Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-03 / 52. szám

Brigádok olvasókönyve A szocialista brigádok közm űvelődési vetélkedőjének egyik fontos részfeladata szépirodalmi müvek olvasása, megbeszélése Ehhez nyújtunk segítséget a vetélkedőn részt vevő brigádoknak, bár nemcsak a benevezettek olvashatják haszonnal Szabad Olga könyvtáros rövid ismertetőit. Örkény István: Macskajáték Világhírű mű. Színpadi váltó- [ zata számos külföldi színpadon j is sikerrel szólalt meg. Hazánk-1 ban Makk Károly vitte filmvá- '■ szonra. Főszereplők: a Szkalla lányok (Erzsi és Giza), Egérke, Cserm- lényi Viktor, Paula. Erzsi (akit! mint özv. Orbán Bélánét isme­rünk meg) ifjú lány kora óta szerelmes a hajdani operaénekes Viktorba. Erzsi szerény. Nővé­re viszont, aki Németországba ment férjhez dúsgazdag, előkelő j hölgy. Giza mozgásban korlá­tolt beteg asszony, kapcsolata a külvilággal, így testvérével is te­lefonok, levelek útján nyilvánul meg. E levelek ifjúkori emléke­ket tárnak fel, többször vitákat i váltanak ki. A jelentéktelensége I miatt Egérkének becézett nő, Erzsi szomszédasszonya. Ketten játsszák a hangulatokat mindig; híven tükröző miákoló macska- | játékot Orbánné minden csütör­tökön vacsoravendégként fogad-1 A legszebb magyar novellák egyike. Világirodalmi. szinten, s a világirodalomban többször fel­dolgozott témát boncolgat. A sze. gények világában helyenként il­letlenség öregen kivárni a ter­mészetes elmúlást. Az öreg el­vonul s vállalja a társadalmi il­lem diktálta önkéntes halált. Így igaz ez a japán Fukuzava Hicsi- ró: Zarándokénekében, a Hósza­kadás c. ma«var filmben, s ez történik Sánta Ferenc Erdélyben játszódó novellájában is. Első írás és műremek. Ezért' fogadta oly nagy szeretettel Sza­bó Pál az ismeretlen Szabó Pált1 a magyar irodalomba, éppúgv, amint azt vele tette hajdan Mó­ricz Zsigmond ezt kiáltva: ,.Üj nagy .írót küldött a falu!” Szabó Pál is boldogan állt a 26 éves Sánta. Ferenc mellé, mert mint ja régi hódolóját, Viktort, mind­addig. amíg barátnője. Paula el nem csábítja tőle a férfit. Erzsi élete egyszeriben üressé válik s vejétől altatókat szerezve kissé torz és sikertelen öngyilkossági kísérletet követ eh Giza várat­lanul hazajön. Nagy macskajáté­kot csapnak, s a hűvösen előkelő dáma végre nevet — szabadon nevethet egy igazán jóízűt. Ösz- sze is neveti magát. Miről szól tehát a Macskajá­ték? 1. Az ifjúság iránti örök nosz­talgiáról, megszépülő emlékeink­ről. 2. A szegénységben gőgig fej­lődő önérzetről (Erzsi nem fogad el csomagot). 3. A hazaszeretetről (Erzsi nem hajlandó Németországba költözni). 4. A minden korban létező szenvedélyekről, a szerelem kor- talanjágáról. mondotta: „Így félteni a sze­génységet — csak igen ritkán hallottam mostanában ... Olyan gyönyörűséges volt ez az írás, hogy szinte borzongató s írója kezét akartam fogni, hogy átse­gítsem minden buktatón. Én ma­gam jó pár napig táskámban hordozom, ha valami fáj az élet­ben, most sokszorosan fáj. Fáj­tak a régi emberi sorsok, szen­vedések.” Ugyanezt a fájdalmat érzi majd a mű minden figyelmes ol­vasója. Ebben a fájdalomban, iszonyatban azonban megtisztul, mert eltaszítja ezt a szörnyű szokást s elfordul a kortól, amely lehetővé tette, népszokássá vál­toztatta. Egy szó, mint száz — katarti- kus élményben lesz része. A tanácsok az idegenforgalomért Az idegenforgalom színvona­lának további emelése érdeké­ben belkereskedelmi miniszteri rendelet jelent meg a tanácsi idegenforgalmi hivatalok felada­tainak rendeleti szabályozására. Az idegenforgalmi hivatalokra az eddigieknél is jelentősebb feladatok hárulnak a hazai tu­rizmus további fejlesztésében, ? annak a hosszú távú koncepció­nak a megvalósításában, amely szerint új tájakat kell bevonni az idegenforgalom vérkeringésé­be. A tanácsi idegenforgalmi hi­vatalok korábban i* elősegítet­ték a hatáskörükhöz tartozó te­rület fejlesztését, a különféle lé­tesítmények: kempingek, mote­lek, szállodák, turistaházak stb. üzemeltetését, karbantartását, ez azonban többnyire esetenkénti megbízás alapján történt, s így nem lehetett eléggé egységes. A most megjelent rendelet ezt is szabályozza: előírja, hogy a hi­vatalok gondoskodjanak ezeknek a létesítményeknek a magas színvonalú működtetéséről, s eh­hez a tanácsok az eddigieknél nagyobb anyagi támogatást ad­hatnak. Ugyanakkor a rendelet a fizetővendég-szolgálat fejlesz­tését is előírja, e téren ugyanis egyes megyék között meglehe­tősen nagy eltérés mutatkozott. Néhány helyen, mint például a nyíregyházi Sóstó környékén szállodahiány miatt nem fejlőd­hetett kellő ütemben a turista- forgalom. A rendelet nyomán azonban mindenütt ki kell ala­kítani a megfelelő fizetővendég­szolgálati hálózatot. A jövőben az idegenforgalmi hivatalok számára az is lehető­vé válik, hogy szocialista orszá­gokba utazásokat szervezzenek. (MTI) Sánta Ferenc: Sokan voltunk Magánvizsgázók a „Mindenki iskolájá"-ban Kaszai Pál megnyitja a knn/uUációsorozatot. Mellette I.abos György, az állomásfőnökség személy­zeti csoport vezetője és Mogyorósi István, a pályafenntartási főnökség személyzetise (Fotó: Gál Edit) Sokak előtt ismert szám : Békés megyében 80 ezer 16 és 45 éves kor közötti ember nem végezte el az általános iskolát. Az ál­talános műveltség hiánya lépten- nyomon jelentkezik ezeknek az embereknek az életében: mun­kahelyen, a családban, a gyer-í mekek nevelésében. Szükséges tehát, hogy ez az ijesztő szám minél hamarabb és minél na-í gyobb mértékben csökkenjen. | Ennek érdekében a művelődés-1 ügyi szervek, a, szakszervezete f kel és a kuliúrházakkal karölt- j ve megszervezték az,, altalános iskolai végzettség megszerzésé­nek feltételeit. Mivel sok az olyan érdekelt,' akinek munkaidő-beosztása nem] teszi lehetővé, hogy részt vehes­sen a 160 órás tanfolyamon, le- i hetőség nyílik magánvizsgára is. Megyénkben 31 általános iskolát jelöltek ki, Békésszentandrástól Vésztőig, ahol osztályozó vizs­gát lehet tenni. A magánvizs- ‘ gákra konzultációs központok-1 ban készülhetnek fel a hallga­tók irodalomból, történelemből.' matematikából, fizikából, bioló-1 giából, kémiából és földrajzból, tehát valamennyi tantárgyból. A konzultációk már javában zajla­nak. Legkorábban a Sarkad! Cu­korgyár művelődési házában kez­dődtek, 70 tanulóval. A leiké-1 szüléshez a szakszervezetek anyagi segítséget nyújtanak. Az április—júniusban befejeződő tanévben előreláthatóan 137-en tesznek magánvizsgát a 7—8. osztályból. A békéscsabai vasutaskultúr- házban a napokban kezdődött el a 8. osztályt végzők konzultáció- sorozata. Huszonöt vasúti dol­gozó vállalkozott a tanulásra, minden kedden tartják a meg­beszéléseket. A megnyitón Ka­szai Pál. a békéscsabai dolgozok általános iskolájának' igazgató- helyettese köszöntötte a tanuló­kat. majd 'Jónás Ella tanárnő rö­vid bevezető után megtartotta az első kémiaórát. Életműre mérföldkő a XX, **#íxadi magyar képzőművészetben Kondor Béla grafikái a békéscsabai Munkácsy Múzeumban A kiállítást megnyitása óta máris sokan felkeresték (Gál Edit felvétele) Ha élne, most lenne negyven­hat éves. Fájdalmasan rövid éle­téből másfél évtized adatott mű­vészetnek, mégis olyan gazdag életművet hagyott maga után, amely ritka a hazai képzőművé­szetben. Festőnek indult, de ha­mar áttért a grafikára. Mara­dandót alkotott a költészetben (két verseskötete jelent meg), utolsó éveiben pedig fotózott is. Grafikusnak volt a legna­gyobb, ára a festő és a költő Kondor a grafikusnak melléren­delt. s nem alárendelt. Kortár­saitól nem kis mértékben azért tért el, mert mindig a teljesség igézetében élt, amikor festett vagy rajzolt, nem elégedett meg részletes értékek realizálásával — írja róla Németh Lajos, a ta­valyi képzőművészeti világfiét alkalmából megjelent könyvé­ben. amely mellesleg kitűnő fo­gódzó Kondor Béla művészeté­nek megismeréséhez. Kondor Béla számára a mű to­tális értékű volt, a művészi mun- j ka az önálló mikrokozmosz te­remtése, ame’y a valóságból1 ered ugyan, mégsem annak má- I solata. Grafikáit és más műveit figyelve szembetűnő; asszociá­ciós sorokat indit el, mesterien szervezi a sokrétű, összetett struktúrát. Műveiben egyszerre láttatja a groteszket és a tra­gikust. komoly és játékos gon­dolatokat fűz egységbe. Irónia, sok-sok vonalból. Ugyancsak le­nyűgöző szimbőlumteremtő ké­pessége. A tudat legmélyéről fel­törő élmények fogalmazódnak meg képein. A „gondolati fes- I tészet” mellett kötelezte el ma­gát, úgy, hogy közben nem vált a közkeletű modern stílusárnya- zatok követőjévé. Életműve mér­földkő a XX. századi magyar képzőművészetben. Rendhagyó tárlatmegnyitóval vezette az érdeklődőket Kondor Bélához dr. Dávid Katalin mű­vészettörténész. Nemcsak a mű­vészt, hanem az embert, a bará­tot, a mindig segíteni akaró kol­légát is felidézte az .elmúlt pén­tek délutáni • megnyitón. A V. Kiss Margit által rende­zett kiállításon a Munkácsy Mú­zeum tulajdonában levő 54 mű látható, hozzáértő, gondos válo­gatásban. Rézkarcok, monotí- piák, litográfiák, s néhány ólai-' festmény. Egy csokorra való a kétszeres Munkácsy-díjas Kon­dor Béla művészetéből, olyan vá­logatás. amely meggyőzően ad­ja művészetének keresztmetsze­tét. S hogy még teljesebb legyen ez a különös kondori világ, se­gítségül hívhatjuk a- képek kö­zött elhelyezett verseket, me­lyeket Győrffy I,ászló tolmácso­lásában a megnyitón is hallhat­tunk: „Nem bámulhaszt vissza bámulón ! mintha a szemednek kiterjedése lenne / Meg se áll­hatsz elvégezve valamit ' ami általad elvégeztetett pont. / Mun­kád a szükséges létezés. Nem bűn. ' nem is eredmény. Ne fe­lejtsd ezt” A március 27-ig nyitva tartó tárlat az idei Békés .megyei mú­zeumi évad kiemelkedő esemé­nye. F. 1 A Szovjetunió című lap márciusi száma A számítógép | esztergál címmel ismerteti a szovjet szerszámgépgyártás ed­digi eredményeit és legújabb! irányzatait. á tömegközlekedés gondjai a Szovjetunió nagyváro­saiban is sokasodnak. A közle­kedésről számol be A bakui megoldás című riport. Az óceán és az emberiség kapcsolatáról szóló cikkben sok érdekes gon­dolatot talál az olvasó az óceán éléstárként. energiaforrásként való felhasználásáról. Az orvos- tudományi rovat hasznos tana-1 csókát ad az agyrázkódás tüne-1 teinek felismerésére, utókezelés1 sére és Roham az influenza el-j len címmel úi szérumot ismer­tet. | A legúiabb szám bemutatja Szem,ion Reinsold szovjet vén- dégrendemt. G rendezte a békés­csabai Jókai Színházban Zsuho-i viekij Próbatétel című darabját. Az Állami Balett Intézet két frissen végzett növendéke, 1,5- esey Jenő és Szakály György,Le- ningrádban volt szakmai gya­korlaton, a Vaganova Balettis­kolában. A két tehetséges íiatai betanulta. Csajkovszkij Diótörő- jének Herceg* szerepét. A lenin- grádi tanulmányúiról szól a márciusi szám Két herceg című írása. A 2138-as új Moszkvics gép­kocsit ismerteti: a lap, és ezz.el kapcsolatban szovjet autógyár­tók méltatják a veszorémi Ba­kony Művekben készített alkat­részeket. Az olimpiai sportágak fejlő­déstörténetéről minienciklopédi­át közöl a folyóirat, melléklete pedig igazi csemege a sakk ked­velőinek.

Next

/
Thumbnails
Contents