Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-02 / 51. szám
Vakolókanál és vándorbot Két kőműves levele Január 21-én jelent meg lapunkban a „Vakolókanál és vándorbot” című írás; mely némi betekintést adott megyénk építőipari egységeinek életébe. Az írással kapcsolatban néhány olyan levél érkezett szerkesztőségünkbe, melyeket építőmunkások írtak. Tokai László (Gyoma, Fáy András u. 9. szám) a következőket írja: „Munkáshiányról beszélünk. 1972-től 1976. december 31-ig önálló kisiparos voltam Gyomán. Ez év január elején bementem Csabára, az ÁÉV-hez, hogy elhelyezkedjem, mint kőműves. A Munkaügyis felvilágosított: van felvétel. Kértem magamat a gyomai munkahelyünkre. Az itteni építésvezető pedig kijelentette: majd márciusban jelentkezzem, mert ők senkit sem teleltetnek ki. Hiába mondtam, hogy véglegesen akarok elhelyezkedni. A másik: december közepén újsághirdetésre jelentkeztem a békéscsabai iKV-hez kőművesnek. Még a mai napig sem kaptam rá választ. Ilyen oldala is van a munkaerőhiánynak!” Bajaczán Mihály (Elek, Liszt F. u. 4.) a következőket írja: „A január 12-i újságban arról van szó, hogy a termelőszövetkezetek nem engedéllyel működő építőipari részlegeit felszámolják, hogy a megyében a tényleges építőiparban több dolgozó legyen”. A továbbiakban olvasónk a tanácsi költségvetési üzemek építőinek helyzetéről ír, így saját munkahelyéről is. „November 29-én jöttünk az eleki munkahelyre; négy ember félnapi munkára. December 2-i'e 13 főre szaporodtunk. Persze az a félnapi munka lett az egész heti teljesítményünk. Mi felhívtuk az üzemvezető figyelmét, hogy az ilyen nagy munkához milyen felszerelések szükségesek. Mégis térdig érő sárban — az emberek 80 százaléka gumicsizma nélkül, csekély szerszámmal és anyagkészlettel —, 2.5— 3 méter mély, 1,3 méter széles és 12 méter hosszú alapot ástunk. Itt, ahol egy méter után kezdődik a talajvíz, 2.5— 3 méter mélyre ástunk, alig-alig működő szivattyú mellett. Ilyen körülmények között kellett egv köbméter földet kidobnunk 43 forintért, s 13 ember körülbelül 2,5 köbméter földet kínlódott ki egy nap. Sokszor olyan hideg volt, hogy az ember keze odafagyott a szerszám- nyélhez. Karácsony előtt 400— 700 forint előleget kaptunk. A végelszámolás 600—1200 forint volt. A munkaszervezés a szerszám- és gépellátás, a munkafegyelem. a munkamorál szinte a nullával egyenlő. Az üzemvezető munka hiányában haza- küldi az embereket, természetesen ilyenkor nem fizetnek. Igazolatlan napot adnak, ha a dolgozó egy hét tétlenséggel eltöltött idő után szombaton, amikor szintén nincs mit csinálnia, nem megy be dolgozni.” Ennyit a két levélből. S még valamit: a sorozat részei vitajelleggel íródtak. Továbbra is várjuk olvasóink észrevételét és hozzászólását. HEGY A IIIV9 0 — JOY 1 DOLLÁR A kocsiszekrény koristából készül Lehet, hogy furcsán hangzik, de igaz: Békés megye sajátos „járműprogramja” Európa-hírű. De miről is van szó? Azokról a diszhintókról, amelyeket Füzesgyarmaton, e sárréti községben gyártanak. A járműkészítŐ és -javító ipari szövetkezet profilja sokat változott az évek során, de hintókészítéséről ma is Európa- szerte híres e békési szövetkezet. A legelső hintókat — díszkocsikat Az idén 141 millió forinttal gazdálkodik Gyula város Tanácsa hpiil a húskombinát munkásszállása — Megkezdődik a bel víztelenítés A közelmúltban ülést tartott Gyula város Tanácsa, amelyen egy napirendi pont megtárgyalása szerepelt. Juhász András. a pénzügyi, terv-, munkaügyi osztály vezetője számolt be a költségvetés és fejlesztési alap 1976. évi felhasználásáról, valamint az ez évi tervekről. Szóbeli kiegészítőjében ismertette, hogy az 1976-os év az V. ötéves terv első esztendeje volt és magán viselte a tervidőszak kezdeti évének indulási problémáit. Sajnos ez meglátszott a kivitelezésben és tervezésben, mert a tervezett beruházások, felújítások egy része nem valósult meg. másrészt a