Békés Megyei Népújság, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-12 / 36. szám

Mikroszkóp alatt a szülői remény Milyen segítséget nyújt a genetikai Autósoknak Ónindító nélküli indulás Fáraók, császárok, királyok riem tudhattak, minő jövevény érkezik az uralom bölcsőjébe. Ma akármelyik asszony megtud­hatja, egészséges gyermeknek adhat-e életet. Ami ebből sza­bad szemmel látható, az a meg­tévesztésig prózai. Ugyan miért hozna lázba bennünket egy kö­zönséges mikroszkóp. Kémcsö­vek, vegyszeres üvegek, különbö­ző alakú áttetsző edények, cent­rifuga, termosztát, akárhány la­boratóriumban előfordul. Hozzá­vetőlegesen ilyen felszerelési tár­gyakból áll a zalaegerszegi ge­netikai laboratórium. Vessely Judit doktornő, a la­boratórium vezetője úgy bánik velem, mintha gond küldötte szülő lennék. Ahol ismeretbeli korlátáim miatt elakadok, ott gyengéd tapintattal segít to­vább. Gyorsan megértem, jó he­lyen vagyok: e falak között sérthetetlen felségjog az emberi méltóság. Igen, genetikai, de nem a tudomány hűvös régiói­ban, hanem plusz harminchét fokon — a termékeny test hő­mérsékletén. hozzá temperálva a tudományt a lélek klímájához. Felfedezni a fejlődési rendellenességet! Terhességi tanácsadáson derül ki, mely családnak fűződik lét­érdeke a genetikai vizsgálathoz. Vessely Judit őrhelyén sokszor olyan nehéz a kötelesség, mint­ha a puszta tekintettel kellene a követ lebegésben tartani. A csendes drámák, kétségbeesések, rémlátások okainak gyűjtőneve: fejlődési rendellenesség. Sike­rül-e korrigálni a természet vak szeszélyeit, vagy nagyon is logi­kus szabálytalanságait? A vá­laszt minden érdekelt álmatla­nul, tépelődve várja a geneti­kustól. Cél a fejlődési rendellenessé­gek megelőzése. Sokat kell kér­dezni a szülőktől, válaszaik nél­külözhetetlenek, de a legtöbb esetben a kromoszómák adják meg a döntő felvilágosítást. Sze­rencsére, már otthonosan igazo­dik el a tudomány az öröklődési menet négy nagy csoportjában, s azt is tisztázta, hogy a külön­böző fajtájú elváltozások mind­egyike az öröklődési menet egy- egy meghatározott csoportjához sorolható. Ebben a körben vizs­gálódik a genetikus, amikor a kromoszómákat kérdezi. Az elváltozások négy fajtája Ennek tudatában szóljunk az elváltozások négy fajtájáról, lai­kus fogalmazással és vázlatosan. Sok száz változata van a domi­náns öröklődési menetnek. Elő­fordulhat, hogy a rendes negy­venhat kromoszóma helyett töb­bet, vagy kevesebbet mutat ki a mikroszkóp. Akkor is előfor­dulhat rendellenesség, ha szám­szerűen pontos a kromoszómák képlete, de belső formájuk, szerkezetük szerint térnek el a szabályoktól. Ilyenkor a termé­szet közlését csak tudomásul le­het venni, mert az adottság megmásíthatatlan. Recesszív elváltozásról akkor beszélnek, amikor mindkét szülő hibás gént hoz magával, és az utód örökli a hátrányt. Törvény­szerűen, de nem minden esetben. A valószínűség huszonöt százalé­kos. Valamennyi enzimhiba emiatt ismétlődik az utódokban. Aztán előfordulhat nemhez kö­tött öröklődés: az anya hordoz­za a kóros gént, de csak a fiúra származtatja át a károsodást, például a vérérzékenységet. A sokrétű genetikai analízis mellett főképp az aminosavak rendjét vizsgálják. Az elválto­zások negyedik fajtájaként az úgynevezett multifakjoriális ár­talmak összetevőit