinek tárgyalása váltotta ki. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezeteknél megtartott veze­tőségválasztó taggyűléseken igen nagy felelősségérzettel vitatták meg a növényvédő szerek helyes j kezelését. A jjiérgezesek. balese­tek megelőzésére az egészségügyi 'el világosi tó munka fokozását, tanfolyamok szervezését terve­zik. Az elmúlt időszakban Körös- tarcsán, Békéscsabán a postánál, a Szabadság Tsz-nél. a kötött­árugyárban, a vendéglátóipari vállalatnál, a Forgácsolószer­szám-gyárban, a 2. sz. bölcsődé­ben a DÉMÁSZ-nal. Mezőbe- rényben az Aranykalász Tsz-nél és Csárdaszálláson a Petőfi Tsz- nél tartották meg a Vöröske- reszt-alapszervezetek vezetőség- es küldöttválasztó taggyűléseket.' A beszámolók után a hozzászó­lók hasznos észrevételekkel segí_ tették a vezetőséget abban, hogy helyes és a további munkát se­gítő határozati javaslatot ter­jesszen a tagság elé. Több tag­gyűlésen a hozott határozatok a kongresszus időszakában érté­kelhető felajánlásokat tartalmaz­tak. Ezek főként a taglétszám, valamint a véradók számának növelésére irányulnak. Ünnepé­lyessé tette a taggyűléseket, hogy a többszörös véradóknak kitün­tetéseket adtak át. —dór Brigád önálló fegyelmi jogkörrel Helyszín: % az OKGT Nagyal. földi Kutató- és Feltáró Üzemé­nek egyik kutatófúrása valahol Békésben. Dolgozik: egy RD—32-es be­rendezés. A gépek ereje: 21 ezer lóerő. A fúrókoronák értéke 20 ezer forint, de van köztük 150 ezret érő is. A berendezéseket hazánkban, a Szovjetunióban. Romániában I és az USA-ban gyártották. Az összes felszerelés értéke: 40 j millió forint. Az emberek; akik a berende­zéssel dolgoznak. magyarok, j Szolnokból. Hajdú-Biharból. Bé­késből. A Mile Lajos vezette szó. cialista brigád. Önálló fegyelmi jogkörrel.., * * * A hivatalos értesítés, amit a vállalat orosházi központjától ja. nuár elején kaptak, így kezdő­dik. „Az üzem politikai és tár­sadalmi vezetésével egyetértés­ben a ... számú fúróberendezés szocialista brigádja számára biztosítom, hogy tagjai fegyelmi és kártérítési ügyeit saját hatás­körben intézze el.. Majoros I. András segédfúró­mester keskenyre húzza a sze­mét, messze néz a sík határba, és visszakérdezi: — Mi a nehéz eb­ben a szakmában ? ... Hát az, hogy minket ősszel, télen vág az idő; ha esik, ha fúj, ha hideg van, nem lehet abbahagyni, s a sok hideg éjszakán bizony el­használódik az ember. A műszak után örülünk, ha leülhetünk. Bár korkedvezménnyel, 55 éves korunkban mehetünk.nyugdíjba, ' akkorra bizony elfáradunk ... — Van-e valami szép benne? Gondolkozik, keresi a szava­kat. — Hát az is szép. András, hogy kiváló dolgozó lettél — segíti ki Mile Lajos. — Igen —helyesel Majoros —, ha így nézem, az inkább jó .. . — Meg az is szép — folytatja a brigádvezető —. hogy itt lettél szakmunkás. Azelőtt téeszben dolgoztál, szakma nélkül. Ott is megálltad a helyed, de most már bárhová kerülsz, mindenütt szakmunkás vagy . .. Két év után — mondja Mile Lajos fe­lém fordulva — már lehet a se­gédmunkásokat erre javasolni. Öt elsők közt ajánlottuk. A munkafegyelmet soha meg nem sértette. Öt gyereke van, de egy­szer sem maradt emiatt otthon, egyszer sem késett el... — Meg iíz is szép — mondja most már nekibátorodva Majo­ros András —, hogy a fiam is itt dolgozik, ő is olajbányász ... Zárt munkahelyen dolgoznak. A fúrósmunka olyan, hogy egy­más biccentését, sokszor egy­más gondolatát is ismerniük kell. — Ügy látta a vezetőség — mondja Varga Lajos, berende­zésvezető fúrómester —, hogy érdemes ezt nálunk kipróbálni. Eddigi munkánkat nyilván fi­gyelembe vették ennél a döntés­nél. Valószínűleg tudták, ha va­lami előfordul — fegyelmi, ügy, vitás kérdés —, nem mondjuk azt egymás közt: na, igyunk rá­ja, s intézzük el. Nem is egyik napról a másikra jptt ez; előtte megkerestek minket, megkér­dezték. És az is