Békés Megyei Népújság, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-11 / 35. szám

i Berendezkedés a Szaljut—5-ön Egy kommunista az NSZK-ból BcMzcIjfetós Richard liumf elitárütil A Szaljut—5-ön második mun­kanapjukat töltő Gorbatko és Glazkov űrhajósok csütörtökön folytatták az űrállomás beren­dezéseinek üzembe helyezését, fedélzeti rendszereinek és tudo­mányos berendezéseinek ellenőr­zését. A Szojuz—24 szállító űr­hajóról átviszik az űrállomásra a kísérleteikhez, tudománvos munkájukhoz szükséges berende­zéseket. Csütörtök reggel az űr­hajósok vért vettek egymástól. A mintát visszaérkezésük után a földön fogják elemezni. A nap második felében Gor­batko és Glazkov folytatták az orvosi vizsgálatokat, majd erőn­léti edzéseket végeztek. A spor­toláshoz külön kis ,.ministadion” áll rendelkezésükre az űrállomás fedélzetén. Hogy megelőzzék az izmoknak a hosszabb súlytalan- j sági helyzet esetén bekövetkező ernyedését, a sportpályán külön-1 böző izomerősítő tornaszereket, sőt egy kis futópályát is felsze­reltek számukra. Az ENSZ tagállamai közül , Szerdán 54-et jelöltek az 1978-ra tervezett rendkívüli közgyűlési j ülésszak előkészítő bizottságába, j Ezt az ülésszakot, amelyet 1978 májusában—júniusában kíván- j nak megtartani, kizárólag a le- | szerelés kérdésének szentelik. A rendkívüli ülésszak előké­szítésével kapcsolatos ENSZ-ha- tározat kifejezi azt a meggyő­ződést, hogy a világ békéjét Az űrhajósok csütörtök esti te­levíziós közvetítésük során el­mondták. hogy programjukat a földi irányítóközpont határozza meg. Nyolc óra munkát általá­ban nyolc óra alvás, majd nyolc óra sport és pihenés követ. Mun­kaprogramjuk végrehajtásához azonban rövidnek .találták a nyolc órát. s Gorbatko parancs­nok engedélyt kért a ..munka­nap” meghosszabbítására. A Szaljut—5 lakói a jelek szerint hosszabb tartózkodásra - rendez­kednek be. Gorbatko ugyanis megjegyezte, hogy előkészülete­iknek még csak a legelején tar­tanak, s még igen sok a tenni­valójuk. mielőtt ténylegesen hoz­zákezdhetnének bonyolult és zsúfolt munkaprogramjuk végre­hajtásához. A csütörtökön kiadott hivata­los jelentés szerint Viktor Gor­batko és Jurij Glazkov közérze­te jó. az űrállomás berendezései normálisán működnek. A Szal­jut—s5 belsejének hőmérséklete 21 fok, a légnyomás 785 milli­méter. '(MTI) csakis a leszerelés területén, mindenekelőtt a nukleáris lesze­relésben hozandó hatékony in­tézkedésekkel lehet biztosítani. Shirley Ameraszinghe, a köz­gyűlés Sri Lanka-i elnöke- áz ENSZ regionális csoportjaival folytatott konzultációk után je­lölte ki az előkészítő bizottság tagjait. Köztük vannak — Kína kivételével — a Biztonsági Ta­nács állandó tagjai. Richard Kumf. a Nemet j Kommunista Párt Wuppertal! , oktatási centrumának igazgató-! ja a napokban megyénkben járt. Ebből az alkalomból la­punk munkatársa interjút ké szitett vele. — Kumf elvtárs, mikor és j milyen elhatározásból lépett be a kommunista pártba'.' — Ezerkileneszáznegyvenhat- ban lettem tagja Németország Kommunista Pártjának. A II. világháborút kirobbantó hitleri fasizmus és az ezzel kapcsolatos szörnyű élmények jelentős sze repet játszottak abban, hogy megtaláltam a kommunistákhoz vezető utat. Tudtuk és éreztük; országunkban alapvető változá sok szükségesek ahhoz, hogy < múlt ne ismétlődhessen meg. — Hogyan ismerkedett meg a marxizmus—leninizmus ta­nításaival? — Igyekeztem mind szakmai, lag, mind ideológ ailag képezni magam. Apám kőműves volt és én is kitanultam ezt a szak­mát. Hannoverben elvégeztem a Leibniz Akadémiát. A munka és tanulás azt a korszakot je- lentette számomra, amely át­alakította gondolatvilágomat, s ekkor ismerkedtem meg a mar­xizmus—leninizmus tanításai­val is. Gyakorlati politikai te­vékenységet 1950 októberében kezdtem a hannoveri Szabad Német Ifjúsági Szervezetben Ott dolgoztam illegalitásban 1959-ig. — Ügy tudom, csak 1956-ban hoztak törvényt az NSZK-ban a kommunista és más haladó pártok betiltásáról? — Igen. De