derítik ki. Ez a legbonyolultabb, mert a szo­rosan vett genetikai, gyógyászati ismereteken kívül kiterjedt szo­ciális tájékozottságot követel meg az orvosoktól. Ilyen esetek­ben ugyanis az öröklődési jel­lemzők és a külső környezeti okok együttesét, kölcsönhatásait kell tisztázni ahhoz, hogy segít­hessenek a rászorulón. Huszon­két féle aminosav kell az élet­hez, ezek egyikét sem nélkülöz­hetjük, sőt rendellenes arányuk sem fér össze az egészséggel. A legtöbb esetben lehet segíteni Mielőtt elültetném magam el­len a gyanút, hogy öncélúan kontárkodom bele a genetikai műhelymunkába, rátérek e mun­ka gyakorlati hasznára. A fenti sorok nélkül ugyanis nehéz len­ne bizonyítani a zalaegerszegi laboratórium kézzel fogható gyó­gyászati jelentőségét. A legtöbb esetben lehet segíteni, de leg­alább a bajt mérsékelni, vagy a tragédia esélyét csökkenteni. Hasonlóan élétbevágóak az aminosav nyújtotta információk. Ma már az általános iskolában is tanítják, hogy aminosavakból építkeznek a fehérjék. Egy a hu­szonkettőből a fenilalanin. Ha több van belőle a kelleténél, sú­lyos károsodást okoz a központi idegrendszerben. A fölösleg le­rakódik a legkeményebb sejtál­lományban és gátja lesz a szel­lemi fejlődésnek. Akinek szerve­zetét fenilalanintöbblet terheli, az megreked a két-hároméves gyermek értelmi szintjén. Sze- renosere nem tudja magát álcáz­ni a veszély. A genetikai labo­ratórium feladata a többi között, hogy a zalaegerszegi kórházban született valamennyi csecsemő­nél elvégezze az aminosav-vizs- gálatot. Ahogy az elemek té- vedhetetlenül azonosíthatók a színkép segítségével, úgy az ami­laboratórium? nosavak is árnyalati skálába iga­zodnak. Csak egy pillantás kell a tónusok rendjére és azonnal kiderül, van-e eltérés. Igen ritkán van. De ha mégis előfordul, diétára fogják a cse­csemőt. Táplálékában csak annyi van a kritikus aminosavból, amennyi az egészséges fejlődés­hez szükséges. A korrekció ré­vén pedig kialakul a szervezet­ben a rendes enzimműködés. Épp arra az időre, amelyen túl már nem lehetne segíteni, ha sorsára hagynák a beteget. De épp el­lenkezőleg: a jótékony beavatko­zást követően sem kerül ki a gyermek az orvosok figyelméből. Előfordulhat, hogy a pubertás­korban.. a szervezetben lezajló nagy forrongások miatt, ismét átmeneti zavarok támadnak. Ilyenkor a visszatérő bajt épp oly biztosan le lehet küzdeni, mint az élet első két-három esz­tendejében. E részletek csupán elenyésző töredékei a teljességnek. És a zalaegerszegi laboratórium sem az egyetlen, számos városunk­ban — a budapesti laboratóriu­mokon túlmenően, Szegeden, Pécsett, Debrecenben, Győrött — működik ' hasonló. Kérdezhet­nénk, van-e valami különleges oka annak, hogy éppen Zalából készült ez a beszámoló. Nincs. Itt sem fordul elő több kóros eset, mint másutt az országban, vagy világszerte. Jó tudni azon­ban. hogy az orv ostudomány jó­voltából egyre elérhetőbbé te­hetjük a gyakorlatban a geneti­kai felfedezések nyújtotta nagy lehetőségeket. A korszerű gépkocsiknál az indítóberendezés — ha az akku­mulátor is jó — teljesen meg­bízhatóan látja el feladatát. Az autósnak mégis tudnia kell, hogy ha mégis zavar támadna, mi­képpen indíthatja meg a mo­tort (utána ugyanis — még töl­tetlen akkumulátorral is — el­érhet céljához, ha útközben nem engedi leállni