Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-26 / 72. szám

Időszerű növényvédelmi teendők a virágoskertben Rózsáinkon időszerű az első vegyszeres védekezés elvégzése. A rózsalisztharmat kórokozója a fertőzött rügyekben, hajtások­ban telel át. Ezért a fertőzött hajtások eltávolítása a metszés alkalmával fontos feladat. A mechanikai védekezés azon­ban önmagában sohasem ele­gendő, a kórokozó korai meg­jelenését nem képes megakadá­lyozni. A rózsalisztharmat ellen — a íakadástól kezdve — rend­szeres védekezésre van szükség. A rózsákon a levéltetvek kelése és az első kis kolóniák kialaku­lása is megkezdődött. Bár a met­széssel a vesszőkön található to­jások egy részét is megsemmi­sítettük, a levéltetvek ellen ha­tásosan szintén csak vegyszer­rel védekezhetünk. A rózsaliszt­harmat és a levéltetvek elleni együttes védekezésre á dísznö­vény-kombi (kombinált védeke­zőszer) használatát javasoljuk. Lisztharmat ellen hatásos a Mé­réstan 0,03 százalékos vagy a kéntartalmú szerek alkalmazása (pl. Thlovit) 0,3 százalékos tö­ménységben is. Levéltetvek el­len alkalmazható a Pirimor 0,1 százalékos vagy az Unifosz 50 EC 0,1 százalékos permetlé tö­ménységben. Időszerű munka az egynyári virágok helybenvetése is. A pa­lántadőlés megelőzésére jó mód­szer a Zineb 0.5 százalékos tö­ménységű oldatával történő be- öntözés. Beöntözés helyett a ta­karóföldet is fertőtleníthetjük TMTD-ből 30—50 grammot, Or- thocidból 20—30 grammot hasz­nálva négyzetméterenként. Vé­gül a továbbterjedés megakadá­lyozására el kell távolítani a vi­rágoskertből azokat a jácintokat és nárciszokat, amelyeknek haj­tásai sárgulnak, rothadnak, mert ezeket a fehérpenészes hagyma­rothadás károsítja. El kell tá­volítani azokat a tulipánokat is. amelyek a tulipánvész fertőzés miatt elgörbült, rongyolodott le. veleket fejlesztenek. Jaki Jenő Anyanyelvi őrjárat. Tudjuk-e m jelent? Ismerjük-e kellően szavaink jelentését? A tapasztalat azt bi­zonyítja, hogy nem mindig, ez pedig gyakran félreértésre is okot adhat. Persze a félreértés nem mindig egyértelmű, van amikor csupán elködösödik a jelentés, így homályosan sejtjük. Nem ritka a szakszavak eseté­ben az olyan szó, amely jelen­tését még a szűkebb használói is csak sejtik csupán. Ennek egy igen szép példájával talál­koztam nemrégen a rádió egyik közlekedési műsorában, ahol egy szakember ilyen kifejezésekkel traktált: fordaoptimaHzálás. át­lapolt forgalom. Üjkeletű szóval van dolgunk, amelyekhez ha­sonló tucatjával terem. Egy korábbi alkalommal már szóltam a „készletezés" szavunk­ról. Annak helytelen használaté, ról láthattuk, hogy milyen fél­reértést is okozhat. De a min­dennapi beszédből is idézhetünk hasonlókat. íme néhány belő­lük: tárgyatlan—tárgytalan, életlen—élettelen. helyiség- helység. Ha jobban megfigyel­jük a fenti szavakat, akkor nyil­vánvalóvá lesz, hogy a félreér­tés általában egy hang meglété­nek vagy hiányának következ­ménye. S hogy mikor melyik alak a helyes, ahhoz a jelentés világos ismerete szükséges. Ta­lán a következő példák jobban megvilágítják ezt a különbsé­get: Ez az ige tárgyatlan; Az ügy már tárgytalan; Olyan élet­len, mint a bot; Élettelen szí­nészi alakítást láttunk (azaz élet nélküli, unalmas): Ez a he­lyiség a konyha; Békéscsaba és Orosháza helységek között vo­nattal az út egy órányi. Ritkábban használt szavaink esetében még nagyobb lehet a téves használat lehetősége. Egy dolgozat írója szerint: „A vár­ban nagy kótyavetye folyik Talán a ritkább használat, de Inkább a pontos jelentés nem ismerete tévesztette meg, hiszen azt szerette volna tudatni, hogy a várban javában állt