már áz ötvenes években, a hidegháborús politi­ka korszakában üldözték a kom­munistákat. Engemet is törvé­nyen kívül helyeztek. Pártunk Leszerelési ülésszak az ENSZ-ben A magyar tengeri flotta hajója a „Csokonai" r • A míjyi' itj.o« 19/í jinul' U t» 1 Cserháti Radova kiszerelt folyami ha*o | Debrecen Hévíz Aqaba Február elején indul Rotter­damból első útjára a magyar tengerhajó flotta új hajója, a 11 600 BRT-és Csokonai Az év hátralevő részében még egy 11 600 BRT-és és három egyen­ként 3700 tonnás hajót szállít hazáik megrendelésére a len. gyei hajógyártó ipar. A Szovjet­unióban épülő 14 600 BRT-ás hajóval együtt a hazai tengeri vízijárművek befogadóképessége meghaladja a 100 ezer tonnát. A magyar tengerhajózásra' is. alkalmas hajópark fejlesztése az 50-es évek végén kezdődött. A flotta akkor jórészt 1100 tonnás hajóegységekből állt. Hazánk szempontjából a ten­gerhajózás a 70-es évekre lett számottevő tényezővé, mi­vel Magyarország külke­reskedelmi forgalma a közel- keleti, az afrikai és a távol-keleti országokkal bővült. Az óceánhajózás 1968-bán indult meg, a bolgár ipar által gyártott 6200 BRT-ás „Hungáriáival és „Budapest ”-tel. A Szovjetunió­tól vásárolt 13 000 tonnás „Ad\*” és „Petőfi” szolgálatba állításá­val a távol-keleti járatok indul­tak meg. A negyedik ötéves tervben 3 db egyenként 4800. és 6 db 1600 tonnás hajóegységet állítottak forgalomba, így a ma­gyar hajózás kapacitása 66 ezer BRT-ra emelkedett. A külkereskedelem tengeri1 áruforgalma a negyedik ötéves terv végén meghaladta a 3 mil­lió tonnát. 1972-ben a magyar tengerhajózás á’tal szállított áruk 40 százaléka volt magyar áru, 1975-ben aUg több mi"t 10 •isázalék. Ennek egyik oka, hogy a szállítások túlnyomó többsége időben és földrajzilag jelentősen széthúzódik, nincs értelme az árukat összevárni. Ezért a- ma­gyar hajózés külföldi fuvarok vállalásával járul hozzá az or­szág devizamérlegének javításá­hoz. Hazánk is tagja a KGST-or- szágok hajóbérlő-és hajótulajdo­nos irodájának, amely a tenger­hajók tengeri szállításaiban fontos szerepet vállal. A KGST gyorsan fejlődő tengeri flottá­ja a hetvenes évek elején 2309 hajóból állt, ennek 67,8 százalé­kát a szovjet. 12.6 százalékát a lengyel. 8,4 százalékát az NDK, 4.4 százalékát a bulgár. 3 8 szá­zalékát a román. 1.7 százalékát kubai, 0,7 százalékát a magyar és 0,6 százalékát csehszlovák hajók adták. A hajók össz. be­fogadóképessége 14 964 732 bruttó regiszter tonna volt, en­nek 0.4 százalékát a magyar ha­jópark tette ki. Az előjelzések szerint a vilá­gon a tengeri úton elszállítandó áruk mennyisége évente 6—8 százalékkal növekszik. Ennek megfelelően a hajópark kapaci­tása hatalmas fejlődést mutat. A század elején a világ hajóál- ' lomanya 29 millió BRT-át tett ki. ami 1976-ra 332 117 000 BRT-ra emelkedett a tankhajó­állománnyal együtt. A hajóál­lomány teljesítménynövekedése a nagy olajszállítások következ­tében gyorsult fel. A világ tanft- hajóállomanva 1976 májusában 158 326 000 BRT-át tett k? 1968-tól isméi legálisan műkö­dik. — Mit tekintett legfontosabb feladatának az illegalitás j eveiben? — A politikai agitáción kí­vül a tanulást. Több éven át a párt központi bizottságában osztályvezető voltam. Moszkva- ban és Berlinben tanultam, | majd a Humboldt Egyetemen j filozófiából doktorátust szerez- | tem. — Mikor került a wuppertali Engels Frigyes oktatási cent­rum élére és milyen irányú ! képzés folyik az iskolán? — Ezerkilencszázhetventől vagyok az intézmény igazgató­ja. Emellett a Német Kommu­nista Párt Észak-Rajna-Veszt- fália tartományi bizottságában i dolgozom, részt veszek az el- ! méleti és propaganda osztály, { valamint a marxista munkás- I képzéssel foglálkbzó intézet [ munkáiéban 4s, Ami. gz okta- | tást illeti, a marxista esti J egyetemen féléves tanfolyamo- j kát vezetünk. Alapfokúnak szá­mít például a Bevezetés a kapi­talizmus gazdaságtanába és • Bevezetés a marxizmus—leni­nizmus tanaiba című tantárgy. Ezekre többnyire