a motort). Egyes autógyárak következetesen meg­hagyják kocsijukon a jól bevált ..kurblizás”, azaz a kézi indítás lehetőségét, s ezt nagyon jól te­szik. Nem árt, ha az új kocsitu­lajdonos — ismerkedvén az au­tójával — még a kezdet kezde­tén megpróbálja a „kurblivas” használatát -is. Kezelésében tu­lajdonképpen nincs semmi ör­döngösség, ha betartjuk a sza­bályt: mindig alsó helyzetből kell hirtelen, gyors mozdulattal felrántani az indítóvasat (termé­szetesen ügyelve rá, hogy'a se­bességváltó ne 1 égvén kapcsolás­ban. és hogy a szívató az indí­tásnál megfelelő állásban le­gyen). Amennyiben nem sikerül a kézi indítás (előfordulhat, ha a motor már nagyon „megszívta magát”) vagy ha nincs lehető­ség a végrehajtására, megtolás- sal, vagy vontatással („berán- tással”) lehet elindítani a mo­tort. Mindkét esetben a kocsi tö­megének lendületéből adódó for­gatóerőt juttatjuk el — fordított úton — a motorhoz. Lendületet egyébként a lejtőn gurulással is adhatunk a kocsinak. Az ekkén. t.i indítás akkor is előnyös, ha kímélni akarjuk az akkumulá­tort, vagy — aini gyakran elő­fordul a nem sík úton álló autó­val —, hogy az úszószintválto­zás miatt sok vagy kevés ben­zint kap a motor, s ezért nehe­zen indul. A kocsi lendülettel történő indításának az a lényege, hogy olyan fokozatba kapcsoljuk a sebességváltót, amelynél nem csúszhatnak meg a kerekek. Sí­kos, havas úton a harmadik se­besség, száraz úton általában a kettes a megfelelő. Ezután nyomjuk be a kuplungpedált, kapcsoljuk be a gyújtást, s ha hideg a motor, húzzuk ki a szí­vatógombot. Megfelelő lendület elérése után hirtelen engedjük vissza a tengelykapcsoló pedált, (ha lassan csináljuk előfordul­hat. hogy lefékeződik a kocsi anélkül, hogy a motor forgás­ba jönne). Amint érezzük az el­ső robbanásokat, azonnal nyom. juk le a kuplungot, mert külön­ben leállhat a motor ,vagy eset­leg olyan nagy lendületet kap a kocsi, hogy beleszaladunk a von. tatást végző autóba. A szaba- donfutó berendezéssel ellátott kocsiknál (például a Wartburg­nál) a lendülettel való indítási kísérlet előtt, ki kell kapcsolni a szabadonfutót, enélkül ugyanis nem jön létre kapcsolat a kere­kek és a motor között, tehát nem is sikerühet az indítás. Még egy tanács: a kuplungpedál gyors felengedésekor síkos úton vigyázzunk, nehogy a gépkocsi megcsúszva, nekicsapódjon va­laminek! R T Gerencsér Miklós Anyanyelvi őrjárat: Az utónévválasztásról A névadás mindig a szülői névválasztás eredménye, így a családnevekkel ellentétben, amely öröklődik, úgymond apá­ról fiúra, az utóneveket a szü­lők döntik el. S hogy szólunk erről, azt azért tesszük, mert időnként olyan furcsa nevekkel is találkozunk, amelyek első hallásra is feltűnőek vagy fur­csán — esetleg idegenként — hatnak a nyelvközösségben. Gyakran divatszerűen tűnnek fel olyan nevek, amelyek ter­mesze tszerűen befolyásolják a gyermeküknek nevet választó szülőket. Így volt. ez a divatos Marianna. Andrea, Brigitta es más nevek esetében. De vajon milyen indítékok játszhatnak közre az utónévválasztásban? Grétsy László vizsgálatai alapján az utónévválasztás szempontjai ígv összegezhe- tőek: 1. Családon belüli név­öröklés; 2. Magyar nemzeti ne­vek keresése; 3. Különleges, rit­ka nevek keresése; 4. A család­névhez való igazodás. (Éz je­lentheti a névalliterációt, vagyis két név rímes összecsen- gését; a név ritmikai hangren­di harmóniáját; a család- és utónévnek a hosszúság, szótag­szám. valamint a családnév végződése és az utónév kezdete tekintetében való összeillése). 5. Igazodás vallásokhoz és naptá­rokhoz; 6. Beszélő emlékeztető utónevek választása. (Itt főleg a névadó számára beszélő név­ről van szó, amely egy érzelmi szállra vagy eseményre utal, mint például Páris név, a Pá­rizsra való emlékeztetéssel.) 7. Névadós példaképek ismert nép­szerű személyek alapján: 8. Iro= dalmi, művészeti alkotásokból megismert név választása. A névválasztásról szólva. Grétsy László megjegyzi, hogy akkor igazán szerencsés, ha minél jpb- ban egyesíti az általános meg a sajátos szempontokat és mi­nél magyobb, minél tartósabb örömet szerez a név viselőjének. Ha a fentieket figyelembe vesszük, akkor nyilvánvaló, hogy a névadásban igen sok ér­zelmi, értelmi indíték, más ese­tekben pedig a divat játszik szerepet. Ezen indítékok meg­léte mellett is , okozhat gondot az utónév kiválasztása és az anyakönyvezhetősége. Ebben pe­dig igen hasznos segítőtárs le­het két könyv. Kálmán Béla, A nevek világa c. műve a nevek, a névadás eredetéről, kialakulá­sáról. fejlődéséről szól; a má­sik kiadvány Ladó János: Ma­gyar utónévkönyv című műve, amely a női és férfi nevek fel­sorolása mellett igen sok hasz­nos tanácsot is ad, a nevek je­lentése, eredete, hazai előfor­dulása és anyakönyvezhetősege vonatkozásában. Fülöp Béla Ú ] SKODÁK A Skoda Művek Mlade Bo- leslav-i gyárában rövidesen le­kerülnek a szalagokról a jól is­mert S—100 és S—110 típusok, s továbbfejlesztett változataik­nak adják át helyüket. Az új Skoda-családnak négv tagja lesz: az S—105 S (standard) és az S—105 L (de Luxe), valamint az S—120 ,L (de Luxe) és az S—120 LS (super de Luxe). A hengerek űrtartalma az S—105 változatánál 1046, az S—120-nál 1174 köbcentiméter lesz. A tel­jesítmények közti kisebb eltérést a kompresszió, illetve az üzem­anyag oktánszámának változta­tása is befolyásolta. Az SS—120 LS motorja a legnagyobb telje­sítményű, 58 lóerős; 96 oktános benzinből 8,6 litert fogyaszt 100 kilométeren; a 100 km/óra se­bességre vadó felgyorsuláshoz mindössze 17 másodpercre van szüksége, a csúcssebessége pe­dig 150 km óra. A „normál" — S—105 S — változat sem sokkal marad el tőle, az is könnyen el­f^r*T 14 1 km rkra pci'ipccahoccó. na valamivel tooo more is van szüksége a felgyorsuláshoz. A lengőtengelyes, csavarrugós, hidraulikus kétkörös fékrendsze­rű — elől tárcsa — hátul dob- Eékes — új típusoknál a motor hátul maradt, de a hűtő előre került, így menet közben köz­vetlenül kap levegőt a 12,5 liter Srtartalmú fagyálló folyadékkal töltött, zárt hűtőrendszer. A 38 liter benzin be’ogadásárg alkal­mas üzemanyagtartály is helyet változtatott, a hátsó ülések alá került. A négyajtós karosszéria for­mája alaposan megváltozott, az ötszemélyes belső tér szélesebb és kényelmesebb lett, A jól pár­názott ütközőfelületek, legöm­bölyítések a biztonságot szolgál­ják. az egyharmaddal nagyobb ablakfelület pedig a jobb kilá­tást. A kormánykerék átmérőjét valamelyest csökkentették, a kormányoszlopot egy kissé meg. emelték a kényelmesebb be­szállás érdekében. A csomag­tartó fedlapját oldalirányban nyílóra alakították át.

Next

/
Thumbnails
Contents