Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-19 / 66. szám
Zöld utat a zöldségnek Beszélgetés Váncsa Jenő MÉM-miniszterhelyettessel Űj étterem épül A kétsopronyi Rákóczi Tsz épitöbrigádja a községben 4,2 millió forintos költséggel éttermet épít A/, új létesítmény konyhájában egyszerre 600 adag étel főzésére nyílik lehetőség, műszaki megoldásával pedig szép színfoltja lesz községnek. A tervek szerint az új vendéglátó egységet a második fél év elején adják át rendeltetésének Fotó: Veress Erzsi II csepeliek felhívása nyomán Tervtúlteljesítésre és költségmegtakarításra vállalkoztak A békéscsabai Városi Tanács Költségvetési Üzemének harminc szocialista brigádja és valamennyi dolgozója csatlakozott a csepeliek felhívásához. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére felajánlották egyebek között, hogy az üzem 46 millió forint értékű éves termelési tervét öt százalékkal túlteljesítik. Az építkezéseket határidőre befejezik. A 120 személyes diákotthont május 30-ra, a Tompa utcai 75 személyes és a Pásztor utcai 150 személyes óvodát de-; cember végére kifogástalan minőségben átadják. Vállalták még, hogy az építőanyagok gondos kezelésével és megóvásával az előző évihez képest ötszázalékos megtakarítást érnek el, továbbá azt is, hogy két kommunista szombatot tar- | tanak és a munkabért az üzem | A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 1968-ban leomplex hosszútávé együttműködési megállapodást kötött NDK-beli minisztériumokkal a mezőgazdasági, erdőgazdasági és élelmiszeripari kapcsolatok bővítésére. Ezt a megállapodást az idén 1990-ig meghosszabbították, és’ tartalmában kibővítették, A keretszerződés, amelyet a MÉM az NDK mező-, erdő. és élelmí- szergazdasági minisztériumával, valamint a kereskedelmi és ellátási minisztériummal kötött, megteremti a szakmai kapcsolat fejlesztéséhez szükséges alapokat. A két ország mezőgazdasági együttműködésében jelentős he-- lyet foglal el a növény nemesítés. Szakmai munkaközösségek jöttek létre az elmúlt években az egyes növények nemesítésére. Az eredmények máris kézzelfoghatóak: 5 új kükoricahibridet állítottak elő közösen a magyar és az NDK-beli kutatók, és az el-1 szaporításban is közösen tevékenykednek. Miután a barati ororvosi rendelőjének a létrehozására ajánlják fel. Az Alföldi Tüzelőszer és Építőanyag Kereskedelmi Vállalat dolgozói ugyancsak tartalmas vállalásokkal csatlakoztak a csepeli kezdeményezéshez. Eredményeiket a szállítási költségek tervezettet meghaladó csökkentésével igyekeznek javítani. A vagonokból történő közvetlen értékesítéssel, a szállító-rakodó gépek munkájának jobb ösz- szehangolásával vállalati szinten hatmillió forintot, a kocsiállásdíjak és a belső árumozgások csökkentésével -pedig csaknem hárommillió forintot szeretnének megtakarítani. Mindehhez társul még az, hogy a vállalat áz eszközlekötési járulék és a kamatköltségek csökkentésével további 4 millió forintos eredményjavításra vállalkozott a november 7-ig tartó munkaversenyben. szagban az éghajlati viszonyok miatt a kukorica nem hoz vetőmagnak alkalmas szemtermést — csakis silóként használható fel —. így a vetőmagot Magyar- országról szállítják, évente mintegy 5000 tonnás mennyiségben az NDK-ba. Az egyik kukoricahibrid a Bema nevet kap. ta; ez utal a bernburgi és a mar- tonvásári kutatók kapcsolatára. A közös kukoricahibrideket Ma. gvarországon is használják az állatién vészt ők. Vertibenda elnevezést kapott az új lucernahibrid, amelyet szintén munkaközösség állított elő, és a termesztésre is együttes program szerint készültek fel. Biztató eredmények várhatók a továbbiakban a cukorrépa- és a burgonya- nemesítőktől. Több éves kísérlettel a gépi termesztésnek megfelelő egymagú cukorrépatajtú- kat és hibrideket állítanak eiő. a közös burgonyafajtától pedig azt várják, hogy magas fehérje- tartalma lesz, s ellenáll a különböző vírusoknak, és betegségeknek. A fontosabb zöldségfélék nemesítői is együttműködnek. A zöldségtermelés és -ellátási javítására a negyedik ötéves j tervidőszakban két alkalommal j — 1971-ben és 1974-ben — ho-j zott határozatot a Miniszterta- ) nács. A több irányú központi [ intézkedések sem tudták azon- j ban elhárítani azokat a gondo- j kát, amelyek 1968-tól kezdve i mind fokozottabban jelentkeztek. A kedvezőtlen irányzat át-: meneti megszüntetése után, 1975. ben ismét lényeges csökkenés j következett be a termelésben. I A zöldségtermő terület több; mint 11 ezer hektárral lett ki-1 sebb. és a tervezettnél mintegy 20 százalékkal kevesebb zöldség termett. Nem teljesítitek a szántóföldi zöldségtermelés! elő- | irányzatok sem. amikor az aszá-1 lyos időjárás is érzékeny veszteséget okozott. Tervünk szerint az idén 124 1 ezer hektárral kell növelni a j szántóföldi zöldségtermesztő területet. Az 137'7. évre tervezett I termésmennyiség (1 670 000 tonna) pedig 42,1 százalékkal ha-1 ladja meg a múlt évi — még \ csak előzetesen közölt — eredményt. — Megvannak-e a feltételek j ehhez a nagyarányú fejlődéshez? — kérdeztük az illetékes miniszterhelyettestől. — A zöldségtermesztés előtt álló feladatok teljesítése érdé- I kében a Minisztertanács meg- ! vizsgálta a szakágazat helyzetét.! Megállapította, hogy további olyan intézkedések váltak indokolttá, amelyek erőteljesen segítik a célok elérését. Az intézkedések részben a termelés kor. szerűsítósére, részben a termelés . gazdaságosságának javítására irányulnak, s a : mezőgazda- sági nagyüzemek mellett fokozottan érintik a kisgazdaságokat is. A felvásárlási árak színvonala átlagosan 15 százalékkal emelkedik az 1976. évi tervezett árakhoz viszonyítva. Ezen az ár- szinten belül a friss fogyasztásra alkalmas, munkaigényesebb zöldségfélék ára általában nagyobb mértékben emelkedik, mint a feldolgozóipari célokat j szolgáló termékeké. Sor került a felvásárlási ár-1 rendszer továbbfejlesztésére is. A zöldségfélék eddiginél szélesebb körére állapítottak meg a korábbinál lényegesen magasabb állami védőárakat, amelyeket a szabadon felvásárolt árunál is alkalmazni kell. A felvásárló szervezetek (a ZÖLDKER tagvállalatai, a konzerv. és a hütőipar) az értékesítési szerződésben minden fontosabb zöldségfélére meghatározott árat garantálnak. Ezek a I szerződéses felvásárlásra érvé- ! nyes vállalati garantált árak a j termékek sokkal szélesebb kö- I rére terjednek ki és magasabbak, mint az állami védőárak. Szerződéses felvásárlás ■-'setén a vállalati garantáltnál alacsonyabb ár nem alkalmazható, ugyanakkor, ha a piaci helyzet; indokolja, a felvásárló szerve-1 zetek ennél többet is fizethet-; nek. A szabadfelvásárlási árak; alacsonyabbak lesznek a szerző- J déses felvásárlási áraknál. — A felvásárlási árak színvonala nagyon fontos szerepet játszik. Köztudomású azonban. hogy a zöldségtermelés fejlesztése meglehetősen költséges művelet. Milyen könnyítésre számíthatnak az üzemek? — A beruházási támogatások körét és mértékét éppen ezért | növelték a mezőgazdasági üzemek támogatásáról szóló rende- j letek a múlt év végén. Ezek I szerint 70 százalékos támogatást j nyújt az állam a zöldség- és ) zöldségvetőmag-termelés meghatározott célgépeinek beszerzésére: pályázat alapján a nagy.! üzemi zöldség- és burgonyatermelést szolgáló öntözőtelepek létesítéséhez: a meglevő öntö-l zőtelepek korszerűsítéséhez, s ugyancsak pályázat alapján at legalább 2000 tonnás zöldségtá-l roló és a hozza kapcsolódó áru- [ előkészítő létesítéséhez. I Van egy 40 százalékos támogatást biztosító lehetőség is. Ez érvényes a zöldségtermelés céljait szolgáló fűtött és fűtetlen fóliatélepek (fóliasátrak) létesítése esetén. Atí előírt feltételek teljesítése esetén ezt a támogatást az ÁFÉSZ-ek. valamint az ÁFÉSZ-ek és a zöldségfelvásárlást, illetőleg zöldségfeldolgozást végző vállalatok társulásai is igénybe vehetik. Ugyanilyen mértékű támogatást ad az állam a mezőgazda- sági kistermelők fűtetlen fóliasátrainak' megvalósításához. Ez j azt jelenti, hogy a mezőgazda- sági kistermelő fóliasátor létesítéséhez az ÁFÉSZ vagy a megyei ZÖLDÉRT Vállalat bolt- jaiban 20 százalékos támogatás- : sál, csökkentett áron vásárolhat! fóliát és előregyártott vázszerkezetet. Ennek azonban feltétele, hogy az ÁFÉSZ-szel, a ZÖLD- ÉRT-tel, vagy más, a lakosság | részére forgalmazó vállalattal a I fóliasátorban termelt zöldség értékesítésére, s legalább három évre . szóló szerződést kössön a termelő, és a szerződés két példányát a vásárláskor átadja. Vonatkozik a 40 százalékos támogatás — pályázat alapján — a korszerű áruelőkészítő berendezésekkel felszerelt, legalább . 1000 tonna kapacitású zöldségtároló létesítésére is. Mindemellett a mezőgazdasági nagyüzemek kaphatnak a fejlesztési alapjukat gyarapító támogatást is, ha számottevően növelik zöldségtermelésüket. A megyei tanácsok előnyben részesítik az erre pályázó nagyüzemek közül azokat, «melyek a zöld. és paradicsompaprika, a vöröshagyma, a paradicsom termelésének növelésére vállalkoz- nak. — Ennek a támogatásnak bl- j zonyára vannak oiyan fettete- j lei, amelyeket talán nem i mindegyik nagyüzemben is-! mernek még. Szólhatna ezekről is kicsit részletesebben? — A támogatásért az a mezőgazdasági nagyüzem pályáz- j hat, amely vállalja, hogy a zöld- j ségtermelés, illetve a zöldség- ‘ vetőmag-termelés növelésének j tartós feltételeit megteremti, a zöldség vetésterületét vagy tér-1 mésmennyisé.gét (üvegház, fólia, vagy más által) növeli, ás ennek fenntartását anyagilag, technikailag megalapozza. Támogatásban részesíthető az! a mezőgazdasági nagyüzem, j amely fővetésű zöldségtermelő területét 1976-hoz képest négy év alatt legalább 50 hektárral,! az első évben legalább 30 hektárral növeli. Előnyt élvez az aj mezőgazdasági nagyüzem, amely öntözéses zöldségtermelő területét legalább 100 hektárral j emeli. A támogatás alapja a szocia- j lista kereskedelemnek és a tel- j dolgozóiparnak értékesített zöldségből, illetőleg zöldségvetömag- ból származó árbevétel. Az értékesítésbe beleszámít a háztáji, illetőleg a kisegítő gazdaságok által termelt, de a mezőgazdasági nagyüzem révén az említett szerveknek és a mezőgazdasági! nagyüzem saját, állandó eláru-l sítóhelyein értékesített zöldség! is. — A tapasztalatok szerint a nem mindig megfelelő vetőmagnak és a növényvédelem fogyatékosságainak is fontos j szerepük van a zöldségtermelési eredmények alakulásában.; Milyen javulás remélhető e területeken? — A korszerű zöldségvető-; mag-termelés és -feldolgozás! érdekében méf alakult a Békés| megyei Zöldségvelőmag Tér-: mesztési Társulás, amely a terv-1 időszak végére az itthon megtermelhető