Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-03 / 52. szám

Púja Frigyes hazaérkezel! Angliából Púja Frigyes külügyminiszter, aki a brit kormány meghívására I hivatalos látogatáson járt Nagy-Britanniaban. szerda délután visz- I szaerkezelt Budapestre. A Ferihegyi repülőtéren llacz Fal külügyi államtitkár fogadta. Jelen volt. C. W. bong Nasv-Bfitannia budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. A Londonban aláírt közös közleményt az alábbiakban közöljük. Közös közlemény Telex Púja Frigyes, a Magyar ’ Nép- ! köztársaság külügyminisztere a j brit kormány meghívására 1977 | február 27. és március 2. között hivatalos látogatást tett Nagy- Britannia és Észak-írország Egyesült Királyságban. \ A I magyar külügyminiszter megbeszéléseket tartott dr. Da­vid Owen külügyminiszterrel, j-.ord Goronwy-Roberts külügyi államminiszterrel es' Edmund Dell kereskedelmi miniszterrel. Púja Frigyest fogadta James Callaghan miniszterelnök is A két külügyminiszter beható eszmecserét tartott a Magyar Népköztársaság és Nagy-BLtan- nia kétoldalú kapcsolatainak idő­szerű kérdéseiről. Megelégedés­sel állapították meg, hogy a két ország kapcsolatai konstruktí­van fejlődnek és további bőví­tésükre kedvezőek a feltételek. Üdvözölték ezt a folyamatot és szükségesnek tartják, hogy foly­tatódjék a két ország miniszté­riumai és más hivatalos szervei képviselőinek politikai és más jellegű eszmecseréje. Hasznos­nak tartják a két ország állam­polgárai és szei’vezetei érintke­zéseinek szélesedését. A két külügyminiszter újra megerősítette, hogy mindkét fél továbbra is a kétoldalú kereske­delem fejlesztésére törekszik és kedvezően értékelte az e téren létrejött sokoldalú kapcsolatot. Hangsúlyozták a gazdasági, ipa­ri és tudományos-műszaki kooperáció jelentőségét, .« egyetértettek abban, hogy ezek további bővítése hozzájárul a két ország kapcsolatainak elmé­lyítéséhez. Aláhúzták a kulturális együtt­működés, a turizmus növekedé­sének jelentőségét, amelynek so­rán a két ország állampolgárai hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar és az angol nép jobban megismerje egymás életmódját és értékeit. A két külügyminiszter hasz­nos eszmecserét tartott időszerű nemzetközi kérdésekről. Különös figyelmet szenteltek az euróoai helyzet alakulásának. Megerősí­tették elkötelezettségüket az enyhülés folyamata mellett, amelynek általános érvényesü­lését kívánatosnak ■ tartják Hangsúlyozták kormányaik ar­ra irányuló készségét, hogy erő­sítsék ezt a folyamatot és alá­húzták. hogy a politikai enyhü­lés irányában való továbbhala­dást a katonai téren elért hala­dásnak kell kísérnie. Kifejezték reményüket, hogy a .stratégiai fegyverzet korlátozására irányu­ló szovjet—amerikai tárgyalá­sok, valamint a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről és az ezzel kapcsolatos intézkedések­ről tartott tárgyalások mielőbb eredményre vezetnek. A két külügyminiszter nagy figyelmet fordított az európai biztonság és együttműködés kér­déseire. Aláhúzták az eurónai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya rendel­kezései teljes és mielőbbi meg­valósításának jelentőségét. Üd­vözölték azokat a közelmúltban lezailott, gyümölcsöző megbe­széléseket. amelyeket a két kül­ügyminisztérium képviselői a záróokmány kétoldalú végrehaj­tásáról tartottak és kifejezték remén vöket, hogy az e kérdés­ben előirányzóit további meg­beszélések szélesíteni fogják az egyetértés körét. Az európai biztonság és együtt­működés megszilárdítása szem- nontiából fontosnak tartják, hngv az 1977. évi belgrádi ta-1 ] ál kozó konstruktív eszmecserét eredményezzen az azon részt­vevő 35 állam képviselői között és eredményesen járuljon hozzá a záróokmány további végrehaj­tásához, az enyhülés továbbfej­lesztéséhez. ‘Mindkét fél kifejez­te szándékát, hogy tevékeny sze­repet játszik a találkozón, s el­határozta, hogy a két külügymi­nisztérium képviselői a hátra­levő időben is szoros kapcsola­tot tartanak fenn. az európai biztonsági és együttműködési ér­tekezlet kérdéseiben. A két kjilügyminiszter tárgya­lásai és az egyéb találkozók szí­vélyes és konstruktív légkörben zajlottak le és hozzájárultak a magyar—brit kapcsolatok fej­lesztéséhez, valamint a nemzet­közi kérdésekben elfoglalt néze­tek jobb megismeréséhez. Púja Frigyes külügyminiszter