Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-18 / 65. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! MPUJSÁŰ 1977. MÁRCIUS 18.. PÉNTEK Ara; 80 fillér XXXII. ÉVFOLYAM, 65. SZÁM M A: MAGYAR PART. ÉS KORMÁNYKÜLDÖTTSÉG UTAZIK AZ NDK-11A (2. oldal) * JOGÁSZUNK VÁLASZOL (7. oldal) Tanácskozott az országgyűlés tavaszi ülésszaka Megszánt a MÉH Megalakult a Békés megyei ZÖLDÉRT Vállalat Törvényt fogadtak el a közérdekű bejelentésekről, javasiatokrél és panaszokról — Beszámoló az Elnöki Tanács tevékenységéről Csütörtökön délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. A tavaszi ülésszakon részt vett Lc- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tit- lyára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Diszkv Béla, Focic Jenő, Huszár István, Németh 1 Károly és-Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy az Országos Választási Elnökség benyújtotta az időközi választásról szóló jelentését; Nógrád megye 5. ss. választókerületében Hütter Csabát választották meg országgyűlési képviselővé. A jelentést dr. Pesta László, az országgyűlés jegyzője ismertette. Az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanácsnak a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését, majd elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: A közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló törvényjavaslat; A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, nak beszámolója a megválasztása óta végzett munkájáról; i Interpelláció. Az elfogadott napirendnek megfelelően dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter emelkedett szólásra. Dr. Korom Mihály expozéja Bevezetőben a miniszter felidézte, hogy első ízben 1954-ben alkotott az országgyűlés törvényt a lakosság . bejelentéseinek intézéséről. Később az államigazgatási eljárásról 1957- ben elfogadott törvény rendelkezett a közérdekű bejelentésekkel, javaslatokkal és panaszokkal kapcsolatos ügyintézésről. A mostani törvényjavaslat célja, hogy korszerűen szabályozza a társadalmi viszonyok egy fontos csoportját, a jog eszközével is hozzájáruljon a közügyek intézésének javításához, segítse az ügyintézés színvonalának emelését, az állampolgári fegyelem és felelősségtudat erősítését. — Fejlődésünk mostani szakaszában a fejlett szocialista társadalom építésének — a gazdasági munka mellett — igen fontos feltétele az államélet és a szocialista demokrácia tökéletesítése. Az elmúlt években jelentős előrehaladást értünk el mindkét irányban. A törvényjavaslat szintén e folyamatot hivatott erősíteni. Alkotmányunk értelmében az állampolgárok munkahelyükön és lakóhelyükön • közvetlenül is részt vesznek a közügyek intézésében. Ennek egyre több fórumát teremtjük meg. Alaptörvényünk azt is tartalmazza, hogy az állampolgárok az állami és társadalmi szervezeteknek közérdekű javaslatokat tehetnek, amelyeket érdemben el kell bírálni. A törvényjavaslat ezen alkotmányos előírásokon nyugszik és gyakorlati érvényesítésüket kívánja elősegíteni. Ezt juttatja kifejezésre a törvénytervezet, amikor kimondja, hogy az állampolgárok közérdekű bejelentéseikkel és javaslataikkal elősegítik a társadalmi viszonyok fejlesztését. a szocialista törvényesség erősítését, a társadalmi tulajdon védelmét és — nem utolsósorban — a közéleti tisztaság biztosítását. — A feilett szocialista társadalom építésében elengedhetetlenül szükségünk van minden olyan kezdeményezésre, ésszerű javaslatra, amelv üstvön’-*t segíti, s arra, hogy minél többen a jó gazda gondosságával és felelősségével vegyenek részt a közügyekben. Minden állampolgárnak nemcsak joga, hanem becsületbeli kötelessége is, hogy segítse feltárni életünk bármely területén jelentkező hibákat, fogyatékosságokat, kezdeményezéseivel járuljon hozzá az állami, gazdasági szervek munkájának tökéletesítéséhez, harcoljon a szocializmustól idegen jelenségek ellen. Ez számunkra elvi kérdés. Az elmúlt évtizedek gyakorlati tapasztalatai alapján mondhatjuk, hogy mind többen és többen gondolkodnak és cselekszenek így. Egyre erősödik a valóban közösségi emberek hatalmas tábora. Egészségesen alakul az olyan társadalmi közfelfogás és légkör, amelyben nemcsak munkánk fogyatékosságait bírálják, hanem arra is ösztönöznek, hogy miként tehetünk többet, jobbat az egész közösség érdekében. Óriási eredménye és sikere ez pártunk politikájának, hatalmas erőforrása szocialista államunknak, egész társadalmunknak. — Fontos számunkra az is, hogy az állampolgárok ügyesbajos dolgai, jogos panaszai, sérelmei elintéződjenek, igazságos orvoslást találjanak. A jogos panaszok gyors, igazságos elbírálása es elintézése társadalmi érdek is és szocialista közéletünk követelménye. Társadalmunk az állampolgárok közössége; az állampolgárok jó közérzete adja a szocialista társadalom közérzetét. Dr. Korom Mihály a továbbiakban elmondta: az elmúlt két évtized gyakorlati tapasztalatai azt mutatták, hogy a közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok jogi szabályozását helyes kiemelni az államigazgatási eljárás köréből, és önálló törvényben kell rendezni. E^ek az ügyek ugyanis, az államigazgatási eljárásnál sokkal szélesebb körbe tartoznak. A külön törvényi szabályozás egyben aláhúzza a téma társadalmi jelentőségét is. A törvényjavaslat jellemző vonásaként emelte ki, hogy tételesen megkülönbözteti a közérdekű bejelentés, javaslat és a panasz fogalmát, és elintézésüket ennek megfelelően szabályozza. A közérdekű bejelentések olyan hibákra, hiányosságokra hívják fel a figyelmet, amelyeknek megszüntetése a nagyobb vagy kisebb közösség ér- dekp: felhívhatják az illetékesek figyelmét olyan tényekre, körülményekre, emberi magatartásokra, amelyek jogszabályokba ütköznek vagy ellentétesek a szocialista erkölcs normáival, a szocialista gazdálkodás elveivel, illetőleg más módon sértik vagy veszélyeztetik a társadalom érdekeit. Közérdekű javaslat a társadalmilag hasznos cél elérésére irányuló1 kezdeményezés. Panasz áz a kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik jogilag szabályozott más eljárásra. Évente sok ezer közérdekű bejelentést tartalmazó észrevételt juttatnak el szóban és írásban az állampolgárok a társadalmi és állami szervekhez. Különösen értékesek azok a bejelentések, amelyek megfelelő javaslatokat is tartalmaznak. (Folytatás a 3. oldalon) A Békés megyei Mezőgazdasági Termékértékesitő Szövetkezeti Közös Vállalat — közismert nevén a MÉK — tegnap, március 17-én délután Békéscsabán a Körös étteremben tartotta 1971-es megalakulása óta a hatodik s egyben utolsó zárszámadó igazgató tanácsi ülését. Török Imre, a MÉK igazgatója, a közös vállalat tagszövetkezeteinek képviselői, valamint az ülésen részt vevő megyei párt-, állami, társadalmi és gazdasági vezetők előtt a SZÖVOSZ- elnökség megbízottjának jelenlétében számolt be a vállalat elmúlt évi tevékenységéről. Elmondta, hogy a MÉK 1976-ban az ismert okok miatt a tervezettől eltérő árualapokat rendkívüli intézkedésekkel igyekezett feltölteni. A szerződéses árukon kívül összesen mintegy 260 vagon burgonyát, zöldséget és gyümölcsöt vásárolt fel. A másodvetések idején 350 ezer forint értékű vetőmag ingyenes kiadásával további 140 mázsa uborkával és 90 mázsa zöldbabbal tudta az árualapot növelni. Az export, és ipari igényeket is megelőzően igyekezett a MÉK a megyei lakossági igényeket kielégíteni, ennek eredményeként tavaly a tervezettnél 10 és fél százalékkal több burgonyát, hat százalékkal több zöldséget, valamint 8 és fél százalékkal több gyümölcsöt értékesített közvetlenül a fogyasztóknak a megyében. Ezzel együtt