kerti magvak mintegy 90 százalékát állítja elő. Meg- \ győződésem, hogy ez sokat se- I gít. Ami a másik tényezőt illeti: a MÉM megvizsgálta a főbb zöldségfélék növényvédelmi helvzetét. Ennek alapján új védekezési eljárásokat vezettünk 1 be a vetőmagcsávázásban és a palántanevelésben. Van mód új módszerek alkalmazására a vöröshagyma, a paprika, a paradicsom, a hüvelyesek és kobako- sok károsítói ellen is. Az országos hatósági növényvédőszer-kí- sérletek eredményeként új növényvédő szereket engedélyeztünk és engedélyezünk. Ezek hatékonyabbá teszik a zöldségnövények védelmét. Jelentősnek tartom azt is, hógv az igények alapján gondoskodunk a szükséges repülőgépekről, helikopterekről. továbbá fejlesztettük az előrejelző hálózatot, s az üzemek rendszeres tájékoztatást kapnak a károsítok várható fellépéséről. A nagyobb területen termelt zöldségfélék (paprika, paradicsom; káposztafélék, hagyma, sárgarépa, zöldbab, borsó) vegyszeres gyomirtása megoldott. Kidolgoztuk és engedélyeztük a háztáji területekre a hagyma, a sárgarépa, a paprika és a paradicsom gyomirtó szerének használatát is. — S érezhető-e már a korábban részletezett kedvezmények, támogatások kedvező hatása? — A zöldségtermesztéshez kapcsolódó építési beruházások iránt megnőtt az érdeklődés. Tavaly 14,2 hektárnyi növényház építésére érkezett be pályázat, amelyből 12 hektárt 1977-ben üzembe helyeznek. Az idén január 1-e' óta 10 hektár alapterületű növényház pályázatának elbírálása és további 16 hektáros 1 beruházás előkészítése van folyamatban. A hazai és a szocialista gépgyártás fejlesztésének eredményeként a főbb zöldségfajok gépesített termesztése is megoldható. Tovább bővül a komplex termelési technológiák köre és a gyökérzöldséget betakarító gépek beszerzési lehetősége. Ezen túlmenően minden indokolt tőkés gépigény is kielégítésre kerülhet. A szükséges devizafedezetet biztosítottuk, ami több. mint a kétszerese az 1976. évben ilyen célra adott keretösszegnek. A zöldségvetőmag-termesztés speciális gépeire is kiterjesztett, kiemelt támogatás eredményeként az érdekelt üzemek, vállalatok jelentős fejlesztést készítettek elő az 1980-ig terjedő időszakra. A termelés gépesítettségének fejlesztése érdekében tett intézkedések hatására a teljesen gépesített nagyüzemi zöldségtermelő terület az 1976. évi 40 ezer hektárról ebben az évben 47 ezer hektárra • növekszik, és így eléri az összes nagyüzemi zöldségterület 38 százalékát. A háztáji és kisegítő gazdaságok zöldségtermelési feltételeinek javítása érdekében a MÉM és BKM 1977-ben jelentős összegeket fordít a kisgépek beszerzésére. A megrendelt kisgépek 1977; februárjától folyamatosan beérkeznek. Ennek megfelelően a kertészeti kisgépellátás az 1976. évihez viszonyítva lényegesen javul. A kisgazdasági termelőeszközök, a szeráruk közül mennyiségi és választéki hiány van ge- reblyéből. valamint egyes kapatípusokból. Az ellátásban tapasztalható nehézségek megszüntetésére a KGM gyártmányfejlesztési programot dolgozott ki. A kiskertészetek növényvédőszer. és műtrágyaigényének kielégítéséhez elegendő áru van a kereskedelemben. Műtrágyából 70 000, növényvédő szerből 17 500 tonnát hoznak forgalomba. A közkedvelt műtrágya- és növényvédőszer-egységcsomag- ból (kombi) 50. illetve 25 százalékkal több kerül az üzletekbe, mint 1976-ban. Mindent egybevetve, megállapítható. hogv a termelői kedv. a feltételek kedvezőbbé válásával nárhuzamosan örvendetesen növekszik. G. P Közös növénynemesítés Magyar—NDK mezőgazdasági együttműködés