a vásár. A kótyavetyélés jelentése, bár valami köze van a vásárláshoz, mégis más. Árverés, ahol az áruk rendszerint áron alul kel­nek el, vagy valaminek olcsón való elvesztegetése — olvasha­tó az Értelmező Kéziszótárban. Bár nem tartozik szorosan ide. de mivel a szó értékű nyelvi elemekről van szó, említenünk kell. Tapasztalhatjuk, hogy a szólásokat, szóláshasonlatokat, nem ritkán a közmondásokat és a szállóigéket sem használják eredeti alakjukban, hanem meg­csonkítják, átformálják. Ezzel eredeti jelentése is megváltozik, de úgy, hogy az nevetséges hely­zeteket teremt. íme néhány pél­da erre is: „Nehéz fába vágta a fejszéjét: Szőrmentén üli meg a lovat; Ütötték a tüzet; Az ál­dozat otthagyta a foga fehérét”. Mindez a felületes, hanyag fo­galmazásból, a nyelvi kényel­mességből, a pontatlan ismeret­ből eredt. A beszélő ugyanis azt akarta mondani: „Nagy fába vágta a fejszéjét; Szőrén üli meg a lovat (vagy szőrmentén bánik vele); Ütötték a vasat; Az áldozat pedig otthagyta a fogát, míg az ellenség kimutat­ta a foga fehérét. A rádió egyik műsorában egy tanácsi dolgozó az ügyintézésről szólva azt mondotta:- „Fokozza problémánkat a nem csökkenő adminisztráció.” A probléma je­len esetben a gond szavunkat helyettesíti, de helytelenül. Te­hát a gyarapodó iratmennyiség a tanácsi dolgozók gondját nö­veli. es ezért jogos a felhábo­rodás. a nyelvünkben felbukka­nó vadhajtások burjánzásának megakadályozása pedig vala­mennyiünk gondja és természe­tesen törődésé is kell legyen. Fülöp Béla Fórum — Békéscsaba Békéscsaba felsőfokú szerepkör betöltésére kijelölt te­lepülés. Nagyon sokan már most számon kérik a funkció maradéktalan ellátását, holott ennek feltételei csak fokoza­tosan biztosíthatók. A városi tanács kezdeményezésére, a város lakóinak érdeklődése alapján az elmúlt héten a bel­víz- és a lakáshelyzetről adtunk tájékoztatást. Ez alkalom­mal az után érdeklődünk, hogy a művelődés területén mi­lyennek ítélhető a város helyzete és mi várható a közeljö­vőben. Virág László, a művelődésügyi osztály vezetője vál­lalkozott a válaszadásra. Kérdés: Békéscsaba kulturális életét gyakran fanyalgó értékíté­letek kísérik. Más városokkal összevetve erős a hajlam az el­marasztalásra. Az ön véleménye szerint megalapozottak-e az ilyen megállapítások? Válasz: Békéscsaba művelődé­se, oktatásügye eredményekben és gondokban egyaránt gazdag. Országosan számon tartott együtteseink, folyóiratunk, ren­dezvényeink, az itt alkotó mű­vészek, a városban működő tu­dományos műhelyek, számos pe­dagógiai kísérlet reprezentálja lakóhelyünk egyre színvonala­sabb szellemi életét. Széles kör­ben kellene tudni közvélemé­nyünknek ezekről a sikerekről, nemcsak a jogos büszkeség és szellemi rangunk elismertetese végett, hanem azért is, mert ezek az eredmények örökölt el­maradásunk ellenére sokszor szűkös tárgyi körülmények kö­zött jöttek létre. A felsőfokú központ szerep­körű városok között Békéscsa­ba az egyik legfiatalabb város­ként is. megyeszékhelyként is. Itt minden nehezebben ment. Összetorlódott az iparosításnak; a kommunális ellátásnak, a kul­turális igények felkeltésének és kielégítésének ezernyi teendője. Valóban lehet hallani fanyal­gó megállapításokat, rezignált összehasonlításokat kulturális vonatkozásban is. Vajon a lehe­tőségeket számba véve kellően értékeljük-e — a sok közül ki­ragadott példaként — a Napsu­gár Bábegyütte6t, a Balassi Táncegyüttest. a szimfonikus ze­nekart, az Üj Aurórát, a peda­gógus női kart, a gombamódra szaporodó úttörőcsapat-otthono­kat, az egésznapos iskolát, a Ró­zsa Ferenc gimnázium oktatási kísérletét? Művelődési