is igaz az viszont, hogy a MÉK az adott szervezeti formában már nem tudott hatékonyabban hozzájárulni a zöldségforgalmazás szervezettebbé tételéhez, a zöldségárak megfelelő alakításához, illetve a zöldségtermeltetésben a központi akarat teljesebb érvényesítéséhez. Ennek alapján a Miniszter, tanács 1009 1977. számú határozatának végrehajtására a vállalat igazgatósága javasolta az igaz. gató tanácsnak, hogy a szövetkezeti közös vállalat megszüntetésével teremtsék meg az alapját egy központi irányítás alá tartozó megyei szövetkezeti zöldség-gyümölcs értékesítő vállalat megalakításának. A lakosság jobb zöldség, és gyümölcsellátásában meghatározó szerepet betöltő vállalat, immár ' tervszerűbben, központi irányítással szervezné a szerződéses termeltetést és értékesítést, Továbbfejlesztené az egyszerű gazdasági együttműködés keretében létrejött burgonya-, vöröshagyma-termesztő társulást, ugyanígy a közös árutárolást, csomagolást és a konyhakész termékek előállítását. Ehhez természetesen szükséges az is, hogy a tagszövetkezetek vagyoni betétjüket az új vállalat keretében is a célok megvalósítására fordítsák — fejezte be előterjesztését az igazgató. A MÉK igazgatóságának javaslatát az igazgató tanács egyhangúlag fogadta el tegnapi ülésén. Ezt követően Dinnyés József, a SZÖVOSZ elnökségének képviselője bejelentette a MÉK jogutódjának, a Békés megyei ZÖLDÉRT Vállalatnak a megalakulását és átnyújtotta az ala. pitó okmányt a vállalat tegnap délután kinevezett igazgatójának, Török Imrének. A Minisztertanács határozata értelmében az új megyei szövetkezeti vállalat — amely erre az esztendőre a tavalyi 3200-zal szemben, több mint 4200. vagon j zöldségre és gyümölcsre kötött szerződést a termelőkkel — hivatalosan április 1-ével kezdi ! meg működését. K. E. P. Gyorsfagyasztott zöldség, gyümölcs belföldre és exportra A Magyar Hűtőipar legnagyobb i gyára Békéscsabán működik. I Másfél éviizeddel ezelőtt csupán j néhány terméket gyártott, igaz [ akkor az igények is kisebbek | voltak. Azóta nőtt a gyár, de a ! fogyasztók igénye nagyobb lép- | tekkel haladt, s ezzel igyekezett versenyre kelni a csabai hűtő. Tavaly 1214 vagon gyorsíagyasz- | tott áru előállítása szerepelt a j tervben, ezzel szemben az, év j végére 1731 vagon mélyhűtött i •készterméket gyártottak — a tervezettnél 42,6 százalékkal töb- | bet — a hazai fogyasztóknak és elsősorban tőkés exportra. A munkasikerek értékét növeli, hogy az elmúlt év aszályos volt. A mezőgazdasági háttér, a /termelőkkel való jó kapcsolat révén a gyenge termés ellenére a nyersanyagellátás javult. Ez, tükröződik abban is. hogy a hűtőház termeléséhez szükséges! 2300 vagon nyersanyag helyett) a mezőgazdasági üzemek lényegesen többet szállítottak. Gyümölcsféleségekből a tervezett mennyiség 97,2 százalékát, vagyis 1036 vagonnal fagyasztottak. Zöldségfélékből viszont az előző évinél 47,5 százalékkal többet dolgoztak fel. Feketeribiszkéből a tervezett mennyiségnek csupán 28,3 százalékát, meggyből pedig 37,2 szá. zalékát tartósították. Kiemelkedő volt a szamóca- és az almatermés tartósítása. A nagyobb zöldségtermesztési kedvvel jobb ós egyenletesebb lett az alapanyag-ellátás. Zöldborsóból, zöldpaprikából, karfiolból, sárgarépából a tervezettnél jóval többet dolgoztak fel. A partnergazdaságokkal — a 44 termelőszövetkezettel, a hat állami gazdasággal, a hat MÉK- kel, az öt ÁFÉSZ-szel és az öt egyéb mezőgazdasági üzemmel — kialakult jó kapcsolat eredménye volt az elegendő alapanyag. Összességében a mintegy 700 dolgozót foglalkoztató hűtő- ház, 1976-ban 356 millió forint termelési értéket produkált. Mindezt azon a munkaértekezleten hallottuk, melyen ott volt dr. Budai György, a MÉM ellenőrzési főosztályának vezetője és dr. Gulyás Béla. a Magy ar Hütőipar vezérigazgatója.