igaz, -hogy még csak kísérlet... — A harmincöt brigádtag kö­zül 15—20-an öt-tíz éve dolgoz­nak nálunk — fűzi hozzá Mile Lajos. — Megálltuk a helyün­ket a munkában éveken át, — Jó hatású ez az önálló fe­gyelmi jogkör — mondja Majo­ros András —: ha bármi adó­dik, megbeszéljük; ha bárki nem helyesen cselekszik, tudomására hozzuk; egymás közt elintézzük a vitás kérdéseket. Hasznos eze­ket szűk körben megbeszélni... * * » A levél, amit fentebb idéz­tünk. részletesen intézkedik mindenről, hivatkozik a Mun­ka Törvénykönyve és más jog­szabályok passzusaira. Leszöge­zi. hogy csak a brigád tagjairól, s csak fegyelmi és kártérítési ügyekről lehet szó. A többiek dolgában csupán véleményt mondhatnak, s bonyolultabb kérdésekben ki kell kérniük a jogi szakemberek véleményét. Nem is mindenfajta, minden fo­kú intézkedés tartozik a hatás­körükbe. Ám azt, hogy fontos, gyakorlati jelentőségű dologról van szó. mutatja, hogy két iga­zolatlan hiányzással kapcsolat­ban már eljártak e jogkör alap­ján. s az érintettek egyetértet­tek a döntéssel. A levél így végződik: ..Eredményes, jó munkát kí­vánok az üzemi demokrácia fej­lesztésében előrelépést jelentő új jogkör gyakorlásához — fogal­mazott az igazgató. — Ettől a munkahelyi élet demokratikus vonásainak erősödésén túl azt is várom, hogy tovább szilárduljon a munkahelyi fegyelem és a dol­gozók felelősségtudata.” Varga János Húsz pesti tanár Berényben A tanórák védelmével kell elkezdeni RITKA MEG AZ ILYEN KAPCSOLAT PEDIG AZ ÖNMÜ-i VELÉS, A TOVÁBBKÉPZÉS JÓ ALKALMAIT HOZZA, ÉS A KÖZÖS SZÓR \KOZÁS F.ARÁ TSAGOK AT TEREMT. KÉT ÉVE.1 HOGY EGY PESTI ÉS EGY MEZÖBERÉNYI ISKOLA TANTES­TÜLETE, TANÜLÖIFJÜSAGA RENDSZERESEN TALÁLKOZIK. EGY KÉT NAPRA MINDÖSSZE, NYÁRON PEDIG EGYMÁS TÁBORHELYÉN ÜTNEK TANYÁT AZ ÜTTÖRÖCSAPATOK. A KEZDEMÉNYEZŐ EGY BUDAPESTRE SZÁRMAZOTT BERÉNYI TANÁR VOLT: ÁBELOVSZIiY JÁNOS. A NYERTES PEDIG A KÉT ISKOLA. Késik ugyan a pesti gyors, | mi több: Körös expressz, de nem túl sokat. Húsz perc ‘ a j magyar vasutakon már régen j nem a világ, és „a minimális késés” kategóriájába tartozik. Húsz perc késéssel érkezik húsz pesti pedagógus M,ezőbe- rénybe. március 26-án, szomba­ton délelőtt. Az állomáson Nagy Ferenc, a vendéglátó iskola igazgatója az egyszemélyes fo-1 gadóbizottság. A pestiek — so- [ kan közülük először járnak Be­rényben — kíváncsian nézik azí állomás túloldalán álló óriás-1 tölgyeket. „Petőfi is megpihent j alattuk — mondja Nagy Ferenc —, ugyanis erre vitt az út a 1 pincesor felé.” A tölgyek bólogatnak. Petőfi j lábnyomát régen elsimította az j idő. De a fák élnek. Nagy idők nagy tanúi, mondjuk ilyenkor Hát ami igaz, igaz. Látták a szabadságharcot is. 0 Tiszta szobák várják a ven­dégeket az iskolával szembeni j kollégiumban. Aztán a tanári­ban gyülekezik a társaság. Mi lesz a program? Először is friss lángős és tea, az iskola gyakorlati konyháján j sütötték ügyes asszonyok; az­tán óralátogatás. Magyar iroda­lom, matematika, gyakorlati fog­lalkozás a kertben, és az alsó tagozat egyik osztályában kör­nyezetismeret. Ez külső osztály­teremben lesz, oda tíz perc az út. Dr. Kovács Iván, a pesti Ady! Endre utcai általános iskola igazgatója és Forgács Judit Kiss Sándor matematikaóráját vá- j lasztja a 6 á-ban. Az óra megkezdődik. „Hogyan számítjuk ki a kör területét és1 kerületét?” Mi az a Ludolf-féle szám? A pi? Az a bizonyos 3,14, mely végtelen, pontosan nem is­mert érték. Okos. értő válaszok, pedig nem könnyű matekozni 11 után, a negyedik órában. Köz­ben egy kis ókori visszapillan­tás is: hogyan számolták ki a görögök a kör kerületét? Aztán új anyag következik: „Tört rész. bői következtetés egész részre.” Példák, melyhez különböző se­gédeszközök felhasználhatók (kísérleti matematikaoktatás van a Mezőberényi 2-es számú Álta­lános Iskolában): „Hány literes a kanna, melynek 