Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-29 / 74. szám
Változások, korszerűsítésok |. Egységes szövetkezeti törvény Sok ágazató szövetkezeti mozgalmunk magas szintű jogszabályok keretei között él, fej- lődik. Elsőként — 1987-ben — a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló törvényt alkották meg, 1971-ben pedig megszületett azj egységes szövetkezeti törvény, valamint az ipari, illetőleg a I fogyasztási szövetkezetekre vo- j natkozó törvényerejű rendelet, j Mindegyik hűen tükrözte bevált i szövetkezetpolitikai elveinket és j jól segítette azok érvényesülését. Továbbra is alkalmasak I ezeknek a követelményeknek a kielégítésére, indokolatlan vol-1 na tehát átfogóan újraszabályozni a szövetkezeti mozgalmat. Alkalmazkodás a változásokhoz Azok a törvényerejű rendele- j tek, amelyeket a közelmúltban ] bocsátott ki Népköztársaságunk Elnöki Tanácsa, csak módosították, részlegesen kiegészítették, korszerűsítették a szóban forgó jogszabályokat. Erre viszont szükség volt, mert a legutóbbi fél évtized alatt lényeges változások mentek végbe társadalmi, gazdasági életünkben, s az annak szerves részeként működő szövetkezetekben. S minthogy szocialista rendszerünk további erősítésében, népgazdasági terveink teljesítésében ezentúl is fontos szerep vár a különféle rendeltetésű szövetkezetekre, megnövekedett feladataik teljesítéséhez nem nélkülözhetik azt a segítséget sem, amit a megfelelő jogi szabályozás jelent. Legfontosabb szövetkezeti jogszabályunk természetesen továbbra is az egységes szövetkezeti törvény, amely minden ágazatra rögzíti az alapelveket. Ennek a törvénynek a módosítása az eddiginél egyértelműbben fejezi ' ki, hogy a szövetkezetek szocialista rendszerünk részei, s céljaikat államunk társadalmi és gazdasági érdekeivel összhangban szolgálják. Az önkormányzat alapelvei között külön rendelkezés emeli ki, h°gy a szövetkezetek maguk is kötelesek gondoskodni működésük és gazdálkodásuk folyamatos és teljes körű ellen- j őrzéséről. Ennek egyes részleteit/ — például a munkahelyi és aj területi beszámoltatás rendjét — j is továbbfejleszti a korszerűsí-! tett törvény. x A küldöttgyűlések szerepe A szövetkezet legfőbb szerepe változatlanul a közgyűlés, de csak a legalapvetőbb kérdések maradnak a hatáskörében, hogy azokkal érdemben foglalkozhasson. Lényegesen megnövekszik a küldöttgyűlés szerepe. Tagjait a munkahelyi, illetőleg a lakóterületi kisebb' közösségek választják meg, amelyeknek a küldöttek kötelesek beszámolni ar-1 ról, hogy hogyan képviselték megbízóik véleményét, állásfoglalását és mit végzett a küldött- gyűlés. Ezt a testületet évente legalább kétszér össze kell hívni. / A megnövekedett méretek tették indokolttá azt a rendelkezést, hogy az egye« szövetkezetekben kialakult kollektívák — az önkormányzat rendszerében és saját ügyeikben — meghatározott döntési, véleményezési és javaslattételi jogkört kaptak. A vezetés erősítése és a tervidőszakokhoz való igazodás érdekében mondja ki a módosított törvény, hogy a szövetkezeti vezetőséget öt évre választja meg a közgyűlés, illetőleg a küldöttgyűlés. Megerősíti a törvény, hogy a szövetkezeti tulajdon egyenrangú a társadalmi tulajdon más formáival, s velük azonos védelemben, a gazdasági kapcsolatok keretében pedig ugyanolyan elbírálásban részesül. A szövetkezetekben a gazdasági viszony alapján végzett munka egyenrangú a társadalmi tulajdon más formái keretében végzett munkával. Az érdekképviseleti szervek feladatai Az új szabályozás a szövetkezeti érdekképviseleti szervek feladatáról szóló részben előírja. hogy ezek a szervek ellátják a szövetkezetek, társulásaik és a tagság érdekeinek képviseletét és egyeztetését a társadalom érdekeivel. Segítik a szövetkezeti demokrácia fejlesztését, a társadalmi célkitűzésekhez igazodó, önálló, tervszerű gazdálkodást, a tagok szocialista szellemű nevelését. Megnőtt az érdekképviseleti szervek ajánlásainak, különösen az országos tanácsok által kiadott irányelvek gyakorlati