munkásfiata­lok járnak. Filozófiai előadása­inkat ,általában egyetemisták és értelmiségi munkakörben dol­gozók hallgatják, A német és a nemzetközi munkásmozgalom történetével kapcsolatos stúdiu­mok iránt is nagy érdeklődés mutatkozik. — Hány hallgatójuk van je­lenleg? — Tanfolyamainkra ebben a tanévben 144-en jelentkeztek. Oktatási intézményünk az úgy­nevezett «nyílt” iskolának szá­mít. Hallgatóink több mint fele pártonkívüli. Célunk, hogy mi­nél több Dárttag végezze el tan­folyamainkat. Természetesen egyéb nehézségekkel is küszkö­dünk. A nagyüzemek munká­sait nem tudjuk hosszabb idő­tartamú kurzusokra küldeni, mert elvesztenék állásukat. — Befejezésül engedjen meg külpolitikai vonatkozású kér­dést. Mi a nyugatnémet kom­munista vezetők álláspontja Helmut Schmidt kancellár azon kijelentésével kapcsolat­ban, hogy „nem látna szíve­sen kommunistákat az olasz kormányban vagy például egy római népfrontban?” — Helmut Schmidt kijelen* tése bizonyítja; a szövetségi köztársaság • vezető személyisé­gei közül néhányan veszik ma­guknak azt a bátorságot, hogy beleszóljanak más kapitalista országod belügyeibe. Szerin­tünk: senkinek sincs joga meg­határozni, mi történjen, vagy mi ne történjen egy másik ál­lamban. Mi. kommunisták el­vileg elutasítjuk az ilyen tö­rekvéseket. mert kézenfekvő dolog, hogy minden népnek magának' kéll döiftenie sorsa fölött — fejezte be válaszát Richard Kumf, a NKP Wupper­tal! oktatási centrumának igaz­gatója. Bük vinszky István Magyar javaslat a szófiai békeianácskozáson Szófiában szerdáról csütör- ! tökre virradó éjszakai üléssel | 'plytatódott az európai nemzeti békemozgalmak képviselőinek ta’álkozója. Ezen az ülésen hang­zott el többek között dr. Réczei Lászlónak, a Magyar Országos Béketanács alelnökének felszó­lalása is. Dr. Réczei László, az Országos Béketanács alelnöke felszólalá­sában rámutatott, hogy az eny­hülési politika teljes sikerét el­sősorban két tényező gátolja! Az egyik a nyugati propaganda an­nak bebizonyítására irányuló makacs törekvése, hogy orszá­gaikat támadás fenyegeti a szo­cialista közösség részéről, a má­sik pedig az a nyugati álláspont, i amely a biztonságot csak a fegy- ' verek egyensúlya alapján tartja j elképzelhetőnek. Dr. Réczei 1 László ezzel összefüggésben j hangsúlyozta, hogy az enyhülés ellenfelei az új amerikai elnök 1 beiktatását követően, ille'.ve a' belgrádi találkozó közeledtével ! frontális támadást indítanak a Szovjetunió es a szocialista kö­zösség országai, valamint a hel­sinki alapelVek ellen. A nemzet­közi békemozgalomnak — mon­dotta a magyar szónok — fel kell ismernie a.frontális táma­dás veszélyét, és a maga mód­ján fel kell készülnie a támadás elhárítására, még az ideológiai harc területén is. A Magyar Országos Béketa­nács nevében dr. Réczei László két javaslatot is előterjesz's t: 1. Helsinkitől Belgrádig min­den európai nagyvárosban tart­sanak nagygyűléseket, s ezeken a nemzeti békemozgalmak is­mertessék az enyhülés és a le­szerelés előmozdítására kidolgo­zott programjukat. 2. A Béke-világtánács küldjön saját delegációt a belgrádi ta­lálkozóra, s ez a küldöttség szá. moljon be a nemzeti békemoz­galmak tevékenységéről, tegven jelentést a második stockholmi felhívás aláíróinak számáról. János Károly Vatikánban János Károly spanyol király, felesége. Zsófia királyné és a külügyminiszter. Ore ja Aguirre kíséretében, csütörtökön hivata­los látogatást tett a Vatikánban Ví. Pál pápánál. Az egyházi ál­lamban ez alkalomra féléiévé- j nítették a katolikus uralkodók fogadásakor szokásos külsöséges protokolláris cerimóniákat, ame­lyek még nagyobb tiszteletadást biztosítanak, mint általában ál­lamfők látogatásakor. Utoljára 54 évvel ezelőtt járt spanyol ál­lamfő és uralkodó — XIII. Al­fonz, János Károly nagyapja — a Vatikánban. János Károlynak az Egyesült Államok, Latin. Amerika és Franciaország után ez a negyedik külföldi útja egy évvel ezelőtti trónra lépésé óta. \

Next

/
Thumbnails
Contents