Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-18 / 65. szám

Tanácskozott az országgyűlés tavaszi ülésszaka

(Folytatás az 1. oldalról)

A törvényjavaslat kifejezésre juttatja azt a fontos elvet, hogy minden ügyet ott kell elintézni, ahová az tartozik. Ezért az'ügykör szerint felsorolt szervek kötelességévé teszi a hozzájuk érkezett ügyek érdemi elbírálását, megválaszolását. Erre a közérdekű bejelentések és javaslatok esetében 30 napos határidőt ír elő. Ha ennyi idő alatt nem lehetséges intézkedni, a bejelentőt tájékoztatni kell, az elintézés várható időpontjáról. Az alaposnak bizonyult közérdekű bejelentés esetén gondoskodni kell a közérdeknek megfelelő állapot helyreállításáról, j meg kell tenni az ehhez szükséges intézkedéseket, gondoskodni kell a feltárt hibák okainak megszüntetéséről. A hibák ismétlődésének megelőzésére és indokolt esetben a felelősök felelősségre vonására, illetve annak kezdeményezése végett is intézkedni kell. A nagvobb jelentőségű ügyek elintézéséről a felettes szervet tájékoztatni kell.

Arról is szólt a miniszter, hogy — anyagi, tervezési és egyéb okok miatt — nem lehet minden közérdekűnek szánt bejelentést vagy javaslatot annak tartalma szerint megvalósítani. Mindannyian tudjuk, hogy vannak népgazdaságunknak olyan! területei, amelyek okot adnak az állampolgároknak különféle észrevételekre, javaslatokra, vagy éppen panaszokra. Gondol- \ junk az ingatlankezelőségekre, j a közlekedés kérdéseire, az űz- j lethálózat, a lakásépítések vagy éppen ügyintézésünk problémáira. Nyilvánvaló, hogy a felsorolt vagy fel nem sorolt területek gondjainak megoldása alapvetően nem e törvénytől várba- [ tó, hiszen azok pl. az anyagi lehetőségekkel összhangban álló fejlesztés, tehát a tervezés, a termelés és a költségvetés kőiébe tartozó kérdések.

A javaslattevőt viszont tájékoztatni kell arról is, hogy javaslata milyen okból nem, .illetőleg mikorra valósítható meg. Ugyanakkor egyetlen ügyintéző sem jogosult arra, hogy akkor is az objektív nehézségek és akadályok sáncai mögé zárkózzék, amikor annak nincs valós oka.

Ezután a bejelentők védelméről szólt dr. Korom Mihály:

— A törvényjavaslat előkészítése során sokan javasolták, hogy a névtelen bejelentésekkel ne kelljen foglalkozni, mert mindenki bátran és ígv névvel teheti meg bejelentéseit, javaslatait. A törvényjavaslat azonban a gyakorlati tapasztalatok alapján — nem zárja ki feltétlenül a névtelen bejelentés vizsgálatának lehetőségét, hanem ilyenkor az ügy elintézésére Hivatott szerv vezetőjének — alapos mérlegelés után — kell eldöntenie, hogy indít-e vizsgálatot vagy sem.

— A törvényjavaslat megkülönböztetett figyelmet fordít a becsületes bejelentők védelmére. Erre azért van szükség, mert csökkenő mértékben ugyan, de ma is előfordul a bejelentőkkel szembeni — legtöbb esetben burkolt — fellépés. A tői vény- tervezet mindenfajta megtorlás sál szemben teljes védelmet nyújt, mert az okozati összefüg-1 <7és megállapítása esetén a bejelentő részére teljes elégtételt kel', adni. Ennek fontos szankciója. hogy fel lehet függeszteni az állásától azt, aki nem állítja helyre a törvényes állapotot. A bejelentőt azonban olyan sérelem is érheti, amelynek orvoslása nem, vagy nem elsősorban jogszabály kérdése. Az olyan burkolt megtorlásról van szó. amikor a munkáját nem értékelik -megfelelően. fizetés- emelésnél, jutalmazásnál. - stb. „elfeledkeznek” róla. vagv elvan légkört alakítanak ki körülötte, hogy végül is munkahelyének elhagyására kényszerül. Az ilyen megtorlásokkal szemben is határozottan fel kel! lépni, ezért sokat tudnak tenni a munkahelyi társadalmi szervezetek.

Megemlítette a miniszter, hogy a rosszhiszemű bejelentőkkel, a rágalmazókkal szembeni fellépés elmehet egészen az illetők büntetőjogi felelősségre vonásáig. Sajnálatosan előfordulnak olyan esetek is, hogy a bejelentő csak akkor lép fel a köz érdekében, amikor valamilyen hibája, mulasztása miatt .iogo-1 san felelősségre vonják. Ilyen-j kor gyorsan eszébe jutnak ál-] lampolgári kötelességei. Nagyon helytelen az ilyen magatartás.

_ A továbbiakban a panaszok intézése kapcsán dr. Korom Mihály azt is elmondta: sok olyan eset előfordult, hogy az állampolgár egy-egy első fokú döntéssel szemben nem a másodfokon illetékes hatósághoz fellebbezett., hanem tollat ragadott, egy időben több helyre is fordult panasszal keresni valódi vagy vélt igazát. Á törvényjavaslat mast akként rendelkezik ugyan, hogy ilyen esetekben az ügyet oda kell eljuttatni, ahova az j eljárási szabályok szerint az j tartozik, közben azonban sokszor elmúlik a fellebbezési ha- í táridő és az első döntés jogerős-1 sé válik. Utána pedig nehéz' helyrehozni az ügyet, még ha'

igaza is van a panaszosnak. | Meg kell tehát értenie minden-, kinek, hogy a kerülő utak kiiktatása az állampolgárok érdekeit szolgálja. Itt is az egyenes út a rövidebb.

Minden ügyintézőnek úgy kell a hozzá kerülő ügyeket vizsgálnia; hogy a panaszt tévő állampolgárnak az fontos ügye, és jogosan várja el a felelős, lelkiismeretes kivizsgálást, és ha indokolt, a határozott intézkedést. Ugyanakkor meg kell védenünk a törvényesen, helyesen eljáró ügyintézőket is egyes pa- naszkodók indulataitól, a gorombaságoktól és a zaklatástól.

— A törvényjavaslat megfelelő garanciákat biztosít a törvényes, igazságos panaszinté- zéshez. Ezért írja elő — többek között —, hogy az állampolgárok nemcsak írásban, hanem élőszóban is előadhatják panaszaikat, továbbá, hogy nem vehet részt a kivizsgálásban az, akinek magatartásával kapcsolatos a panasz. Avégett, hogy egy panasz ügyében a? eljárás, ne húzódhasson a végtelenségig, a törvényjavaslat kimondja, hogy a korábbival azonos tar- í

Dr. Papp Lajos beszéde

Az államtitkár bevezetőben kiemelte: a törvényjavaslat benyújtása azt jelzi, hogy mind több állampolgár vesz részt a közügyek intézésében, mond véleményt közös dolgainkról, felismerve, hogy egyéni érdekeik elválaszthatatlanok a közösség érdekeitől. Az állami, társadalmi, gazdasági szervek is mindinkább törekszenek a lakossággal, a dolgozókkal való érdemi kapcsolatok szélesítésére.

— Hazánkban minden állampolgár törvényes joga, hogy felhívja a figyelmet az állami vagy j gazdasági életben észlelt hibák- j ra. a közösség érdekeit sértő je- : fenségekre. A tapasztalatok sze- I rint mind többen élnek ezzel a [ jogukkal. A tanácsokhoz a múlt I évben csaknem hétezer, a népi j ellenőrzési bizottságokhoz több ! mint ötezer közérdeky be jelen- ' tés érkezett. Többségük a különböző hivatalok, intézmények, ' gazdasági szervek tevékenységét j bírálta vagy mulasztásukra hív- J ta fel a figyelmet. Kisebb ré- j szűk egyes személyek helytelen- j nek vélt magatartását kifogásolta. A bejelentések zöme meg- I alapozott volt. hozzájárult a hibák. a visszaélések megszüntetéséhez.

— Mindez azt mutatja, hogy i az állampolgárok egyre inkább ] saját ügyüknek tekintik az állami és. gazdasági szervek mun-j kajának segítését, figyelemmmel I kísérik a társadalmi tulajdon- i nal való ésszerű gazdálkodást, j Az ilyen állampolgári magatartás viszont még nem általános, | mert akadnak, akik közömbösek 1 a közérdek sérelme láttán, kü- , lönösen akkor, ha az közvetlenül nem veszélyezteti egyéni érdekeiket.

— A törvénytervezet a bejelentések mellett foglalkozik a .közérdekű javaslatok intézésével is. örvendetes jelenség, hogy az indítványok száma évről évre nő. 1975-ben csupán a tanácsokhoz 140 ezer közérdekű javaslat érkezett, amelynek jó részét már meg is valósították. Sok javaslatot kaptak a Hazafias Népfront helyi szervei is. A tapasztalatok szerint a lakosság aktivitása különösen a jelentős belpolitikai események alkalmával élénkül meg.

— Az , állampolgároknak ma már sokféle fórum áll rendelkezésükre, ahol véleményt nyilváníthatnak. Rendszeresek a Ha. zafias Népfront tanácskozásai, akciói, a tanácsokkal közös rendezvényei. .Tó lehetőséget nyújtanak az elképzelések megvitatására a' tanácsülések, a különböző hizottságok és a tanácsta gi csoportok megbeszélései is. A tanácsüléseken az elmúlt évben például több mint 18 ezer esetben interpelláltak. Sok bejelentés, javaslat hangzik el falugyűléseken, amelyeken évente mintegy 250 ezren vesznek reszt. Szorosabb a kapcsolat a tanácsok, valamint az üzemeit és a szövetkezetek között. Több tanács úgynevezett államigazgatási napokat tart üzemekben, szövetkezetekben. ahol a dolgozók a város-, illetőleg község fejlesztéssel kapcsolatos javaslataikat is elmondják.

— A lakosság közügyek iránti érdeklődése társadalmi munka felajánlásában is megnyilvánul.

A közügyekben eljáró állam-1 polgárokra az állami, tanácsi,) társadalmi és gazdasági szer- | veknek mindig figyelniük, véle- I menyüket és javaslataikat hasz- ! nosítaniuk kell. Ennek az érin- j tett szervek általában ele- | get is tesznek, de a bejeién- | lések és a javaslatok intézésében fogyatékosságok is előfordultak. Például akadnak, akik csupán többletmunkát okozó, felesleges 1 beleszólásnak tartják az állam- j polgárok jelzéseit vagy éppen- j ség gél úgy érzik. hogy szakmai j tekintélyükön esne csorba, ha ] egy laikus kívülálló véleményét elfogadnál:.

Van azonban olyan eset is, amikor az állampolgár él vissza a bejelentési jogával, alaptalanul támad intézményeket, személyeket vagy már többször megvizsgált, lezárt ügyet próbál ismételten „felmelegíteni”, szinte minden léiező fórumot újra és újra beadványaival ostromolva.

A lakosság egyéni panaszaival, gondjaival is gyakran fordul "állami, társadalmi szervekhez, országgyűlési képviselőkhöz és tanácstagokhoz. A panaszok egyik formája az úgynevezett államigazgatási panasz, amelyben i az érdekelt állampolgár már elbírált hatósági döntés felülvizsgálatát kéri. A tanácsokhoz, bár csökkenő számban, de még 1975. ben is 6000 ilyen panasz érkezett.

A hatóságok az utóbbi években a panasszal megtámadott határozatoknak ■ megközelítőleg egyharmadát módosították. Az esetek zömében nem jogszabály- sértés miatt, hanem mérlegelési jogkörben.

A panaszosok sokszor olyan egyéni sérelmeket is szóvá lesztalmú, ismételt panasz kivizsgálása mellőzhető.

Befejezésül kitért a miniszter a törvényjavaslat előzetes társadalmi vitájának tapasztalataira is. Általános volt a vélemény — mondta —, hogy a tervezett jogi szabályozásra szükség van, és helyesek azok a megoldási módok, amelyeket a törvényjavaslat tartalmaz. A törvény, bármilyen korszerű is, önmagában nem oldja meg a problémákat. Csakis közös erőfeszítésekkel érhető el a céli a társadalmi és az egyéni érdek egyre jobb összehangolása.

Dr. Korom Mihály végül kérte az országgyűlést, hogy a Minisztertanács nevében előterjesztett törvényjavaslatot fogadja el, emelje törvényerőre.

Dr. Antalffy György egyetemi tanár (Csongrád vn. 8. vk.), a törvényjavaslat előadója beszámolt arról, hogy az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága, megvitatta a törvénytervezetet. Bejelentette, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság egy szövegmódosító indítványt terjeszt az országgyűlés elé.

Ezután dr. Papp Lajos államtitkár emelkedett szólásra.

nek, amelyek orvoslása nem tör. ténhet hatósági úton. A tanácsoknál évente átlagosan 7 ezer. a népi ellenőrzési bizottságoknál pedig 2500 ilyen panasszal foglalkoznak. Többségük egyéni sérelem, lakásgondokkal, bölcsődei. óvodai elhelyezéssel, az ingatlankezelő vállalatok munkájával, a lakosság részére végzett szolgáltatásokkal és szociális ügyekkel kapcsolatos. Ezek az üavek mégis nagy figyelmet érdemelnek, mert. a panaszokat többnyire egyes állami, gazdasági szervek és intézmények bürokratikus munkája, illetve a lakosság nem kellő körültekintéssel megszervezett ellátása is okozza. A jogos egyéni érdekek ilyen esetekben közérdeket fejeznek ki, azokat tehát orvosolni kell.

A bejelentések és javaslatok gondosabb elintézése, a panaszok számának csökkenése annak is tulajdonítható, hogy a nagyobb települések tanácsai ügyfélszolgálati irodákat szerveztek az egyszerűbb ügyek azonnali elintézésére. az ügyfelek tájékoztatására, tanácsadásra.

A tapasztalatok szerint nem minden közérdekű javaslat teljesíthető, nem minden bejelentés vagy panasz megalapozott. De ilyenkor sem mindegy, hogy ezt hogyan közlik az érdekelttel. Az udvarias, megfelelő hangnemben, köntörfalazás nélkül adott világos választ jobb érzéssel, több megértéssel fogadja az állampolgár még akkor is, ha az elutasító.

Sok még a tennivaló az ügyintézés színvonalának emelése, a bürokrácia további csökkentése érdekében. Az állampolgárokat érintő igazgatási munkát „ügyfélközpontúvá” kell tenni, azaz az igazgatási munkának az ügyfelet, az állampolgárt kell szolgálnia.

A törvény minden bizonnyal kedvező hatással lesz a közéleti aktivitásra, az állami, a társadalmi szervek és a lakosság, továbbá az üzemek, intézmények, a szövetkezetek és dolgozóik kapcsolatának erősödésére — hangoztatta beszéde végén dr. Papp Lajos.

A vitában felszólalt:

Gázsity Milutinné (Baranya 11. vk.), a drávasztárai általános iskola tanára, dr. Mátay Pál (Fejér m.. 3. vk.) megyei főügyész, őzt'. Gáspár Istvánná (Szabolcs megye 15. vk.), az Öntödei Vállalat kisvárdai gyáregységének hegesztője, Klaukó Mátyás (Békés m. 9. vk.), a Békés megyei Tanács elnöke (felszólalását lapunk 4. oldalán közöljük), Darvast István (Budapest 19. vk.), a Magyar Hírláp főszerkesztője, Xoi’écs Istvánná (Pest m 1. vk.), a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár kistarcsai gyárának munkásellátási felelőse, Szávó Béla (Budapest 47. vk.), a XIV. kerületi tanács elnöke, dr. Németh Pál (Borsod m. 20. vk.). a Borsod megyéi termelőszövetkézetek területi szövetségének titkára. Koczmann Ferencné (Győr m. ti. vk.), pannonhalmi körzeti ápolónő, dr. Juhász Tibor (Bács m. 20. vk.), a Bács- Kiskun megyei ügyvédi kamara elnöke. Simon Ernőné (Somogy m. 11. vk.), a Nagyatádi Cérna- gyár munkása.

Ezután az elnök bejelentette, hogy felszólalásra több képviselő nem jelentkezett, a vitát bezárta, és ismét megadta a szót dr. Korom Mihály igazságügyminiszternek, aki válaszolt a felszólalásokra1.

Határozathozatal következett. Az országgyűlés a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló törvényjavaslatot általánosságban és — a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelentésében beterjesztett. előzőleg elfogadott módosítással együtt — részleteiben egyhangúlag elfogadta.

Ezután napirend szerint Cset.erki Lajos, az Elnöki Tanács titkára beszámolt a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa megválasztása óta végzett munkájáról.

Cseterki Lajos beszéde

Az Elnöki Tanács titkára be- i vezetőben emlékeztetett arra. hogy az alkotmány arra kötele- . zi az Elnöki Tanácsot: időről időre az országgyűlésnek szóban is adjon számot tevékenységéről. Ezúttal az Elnöki Tanács újjáválasztúsa óta eltelt másfél esztendő munkáját fogja át a beszámoló.

Az Elnöki Tanács jogalkotói I munkájáról szólva hangoztatta: '

— Az elmúlt másfél esztendő alatt az Elnöki Tanács 30 olyan törvényerejű rendeletét alkotott, amely hazánk és más országok között létrejött nemzetközi szerződéseket hirdetett ki. Huszonkilenc olyan törvényerejű rendelet született, amely belpoliti- tikai feladatainkat, társadalmi viszonyaink fejlesztését, gazdasági munkánk javítását, kulturális életünk fejlődését, szolgálja.

— A jogalkotó munka évről évre fejlődik. Ahogy társadalmunk építése előrehalad, a jogszabályok hatósugara mind szélesebb és tartalma mind mélyebb.

— Az Elnöki Tanács jogalkotói tevékenységében figyelembe veszi, hogy ma a legfontosabb célunk a gazdasági munka javítása. Azt akarjuk, hogy gazdasá(Folytatás a 4. oldalon)