hivatalos magyarországi látoga­tásra hívta meg dr. David Owen külügyminisztert, aki a meghí­vást köszönettel elfogadta. A látogatás időpontjáról diplomá­ciai úton állapodnak meg. Púja Frigyes külügyminiszter háromnapos hivatalos angliai lá­togatását befejezve szerdán dél­előtt hazautazott Budapestre. A magyar külügyminisztert a, Heathrow repülőtéren Lord Go­ronwy-Roberts államminiszter búcsúztatta. Jelen volt Lőrincz I N. János magyar nagykövet. (MTI) Madrid .Szerda óta a spanyol főváros­ban tartózkodik Georges Mar­chais, a Francia Kommunista Párt és Enrico Berllinguer. az Olasz Kommunista Part főtitká­ra. Az elsőként megérkező Marchaist vendéglátóján, San­tiago Carillon, a Spanyol Kom­munista Párt főtitkárán kívül újságírók, fotóriporterek és fil­mesek tömege fogadta. Miután Carillo üdvözölte vendégét, Marchaís röviden válaszolt az újságírók kérdésére. Sajnálko­zását fejezte ki, amiért a spa­nyol kormány nem engedélyez­te a szerda estére tervezett nagygyűlést. Kijelentette: „Nem akarunk Spanyolország bel- ügveibe beavatkozni, de véle­ményem szerint ahhoz, hogy a demokrácia helyreállításáról be­szélhessünk. feltétlenül szüksé­ges a Spanyol Kommunista Párt legalizálása”. □ New York V New Yorkban, az ENSZ köz­pontjában, megalakították a le­szerelési központot "és az ENSZ rendkívüli leszerelési ülésszaká­nak összehívását előkészítő bi­zottságot,, ami fontos szakasz a leszerelési világkonferencia meg­rendezéséhez vezető úton. Mint ismeretes, a rendkívüli ülésszak összehívásának eszméjét a Szov­jetunió vetette fel. Az ENSZ- ben ezekben a napokban talál­koztak a Szovjetunió, Csehszlo­vákia, Románia, Jugoszlávia, Venezuela, Mexikó, Ausztria, Franciaország, Hollandia, Ja­pán. Ausztrália. India és Libé­ria diplomatái és szakértői, akik megkezdték a fegyverkezési hajsza gazdasági és szociális kö­vetkezményeinek megvitatását. Dr. Marófhy László hazaérkezett Romániából .4* enyhülőn én ellenzői II. Szerdán reggel hazaérkezett a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség küldöttsége, amely dr. Maróthy Lászlónak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KISZ KB első titkárának veze­tésével kétnapos látogatást tett Romániában. A küldöttség meg­beszéléseket folytatott Ion Troian Stefanescuval. a Román Kommunista Párt Központi Bi­zottságának tagjával, a Román Kommunista Hiúsági Szövetség KB első titkárával, a két Hiú­sági szövetség kapcsolatainak to- { vábbfejlesztéséről. A magyar de- j legáció látogatást tett a bukares-j ti pártbizottságon, a román fővá­ros műszaki egyetemén, felkeres­te a magyar nemzetiségű dolgo­zók országos, tanácsát, ellátoga­tott Arges megyébe. Fogadta a küldöttséget Emil Bobu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizott­ságának tagja, a KB titkára, az államtanács elnökhelyettese. A delegációt a Keleti pálya­udvaron Borbély Gábor, a KISZ KB titkára és az. ifjúsági szövet­ség más vezetői fogadták. Jelen volt Vidor Bolojan. a Román Szocialista Köztársaság budapes­ti nagykövete. Vi ti o , Vegyük először a sokat emle­getett kosarak ügyét! A külö­nös kifejezés eredete a tárgya­lások kezdetére nyúlik vissza. Amikor a résztvevő országoktól javaslatok egész tömege érkezett, a svájci nagykövet vállalkozott összegezésükre. Képletesen szól­U ’ál k Szemre is terjedelmes olvas- i mány, mintegy száz oldalt tesz ki ! a híres Zöld Köpvv, az európai biztonsági és együttműködési konferencia Helsinkiben elfoga­dott záróokmánya. Nem volt' könnyű a fogalmazás, hiszen a j záróokmányba csakis olyan meg- | állapítások kerülhettek, amelyek­kel minden részvevő egyetértett, j vagy legalábbis nem emelt el- ! lenük kifogást. Súlya van an­nak. ami az okmányba került, s j annak is. ami kimaradt belőle, s nyilván az arányok sem mellé­kesek. A fentiekből következik, hogy j a záródokumentum megvalósító-1 sának két fontos alapszabálya van. Az első: a- Zöld Könyvet j egységes egészként kell kezelni; és ez vonatkozik a gyakorlatba j történő átültetésére is. Ha! ugyanis egy szövegében, forgal-1 mazásában és összetételében! kétségtelenül kompromisszumos megegyezés született, nem lehet I helye a „kimazsolázásnak” vágyj önkényes válogatásnak. Elkép­zelhető, hová jutnánk, ha az ör­vendetesen gyarapodó nemzetkö­zi politikai, gazdasági és egyéb szerződésekből mirtden fél csak