Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-13 / 61. szám
„Nyomda” — a lakásban Beszélgetés az újságkészítés mestereivel Lapunk tőrdelőszerkesztője a ssokottnál is nagyobb érdeklődéssel vette át ezt a kéziratot a szerkesztőtől, mert munkájáról: a lapkészítés titkairól szól. Ráírta a szedési utasításokat, berajzolta a tükörlapra és a nyomdába küldte, hogy a tipográfia eszközeivel a betűk szárnyán közvetítse az interjút. Á szép újság... Radios Vilmos és Ritter Aladár az újságkészítés, a tördelés nemzetközileg elismert tanárai, a szakma mesterei. Megkértük: nyilatkozzanak a Laptervezés, tipográfia címen megjelent, gyö. nyörü kivitelű, érdekes könyvükről. — Milyen újságot kíván a mai olvasó? — kérdezzük. — A tetszetős napilapot, képeslapot, magazint szívesebben veszi kézbe az olvasó, örömmel forgatja, s a látványtól felbuzdulva jó érzéssel kezd az olvasáshoz — kezdi Radics Vilmos. Ebből az alapgondolatból indul ki könyvünk felépítése. Végigkísérjük a lap születését a szerkesztőségben és a nyomdában. — Milyen kérdésekre ad választ a könyv? — A laptervezés a központi téma. Az újságíró megírja cikkét. a fotóriporter képét, a grafikus rajzot készít. Ezekből komponál újságoldalakat a tördelőszerkesztő. Ez a tervezés. A tördelőszerkesztő tükörlapra rajzolja a leendő oldal tökéletes mását. A tükör vezénylőkönyv, amelynek alapján a nyomda elkészíti az újságot. A rend a szépség forrása. A tipográfiai rend a tetszetős újság alapja. A . ■■ rr r a jovo szazad lapja Ritter Aladár a ma és a holnap újságkészítéséről beszél: — Már ma betekinthetünk a jövő szerkesztőségébe és nyomdájába. Erről is írunk. Az elektronikus, képernyős szerkesztés és a fénvszedésű, számítógépes újság korszakába léptünk. Bi<V* ír« V*> KWjfStlfJ Fnr->.> ö;ti ..... ír ó ' A (SODAHAB\K Juzv A ix-íit \( SODAB \B \K ßpnJwn Chaplin Egy hetilap címoldalának raj- zolt tükre zony Jókai Mór és Verne Gyula nagyon csodálkozna, ha betévedd ne egy modern szerkesztőségbe vagy nyomdába... A Szovjetunióban például mesterséges hold segítségével vetítik át a moszkvai szerkesztőségből a sok .ezer kilométernyire levő nyomdákba az újságoldalakat. — Milyen lesz az újság 2000- ben? — Nem hiszem, hogy a tv vagy a rádió néhány évtized múlva kiszorítja a nyomtatott újságokat. Még sokáig szükség lesz a lapozható, olvasható sajtóra. Továbbra is változik a forma és a sokszorosítás technikája is újabb lehetőségeket hoz. Tokióban nemrég láttam a holnap újságját. A lakásban „nyomtatott” hírlapot. A nyomdában egy példány készül. Az előfizető otthonába írógép nagyságú készülék kerül. Elektromos hullámok segítségével, papírlapra rögzítve jelenhet meg a napilap vagy képeslap — Nálunk szerényebb keretek között történik a fejlődés. A megyei lapok egy része már ofszetnyomtatású. Kitűnő lett a kép TIT küldötlválasztó közgyűlések Békés megyében A TIT helyi szervezetei és csoportjai megrendezték küldöttválasztó közgyűléseiket. Legutóbb' március 9-én Mező- berényben. Okányban és Vésztőn, március 10-én, csütörtökön 15.55; Hont Ferenc. Portréfilm A magyar színművészet egyik legérdekesebb, legszínesebb alakját mutatja be a közönségnek a televízió. Hont Ferenc nevéhez fűződik a Szegedi Szabadtéri Játékok megteremtése, a Független Színpad színházmozgalom megalapítása. Kitűnő rendező és színész-pedagógus, ő volt a híres vigadói esték szervezője. A felszabadulás után a Színház- és Filmművészeti Főiskola és a Madách Színház igazgatója, az új magyar filmgyártás egyik elindítója, sok ki- 7 váló szinháztudományi könyv és tanulmány írója. Pályája során közeli kapcsolatba került Juhász Gyulával. József Attilával, Radnóti Miklóssal, Ortutay Gyulával, Erdei Ferenccel. pedig Csanádapácán és Füzesgyarmaton. Általános tapasztalat az, hogy az ismeretterjesztő szervezetek a helyi értelmiség fórumaivá váltak, felvilágosító munkájuk igen széles körű volt a természet- és társadalomtudományok területén. Mezőbe- rénvben például a műszaki és vasipari ksz munkavédelmi témájú. a faipari ksz művészeti előadássorozatot kért a TIT- szervezettől. Egyre gyakrabban keresik meg az üzemek az ismeretterjesztő társulatok komplex előadások, munkásakadémiák szervezésének szándékával. A cigánylakosság részére sajátos gondjaik megoldásához különféle témákat javasoltak, például a cigány tanulók pálya- választásánál, a családtervezésnél szeretnének felvilágosító munkájukkal segíteni. A járási-városi TIT-küldött- közgyűléseket március—április hónapban rendezik. Békésen, a városi tanácsnál 19-én. szombaton délután 14 óra 30 perckor, 20-án. vasárnap délelőtt 10 órakor pedig Mezőkovácsházán, a művelődési központban találkoznak a TIT-tagok. 8 ms mmsss m A »réti re! ih 1977. MÁRCIUS 13. Dór; j mi) i: < hi.’/ > /,->? Elkészült a szövegek szedése, a rajzok kliséje. Ezután a rajzolt tükör szerint tördelik az oldalt. Ez az oldallevonat és a szöveg nyomása. Ezzel megelőzték a fővárosi napisajtót. Remélem, hogy ez a fejlődés folytatódik. Az újságíró befejezésként Lengyel Lajos, Kossuth-díjas könyvművész szavait idézi: „Radics—• Ritter kötete nemzétközi versenyen is bemutatásra kerül. Ez a könyv nemcsak a szakemberek, de az újságkészítés iránt érdeklődők és a szép könyv barátai körében már megérdemelten keltett nagy érdeklődést.” Máté Tót Imre Mit mond a Jogszabály? A kiskorúak láthatásáról Ha a szülők külön élnek vagy elváltak, gyakran gondot okoz a gyermekükkel való kapcsolat fenntartása. Ilyen esetekben a gyámhatósághoz kell fordulni. Ez a szerv kérelemre szabályozza a szülők és a nagyszülők kapcsolatát a kiskorú gyermekkel. Ha a szülő és a nagyszülő nem él, a nagykorú testvérek is kérhetik a láthatás szabályozását. Mielőtt azonban a gyám- j hatóság ^ebben a kérdésben dón- | tene, még kell hallgatni nem-) csak a kérelmezőket, hanem a kiskorú gyermeket is. Különösen akkor indokolt ez, ha a gyermek elérte az általános iskolás kort. A láthatást úgy szabályozzák, hogy a kiskorú nevelését testi, értelmi, erkölcsi és érzelmi fejlődését, tanulmányi előmenetelét, valamint a közösségi életben való részvételét az ne veszélyeztesse. illetve ne akadályozza. Elsősorban az ő érdekét kell szem előtt tartani. Tekintettel kell lenni korára, nemére, egészségi állapotára, továbbá a láthatási joggal élni kívánók erkölcsi életére, egészségi körülményére, de arra is, hogy a jogosult szülő a láthatás jogának gyakorlásával végeredményben szülői kötelességét teljesíti. Ha az eljárás