Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-18 / 65. szám

Tanácskozott az országgyűlés tavaszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) A törvényjavaslat kifejezésre juttatja azt a fontos elvet, hogy minden ügyet ott kell elintézni, ahová az tartozik. Ezért az'ügy­kör szerint felsorolt szervek kötelességévé teszi a hozzájuk érkezett ügyek érdemi elbírálá­sát, megválaszolását. Erre a közérdekű bejelentések és ja­vaslatok esetében 30 napos ha­táridőt ír elő. Ha ennyi idő alatt nem lehetséges intézkedni, a bejelentőt tájékoztatni kell, az elintézés várható időpontjáról. Az alaposnak bizonyult közér­dekű bejelentés esetén gondos­kodni kell a közérdeknek meg­felelő állapot helyreállításáról, j meg kell tenni az ehhez szük­séges intézkedéseket, gondoskod­ni kell a feltárt hibák okainak megszüntetéséről. A hibák is­métlődésének megelőzésére és indokolt esetben a felelősök fe­lelősségre vonására, illetve an­nak kezdeményezése végett is intézkedni kell. A nagvobb je­lentőségű ügyek elintézéséről a felettes szervet tájékoztatni kell. Arról is szólt a miniszter, hogy — anyagi, tervezési és egyéb okok miatt — nem lehet minden közérdekűnek szánt be­jelentést vagy javaslatot annak tartalma szerint megvalósítani. Mindannyian tudjuk, hogy van­nak népgazdaságunknak olyan! területei, amelyek okot adnak az állampolgároknak különféle észrevételekre, javaslatokra, vagy éppen panaszokra. Gondol- \ junk az ingatlankezelőségekre, j a közlekedés kérdéseire, az űz- j lethálózat, a lakásépítések vagy éppen ügyintézésünk problémá­ira. Nyilvánvaló, hogy a felso­rolt vagy fel nem sorolt terüle­tek gondjainak megoldása alap­vetően nem e törvénytől várba- [ tó, hiszen azok pl. az anyagi le­hetőségekkel összhangban álló fejlesztés, tehát a tervezés, a termelés és a költségvetés kőié­be tartozó kérdések. A javaslattevőt viszont tájékoz­tatni kell arról is, hogy javasla­ta milyen okból nem, .illetőleg mikorra valósítható meg. Ugyanakkor egyetlen ügyintéző sem jogosult arra, hogy akkor is az objektív nehézségek és akadályok sáncai mögé zárkóz­zék, amikor annak nincs valós oka. Ezután a bejelentők védelmé­ről szólt dr. Korom Mihály: — A törvényjavaslat előké­szítése során sokan javasolták, hogy a névtelen bejelentések­kel ne kelljen foglalkozni, mert mindenki bátran és ígv névvel teheti meg bejelentéseit, javas­latait. A törvényjavaslat azon­ban a gyakorlati tapasztalatok alapján — nem zárja ki feltét­lenül a névtelen bejelentés vizs­gálatának lehetőségét, hanem ilyenkor az ügy elintézésére Hi­vatott szerv vezetőjének — ala­pos mérlegelés után — kell el­döntenie, hogy indít-e vizsgála­tot vagy sem. — A törvényjavaslat megkü­lönböztetett figyelmet fordít a becsületes bejelentők védelmé­re. Erre azért van szükség, mert csökkenő mértékben ugyan, de ma is előfordul a bejelentőkkel szembeni — legtöbb esetben burkolt — fellépés. A tői vény- tervezet mindenfajta megtorlás sál szemben teljes védelmet nyújt, mert az okozati összefüg-1 <7és megállapítása esetén a be­jelentő részére teljes elégtételt kel', adni. Ennek fontos szank­ciója. hogy fel lehet függeszte­ni az állásától azt, aki nem ál­lítja helyre a törvényes állapo­tot. A bejelentőt azonban olyan sérelem is érheti, amelynek or­voslása nem, vagy nem elsősor­ban jogszabály kérdése. Az olyan burkolt megtorlásról van szó. amikor a munkáját nem értékelik -megfelelően. fizetés- emelésnél, jutalmazásnál. - stb. „elfeledkeznek” róla. vagv elvan légkört alakítanak ki körülötte, hogy végül is munkahelyének elhagyására kényszerül. Az ilyen megtorlásokkal szemben is határozottan fel kel! lépni, ezért sokat tudnak tenni a mun­kahelyi társadalmi szervezetek. Megemlítette a miniszter, hogy a rosszhiszemű bejelentők­kel, a rágalmazókkal szembeni fellépés elmehet egészen az ille­tők büntetőjogi felelősségre vo­násáig. Sajnálatosan előfordul­nak olyan esetek is, hogy a be­jelentő csak akkor lép fel a köz érdekében, amikor