jelentősége. A szövetkezetek törvényességi és ágazati, szakmai felügyelete. pénzügyi ellenőrzése és a velük kapcsolatos hatósági te*, vékenység lényegében bevált. Ezért a törvény módosítása ebből a szempontból főként az elvek pontos kifejtését, következetes érvényesítését szolgálja. Kimondja például, hogy az állami törvényességi felügyeletet ellátó szerv nem csupán a szövetkezet vezetőségét, hanem elnökét és a felügyelő bizottságot is írásban figyelmezteti, ha jogszabály vagy az alapszabály megsértését tapasztalja. Megsemmisítheti a testületi szervek és az elnök vagy az elnökhelyettes szabálytalan határozatát, intézkedését. Szükség esetén felfüggesztheti az elnök, illetőleg a vezetőség működését. Az egységes szövetkezeti törvény korszerűsítése lényegesen hozzájárul ahhoz, hogy a szövetkezetek még jobban megfeleljenek hivatásuknak a megnövekedett méretek, a fokozódó szakosodás és sazdasági eaviitt- működés körülményei között. Előmozdítja, hogy a szocialista demokratizmus szerves részeként tovább erősödjék a szövetkezeti demokrácia. Tág lehetőséget ad arra hosv az alaoel- vek szerint. sajátosságaiknak megfelelően működjenek, feilőd- jenek a különféle ágazatokhoz tartozó szövetkezetek. G. P. VÁLLALATOK, SZAKSZERVEZETI BIZOTTSÁGOK FIGYELEM! Üdültetési gondjaikban segít” az IBUSZ! Teljes nyári szezonra Balaton-parti villák bérelhetők. Összkomfort, kényelem, kikapcsolódás. Szállásdíj: 80,— Ft/fö/éj. Igénybejelentés: az IBUSZ-irodában, BÉKÉSCSABA. István kir. tér 5.-si------------------------------------------M egindult a forgalom A Sajkái—Amur vasúti fővonal mentén több ezer kilométeren erdő borítja a tájat, a föld mélyében pedig rendkívül sok ásványkincs rejlik. Többek között vasércet, színes fémet, olajat, gázt találnak ezen a tájon. A Sajkái—Amur fővasútvonalhoz új szakaszt építettek, amelyet határidő előtt adtak át rendeltetésének. Az új szakaszon — gyönyörű környezetben megindult a vasúti forgalom. Elsők voltak A Híradótechnikái Vállalat békéscsabai gyárának KIS nőszervezete március 25-én 15 900 forintot fizetett be a megyei szakmunkástanuló kollégiumok építésére. Az eseményre art követően került sor, hogy a KISZ megyei bizottságának kezdeményezésére a KISZ-szervezetek vállalták: „1977—79 között társadalmi munkából származó hárommillió forinttal járulnak hozzá a kollégiumi helyek számának növeléséhez ... Évenként egy-egy kommunista műszak bevételével.” A Népújság hasábjain március 15-én megjelent felhívás nyomán ma már Békéscsabán az első befizetésről adhatunk számot. A város fiataljai a háromból egymillió forint befizetését vállalták. A Híradótechnikai Vállalat KISZ-szervezetének 91 tagja ebben a munkában nem maradt egyedül. A kommunista műszakon részt vettek a vállalat szocialista és termelési brigádjai is. A szakmunkástanuló kollégiumok építésére 1977-ben még egy kommunista műszak szervezését tervezik * Híradótechnikai Vállalatnál. ...és ön milyen munkát szeret? Univerzális lakatosok A kátránypapír valaha a viskókat, kalyibákat, barakkokat fedte — tudom meg Újkígyóson, a békéscsabai ÁFÉSZ fe. déllemezüzemében —, ma ebből már egyre kevesebb kell. Ezzel borítják be s teszik vízhatlanná, jó hőszigetelővé az épületek tetejét. Hogyan készül? Ügy, hogy egy jókora hengerről letekeredik az üvegfátyol, s a gép forró bitument ragaszt rá. Kerül rá vékony rétegben homok és gyöngykavics is, a szalag végigfut a hűtőhengersoron, majd a vágás, a tekercselés és a csomagolás következik. — Erre mondják, hogy „örök élet és két nap” — állítja a kész termékről Toldi György, az üzem Zalka Májé Szocialista Brigádjának vezetője, és az sem rendíti meg, amikor azzal pél- j dálózom, hogy negyedik eme- j leti, a tető alatti lakásom éven- j ként kétszer-háromszor ázik be, I mióta benne lakom. Hiszen — | szögezi mellemnek — sok függ [ az építéstől is ... Valaha kézzel húzták a fedéllemezt; az előmelegített, bitument fejszével vágták össze, beledobták az üstbe, ahol tovább melegedett, majd kézi erővel szívatták át a húzóüstbe is. Toldi Györgynek és társainak épp az a dolga, hogy olyan gépsorokat tervezzenek, alkossanak meg kicsiben, majd pedig nagyban is, amelyek mindezt emberi kéz közvetlen részvétele nélkül végzik el. Vállalásaik nem sokban különböznek a többi szocialista brigádéitól. — Miért segítik például az óvodát? — kérdezem. — Érdekünk, hogy az óvodát támogassuk — feleli Forgács János. — A mi gyerekeink is játszanak majd azokkal a játékokkal, amit készítünk. — Miért nem ad elegendő játékot a tanács? — érdeklődöm. — Tudja, sok ám- az ami a tanácsra hárul — mondja. — Vízvezetéket, utakat, közművet építeni nagyon sokba kerül és ők se győznek mindent. Sok és sokféle játék kell: némelyik néhány hét alatt tönkremegy... Ügy érezzük, ez a legkevesebb, amit megtehetünk. Fejlesztéssel, kísérletezéssel i foglalkoznak. Ez mindenütt fontos, de különösen lényeges egy olyan üzemben, amelynek a leg. újabb anyagokkal, megoldásokkal, eljárásokkal a szó szoros értelmében napról napra lépést kell tartani. Most épp egy olyan gépsor megalkotásán gondolkoznak, amely majd öntapadós fedéllemezt gyárt; fölrakásákor sok-sok energiát és munkaerőt lehet megtakarítani. — A legfontosabb nálunk, hogy ki-ki önálló legyen, s gon. j dolkodva dolgozzon. Ne siessen | el semmit,; inkább akár üljön is ] le és gondolkozzon ... Mert egy j lakatos akkor is dolgozik, ha ül j és gondolkozik — summázta a brigádvezető. Ki milyen munkát szeret leg- j jobban? — kérdeztem tőlük, s ezt válaszolták: Forgács János: — Általános lakatos vagyok: mindenem a lemezmunka, meg a zárt szelvények, a szögvasból, csőből ösz- szeállított keretek készítése. Ha jó a lemez, abból öröm dolgozni, j öröm látni, hogyan formálódik ) az anyag a kezem nyomán. Mit nem szeret? Hegeszteni. Miért? A füst az ember gyomrának áll, meg érzékeny a szemem is. Azért szeretek épp Turovszki Andrással dolgozni, mert neki viszont épp a hegesztés a kedvére való... Nagy István: — Apám gépész volt, s nagyon megszerettette velem a gépeket. Az a legjobb ki- kapcsolódás, ha egy elképzelést Kötöttárugyár A takarékossági intézkedések | is hozzájárultak ahhoz, hogy több mint 11 millió forintos ! nyereséggel zárta az elmúlt 1 évet a csabai kötöttárugyár. Céltudatosan használták ki a gépeket; időről időre folyamatos műszakokat vállaltak a gyár dolgozói, s az exportterv teljesítése érdekében sokszor többletmunkát is végeztek. Mindezek eredményeként álmegvalósíthatok; w. leköt, megnyugtat, örömet találok benne. Kisiparosnál tanultam; ö takarékosságra oktatott. Nem látod kárát, mondta, később majd megérted ezt... Igaza volt. Gazsó János: — Géplakatos a szakmám, s én is szeretem mindazt, ami gépekkel kapcsolatos. Az olyan munkát kedvelem, artiihez az ember használhatja az eszét: szeretem például a hajtóműveket szerelni, az erőátviteli vagy motorikus részeket; szeretem a precíz munkát... De elvégzek mindent, amit rám bíznak. Németh László: — Víz. és gázvezeték-szerelő vagyok. Szeretek vassal foglalkozni, és szeretem, ha olyasmit készíthetek, aminek van értelme, s tudom, hogy nem dobják ki néhány hónap múlva. A hegesztés a fő profilom, de még nem megy jól; ebben még fejlődnöm kell... Bohács András: —r Gépipari szakközépiskolát végeztem, általános gépész vagyok. Főleg szerszámgépekkel foglalkoztam; a lakatosság tőlem távol állt. és nagy kiesést okozott a katonaidő. Most azon igyekszem, hogy megismerjem az itteni munkát. Az elméleti tudás ugyan sokat tesz, de önmagában nem sokat ér... Valamennyien Turovszki Andrásra a legbüszkébbek. Ök neveltek belőle szakmunkást, ők nevelnek belőle jó hegesztőt. Varga János lagkeresetük 6 százalékkal nőtt, és átlagosan 14.2 munkanapnak megfelelő nyereséghez is jutottak a kötöttárugyáriak. A vállalat vezetősége nagy gondot fordított a munkakörülmények javítására is. Szociális és kulturális célokra mintegy két és fél millió forintot költöttek a gyárban és a telephelyeken az elmúlt év folyamán. Két és fél millió szociális és kulturális célokra