során bebizonyosodik, hogy a kérelmező szülő a kiskorú nevelési, testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését veszélyezteti. a gyámhatóság a kérelem elutasításával a láthatás jogának gyakorlását megvonhatja. A láthatást a gyámhatóság rendszeres és rendkívüli formában biztosíthatja. A rendszeres láthatás időtartama havonként 36 óránál, különlegesen méltá- nyolást érdemlő esetekben pedig 48 óránál több nem lehet. Ezenkívül a szülő, illetve az erre jogosítottak rendkívüli láthatást is kérhetnek. A legkülönfélébb esetekben kerülhet erre sor. Például hosszabb időre történő elutazás előtt. A jogszabály kimondja azonban, hogy a rendkívüli láthatás időtartama összességében évenként az egy hónapot nem haladhatja meg. A három éven aluli gyermek rendszeres, azaz havonkénti láthatása — ha a szülők ebben kölcsönösen megegyeztek — a gondozás helyén történik. Az így engedélyezett láthatás havonként a nyolc órát nem' haladhatja meg. Ha viszont a láthatás nem a gondozás helyén történik, a havonkénti nyolc óra időtartama az oda_ és visszautazás idejével növelhető. Ennek a jognak a gyakorlását korlátozni is lehet, sőt a felfüggesztésre is lehetőség van. Erre akkor kerülhet sor, amikor a jogosított a gyermek vagy a gondozó sérelmére visz- szaél. Ha pedig súlyos ez avisz- szaélés, s a kiskorú nevelését, testi, értelmi, erkölcsi és érzelmi fejlődését is veszélyezteti a helytelen magatartás, a gyámhatóság megvonhatja a láthatás jogát. Erre leginkább ittasság miatt kerülhet sor. De az sem ritka, amikor a láthatási joggal úgy élnek vissza, hogy a gyermeket a gondozó szülő ellen nevelik. —dl. Munka- és egészségvédelmi helyzet az ÁFÉSZ-eknél A Békés megyei főügyészség, a járási, a városi ügyészségekkel es az SZMT munkavédelmi osztályával karöltve, a megye 13 AFÉSZ-énél ellenőrizte a munka- és egészségvédelmi előírások megtartását, az üzemi balesetekkel,'valamint a foglalkozási betegségekkel kapcsolatos kártérítési igények elbírálását. A. vizsgálat eredményéről a napokban megtartott tanácskozáson dr. Nyíri Béla, a megyei főügyészség csoport- vezető főügyésze tartott tájékoztatót, az ÁFÉSZ-ek, a (MÉSZÖV vezetői, valamint a KPVDSZ megyei bizottságának képviselői előtt. ' Dr. Nyíri Béla bevezetőben emlékeztetett arra. hogy az AFlíSZ-eknek a megye valamennyi településén vannak ki- sebb-nagyobb egységeik. -A munkahelyek szétszórtak, több helyen elavultak. A körülményeken anyagi okok miatt csak fokozatosan lehet javítani. Tapasztalhatók voltak azonban olyan hibák is. amelyek szervezési hiányosságokból, emberi mulasztásból erednek. A munkavédelem megszervezését szolgáló megelőző intézkedésekkel kapcsolatban elmondta, hogy egyebek közt. a vállalati munkavédelmi szabályzatok nem mindenütt felelnek meg a jogszabály rendelkezéseinek. Így például egyes helyeken nem határozzák meg a fokozott védelem követelményeit. a megoldás módjait azoknál a munkafolyamatoknál, gépeknél, berendezéseknél, ahol a veszélyforrós fokozott hatóképességű. Néhány ÁFÉSZ jelentős értékű gépet, berendezést állított üzembe, ehhez azonban nem kérte a szakszervezeti bizottság munkavédelmi felügyelőjének a jóváhagyását. A balesetelhárítás oktatására és a biztonságtechnikai vizsgára vonatkozó jogszabályokban előirt kötelezettségeket az ÁFÉSZ-ek csak részben teljesítették. Megállapította a vizsgálat azt is, hogy egyes ÁFÉSZ-eknél csak a biztonsági megbízott és az szb társadalmi munkavédelmi felügyelő fejt ki munkavédelmi tevékenységet, a jogszabályban előírt szervezetet (őrhálózatot) nem alakították ki. A biztonsági megbízottak többsége kapcsolt munkakörben dolgozik és sok más elfoglaltsága mellett a feladata végrehajtására alig jut ideje. Ennek a következménye. hogy általában nincs rendszeres ellenőrzés, üzemszemle és hiányosak a nyilvántartások. A vizsgált szakigazgatási szer- i vek szakmailag nincsenek kel- I lóén felkészülve arra. hogy bal- 1 eset-elhárítás és , egészségvéde- j lem terén az ÁFÉSZ-eknek kellő segítséget adjanak. Ezt a feladatot az SZMT munkavédelmi \ osztálya igyekszik ellátni. Az üzemi balesetek kivizsgálására és bejelentésére vonatkozó rendelkezéseket az ellen- j őrzött 13 ÁFÉSZ mindegyike I megsértette. Előfordult, hogy későn vizsgálták ki a balesetet, j de az is, hogy olyan balesetet J minősítettek üzeminek (és fi- j zették a táppénz és az átlag- | kereset közötti különböze tét is),! ami például sportolás közben 1 történt. Néhol elmaradt a baleseti táppénzek jegyzékének és az üzemi baleseti nyilvántartásnak az egyeztetése, ami pedig a biztonsági megbízottaknak legalább kéthetenként a kötelessége. Az üzemi balesetek kivizsgálása nem egyszer felületesen történt. A jegyzőkönyvből a hal- eset oka nem volt megállapítható, így a megelőzésre sem lehetett intézkedni. A sérült dolgozók kártérítési igényének az elbírálását általában megfelelően intézték. Ezt elősegítette, hogy a KPVDSZ megyei bizottságának az 1975. február 25-én kiadott felhívására az ÁFÍiSZ-igazgatósógok három évre visszamenőleg megvizsgálták az üzemi balesetből eredő kártérítési igények teljesítését. Ennek eredményeként rendezték a törvénysértően lezárt ügyeket, és 131 dolgozónak fizettek ki utólag kártérítést. Azóta ilyen jellegű munkaügyi vitára nem került sor. A KPVDSZ megyei bizottságának az szb munkavédelmi felügyelők részére szervezett tanfolyama is elősegítette a helyzet javulását. Megállapítható. hogy az ÁFÉSZ-ek egyre több gondot és nagyobb összeget fordítanak a munkavédelmi és szociálpolitikai célok megvalósítására. Több helyen korszerűsítik a fűtőberendezést, a világítást, javítják a szellőztetést. Támogatják a gyermekintézmények fejlesztését. a dolgozók lakásépítési szándékát kölcsönnel segítik elő, többet fordítanak az üzemi étkeztetésre, növelik a segélyezési alapot. Dr. Nyíri Béla felhívta a figyelmet a munkafegyelem megtartására és a munkavédelmi szabálysértők felelősségrevoná- sának fontosságára. Különösen azokkal szemben kell fellépni, i akik munkaidő alatt szeszesitalt ' fogyasztanak. A beszámolót követő hozzászólásokban kifejezésre jutott, hogy az érdekeltek jó áttekintést kaptak az ÁFÉSZ-ek munka- és egészségvédelmi helyzetéről. Tájékozódtak a tennivalókról. s a hibák kijavítását fontos feladatuknak tekintik. Az értekezlet Valentinyí Márton munkavédelmi felügyelő zárszavaival ért véget, melyekben hasznos ' szakmai tanácsokat adott a legfontosabb kérdések megoldásához. Pásztor Béla