intézményeinket már régen kinőttük. Kicsi a me­gyei könyvtár, a megyei műve­lődési ház. nem elég a tante­rem (közöttük sok a régi, bon­tásra érett), kevés a fiókkönyv­tár és lehetne sorolni sokáig a hiányokat. De az erőnkhöz mért fejlődést is érzékelni kell: ez évben befejeződik a múzeüm bővítése, a tervidőszakban meg­kezdődik a megyei könyvtár építése, vállalati és szakszerve­zeti összefogással új mozi és KPVDSZ művelődési ház épül — ebben a Napsugár Bábegyüt­tes is színpadra talál —. bővül a fiókkönyvtár-hálózat és mű­teremlakások is lesznek. Most egyelőre ennyire futja. Hiba lenne azonban csak a pénzre és a megfelelő objektu­mokra várva megelégedni az el­ért eredményekkel. A fanyalgás nem, de a bírálat sokszor jo­gos. A lehetőségekkel még job­ban kell élni. Van még például számos olyan rendezvény, amelyre több száz meghívót pos­tázunk boldog-boldogtalannak, és a végén elküldenek egy cso­mó kollégista tanulót. Ez eset­ben egyértelműen a szervezést kell másképp megoldani. Kérdés: A kulturális élet egy­re inkább megköveteli a jól kisebb-nagyobb településén ezt példamutatóan végzik. Eredmé­nyeik egyértelműek. Hasonló tö­rekvések vannak-e Békéscsabán? Válasz: Békéscsabán bonyolul­tabb feladatot jelent a város kulturális rendezvényei, feszti­váljai profiljának távlati terve­zése. Kulturális életünk egyre gazdagabb, de egyben összetet­tebb is. A kisebb településeken bevált egységes közművelődési tervet nálunk túlhaladta a fej­lődés. A tervezés, koordinálás, értékelés új módjait keressük. Keressük a lehetőségét annak, hogy városunk értelmiségét job­ban összefogjuk. A tudatos mű­velődéspolitika eredményekép­pen egyre több művész, tudo­mányos alkotó tevékenyéggel foglalkozó él varosunkban. Megfelelő formát kell találni arra, hogy, városi szinten is szo­rosabb kapcsolat alakuljon ki közöttük. A közművelődési mun­ka egyre nagyobb jelentőségűa társadalom formálásában. Külö­nösen a munkások művelődését kívánjuk segíteni: a meglevő vállalati, szakszervezeti művelő­dési házakat, kell — az elért eredményeket elismerve — se­gíteni abban, hogy a lakóterü­let és más üzemek kulturális igényeit is kielégítsék. A felnőttoktatás az utóbbi években országosan új központi kérdéssé vált. Békéscsabán kü­lönösen így van. Ez a struktú­raváltozással magyarázható. Ezt felismerve hoztuk létre a dolgo­zók önálló iskoláját, az oktatás és közművelődés közösen segíti a felnőtt dolgozók képzésének ügyét. * ' " ' V Kérdés; A város művelődésé­nek leghatasosabb tervezési, vég­rehajtási módszereit kimunkálni valóban sürgető feladat és csak az érdekeltek nagyfokú együtt­működésével oldható meg. A tárgyi feltételek állandó javí­tása is szerves része ennek. Ezen a téren mi várható az em­lítetteken kívül? Válasz^ Több közművelődési beruházást jelenleg nem tervez­hetünk. A legfontosabb feladat­ra: az alsófokú oktatás, az óvo­dák, általános iskolák fejlesz­tésére kell koncentrálni minden erőt. Azt nyugodtan elmondhat­juk, a kisebb gond most az óvo­dai ellátottság. Az elmúlt terv­időszakban jelentősen — majd­nem egy harmaddal — nőtt az óvodai férőhelyek száma és a légi óvodákat is felújítottuk. Ennek eredményeképpen jelen­leg nem rossz a helyzet. Közel hétezer-háromszáz óvodásunk van, és a 175 elutasított közül is el tudjuk helyezni az igényjo­gosultakat. A feszültség az új lakótelepeken, különösen a Jó­zsef Attila-lakótelepen nagy. A városnak ezen a részén az új lakásokba sok többgyermekes család köítözik be, és az amúgy is túlzsúfolt óvodába év közben nem tudjuk fogadni a gyerme- ' keket. Nem mentség, de orszá­gosan is elmaradnak a járulé­kos