1 '5-öd részér ben van tej, és az pontosan öt liter?” A vendégeknek láthatóan na­gyon tetszik az óra. El is mond­ják a délutáni tanácskozáson: „Élmény volt Kiss Sándor órá­ja.” o Nem messze az iskolától, a ta­nácsháza mögött találjuk a gya- korlókertet. Itt van az 1. számú iskoláé is, csak éppen sokkal kö­zelebb a 2. sz. iskolához, míg a kettesé jóval közelebb az 1. sz, iskolához, de hát nem szabad mindenben a logikusát keresni, így . azonban a kettesbeli gyere­kek jó nagy kerülővel jutnak el a saját gyakorlókertjükbe, az egyesbeliek szintén. Ki tiltakozik azonban egy kis tavaszi séta ellen? A kertben, a szevszámosház előtt elméleti órát tart Bacsó JózseJ tanár, a gyakorlókért ve­zetője a 8 b osztály tanulóinak. Három vendég figyel: dr. Ka­szab Andrásné. Sédné Faddi Zsuzsa és Kovács Ernő igazgató- helyettes. Az óra tárgya: ..Palántaneve­lés, hajtatás. Meiegágyi növény- termesztés”. A gyakorlat a gye­rekek nagy öröme. Négyen-öten dáliapalántákat ültetnek át mű­anyag cserépbe! (az iskolatej do­boza kitűnően tnegteszi), mások a fóliasátrakban locsolják a szé­Mcgcrkezés ulán a tanáriban.., pen növekvő retekpalántákat, a | zöldhagymás ágyásokban vi- j szont már szedik a tavasz-1 illatú, finom hagymát, az első; szállítmány már befutott a nap-i közis konyhára. 0 Fél egy: vége az órának. A1 vendégek nemcsak a jól szerve- j zett órát élvezik, hanem a tisz- j ta, friss herényi levegőt is. Jó I lennebelőlenútuínx zsákkal ha­zavinni, _ Budapestre. A háromnegyed egyre kitű­zött megbeszélésen ott van a két tanári kar. Nagy Ferenc tájé­koztatója a tanévről és áltálé- l ban az iskoláról érzékletes, j egyéni. Nem beszél mellé, ahogy a problémákat rendre megkerü­lő szónokokról, felszólalókról J mondják találó meghatározással. Nem tagadja, hogy nyugtalanít­ja az iskola életének kampány­hullámzása, amikor egy-egy idő­szakban minden fontosabbnak látszik a tanulmányi munkánál. A pestiek megerősítik a heré­nyi igazgató szavait: közös a probléma, és ideje lenné túllen­ni rajta.^Persze, az,iskola életé-." be való' • sokféle beleszólás az oka. Tudják. De attól, hogy is-1 mert a baj. még nem változik | meg semmi. A tanórák vedel- J ménéi kell kezdeni, mondják. Az újságíró megjesrvzl magá­ban: talán sikerülne, ha bátrab­bak lennének betartatni a le­írt törvényt, ez ügyben? Bárki is próbálkozna megszegni azt. o Élénk eszmecsere formálódik. Pedagógusok, ha találkoznak, beszélhetnek-e másról, mint a hivatásukról? Most is így van. Itt is. Dr. Kaszab Andrásné: Sajnál­hatják, akik nem látták ezt a gyönyörű gyakorlókertet. A gye­rekek folyamatosan, fegyelme­zetten dolgoztak. Rendszeres munka eredménye ez a kert! Gratulálok a herényieknek. Többen is kérik Bacsó József tanárt, beszéljen még a kertről. Hogyan ^teremtettek valóságos paradicsomot 300 négyszögölön? Kovács Ernő igazgatóhelyettes: A munkára nevelés igazi felté­teleit láttam jelen ebben a kert­(Gál Edit felvétele) ben. Éreztem, hogy a tanulók látják a munka értelmét. Nem kirakatfoglalkozás volt. Két órán át' csak akkor van fegyelem, jó­kedvű rend. ha a gyerekek örömmel dolgoznak. Dr. Tóth Józsefné még dicséri Pápp Ilona magyaróráját a 7/a- ban, némi nosztalgiával megje­gyezve, hogy a herényi gyerekek bizony fegyelmezettebbek, mint a pestiek. © Ebéd után a község nevezetes­ségeivel ismerkednek a pesti ta­nárok. A német templomban megcsodálják Orlay-Petrics So­ma híres oltárképét, a szlovákok temploménak orgonáját, a Pető- fi-emlékhelveket, a koszorúkkal borított emléktáblát a tanácshá­za falán, a városiasodó központ szép vonalú, több emeletes há­zait, este pedig közös vacsora, másnap gyulai kirándulás a program. Szórakozás. ismeretbővítés, barátkozás. Jó példa arra, hogy így is lehet. Sass Ervin 5 1977. MÁRCIUS 30.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents