Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-16 / 63. szám

A közösség hasznára Hazánkban széles körű ver­senymozgalom bontakozott ki a csepeli munkások felhívása nyo­mán a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom öO. évforduló­jára. Békés megyében is alig van üzem, szövetkezet, intéz­mény, ahol a szocialista briál­dok. a munkások felajánlásokat ne tettek volna. Ezek egy részét lapunkban is közöltük. Kettős célt fejeznek ki ezek a munkafelajánlások. Az egyik­kel kifejezésre juttatjuk, hogy mi már közvetlenül is érezzük a Nagy Októberi Szocialista For­radalom világtörténelmet és ezen belül népünk történelmét is alapvetően megváltoztató sze­repét. November 7.: nem egy az ünnepek és munkaszüneti na­pok sorában, hanem jövőnk és önmagunk formálásának eszkö­ze és lehetősége. A dolgok alap­vető rendjét formálta át és vál­toztatja ma is. Az osztályok ha­talmi viszonyának új értékrend­jén túl más lett az emberek ér­tékmércéje, más lett a munká­hoz és az élet ezernyi jelensé­geihez is a viszonya. És ebből fakad a másik cél: a mi igazi ünnepünk az, ha jövőt építő nehéz munkánkban gyorsabban és megalapozottabban léphe­tünk előre. A munkafelajánlá­sok és ezek teljesítésére való elkötelezettség ezt fejezi ki: többet tenni, többet adni a kö­zösségnek. amelynek előrehala­dása a mi egyéni boldogulásunk­nak is záloga. Nyilvánvaló tehát, hogy a munkaverseny soha nem lehet öncél, olyan vetélkedő, amely­ben csak az a fontos, hogy kié a dicsőség s nem az. hogy mi­iven eredménnyel érték azt el. Mert versenyezni sokfélekép­pen lehet. De szocialista munka­versenyben részt venni csak egyféleképpen: a közösség hasz­nára. a mindennapi kötelessé­gen túlmutató teljesítménnyel! Közismert dolgok ezek. s hogy mégis szóba hozzuk, annak az az oka. hogv a munkaverseny- felajánlások között elvétve olya­nok is akadnak, amelyek nem ebbe a célba irányulnak. Oka lehet ennek a kellő át nem gon­dokság, néha az is. hogv a .töb­biek mind tettek felajánlást már, hát mi se maradjunk le: tegyünk mi is valamit". Csak kár származik .óbból, nemcsak társadalmi, hanem a csoportérdek számára is. ha egv gazdaságtalan terméket előállí­tó üzemben, ahol a megtermelt javak értékesítése is gyakran gond. olyan felajánlás születik, hogy az eddig megtermelt meny- nviséget túl akarják szárnyal­ni. Itt a 110 százalékos terme­lés 10 százalékos többletkárt jelent. Az építőiparban, sajnos, gya­kori még mindig a határidők be nem tartása. Első hallásra jó­nak tűnik az olyan felajánlás, hogy határidőre elvégzik a vál­lalat munkáját. No. de hát ez végső soron kötelesség. Felaján­lani azt, amit elvégezni köteles­ség. az olyan formalitás, amely sérti is a kötelességét becsület­tel teljesítő nagy többséget. A szocialista munkaverseny célia a népgazdaság erősítése, a vállalat, a szövetkezet előtt álló olyan feladatok megoldásának elősegítése, amely átlagon felüli körültekintést, munkát, lelkiis­meretességet igényel. Az általá­nosan kibontakozott munkaver- seny-felajánlásokban ezek do­minálnak. Vasvis a hangsúlyt a minőség javítására, az önkölt­ség csökkentésére, tehát a gaz­daságos termelésre helyézfék Ez az az út. amelyen- minden munkaversenvbe bekapcsoló­dott kollektívának járni kell. amellyel a kettős célt maradék­talanul szolgálni kénes. Világ proletárjai egyesüljetek! 1S77. MÁRCIUS 16., SZERDA Ara: 80 fillér XXXII. ÉVFOLYAM, 63. SZÁM Megkezdődött a forradalmi ifjúsági napok megyei eseménysorozata Lehel-e méltóbban emlékezni történelmi rors- fordulóinkra, nemzeti hőseinkre, forradalmár elő­deinkre. mint eszmei hűséggel, a hagyományok ápolásával, tettekkel?! Éppen erre vállalkozik a magyar ifjúság, amikor a három tavasz ünnepet — 1845. március 15-ét, 1919. március 2i-ét, 1915. április 4-ét — a forradalmi ifjúsági napok kere­tében, immár lé éve gazdag rendezvénysorozattal köszönti. Ennek része az ünnepi beszéd, a "virág is, ám e formai megnyilvánulásokon túl a legjel­legzetesebb vonása a cselekvés. Megyénkben, mi­ként 1968 óla minden évben, most is a forradal­mi dalok fesztiválján hangzott el tegnap, már­cius 15-én a megnyitó beszéd, s a rangos fesz­tivállal kezdődött a forradalmi ifjúsági napok megyei eseménysorozata. A fesztivállal enyidő- ben tartolták több helyen a forradalmi ifjúsági napok idei első városi, községi rendezvényéi; ko­szorúzást ünnepséget, megemlékezve 1848. már­cius 15-ről, a polgári forradalomról, a márciusi if jakról. „Az ének szebbé «teszi az éle­tet — az éneklők másokét...” — ez a Kodály-idézet díszítette tegnap Békéscsabán a Jókai Színház színpadát, s e gondolat szelleme hatotta át a forradalmi dalok fesztiválját, amelyre az idén tizedszer került sor, s ame­lyen minden eddiginél többen vettek részt. A közös nyitószá­mot Karai: Szállj zeneszó című dalát a békéscsabai Sebes György Közgazdasági Szakkö­zépiskola, MÁV középiskolai ne­velőotthon, a Rózsa Ferenc Gimnázium, valamint a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium kórusa együtt énekelte. E bevezető után köszöntötte a megjelenteket Bocskai Miliály- né, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkára, a KÖTA { megyei elnöke, majd a követ-, kező szavakkal kezdte ünnepi i megnyitó beszédét: ,;Ebben sí évben 12. alkalommal kerül sor a forradalmi ifjúsági napok megrendezésére. Méltán tekint­jük tehát ezt az eseménysoroza­tot hagyományosnak, olyannak, ami rangos helyet foglal el po­litikai, mozgalmi ünnepeink so­rában. Az ifjúsági mozgalom legszebb rendezvényei közé tar­toznak azok, amelyek ebben az időszakban kerülnek sorra. A forradalmi ifjúsági napok tava- rendezvénysorozatát szí ünnepeinket foglalják keret- | be. A forradalmak felejthetetlen ■ tavaszára emlékezünk, 1848. március 15-re, az 1919-es Ta­nácsköztársaságra, s felszabadul- í lásunkra, 1945. április 4-re.” Beszédében azután arról szólt, hogy a tavaszi nemzeti ünnepek kapcsán ifjúságunk válaszolhat] a kérdésre: miként lehet mél­tó folj'tatója a forradalmár elő­dök törekvéseinek, hitet téve szocialista társadalmunk építé­se mellett, majd így folytatta: „A KISZ IX. kongresszusát kö­vető első forradalmi ifjúsági na­pokat ünnepeljük. Az idén, a KISZ újjászervezésének 20. év­fordulóján külön hangsúlyt kap a kommunista ifjúsági mozga­lom története. Nemzeti ünnepe­ink nemcsak az ifjúságé, a for­radalmi ifjúsági napok nemcsak a KISZ-tagságé, a fiataloké, ha­nem az egész ország közös ün­nepe. A kiemelt és tömegrendez­vényeken az jut kifejezésre, hogy a szocialista építőmunká­val. a forradalmi hagyományok ápolásával közösséget vállal az ifjúság. Ami ebben az ország­ban a gazdasági, kulturális fel- emelkedésért, a párt XI. kong­resszusa határozatainak valóra váltásáért, a fejlett szocializmus építéséért történik, az az ifjú­ság ügye is. A haladó forradal­mi hagyományok megismerteté- ■jse hozzájárul ahhoz, hogy a fia­talok szívükkel , és eszükkel egyaránt kötődjenek a múlt harcaihoz, becsülve a jelent és az abban való cselekvő részvé­tellel készüljenek a jövőre. Nemzeti büszkeségünk alakját — múltunk forradalmi hagyo­'! keretében már a 10. fesztivált ; rendezzük. Öröm látni, hogy | ünnepnek tekintik a fiatalok az éneklést. Akik ma itt forradal- I mi dalokat énekelnek, úgy vé- I lem, érzik és éreztetik, hogy a po - ! litikai forradalmi dalok eszmei fegyverek voltak egykor, és azok ma is... A dal közösséget alakító, | gazdagító értelmi és érzelmi te- j lítésű, és különösen így van ez ! a forradalmi dalok esetében. A ' dalolás több mint szórakozás. ! Akik énekelnek, s akik az ének­lésben gyönyörködünk, igazolva látjuk. a kodályi gondolatot,. „Az ének szebbé teszi az életet, az éneklők másokét”. E gondola­tok jegyében nyitom meg a for­radalmi ifjúsági napok megyei eseménysorozatát és ennek első rendezvényét, a forradalmi da­lok fesztiválját." A megnyitó után kezdetét vet­te a KISZ Békés megyei bi­zottsága, a Szakszervezetek Me- (Folyiatás a 3. oldalon) Postások kitüntetése A közelmúltban nyugdíjba ment postások közül többet ki­tüntettek Szegeden. A március 15-én megtartott baráti találkozón, melyet a pos­tás művelődési otthonban ren­deztek, Keresztes Mihály, a pos­taigazgatóság szakszervezeti ta­nácsának ‘titkára köszöntötte a megjelenteket, majd Rózsa Ist­ván négy postásnak: Farkas Fe­renc, Kecskemét, Danner An­tal, Szeged, Horváth József né, Dunavecse, Szelecsányi Vendel- né; Békéscsaba, átadta a minisz­teri dicséretet és a vele iáró pénzjutalmakat. Vezérigazgatói elismerésben részesült három, Kiváló Dolgozó kitüntetést ka­pott 11, igazgatói dicséretet pe­dig 14 olyan ppstás, aki évtize­deket töltött p. köz szolgálatá­ban, s hosszú ideje kiválóan, példamutatóan dolgozik. Kommunista műszak A battonyai MÓM-üzem dol­gozói szombaton kommunista műszakot rendeztek. Az üzem 55 dolgozója a községben mint­egy 350 fát ültetett, s 1200 négy­zetméter területen parkosított. Az új üzem életében ez volt az első nagyobb megmozdulás, melyet az „Alapítók, ’76" Szo­cialista Brigád kezdeményezett. Bocskai Mihályné, az SZMT tH kára megnyitja a FIN megyei mányai m.cllett — egyre inkább jelenünk határozza meg, hogy a világon a szocialista közösség részeként a társadalmi haladás élvonalába kerültünk, s vállal­juk áz ezzel járó feladatokat.” Beszéde további részében a forradalmi dalok fesztiválját, mint a FIN megyei programjá­nak egyik legrangosabb esemé­nyét méltatta Bocskai Mihályné: „A forradalmi ifjúsági napok •• Ünnepi nagygyűlés a Nemzeti Múzeum kertjében Kedden délelőtt a tanuló és a dolgozó fővárosi fiatalok ezrei gyűltek össze a Nemzeti Múze­um kertjében, hogy részt ve­gyenek a KISZ Központi Bizott­sága és a Hazafias Népfront I Országos Tanácsa által rende-! zett nagygyűlésen. Az 1848—49- es polgári forradalom és sza-! Megemlékezés és kiállítás Románjáról Hétfőn délután Gyulán, az| Erkel Ferenc Művelődési Köz­pontban ünnepi megemlékezést | rendeztek Románia állami füg­getlensége 100 éves évfordulója ’ alkalmából. Az ünnepségen részt | vett Platóna Pável, a Román j Szocialista Köztársaság buda-! pesti követségének kulturális ataséja. Szilágyi Péter, a Ma­gyarországi Románok Demokra­tikus Szövetségének főtitkára. A szép, számban összegyűlt közönséget dr. Horváth István, a HNF városi bizottságának al­el nőké köszöntötte, maid Budai János, a Magyarországi Romá­nok Demokratikus ' Szövetsége titkárságának tagja adott átte­kintést a 100 évvel ezelőtti füg­getlenségi harcról, amelynek eredményeként elnyerte Roma kezés után Platóira Pável mon­dott köszönetét a város párt-, ál­lami és tömegszervezeti vezetői­nek a kiállítás és ünnepség megrendezéséért, ..Hiszem — mondotta egyebek között —. hogy ez a szép kiál­lítás és ünnepség is tovább mé­lyíti a két szomszédos nép test­véri barátságát.” Szólt arról a természeti katasztrófáról, amit a földrengés okozott hazájában. is, irr érzéssel és segíteni akarással vette ki részét a katasztrófa ká­rainak enyhítésében. A beszéd után a közönség ér­deklődéssel szemlélte a kiállí­tott fotókat. Több filmet is ve­títettek, amelvek a Román Szo­Köszönetet mondott azért hogy a magyar nép mely egy cialista Köztársaság fejlődését nia függetlenségét. A megemlé- I} --------. b adságharc 129. évfordulójára emlékező nagygyűlésen fel­hangzott a Himnusz, Koncz Gá­bor színművész elszavalta a Nemzeti dalt, majd S. Hegedűs László, a HNF Országos' Taná­csának titkára köszöntötte a részvevőket. Ezután Fejti György, a KISZ KB titkára mondott ünnepi beszédet. Az évforduló ieleiúöségéről szólva kiemelte: — A magyar történelem egyik legszebb, leg­dicsőségesebb napjára emléke­zünk. Arra a 129 évvel ezelőtti napra^ amikor az Európában vé­gigsöprő forradalmi hullám Pestre is elért. Petőfire, a már­ciusi ifjakra emlékezünk, akik magasra emelték a szabadság, a függetlenség zászlaját. Március 15-e kapcsán Ee.iti György beszélt az igazi hazafi- Ságról. Mint mondta, nincs ne­mesebb. nagyobb tett a, haza szolgálatánál. Az igazi hazafi egyszersmind internacionalista is. készen áll arra, hogy képes­ségeit az egész emberiség, a haladásért küzdő néoek, nemze­tek szolgálatába állítsa. Az ünnepségben megkoszorúz- tákaz 1848. március 1S-i esemé- T i t mii" i i inf- i in ii vánvtáblát. maid a gvűlés rész­vevői — felnőttek és fiatalok — a Kossuth Lajos utcán, a Sza - hadsaitó ’lton. a Váci utcán és a Piarista kapun át a Március 1 á-e t°rre vonultak, hogy plh 'uc-zűi- n m“<*emlékezés knszo­rúít Petőfi ’Tarapgatair. • c.’.*, „ ,10 r szobrának tMTír

Next

/
Thumbnails
Contents