valamilyen hibája, mulasztása miatt .iogo-1 san felelősségre vonják. Ilyen-j kor gyorsan eszébe jutnak ál-] lampolgári kötelességei. Nagyon helytelen az ilyen magatartás. _ A továbbiakban a panaszok intézése kapcsán dr. Korom Mi­hály azt is elmondta: sok olyan eset előfordult, hogy az állam­polgár egy-egy első fokú döntés­sel szemben nem a másodfo­kon illetékes hatósághoz felleb­bezett., hanem tollat ragadott, egy időben több helyre is fordult panasszal keresni valódi vagy vélt igazát. Á törvényjavaslat mast akként rendelkezik ugyan, hogy ilyen esetekben az ügyet oda kell eljuttatni, ahova az j eljárási szabályok szerint az j tartozik, közben azonban sok­szor elmúlik a fellebbezési ha- í táridő és az első döntés jogerős-1 sé válik. Utána pedig nehéz' helyrehozni az ügyet, még ha' igaza is van a panaszosnak. | Meg kell tehát értenie minden-, kinek, hogy a kerülő utak ki­iktatása az állampolgárok érde­keit szolgálja. Itt is az egyenes út a rövidebb. Minden ügyintézőnek úgy kell a hozzá kerülő ügyeket vizsgál­nia; hogy a panaszt tévő állam­polgárnak az fontos ügye, és jogosan várja el a felelős, lel­kiismeretes kivizsgálást, és ha indokolt, a határozott intézke­dést. Ugyanakkor meg kell vé­denünk a törvényesen, helyesen eljáró ügyintézőket is egyes pa- naszkodók indulataitól, a go­rombaságoktól és a zaklatástól. — A törvényjavaslat megfe­lelő garanciákat biztosít a tör­vényes, igazságos panaszinté- zéshez. Ezért írja elő — többek között —, hogy az állampolgá­rok nemcsak írásban, hanem élőszóban is előadhatják pana­szaikat, továbbá, hogy nem ve­het részt a kivizsgálásban az, akinek magatartásával kapcso­latos a panasz. Avégett, hogy egy panasz ügyében a? eljárás, ne húzódhasson a végtelenségig, a törvényjavaslat kimondja, hogy a korábbival azonos tar- í Dr. Papp Lajos beszéde Az államtitkár bevezetőben kiemelte: a törvényjavaslat be­nyújtása azt jelzi, hogy mind több állampolgár vesz részt a közügyek intézésében, mond vé­leményt közös dolgainkról, fel­ismerve, hogy egyéni érdekeik elválaszthatatlanok a közösség érdekeitől. Az állami, társadal­mi, gazdasági szervek is mind­inkább törekszenek a lakosság­gal, a dolgozókkal való érdemi kapcsolatok szélesítésére. — Hazánkban minden állam­polgár törvényes joga, hogy fel­hívja a figyelmet az állami vagy j gazdasági életben észlelt hibák- j ra. a közösség érdekeit sértő je- : fenségekre. A tapasztalatok sze- I rint mind többen élnek ezzel a [ jogukkal. A tanácsokhoz a múlt I évben csaknem hétezer, a népi j ellenőrzési bizottságokhoz több ! mint ötezer közérdeky be jelen- ' tés érkezett. Többségük a kü­lönböző hivatalok, intézmények, ' gazdasági szervek tevékenységét j bírálta vagy mulasztásukra hív- J ta fel a figyelmet. Kisebb ré- j szűk egyes személyek helytelen- j nek vélt magatartását kifogá­solta. A bejelentések zöme meg- I alapozott volt. hozzájárult a hi­bák. a visszaélések megszünteté­séhez. — Mindez azt mutatja, hogy i az állampolgárok egyre inkább ] saját ügyüknek tekintik az ál­lami és. gazdasági szervek mun-j kajának segítését, figyelemmmel I kísérik a társadalmi tulajdon- i nal való ésszerű gazdálkodást, j Az ilyen állampolgári magatar­tás viszont még nem általános, | mert akadnak, akik közömbösek 1 a közérdek sérelme láttán, kü- , lönösen akkor, ha az közvetle­nül nem veszélyezteti egyéni ér­dekeiket. — A törvénytervezet a beje­lentések mellett foglalkozik a .közérdekű javaslatok intézésével is. örvendetes jelenség, hogy az indítványok száma évről évre nő. 1975-ben csupán a tanácsok­hoz 140 ezer közérdekű javaslat érkezett, amelynek jó részét már meg is valósították. Sok javas­latot kaptak a Hazafias Nép­front helyi szervei is. A tapasz­talatok szerint a lakosság akti­vitása különösen a jelentős bel­politikai események alkalmával élénkül meg. — Az , állampolgároknak ma már sokféle fórum áll rendelke­zésükre, ahol véleményt nyil­váníthatnak. Rendszeresek a Ha. zafias Népfront tanácskozásai, akciói, a