lakosság által év közben felvetett jogos gondokat eszköziiiány miatt már nem lehetett tervezni. A költségvetésről szólva elmondotta, hogy erre a célra 80 millió forint állt rendelkezésre. Ez 3 és fél millióval volt több az előző évinél. Ez az összeg biztosította, hogy az intézmények az elmúlt évben is — a korábbi évekhez hasonlóan — jó színvonalon tudtak üzemelni. Jelentős volt a kulturális intézményeknek a gázfűtésre való átállítása. Jutott a pénzből az Emi- nescu utca portalanítására, a Törökzugi és Kuznyeck lakótelep, valamint a Henyei úti óvoda parkosítására és tovább bővítették, korszerűsítették a közvilágítást a Kuznyeck és Török-j zugi lakótelepen, a Rákóczi és! Beleznai utcában. Gondok adódtak a kommuna- j lis ellátásban, köztisztaságban, a belvízelvezetésben, útkorsze-i rűsítésben, mert terv és ka- j pacitás hiánya miatt a tervezettnek mindössze a felét tud-j tók megvalósítani. Ugyancsak e miatt nem kezdődhetett meg a Kohán-képtár kialakítása. Fejlesztésekre az elmúlt évben 60 millió forint volt. Jelentősnek ítélték meg a társasházak terület-előkészítését, terület- rendezését a Törökzugban, a Szabadság és az Április 4 téren. Elkészült mintegy 4 millió forintos beruházással az északi ipartelep szennyvízcsatorna-hálózata. A városi tanács csaknem 6 millió forinttal támogatta a vízműveket az ívóvízhálózat bővítésére, a szennyvíz elhelyezésére. A már említett kapacitáshiány miatt nem valósult meg az elmúlt évre tervezett 60 állami lakás átadása, a 75 személyes óvoda, a 40 személyes bölcsőde, a 18 tantermes általános iskola a Törökzugi lakótelepen és anyagi eszközök hiánya miatt a Törökzugban tervezett ABC-áruház és bisztró építése. Az viszont örvendetes, hogy a város lakossága az elmúlt évben 4,7 millió forint értékű társadalmi munkát végzett, ami azt jelenti, hogy minden lakos 177 forintot érő munkával járult a város gazdagításához, szépítéséhez. Az idei tervekről szólva elmondotta, hogy költségvetésre 84, fejlesztésre 57 millió forint áll a városi tanács rendelkezésére. Megvan a reális lehetősége annak, hogy az idén be tudjak hozni az elmúlt évi lemaradást. Az idei célkitűzések között csak [ azoknak a terveknek a megva-1 lósítása szerepel, amelyeket már az eredeti V. ötéves terv tartalmaz. A költségvetésből portalant- ■ tott utat kap a Kálvin, a Kissj Ernő utca és a Csikoséri sor.! Bekötő utat építenek és körtől- [ tést a városerdei üdülőtelephez.1 Tovább folytatják a tanyavillamosítást, ezúttal a Sándorhe- gyen. Megkezdik a Kohán-képtár kialakítását. A fejlesztési alapból az I. fél évben elkészül és átadják a Törökzugban épült 60 állami lakást. Ugyancsak az idén kerül átadásra az óvoda és bölcsőde és megkezdik a Törökzugban egy 16 tantermes iskola építésének első ütemét, amelyben 8 tanterem és egy torna- csarnok készül el. Több mint másfél száz OTP-s lakás átadása várható és ugyancsak megkezdődik mintegy 330 lakás építése a Törökzugban és a busz- pályaudvar körnvékén. Az idén indul a 18 millió forintos belvízelvezetési program első üteme. Tovább folytatják a telepszerű több szintes lakóházakhoz a terület-előkészítést. Hozzálátnak a húskombináthoz készülő munkásszállás építéséhez. Gázvezeték épül a Székely Aladár, Széchenvi. Thököly, Huszita, Hajnal, Bartók Béla utó cákban. Megkezdik az idén a piactér rendezését, korszerűsítését, amelyhez jelenleg az az 540 009 forint áll rendelkezésre, amit a város kapott az 1975. évi társadalmi munkában elért megyei második helyezésért. Félmillió forintot költenek a Törökzugi lakótelep szoláltatásának fejlesztésére. Űj telenet kap a temetkezési vállalat, több kereskedelmi és vendéglátóipari egység készül el. Az idei tervek, valamint az elmúlt évről áthúzódó lemaradások teljesítésére minden remény megvan, hiszen most valamivel kedvezőbb a helyzet úgy a tervezési. mint a kivitelezési kapacitás biztosításában. — Bó. for- I a 13—14. század dulóján