beruházásokkal." Az új 150 férőhelyes óvoda megnyitásával javul majd a helyzet. Az építők — megértve a szülők gondját — jelentősen meggyorsítják a munkát, és no­vember 7-e tiszteletére előbb fejezik be az építkezést. Ez év­ben még az V. kerületben a Tompa utcai 75 férőhelyes es Csabaszabadiban a Szabadság Tsz-szel közösen egy 25 férőhe­lyes óvodát nyitunk meg. Ez­zel tulajdonképpen a központi költségvetésből biztosított V. öt­éves tervi beruházást 1977-ben megvalósítjuk. A múlt tervidő­szakhoz hasonlóan — a vállala­tok koordinációs támogatásából es egyéb módon — ennél töb­bet tervezünk építeni, mert ör­vendetesen nő a gyermeklétszám és a területi aránytalanságokon is igazítani kell. Nehezebb és kevésbé megold­ható gond az általános iskolák helyzete. Hatezer gyermekünk egyharmada szükségtanterembe jár. Mindehhez még hozzá kell tenni, hogy a népesebb korosztá. lyok most léptek be az iskolába. (1976-ban végzett 573 nyolcadi­kos, első osztályba lépett 915 elsős.) A tervidőszakban 1500 fővel nő az általános iskolások létszáma. Ez mintegy 40 osz­tályt jelent. Központi költségve­tésből 24 tantermet építünk. Legalább a jelenlegi szintet sze­rettük volna tartani, ezért a vá­rosi pártbizottság, a tanács a város dolgozóihoz fordult segít­ségért. A számítások szerint évi 200 forint dolgozónkénti felaján­lás esetén még egy 16 tantermes iskolát lehetett volna felépíte­ni. Az eddig felajánlott összeg csak 12 tanteremre elég. Várhatóan több helyen kell bevezetni a váltakozó tanítást a közeljövőben. A pedagógiai hát­rányokon túl, visszalépést jelent ez a napközis ellátottságban is. Alsó tagozatos gyermekeink fe­le napközis; váltakozó tanítás esetén ezt a hátrányt mindenfé­leképpen csökkentenünk kell, mert a termeket fel kell szabadí­tani. Már most kérjük a szü­lőktől a türelmet és megértést — ilyen helyzetben más megol­dás nincs —. ne hibáztassák a pedagógusokat ás az iskolaveze­tést. Néhány kellemesebb hír: a 16 tantermes új iskola — szintén meggyorsítva — az 1978—79-es tanévben megnyílik a József At- tila-lakótelepen. új szárnnyal bővül a 2. számú iskola 1980- ig. nyolc tantermet kap az 5—6. számú Padrah Lajos Általános Iskola az V. kerületben, bővít­jük a 4—8. számú iskola Szent László utcai épületét, s így vég­re ott helyére kerülhet a felső tagozat, továbbá kész tervekkel, az azonnali építés lehetőségével várjuk a . következő tervidősza­kot. Óvodáinkban és iskoláinkban lartalmas oktató tevékenység folyik a pedagógushiány ellené­re is. Az alapvető tanítási, szem­léltetőeszközöket minden iskola megszerezte, egyre több az írás­vetítő, a dia, a magnetofon és más, az oktatás hatékonyságát növelő berendezés. Sokat jelen­tett a testvérvállalatok, szocia­lista brigádok, szülők, társadal­mi szervezetek segítsége. Egy új mozgalom bontakozott ki csendben, és ennek hatása már régóta nemcsak az anyagiakban nyilvánul meg. Egyre több szál fűzi össze a testvérkapcsolatok révén iskoláinkat a vállalatok­kal, intézményekkel. A gyerme­kek erkölcsi és társadalmi ta­pasztalatszerzésében óriási je­lentősége van annak, ha nem­csak a pedagógus kíséri őket kirándulásra, táborba, múzeum­ba. üzemlátogatásra. összehangolt, a gondosan terve­zett munkát. A megye számos 1977. MÁRCIUS 26. Az eddig hallottak is azt igazolják, hogy a legdinami­kusabb ott az előrehaladás a tartalmi munkában, ahol a közös összefogás, a közösség ereje is érvényesül. Ez nagyon fontos és alapvető tapasztalat, amelyre a .jövőben is építeni kell. Köszönjük a tájékoztatást, amely Békéscsaba művelő­désügyének néhány fő vonalát érintette. — 6- —

Next

/
Thumbnails
Contents