Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-25 / 71. szám
Az állampolgárok részvétele a tanácsi döntések előkészítésében - Egy nap a városért Orosházán ülést tartott a Hazafias Népfront megyei bizottsága Milyen messzire menjünk a tudásért? A kétnapos tanulmányút egyik állomása Nagyszénás volt Fotó: Veress En$si A Hazafias Népfront megyei bizottsága március 24-én tartotta ülését Békéscsabán, az ifjúsági és úttörőház tanácskozó- termében. Dr. Horváth Éva, a népfront megyei bizottságának elnöke négy napirendi pont megvitatására tett javaslatot, melyeket a testület elfogadott. Elsőként Leiner Gyula, a művelődéspolitikai munkabizottság elnöke számolt be a munkásmozgalmi emlékek és hagyományok ápolásának, továbbfejlesztésének mozgalmi munkájáról. A jelentést a testület elfogadta. A következőkben Locskai Mihály, a népfront megyei bizottságának alelnöke tett jelentést: hogyan élnek alkotmányos jogaikkal és kötelességeikkel Orosháza város állampolgárai. Úgy a jelentés,, mint a vitában felszólalók tö$>b oldalról vizsgálták a város lakosságának közjogi helyzetét Olyan megállapításokra jutottak, hogy Orosháza város Tanácsa és a népfrontbizottság időben megtalálták azt az összhangot, amely közjogi feladataik ellátása során munkájukat segíti. Példázták többek között az Egy nap a városért mozgalmat, ez ma már természetes gyakorlat, éppen a jó együttműködés eredményeként. Minden dolgozó egynapi munkát ajánl fel a városért — ami feltétlenül az egészséges lokálpatriotizmust fejleszti. Az anyagi jelentőségén túl nagyszerű erkölcsi sikernek is tekinthető ez, mert mintegy I bizonyítéka, hogy az ott élők j valóban sajátjuknak érzik váró- j sukat. Éppen ezért nem vélet- len, hogy a meghirdetett telepü- { lést fejlesztő társadalmi munkaversenyt megyénkben a városi | kategóriában Orosháza nyerte el, az elmúlt év eredményei alap- ! ján. Amikor a testület elemezte a tanács és a népfront tevékenységét, joggal állapította meg, hogy jó a két szerv között a Az öntözéses gazdálkodás idő- I szerű kérdéseiről tartottak tudományos előadásokat tegnap Szarvason, a Növénytermesztési I Kutatások Tanácsa, az Állatte- nyésztési Kutatóintézet és az Ön- | tözési Kutatóintézet felkérésére. Dr. Kovács Gábor, az OKI igazgatója bevezető előadásában az elmúlt időszak öntözéses termeléséről és az elkövetkezendő évek feladatairól beszélt. 1976- | ban az öntözési lehetőségeket nem mindenütt használták ki — mondotta. — A statisztikai adatok alapján az eredmények nem rosszak, hiszen 354 ezer hektáron öntöztek és az öntözés kihasználtsága 84 százalékos volt. A. növények igényeit figyelembe véve már korántsem ilyen ked- í vező a helyzet. Az elmúlt évben az öntözővíz mennyisége elegendő volt, azonban az elavult tech- | nika, a nagy számú korszerűtlen berendezés, mind megnehezítette az öntözés gyors és üzemszerű szervezését. Az állattenyésztés fejlesztésé- j nek pedig egyik fontos alapja: jo minőségű és elegendő meny- nyiségű takarmányt tudjunk biz. tosítani. Ennek feltétele a gyep, az évelő pillangósok, szemes takarmányok öntözésének további növelése. munkamegosztás. Mindkét testület végzi sajátos feladatát. Érré a módszerre érdemes felfigyelni. Ugyanis a lakóhelyi társadalmi munkát a népfront szervei, a tanácsra vonatkozó feladatokat, észrevételeket a lakó- és utcabizottság közvetíti a tanácstaghoz, aki a tanácsülésen teszi ezt szóvá. Bevált gyakorlat az is, hogy a megválasztott tanácstagok valamilyen tanácsi bizottság munkájában részt vesznek. Így szélesebb körű ismeretekre tesznek szert a tanácsi rendeletekben és határozatokban. Az is örvendetes, hogy rendszeresen megtartják a tanácstagi fogadóórákat. Erre a városi tanács épületében biztosítottak helyet, ezzel is nvoma- tékot adva annak, hogy a tanácshoz bármilyen problémával el lehet menni. A különböző törvénytervezeteket, tanácsrendeleteket a népfront kezdeményezésében és szervezésében fórumokon vitatják meg. összegezve megállapította a testület, hogy az ilyen gyakorlat növeli a közügyekben részt vevő állampolgárok számát. Jól tájékoztatja a lakosságot országos és helyi ügyekről. Ami elsődleges: biztosítja az állampolgárok részvételét a tanácsi döntések előkészítésében és a végrehajtás ellenőrzésében. Végül is a jelentést kiegészítve a testület elfogadta. A továbbiakban Nyári Sándor, a népfront megyei titkárának előterjesztése alapján a testület felhatalmazta az elnökséget, hógv a tanács és a népfront korábban kötött megyei együttműködési megállapodásának kiegészítését dolgozza ki, ami 1980-ig lesz érvényes. A bejelentések tudomásul vétele után dr. Horváth Éva elnök 20 társadalmi aktívának adta át a „Kiváló Társadalmi Munkáért" jelvényt. Az elmúlt évben mintegy 40 ezer hektáron öntöztünk szemes gabonát. A kukoricát a mező- gazdasági üzemekben már korszerű technikával termesztik, azonban ezt nem lehet elmondani az öntözéséről. Gondoskodni kell tehát megfelelő öntözőberendezésekről. Olyan új növényfajtákat kell a termesztésbe vonni amelyek öntözés hatására az eddigieknél jobb terméseredményt biztosítanak, s a többlettermeléshez igénylik is az öntözővizet. Ennek érdekében szoros kapcsolatot épített ki a kutatóintézet a termelési rendszerekkel. Nép- gazdasági feladat: a nemesítési eredmények a gyakorlatban minél nagyobb területen realizálódjanak. 1977-ben a mezőgazdasági üzemeket irányító szakerhbe- lek építsenek ki még jobb kapcsolatot a kutatóintézetek munkatársaival. hogy j— az öntözésben. rét-, legelőgazdálkodásban, rizstermesztésben — minden problémához segítséget kapjanak. Az ÖKI tudományos kutatói helyszínre is kész örömest elmennek a termelési idő bármely szakában szaktanácsadásra — hangsúlyozta az igazgató. A címben foglalt kérdésre ne-| , héz lenne szabatos választ adni. Ennek ellenére is teljesen vilá- j gos az, hogy azoktól kell tanulnunk, akiknek a tudása felülmúlja az átlagosat, Ha tehát egy mezőgazdasági szakember ! Dániába vagy Hollandiába megy tanulmányútra, dicséretes dolgot művel, hiszen a dán és a holland agrárkultüra közismer-1 ten a világszínvonalat képvise-1 li. Van azonban a kérdésnek egy másik oldala is. Ha a 88 termelőszövetkezetünk és kilenc ál- j lami gazdaságunk közül valamelyik történetesen egy _ új szarvasmarha telepet, szárítóüzemet, szakosított sertéstelepet, pulykatenyészetet — és így tovább — szeretne kialakítani, létrehozni, egyáltalán nem biztos, hogy Észak-Európában vagy az USA-ban bukkan rá a neki legjobban megfelelő megoldásra. Nem kisebbíthetjük a tanulmányutak jelentőségét, szerepét agrotechnikánk fejlődésében, nem is tehetnénk ezt meg a nevetségessé válás, veszélye nélkül. Két olyan nap tapasztalata) áll azonban mögöttünk, amely j az eddig elmondottak fenntartásával a fenti címet megfogalmaztatta velünk. E két napon — március 22-én és 23-án — a megye gazdaság- politikai életének irányítóival, a járási, városi pártbizottságok titkárainak, a megyei pártbizottság titkárának, gazdaságpolitikai munkatársainak társaságában öt olyan gazdasági egységbe látogattunk el, amelyek mél- j tán lehetnek egy tanulmányút: fontos állomásai. „Pedig” Bé- j kés megyei mezőgazdasági üze-: mekről van szó. Nézzük őket a látogatás sorrendjében: 1. Mezőkovácsházi Új Alkotmány Tsz Itt bizonyították be, hogy lehet zöldségvetőmagot nagyüzem- j ben, nagyüzemi módszerekkel I termeszteni. Ehhez az a hatal-1 más vetőmagtisztító és szárítótelep szolgál alapul, amelyet a| tsz-ben 1973-ban kezdtek el ki-j építeni. Ez év végéig ezen a telepen 100 millió forint értékű gép, eszköz és építmény szolgálja majd a vetőmagterrnesz- .tést. Mi látható itt? Egy takarmánykeverő-tároló, ami hatmillió forintba került ás 600 vagon | a befogadó képessége. Ezenkívül egy 80 vagon terményt be- | fogadó cukorrépamag szárító és tároló, egy nagy teljesítményű terményszárító, valamint egy univerzális és automatikus ve- tőmag-kikészítő üzem. De már épül egy újabb 80 vagonos cukorrépamag szárító és tároló, valamint még egy 640 vagon terményt befogadó tárolósiló. Teljes üzemben ezen a telepen — ahol eddig még minden építményt határidő előtt adtak át — 35 ember egy gépészmérnök vezetésével 12 ezer vagon terményt kezel. 2. Tótkomlósi SERKÖV több mint kétszer ekkora értékű kárt a víz. És bizonyíték az a 155 hektár, amivel a termőterület nőtt a tsz-ben a tanyahelyek, a fölösleges dűlőutak be- szántása, a táblarendezések révén. Hiába, rend a lelke mindennek. s A harmadik: az összefüggések tiszteletben tartása. Kukoricát 4200 hektáron lehet termeszteni — de hosszú, ideig csak úgy, ha a nagy teljesítményű gépekhez szárítók és tárolók is társulnak. Végül: ahol évente 140 vagon pulykahúst termelnek — mint Nagyszénáson — érdemes 100 millió forintért törzstenyészetet is létrehozni. Ha már a baromfiprogram keretében másik öt tsz is „beszáll” ebbe. Ez az a vállalkozás, amelynek ma már rekonstrukcióra szoruló hatéves sertéstelepén 116 százalékra használták ki az elmúlt esztendőben a férőhelyeket. Mindezt úgy, hogy a malacelhullást közben az 1972-es 20 százalékról csaknem 14 százalékra csökkentették. A közös vállalkozás a tavalyi hat és fél millió forint nyereség után az idén további 10 százalékkal akarja növelni az 1976-ban már 20 ezret megközelítő hízókibocsátást. Annak ellenére is, hogy gondjaik semmivel nem kevesebbek az átlagosnál, amit bizonyít az az egy is, hogy a trágyaelvezetést még mindig nem tudták megnyugtatóan megoldani. 3. Nagyszénás! Október 6. Tsz Egy délutánon itt három dolgot tanultunk meg: Az első az, hogy a termelőszövetkezet munkáját elismerő oklevelek nemcsak az elnök szobáját díszíthetik — miként azt eddig megszoktuk —, hanem nagyon jól mutatnak azok a szövetkezet közös ebédlőjének falán is. Hadd lássa mindenki, hiszen az oklevélen nem az elnök, hanem a tsz neve szerepel. A másik: miként egy lakást, úgy egy 9 ezer hektáros gazdaságot. is lehet rendben és tisztán tartani úgy, hogy a rend a termelő munkát, a termelő embert — ne önmagát — szolgálja. Ez egyfajta igényesség kérdése csupán. Ezt bizonyítja az a 15 millió forint is, amit eddig a belvízrendezésre fordítottak Nagyszénáson, ahol okozott már 4. Hidasháti Állami Gazdaság Ahová azoknak érdemes ellátogatniuk, akik egy ezer tehenes tehenészetet úgy szeretnének ki. alakítani, hogy az ott termelődő hígtrágyát öntözésre akarják felhasználni és 200 tehén gondozására legfeljebb két emberük van. Itt tudtuk meg többen azt is (lám mire jó a házi tanulmányút), hogy ugyanilyen telepen termelik a tejet már évek óta a gyomai Győzelem Tsz-ben is. 5. Békéscsabai Hiüöház Ez az élelmiszeripari üzem, amely megtalálta a közös hangot a termelőkkel és a segítségükkel az idén annyit készül exportálni — 11 ezer tonna terméket —, amennyit az ország más hűtőházai éppen csak megtermelnek.- Röviden ennyit erről a kétnapos „hazai” . tanulmányúiról. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy nem lehetett volna még másik öt vagy 15 ehhez hasonlóan érdekes állomást kijelölni erre az útra. Arra szerettük volna csak felhívni a figyelmet, hogy a világszínvonalat meghaladó külföldiek mellett becsüljük meg kellőképpen a hazai színvonalat meghaladó saját tapasztalatainkat is. Kőváry E. Péter 3 ééJEÖfer. V 1977. MÁRCIUS 25. Tudományos tanácskozás Szarvason