hazánkban Kocs községben gyártották. A kocsigyártás a 18. század közepén is virágzott Magyarországon, s az előkelők járműve volt világszerte. Napjainkban már csaknem kizárólag sportcélokra használják. Úrihajtó, vadászhintó A még ma is gyártott hintáknak két alaptípusa: az Esz- terházy és a Cseklészi. Az előbbi belépővel készül, íves vonalai teszik kecsessé, az utóbbinak merevek, szögletesek a vonalai. — Mintegy 12 féle hintót készítettünk, s valamennyit kézi erővel — mondja Kegyest János, a szövetkezet 69 éves nyugdíjasa. Kis katalógust kotor elő a kopott gyalupad fiókjából. Abból mutatja a fóti kocsit, az úri- hajtót, a vadászhintót, sorban valamennyit. Az utolsó lapón díszes postakocsi képmása zárja a sort. — Erre vagyunk a legbüszkébbek, két éve készítettük a posta külön megrendelésére. — Honnan vették a szakmai segítséget? — A Közlekedési Múzeumnak restauráltuk a hintókat még a hatvanas évek elején Akkor egy idős mérnök segített, ő adta a tervrajzokat — folytat ja a mester. miközben mellettünk a hin- tókészítők komótosan dolgoznak. A műhelyben mindig temérdek a munka, az itt szorgoskodók nyugodt te-mészetű. türelmes emberek. A gvalunadokon több tucat véső. különféle gyalu sorakozik. Kezük alatt nyer formát, kel új életre a ta. — Több mint öt évtizede kezdtem a szakmát, az Rt dolgozók tanulóim voltak — int a fiatalok felé, akik sorban bemutatkoznak: Csató Imre, Bodár István és Tokay Sándor. A szakma rangjára terelődik a szó. — Igaz, országosan elárvulnak a gyalupadok, ez a szakma is kihaló félben van, de nálunk akad utánpótlás — s hangjából érződik: szívesen adta át szakmai tapasztalatát. Rugózásuk vetekszik a gépkocsiéval Hogyan készülnek ma a hin- tók? Pontosan úgy, mint fél évszázaddal ezelőtt: kézi szerszámokkal. Azaz változás mégis van. — A világversenyen a nálunk gyártott hintókkal aratnak szép sikereket a magyar fogathajtó válogatott tagjai — büszkélkedik Csató Imre. — A versenyíogatok minden egyes részét ma is kézzel illesztjük össze. A technika viszont hozott változást, A gumiráfos fogatok csapágyas és tűgörgős kivitelben, mechanikai és olajfékkel készülnek, s rugózásuk vetekszik a személygépkocsikéval. S közben arról beszélgettünk, milyen fát használnak fel. — A szekrény a bakkal, a rugalmas szívós kőrisből, a kerekek szilből, a küllők akácból, a rúd a hajlékony nyírfából készül — mondja Tokay Sándor. — A nagy nemzetközi versenyeken a külföldiek nehéz, kevésbé esztétikus kocsikkal versenyeznek. A mi hintóink könnyűek, jól fekszik az utat, szépségükre pedig a legtöbb pontot kapják. Valóban csodálatosak ezek a fogatok. Festésük vetekszik a személygépkocsik fényezésével. Az angol királynő is innen rendelt Egy-egy hintó három fő műveletből áll: a fa-, a vas- és a kárpitosmunkából. Az összes vas alkatrészt itt kovácsoljuk — magyarázza Kunos Sándor kovács, s munkatársa. Galambos Sándor egyetértőén bólint. ^— A kerékvasalás, a rugókészítés a legnehezebb — mondják. — A tengelyt is mi kovácsoljuk — büszkélkednek a fiatalok. S közben sorolják, melyik fogathajtónak milyen hintó k“U. Abonyi Imre a széles nyomtávút szereti. FiilÖp Sándor a dobfékest kedveli, Finta Gábor a tűgörgős hintót pártolja. Minden egyes elkészített járműre büszkék. Termékeik eljutottak az USA-ba. az NSZK-ba, Svájcba, Hollandiába, Ausztriába, Jugoszláviába és a KGST- országokba. Amire a legbüszkébbek: az angol királynő is Füzesgyarmaton készült hintón ko- csikázik. Ma már vesztett jelentőségéből a hintókészítés. A szövetkezet az év első felében nyolc fogatot készít, amelyből ötöt tőkés exportra szállítanak. Egy- egy hintó értéke megközelíti a legújabb típusú Lada személygépkocsi árát. Ha nem is nagy tételben, de megy a hintó — jön a dollár. Az igazi fizetséget pedig fogathajtóink a rangos nemzetközi versenyeken elért szép helyezéseikkel szolgáltatják. Szekeres András 4 BÉKÉS MEGYEI*AtrhjSAC, 1977. MÁRCIUS *.