tanácsokkal közös ren­dezvényei. .Tó lehetőséget nyúj­tanak az elképzelések megvita­tására a' tanácsülések, a külön­böző hizottságok és a tanácsta gi csoportok megbeszélései is. A tanácsüléseken az elmúlt évben például több mint 18 ezer eset­ben interpelláltak. Sok bejelen­tés, javaslat hangzik el falugyű­léseken, amelyeken évente mint­egy 250 ezren vesznek reszt. Szo­rosabb a kapcsolat a tanácsok, valamint az üzemeit és a szövet­kezetek között. Több tanács úgy­nevezett államigazgatási napokat tart üzemekben, szövetkezetek­ben. ahol a dolgozók a város-, illetőleg község fejlesztéssel kap­csolatos javaslataikat is elmond­ják. — A lakosság közügyek irán­ti érdeklődése társadalmi mun­ka felajánlásában is megnyilvá­nul. A közügyekben eljáró állam-1 polgárokra az állami, tanácsi,) társadalmi és gazdasági szer- | veknek mindig figyelniük, véle- I menyüket és javaslataikat hasz- ! nosítaniuk kell. Ennek az érin- j tett szervek általában ele- | get is tesznek, de a bejeién- | lések és a javaslatok intézésében fogyatékosságok is előfordultak. Például akadnak, akik csupán többletmunkát okozó, felesleges 1 beleszólásnak tartják az állam- j polgárok jelzéseit vagy éppen- j ség gél úgy érzik. hogy szakmai j tekintélyükön esne csorba, ha ] egy laikus kívülálló véleményét elfogadnál:. Van azonban olyan eset is, amikor az állampolgár él vissza a bejelentési jogával, alaptala­nul támad intézményeket, sze­mélyeket vagy már többször megvizsgált, lezárt ügyet próbál ismételten „felmelegíteni”, szin­te minden léiező fórumot újra és újra beadványaival ostromol­va. A lakosság egyéni panaszai­val, gondjaival is gyakran for­dul "állami, társadalmi szervek­hez, országgyűlési képviselőkhöz és tanácstagokhoz. A panaszok egyik formája az úgynevezett ál­lamigazgatási panasz, amelyben i az érdekelt állampolgár már el­bírált hatósági döntés felülvizs­gálatát kéri. A tanácsokhoz, bár csökkenő számban, de még 1975. ben is 6000 ilyen panasz érke­zett. A hatóságok az utóbbi évek­ben a panasszal megtámadott határozatoknak ■ megközelítőleg egyharmadát módosították. Az esetek zömében nem jogszabály- sértés miatt, hanem mérlegelé­si jogkörben. A panaszosok sokszor olyan egyéni sérelmeket is szóvá lesz­talmú, ismételt panasz kivizs­gálása mellőzhető. Befejezésül kitért a miniszter a törvényjavaslat előzetes tár­sadalmi vitájának tapasztalata­ira is. Általános volt a véle­mény — mondta —, hogy a ter­vezett jogi szabályozásra szük­ség van, és helyesek azok a megoldási módok, amelyeket a törvényjavaslat tartalmaz. A törvény, bármilyen korszerű is, önmagában nem oldja meg a problémákat. Csakis közös erő­feszítésekkel érhető el a céli a társadalmi és az egyéni érdek egyre jobb összehangolása. Dr. Korom Mihály végül kér­te az országgyűlést, hogy a Mi­nisztertanács nevében előterjesz­tett törvényjavaslatot fogadja el, emelje törvényerőre. Dr. Antalffy György egyete­mi tanár (Csongrád vn. 8. vk.), a törvényjavaslat előadója beszá­molt arról, hogy az országgyű­lés jogi, igazgatási és igazság­ügyi bizottsága, megvitatta a törvénytervezetet. Bejelentette, hogy a jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottság egy szöveg­módosító indítványt terjeszt az országgyűlés elé. Ezután dr. Papp Lajos állam­titkár emelkedett szólásra. nek, amelyek orvoslása nem tör. ténhet hatósági úton. A taná­csoknál évente átlagosan 7 ezer. a népi ellenőrzési bizottságoknál pedig 2500 ilyen panasszal fog­lalkoznak. Többségük egyéni sé­relem, lakásgondokkal, böl­csődei. óvodai elhelyezés­sel, az ingatlankezelő vál­lalatok munkájával, a la­kosság részére végzett szolgál­tatásokkal és szociális ügyekkel kapcsolatos. Ezek az üavek még­is nagy figyelmet érdemelnek, mert. a panaszokat többnyire egyes állami, gazdasági szervek és intézmények bürokra­tikus munkája, illetve a lakos­ság nem kellő körültekintéssel megszervezett ellátása is okozza. A jogos egyéni érdekek ilyen ese­tekben közérdeket fejeznek