a maga számára előnyösnek vagy kedvezőnek tartott cikke­lyeket hajtaná végre! A máso­dik követelmény: megvalósuljon mindaz, amit az okmány magá­ban foglal, de ne keverődjék olyan elemekkel, amelyek — nyilván nem véletlenül — kima­radtak a terjedelmes záródoku­mentumból. Mindaz, amiről eddig szó volt, nem valamiféle általános igazság hangoztatása, hanem a Helsinki után kialakult, s a belgrádi konferencia közeledté­vel megélénkülő viták szövetét képezi. Nyugati körök, nem rit­kán befolyásos, az államvezelés- ben is meghatározó szerepet be­töltő politikusok ugyanis éppen a Zöld Könyv kezelésének e két alapvető szabálvát próbálják megszegni. Sajnos, olyanok is vannak soraikban, akik ott vol­tak Helsinkiben, akiknek aláírá­sa szentesítette a záródokumen­tumot. va, vettem négy kosarat — mondta akkor —. s azokba he­lyeztem a politikai, gazdasági, kulturális-humanitárius jellegű indítványokat, valamint a kon­ferencia folytatására vonatkozó elképzeléseket. Ez a felosztás megkönnyítette a tanácskozáso­kat. s a záróokmány is ily mó­don alakította ki fejezeteit. A nyugati sajtót lapozgatván azon­ban olyan érzésünk támad, mint­ha az EBK csak ..egykosaras” konferencia lett volna, hiszen kizárólag a harmadik kosarat emlegetik. Senki nem tagadja a harma­dik kosár fontosságát s a szo­cialista országok, az egész záró­okmány megvalósításakor ké­szek végrehajtani a kulturális, információs, emberi kapcsolatok­ra vonatkozó ajánlásokat; nem egy helsinki javaslat már régen megvalósult. Ám nem egy, ha­nem több kosár van, sőt bizo­nyos fontossági sorrend is! Hi­szen a politikai biztonság köve­telményei. a híres tíz alapelv maradéktalan valóra válása min­dent megelőz. Lehetne-e egyál­talán zavartalan kulturális vagy emberi kapcsolatokról beszélni, ha az államok kétségbe vonják eg3rmás határait, fenyegetik egymást? Kell-e hangsúlyozni a második kosár jelentőségét, amely gazdasági alapokat bizto­sítana az együttműködéshez? Ahogyan találóan fogalmazták; a katonai tárgyalásokkal együtt így valósulna meg az enyhülés igazi „materializációja”. * Ráadásul azok a bizonyos nyugati körök nemcsak a har­madik kosár kizárólagossá téte­lére törekszenek, hanem meg­fosztják azt eredeti, pozitív, a népek barátságát és közeledését szolgáló tartalmától. Nem titok, hogy beavatkozással kísérletez­nek a szocialista országok belső ügyeibe, s álszent módon Hel­sinkire hivatkozván, egyszerre az emberi jogok bajnokaiként lépnek fel. Amint a híradások­ból értesülhettünk, felnagyítják és túldramatizálják néhány szovjet törvénysértő állampol­gár (Ginzburg, Orlov és mások) ügyét, lépten-rtyomon helyt ad,- nak Szaharov professzor nyilat­kozatainak, akárcsak Csehszlo­vákiából a Charta ’77 köré cso­portosunknak, vagy Lengyelor­szágból az úgynevezett munkás- védelmi bizottságnak. A jobbol­dali nyugati sajtóból az olvasó olyan képet nyerhet, mintha a szocialista közösség ebből a né­hány tucat emberből állna ' — szinte teliesén erre szűkültek le a tudósítások, ezzel is mérge­zik a légkört. o Az osztrák fővárosban háromnapos tanácskozást tartottak az olajexportáló országok szervezetének pénzügyminiszterei (Telelőt# — AP MTI KS) A szocialista közösség orszá­gai — az időnként hisztérikus, antikommunista kampány elle­nére — nyugodtan és magabiz­tosan haladnak útjukon és ener­giájukat a béke fenntartásának, társadalmuk fejlesztésinek, né­peik életszínvonala további eme­lésének szentelik. S közben jog­gal mutathatnak rá a rendőr után kiáltó tolvajra Hiszen azok tetszelegnek az emberi jo­gok védelmezőjének és iskola- mesterének mezében, akiknek világában 17 millió ember szá­mára képtelenek megadni a munkához váló legalapvetőbb jogot: ahol Nebraska és Tennes­see törvényhozása csak néhány napja utasította vissza a női egyenjogúságra vonatkozó be­adványt: s ahonnan kötetszámra idézhetnénk a faji megkülönböz­tetés kirívó eseteit. Szilárd meggyőződésünk, hogy egész kontinensünk lakossága érdekében, a belgrádi megbeszé­léseken a ..hogyan tovább?” kér­déseit kell középpontba állítani. Tehát: milyen feladatok várnak az összes aláírókra az egész do­kumentum betűiének és szelle­mének végrehajtásában, ami egyúttal óhatatlan harc is az enyhülés ellenzőivel, a doku­mentum meshamisftóival és fél- remagyarázóival szemben. Heti Ervin

Next

/
Thumbnails
Contents