Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-22 / 68. szám
Család Békeépítők világközgyűlése Veteránok találkozója a képernyő előtt A menetrend szinte törvényszerű. A délelőtti műsort a nyugdíjasok kezdik nézni, meg a lecketanulás idejéből lecsípő délutáni iskolás gyerekek s a betegek. Az esti műsoridőt ugyancsak a család legfiatalabb és legöregebb tagjai „nyitják meg”, hét és nyolc óra között többnyire bekapcsolódnak a munkából hazatért férfiak, s rendszerint nvolc óra van. amire a háziasz- szony is hozzájut — ha hozzájut —, hogy a képernyő elé üljön. K legáltalánosabb tv-nézési szokástól persze családonként sok eltérés lehetséges, de a műsorszerkesztők tudják, hogy a különféle műsortípusok időbeni elosztásának igazodnia kell a munkanap vagy ünnepnap életritmusához, az átlagos magyar családi szokásokhoz. Ezeknek az ismereteknek a segítségével igyekeznek „megcélozni” a közönséget, hogy az adott műsor lehetőleg azokhoz jusson el, akiknek szánták alkotóik. Mégis, a legpontosabb és leglelkiismeretesebb nézőlélektani tanulmányok se tudják biztosítani azt, hogy a műsor és közönség mindig ideális módon találkozzék, sok családban egészen fiatal korú gyermekek legalább annyi bűnügyi filmet megnéznek, mint amennyi mesét, fáradt, elkalandozó gondolatú felnőtt nézők pedig „végigszenvednek” számukra szinte teljesen érdektelen adásokat, mert „nincs elég lelkierejük” elszakadni a készüléktől. Nyilvánvaló, hogy sem az előb- I bi, sem az utóbbi esetet nem mondhatjuk hasznosan el- | töltött szabad időnek. A gyermek személyiségfejlődését egye- j nesen károsan befolyásolhatja a bűnügyi' történetek halmozott j nézése. A felnőtt pedig a pasz- 1 szív várakozással és érdektelenül eltöltött időt lényegében elvesztegeti, mert ezalatt sétálhatna, levegőzhetne, olvashatna, a gyer_ mekkel, a családdal foglalkozhatna. Igen, a tv-nézés módszere is egyfajta kultúrát jelent, amelyet a társadalom nem képes egycsa- pásra kialakítani: csak hosszú idő alatt fejlődig ki bennünk az a határozott iránytű, amely általában segít a műsorválogatásban. Valahogy úgy, ahogyan az autók tömeges megjelenése útjainkon nem hozta magával rögtön a közlekedési kultúra magasabb szintjét, amely kellő udvariasságban, türelemben és figyelemben nyilvánulna meg. S ez bizony, sokáig növelte a balesetek számát, olykor kellemetlenné tette autós vagy gyalogos sétán, kát. Ha nem is pontos a hasonlat. abban viszont találó, hogy mind az autó, mind a tv-készü- lék tartósabb használata és természetes birtoklása kialakítja a a célszerűbb használati szokásokat. Ma már kimutathatóan javul a közlekedési kultúra és bizonyíthatóan fejlődnek a családok műsorválogatási szokásai is. A tv információi, sugalmazásai, irodalmi és művészeti élményt adó film. és színházi játékai, természettudományos- és társadalmi ismeretterjesztő műsorai, a politikai közélet áramkörébe bekapcsoló vitái és fórumműsorai a modern emberi kultúra közvetítői. Mai életünk éppen úgv elképzelhetetlen lenne nélkülük, mint a közlekedés gépkocsik nélkül. És bizony a hasonlat azzal is folytatható, hogy amint a gépBÉKÉS MECYH 1977. MÁRCIUS ti. 'HMJStC . kocsi mértéktelen használata el- kényelmesít, elfelejteti velünk, hogy a természet lábakkal teremtett bennünket, úgy a tv célszerűtlen, válogatás és belső kritika nélküli használata is eltéríthet bennünket a megismerésért, a művelődésért, az önálló gondolkodásért és ítéletért folytatott erőfeszítésektől. Egy évtizeddel ezelőtt sokan még arról beszéltek, hogy a tv a maga 'lenyűgöző sokoldalúságával és mindenütt jelenlevő természetével, vizuális .erejével felváltja azt a sok évszázados kultúrát, amelyet a könyvnyomtatás feltalálása, az írott tudás elterjedése vezetett be, s amelyre egész mai civilizációnk épül. Ez természetesen túlzás volt: az írásos kultúra jelentősége semmit nem csökkent és nem fog csökkenni; a tv nem tudja helyettesíteni sem az olvasást, sem a személyes kapcsolatokat és él- idényeket. Ám, ha a válogatás nélküli felhasználás egy „pótvalóság” átélésévé, passzív befogadássá, közönséges fogyasztássá változtatja, el is torzíthatja a műveltség és művelődés fogalmát. Ilyen folyamat főként azokban az országokban figyelhető meg. ahol a tv kapitalista vállalkozás; lényege az üzlet és annak van alárendelve műsorpolitikája is. Nálunk ilyesmiről tömegesen azért nem lehet szó, mert a műsoröesze tétel alapjaiban szocialista elvek szerint alakul, és az emberi személyiség sokoldalú fejlődését szolgálja. De azért ez sem történhet automatikusan. Igazi kultúra, megismerés, önálló ítéletalkotás, politikai látókör és közösségi magatartás csak olyan tv-közön- ségben fejlődhet egészségesen, amely önmaga is tudatosan fejleszti igényeit, hogy amit lát, válogat és befogad, az cselekvőerejét növelje és személyiségét gazdagítsa. R. L. A nemzetközi békemozga'lom idei legnagyobb szabású eseménye lesz a békeépítők világközgyűlése, amelyet május 6. és 11. között rendeznek meg Varsóban. Az Országos Béketanácstól, kapott tájékoztatás szerint a magyar békemozgalom is részt vesz a világtalálkozó előkészítésében. Kétezer küldöttet — valamennyi kontinensről érkező delegációt — várnak a világközgyűlésre, ahol a magyar közvélemény, társadalmunk minden rétegének képviselői is jelen lesznek. A világközgyűlósen várhatóan napirendre kerülnek a nemzetközi politika legfontosabb témái, az emberiség sorskérdései. Szó lesz mindenekelőtt a fegyverkezési verseny megfékezéséről és a leszerelésről. Foglalkoznak a fejlődés és az új gazdasági rend összefüggéseivel. Megvizsgálják, hogyan alakult az európai biztonság és együttműködés, milyen fejlődés tapasztalható e tekintetben a helsinki záróokmány aláírása óta. Békéscsabán, az MSZMP n. kerületi szervezete március'20-án, a Tanácsköztársaság kikiáltásának 58. évfordulója alkalmából találkozót rendezett a kerületben levő, és tevékenykedő veteránoknak és mindazoknak, akik már a felszabadulás előtti években aktívan vettek részt a munkásmozgalomban. A bensőséges hangulatú összejövetelen felcsendültek régi mozgalmi dalok, s a résztvevők élményeiket elevenítették fel Fotó: Kocziszky László *♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Eredményhirdetés az I. országos és prózamondó versenyen Vasárnap Sarkadon folytatódtak a középiskolás és szakmun kástanuló fiatalok országos Ady Endre vers- és prózamondó ver- j senyének eseményei. Először a t gimnázium és postaforgalmi I 'szakközépiskola régi épületének j pinceklubja népesedett be. A fi- j atalok vetélkedőt rendeztek, majd közös éneklés következett. Miközben sokan látogatták Vár- konyi János festő Ady-versekre készült illusztrációit a művelő- ! dési házban, az iskola régi épületében pedig a rendezők által készített, s osztatlan elismerést kiváltó Ady Endre-emlékkiállí- tást. az Ady nevét viselő iskolák és kollégiumok vezetői is találkoztak. Csausz Vilmos, a háziw Átmeneti könyvtár gazda-igazgató eközben jegyezte meg: „Sarkadon ekkora csönd még nem volt a kultúrházban, ele még a környékén sem” — utalva a szombat este sorra került előadóestre, melyen Bitskey Tibor, a Thália Színház művésze szerzett felejthetetlen perceket a hallgatóságnak. Délután megkoszorúzták az iskola Ady-emlékszobrát, majd a centenárium alkalmából emléktáblát leplezlek le az iskolaépület bejáratánál. Ugyancsak ekkor tartották meg az ünnepélyes eredményhirdetést. Az első három helyet megosztva, a zsűri Bódy Katalinnak (barcsi gimnázium és szakközépiskola), Morvái Mariannák (Bápai Türr István Gimnázium és Óvónői Szak_ középiskola) és Szalma Tamásnak (Szentesi Horváth Mihály Gimnázium) ítélte oda. ök a Magyar Rádió és Televízió 1977. évi Ady-versmondó versenyén selejtező nélkül, a területi döntőn vehetnek részt A 4—10. helyezettek: Bodó Veronika (Győr), Incze József (Szeged), Matoricz József (Budapest), Schaefer Andrea (Budapest), Szabó Péter (Gyöngyös), Tarosa Zsuzsa (Budapest) és Tóth László (Veszprém), akik az MSZBT „Auróra 1977” elnevezésű szavalóversenyének döntőjébe kaptak meghívást. Ezenkívül 23 különdíjat is kiosztottak. Az Ady-centenárium tiszteletére meghirdetett módszertani pályázat első díját Boda Istvánná debreceni vezetőtanár nyerte, a másodikat dr. Nagy Imre pécsi pályázó, míg a harmadik díjat Szabó István (Pápa) és Molnár Zoltán (Pápa) kapta. Ugyancsak a nagy költőnek tisztelegve, diákpályázatot is kiírtak. Az 59 pályamunka közül első díjat kapott Bálint Tünde (Zalaegerszegi Zrínyi Gimnázium és Szak- középiskola) és Eller Erzsébet (Budapesti Kossuth Közgazdasági Szakközépiskola). Második díjasok: Balogh Elemér, Kiss Emőke. Molnár Franciska és Fényes László. Harmadik díjasok: Déri Mariann, Szikra Zsuzsa, Vatai Eva, Hacker Sarolta és Bánfalvi Agnes. A késő délutáni gálaműsorban még egyszer színpadra léntek a legjobb szavalok. F. I. A Postás Szimfonikus Zenekar Beethoven-hangversenye Gyulán Békésen, » járási-városi könyvtár átalakítási munkái miatt a könyvtár ideiglenes helyre, a bíróság volt épületébe költözött. Az új helyen sem csökkent a forgalom, naponta igen sokan keresik fel és kölcsönöznek könyveket, veszik igénybe a könyvtár más szolgáltatásait (Fotó: Gál Edit) Az Országos Filharmónia a negyedik nagyzenekari gyulai J bérleti hangverseny műsorát i Beethoven halálának e hó végén j esedékes 150. éves évfordulójára emlékezés jegyében állította ősz- j sze. A műsor két főszámának j párosítását az a történelmi tény j indokolhatta, hogy a c-moll zon- ] goraversenyt a szerző bravúros j közreműködésével és a II. D-dúr j szimfóniát együtt mutatták be | 1803. április ő-én, a Theater an I der Wienben. a bevezetőként el- ; játszott Athén romjai nyitány I pedig a budai német színház megnyitására készült a ..nagybajuszé” magyarok tiszteletére. A dr.*Vasady-Balogh Lajos karnagy vezetésével ezúttal 40 fővel az Erkel Művelődési Központ színpadára lépő Postás Szimfonikus Zenekar sikeresen és hatásosan szólaltatta ’ meg mind a három művet. Kiss Gyula zongoraművész első ízben szerepelt Gyulán, de a C-moll zongoraverseny szólórészének tolmácsolásával megnyerte a közönség tetszését. (Tapssal »köszönték meg azt a lélekjelenlétét is, hogy a Förster-zongora váratlan üzemzavarát, berezoná- lást. elhárította.) Ezúttal is meggyőződhettünk, hogy ez a zongoraverseny az első tétel markáns és szenvedélyes témái, a II. tétel merész E-dúr hangneme, valamint az ujjongó örömet árasztó befejező tétele miatt méltán népszerű s sokat játszott alkotás. A II. szimfónia arról híres, hogy a régi stílusú művek sorában igazi remekmű, és hogy ebben alkalmazott Beethoven Me- nuetto helyett Schérzot; míg a befejező tételben folytonosan és gyors ütemben jelentkező forte és piano részek sajátosan ebben a műben szerepelnek. A gvulai közönség régi ismerősként íapssal köszöntötte a műsorközlő id. Fasang Árpádot, aki nagy Történelmi hátterek felvillantásával igazán élvezetesen ismertette, elemezte a műsor zeneszámait.