ki, azokat tehát orvosolni kell. A bejelentések és javaslatok gondosabb elintézése, a panaszok számának csökkenése annak is tulajdonítható, hogy a nagyobb települések tanácsai ügyfélszol­gálati irodákat szerveztek az egyszerűbb ügyek azonnali elin­tézésére. az ügyfelek tájékozta­tására, tanácsadásra. A tapasztalatok szerint nem minden közérdekű javaslat tel­jesíthető, nem minden bejelen­tés vagy panasz megalapozott. De ilyenkor sem mindegy, hogy ezt hogyan közlik az érdekelttel. Az udvarias, megfelelő hang­nemben, köntörfalazás nélkül adott világos választ jobb érzés­sel, több megértéssel fogadja az állampolgár még akkor is, ha az elutasító. Sok még a tennivaló az ügy­intézés színvonalának emelése, a bürokrácia további csökkentése érdekében. Az állampolgárokat érintő igazgatási munkát „ügy­félközpontúvá” kell tenni, azaz az igazgatási munkának az ügy­felet, az állampolgárt kell szol­gálnia. A törvény minden bizonnyal kedvező hatással lesz a közéleti aktivitásra, az állami, a társa­dalmi szervek és a lakosság, to­vábbá az üzemek, intézmények, a szövetkezetek és dolgozóik kapcsolatának erősödésére — hangoztatta beszéde végén dr. Papp Lajos. A vitában felszólalt: Gázsity Milutinné (Baranya 11. vk.), a drávasztárai általános is­kola tanára, dr. Mátay Pál (Fe­jér m.. 3. vk.) megyei főügyész, őzt'. Gáspár Istvánná (Szabolcs megye 15. vk.), az Öntödei Vál­lalat kisvárdai gyáregységének hegesztője, Klaukó Mátyás (Bé­kés m. 9. vk.), a Békés megyei Tanács elnöke (felszólalását la­punk 4. oldalán közöljük), Dar­vast István (Budapest 19. vk.), a Magyar Hírláp főszerkesztője, Xoi’écs Istvánná (Pest m 1. vk.), a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár kistarcsai gyárának munkásel­látási felelőse, Szávó Béla (Bu­dapest 47. vk.), a XIV. kerületi tanács elnöke, dr. Németh Pál (Borsod m. 20. vk.). a Bor­sod megyéi termelőszövetké­zetek területi szövetségének titkára. Koczmann Ferencné (Győr m. ti. vk.), pannonhalmi körzeti ápolónő, dr. Juhász Ti­bor (Bács m. 20. vk.), a Bács- Kiskun megyei ügyvédi kamara elnöke. Simon Ernőné (Somogy m. 11. vk.), a Nagyatádi Cérna- gyár munkása. Ezután az elnök bejelentette, hogy felszólalásra több képvise­lő nem jelentkezett, a vitát be­zárta, és ismét megadta a szót dr. Korom Mihály igazságügy­miniszternek, aki válaszolt a fel­szólalásokra1. Határozathozatal következett. Az országgyűlés a közérdekű be­jelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló törvényjavas­latot általánosságban és — a jo­gi, igazgatási és igazságügyi bi­zottság jelentésében beterjesz­tett. előzőleg elfogadott módosí­tással együtt — részleteiben egy­hangúlag elfogadta. Ezután napirend szerint Cse­t.erki Lajos, az Elnöki Tanács titkára beszámolt a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa megválasztása óta végzett mun­kájáról. Cseterki Lajos beszéde Az Elnöki Tanács titkára be- i vezetőben emlékeztetett arra. hogy az alkotmány arra kötele- . zi az Elnöki Tanácsot: időről időre az országgyűlésnek szóban is adjon számot tevékenységé­ről. Ezúttal az Elnöki Tanács újjáválasztúsa óta eltelt másfél esztendő munkáját fogja át a beszámoló. Az Elnöki Tanács jogalkotói I munkájáról szólva hangoztatta: ' — Az elmúlt másfél esztendő alatt az Elnöki Tanács 30 olyan törvényerejű rendeletét alkotott, amely hazánk és más országok között létrejött nemzetközi szer­ződéseket hirdetett ki. Huszon­kilenc olyan törvényerejű ren­delet született, amely belpoliti- tikai feladatainkat, társadalmi viszonyaink fejlesztését, gazda­sági munkánk javítását, kulturá­lis életünk fejlődését, szolgálja. — A jogalkotó munka évről évre fejlődik. Ahogy társadal­munk építése előrehalad, a jog­szabályok hatósugara mind szé­lesebb és tartalma mind mé­lyebb. — Az Elnöki Tanács jogalko­tói tevékenységében figyelembe veszi, hogy ma a legfontosabb célunk a gazdasági munka javí­tása. Azt akarjuk, hogy gazdasá­(Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents