Békés Megyei Népújság, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-10 / 34. szám

Vásárlói kalauz A hibás áru cseréje Az előzőekben már említet­tük. hogy a kereskedelem fele­lősséget vállal az eladott áru minőségéért. Az egyik fajta fe­lelősség a szavatosság, amely arra vonatkozik, hogy a ter­méknek az eladáskor sem nyílt, sem rejtett hibája nincs. Ez a felelősség azt jelenti, hogy ha a termék mégis hibásnak minősül — jogosan reklamálhatunk. Ha a hiba nyílt, tehát egysze­rű szemrevételezéssel megálla­pítható — például az egy pár­ként eladott harisnya darabjai eltérő színűek vagy más mére­tűek — a vásárlástól számított nyolc napon belül vihetjük vissza a boltba. Ha a hiba csak használat köz­ijén vagy hosszabb idő után de­rül ki, tehát rejtett, akkor hat hónapon belül lehet minőségi ki­fogással' élni. Mindkét esetben szükségünk van viszont a rek­lamációhoz a blokkra, amellyel igazolni tudjuk a vétel idejét és helyét. Ha elvesztettük, esetleg tanúkkal, vagy az árut haza­szállító vállalat nyugtájával bi­zonyíthatjuk, hogy a kifogásolt minőségű holmit ott vettük, ahová visszavisszük. A minőségi kifogással fordul­junk a boltvezetőhöz: ha a blok­kal együtt, időben visszük visz- sza az árut, nem utasíthatja el kívánságunkat. Ha az üzletveze­tő kifogásunkat nem tartja ala­posnak, vagy a hibát csak mű­szeres. laboratóriumi vizsgálat­tal lehet megállapítani, akkor köteles az árut elismervény el­lenében átvenni és a Kereskedel­mi Minőségellenőrző Intézetnek megküldeni. Az intézet szakvé­leménye a boltra nézve kötele­ző. s a vizsgálat eredményéről a vásárlót értesítenie kell. Amennyiben minőségi kifogá­sunkat a boltvezető vagy a KERMI jogosnak ítélte, a hibás' árut általában hibátlanra cse­rélik. A jogszabályok azonban lehetőséget nyújtanak arra, hogy szabadon válasszunk: ugyan­olyan, de hibátlan árut kérünk cserébe, vagy a vételár ellené­ben .visszaadjuk a hibás árut, vagy. kérjük'a hiba kijavítását, vagy az ár leszállítását. Ez utób­biakra ritkán kerül sor — a si­ma csere a legegyszerűbb elin­tézési mód mindkét fél számá­ra. Megesik azonban, hogy a boltban éppen nincs pontosan olyan színű, fajtájú, méretű hi­bátlan áru, amilyet eredetileg vásárolni akartunk. Ilyenkor nem vagyunk kötelesek sem más fajtát elfogadni, sem várni, amíg a megfelelő beérkezik. Kérjük vissza a vételárat, s nem kell engednünk a boltvezető ajánlatának sem, hogy „vásárol­juk le” az összeget. Előfordul, hogy a minőségi hiba folytán olyan kár ér ben­nünket, amely meghaladja az áru árát. Például már megvar­rattuk a szövetet, amikor kide­rült, hogy az használatra alkal­matlan. Ilyen esetben kérhetjük a fazondíj és a felhasznált kellé­kek értékének megtérítését, is. Az elmondottak csak az ipar­cikkekre vonatkoznak; az élel­miszerek rossz minősége esetén más módon kell eljárnunk. Er­ről vásárlói kalauzunk követke­ző folytatásában adunk tájékoz­tatást. — «> — 4 bíkss mcritss; 1977. FEBRUÁR 10. A kedvező felvásárlási árak alakulása serkenti a termelési kedvet a háztáji és kisegítő gazdaságokban. Szépen fejlődnek a háztáji állattenyésztés korszerű módszerei is. Letkésen kengyel János nyug­díjas tsz-tag, volt állattenyésztési brigádvezető két tehenet tart háztájijában; a gépesített tehenészetből 6000 liter tejet adott át a csarnoknak (MTI fotó, Fehérváry Ferenc felvétele — KS) Jól fisét a háztáji Tanulók — munka közben Napirenden a gyógynövénytermelés Gyulán tartják egyhetes tanfolyamukat Szabolcs, Csongrád és Békés megye ÁFÉSZ-felvásárlói A gyógynövények nélkülözőé- | tetten alapanyagai gyógyszeripa­runknak. Ugyanakkor exportra j is szinte minden mennyiséget el I tudunk adni, ami valutát jelent hazánknak. Érthető hát, hogy az utóbbi években mind több szó esik különösen a vadon termő gyógynövények egyre nagyobb mennyiségben történő begyűjté­séről, gondos felvásárlásáról. Mint ahogyan a különböző gyógynövények szántóföldön tör­ténő termelésének fokozásáról is mindinkább sok szó esik. A fon­tos alapanyagot tartalmazó gyógynövények termei tetősének első számú gazdája a HERBA­RIA. Az ország egész területét j átfogó hálózattal rendelkező gyógynövényforgalmi közös vál_ I lalat legfontosabb partnerei az I ÁFÉSZ-ek felvásárlói. Ugyanis a vadon és szántóföldön termett J gyógynövények tetemes részét J hosszú idő óta a fogyasztási sző- | vetkezetek vásárolják fel. Minden eddiginél több gyógy­növényre van tehát szükség. Ezt a célt szolgálják azok az egyhetes tanfolyamok, melyeket — több éves bevált gyakorlat­ként — a HERBARIA Országos Gyógynövényforgalmi Közös Vállalat és. a MESZÖV-ök ezek­ben a hetekben az ÁFÉSZ-ek felvásárlói számára ismét meg­rendeznek. A héten a HERBA­RIA és a MÉSZÖV szervezésé­ben Szabolcs, Csongrád és Bé­kés megye fogyasztási szövetke­zeteinek gyógynövény-felvásár­lói találkoznak Gyulán. Az eg.y héten át tartó tanfolyam hall­gatóit Sarkadi István MESZÖV- elnök köszöntötte. Többek kö­zött elmondotta, hogy a Békés megyei ÁFÉSZ-ek egész tevé­kenységébe szervesen épül be a gyógynövény-felvásárlás. 1976- ban több mint 7 millió Ft ér­tékű szántóföldi és vadon ter­mő gyógynövényt vettek át me­gyénk fogyasztási szövetkezeiéi. Ezen ágazat fellendülésének újabb jele, hogy egy héttel ez­előtt Kamuion 170 érdeklődő gyógynövénytermelő szakcso­portot alakított. Akik otthonról hozták a szakma szeretetét Halogatóba megyünk termeié­si gyakorlaton levő szakmunkás- ! tanulókhoz. Róluk beszélgetünk . kísérőmmel. Szíics Jánossal, a Gyomai Mezőgazdasági és Élel­miszeripari .Szakmunkásképző tanárával. — Tudja, nehéz szóra bírni ezeket a gyerekeket. Lassan en- j gednek fel. Elhelyezkedésüket, beilleszkedésüket, további éle- | tűket is figyelemmel kell kísér- | ni. Bizony sokan közülük hál- i ránvos helyzetűek. Nagy több. ségük tanyáról jött. sál sajátítanak el olyan fogáso­kat, amelyeket a nagyüzemben, vagy akár leendő háztájijukban is hasznosíthatnak. Ragyogóan tiszta kis épületek, ki hinné, hogy bent állatok él­nek. Az itf dolgozó gyerekek büszkén mondják: — Innen látjuk el az üzemi konyhát, szinte hetente van disznóvágás, innen kerül a menzára a tojás és a csirke. — A munkánkon látszik majd meg a három év tanulás. — És még egyet tudunk. Nem szabad megfutamodni akkor, ha a bizonyítás nem lesz zökkenő- mentes. Hazafelé is ez jár az eszem­ben. Jó szakmunkásokra szük­ség van és azok, akik a szakma szeretetét magukkal hozzák ott­honról. könnyebben és jobban el tudják sajátítani az ismere­A gyógynövénytermelők tan. folyamának a gyulai Erkel Fe­renc Művelődési Központ adott otthont. A Szabolcs, Csongrád és I Békés megyei fogyasztási szö­vetkezeteinek felvásárló szak­emberei 6 előadást hallhatnak a I gyógynövények fajtáiról, felvá- j sárlásáról, a minőségi követel­mények betartásáról, feldolgoz zásáról és csomagolásáról. Az előadásokat és a konzultációkat a szakma neves hozzáértői tart­ják. A tanfolyam jelentőségét Fo- garassy József, a HERBARIA főosztályvezetője méltatta és nyitotta meg. A tanfolyam feb­ruár 11-én. pénteken délután fe­jeződik be. Balkus Imre Urban Vince, a szakmunkás­Jogászunk válaszol Tarhoson vagyunk, a békési' Egyetértés Tsz pulykakombin át- ja előft. Még 50 méter fogadko­zás : legközelebb gumicsizmát is hozunk. A rengeteg csipogó fehérség­re — mintegy 30 ezer csirke — három fiatal nő felügyel. Tamás Anna 1974-ben végzett. Melega Mária — most kezdi öthónapos kihelyezett gyakorlatának ide- | jét — utolsó éves. A pihenőszo- | bábán ülünk le, ám beszélgetés közben is hol egy kart fordít el, hol egy gombot nyom meg An­na a fal előtt levő vezérlőszek­rényen. Felszabadultan beszél: — Általános iskolás korom­ban másként képzeltem el. To­vább akartam tanulni. Aztán elvégeztem a szakmunkásképzőt és mivel a tsz ösztöndíjasa vol­tam, ide jöttem. Szó se róla, van mit csinálni. A nehéz • fizikai munkát lehetne könnyíteni, hisz naponta 160—200 vödör takar, mányt öntünk az etetőkbe, ta­lán segítenének is. de azt hiszem nincs rá ember. így aztán ma­gunknak kell megjavítanunk az apróbb hibákat is. Az épület pulykáknak készült, le kellett fóliázni, hogy csirkéket lehes­sen itt tartani, de sajnos, még így. is huzatos. Könnyen meg­fáznak a jószágok. Mária figyeli társnőjét és csak közvetlenül hozzá intézett kérdésekre válaszol. Egyelőre szokatlan minden. Nemigen ismerem a munkame­netet, mindennap más és más probléma adódik, aminek a megoldásait csak a gyakorlat­ban lehet megtanulni. — Innen az „élő tanműhely­be” megyünk — mondja Szűcs János, miután elbúcsúztunk a fiataloktól. — Ez egy jól felsze­relt kisgazdaság. Van itt csirke, tyúk, sertés, nyúl. sőt galamb is. A gyerekek tanári irányítás-1 képző igazgatója egyénien iogal­maz: — Nem bánom, sőt örülök ne­ki, hogy az ide jövő gyerekek többnyire tanyákról, kisközsé­gekből kerülnek hozzánk. Hi­szen ezek a fiúk, lányok olyan környezetben nőttek fel. ahol az állatokkal való bánás és az állatgondozás beléjük plántáló- dott. Valamennyien szakmát akarnak szerezni. Évente hat osztályból 60—-80 tanuló áll innen munkába, és döntő részük, mintegy 85—90 százalékuk meg is marad a mezőgazdaságban. Az oktatás 40—60 százalékos megoszlású, kevesebb elméleti és több gya­korlati ismeretet sajátíthatnak el. Most még a III. évfolyamo­sok a régi tanterv szerint tanul­nak. azaz öt hónapot töltenek az iskolában és öt hónapot' kihe­lyezett gyakorlaton. Ez azonban változtatást igényel, mert így nincs állandó kapcsolatuk az is­kolával a gyakorlat ideje alatt. Ezért már bevezettük az egy­séges tantervet, ahol a tanulók három napon elméletet hallgat­nak, három napig gyakorlaton vannak, és ehhez egy hat és fél hetes nyári gyakorlat kapcsoló­dik. Plenter Piroskával, Bohák Annával, Szőke Ferenccel és Frnyes Árpáddal az egyik osz­tályteremben próbáljuk kibo­gozni, vajon érdemes-e elvégez, ni a szakmunkásképzőt? A gye­rekek valamennyien másodiko­sok, a lányok baromfitenyész­tők. a fiúk a szarvasmarha-te­nyésztés ismereteit sajátítják el. — Mielőtt idejöttünk, azt mondták, hogy három év tanu­lás nélkül is el lehet végezni ezt a munkát. Nem vol igazuk' Itt megtanuljuk a „miértet”. B. Mihályné, Békés: A válla-1 lat azért a károsodásért, amely ) a dolgozót munkaviszonyban ér­te. vétkességre tekintet nélkül j teljes mértékben felel. A vét-] kesség nélküli felelősség azt je­lenti, hogy a kárt akkor is meg kell téríteni, ha a vállalat vét­len volt. Azaz a baleset bekövet, kezése nem róható fel a válla­latnak. Csak akkor mentesül a vállalat a felelősség alól, ha bí- j zonyitja, hogy a kárt működési j körén kívüleső elháríthatatlan j ok, avagy a károsult dolgozó | elháríthatatlan magatartasa — például rosszul lépett — idézte elő. Ennek hiányában is men­tesül a vállalat, ha a dolgozó vétkes volt. így tehát az Ön kárigényét nem lehet elutasíta­ni azzal, hogy a vállalatot vétkesség nem terheli. De azzal sem, hogy a baleset véletlenül következett be. A jogszabály azt is kimondja, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a dolgozó teljes vagyoni kárát. így az üze­mi baleset miatt elmaradt jöve­delmet, a fizetés és a táppénz közötti különbözetek valamint a ruházatában és egyéb dolgaiban keletkezett károkat és a baleset­tel kapcsolatos különböző kiadá­sait. A kártérítési igényét az igazgatóhoz kell benyújtania, aki egy hónap alatt köte'es azt elbírálni. Ha a kártérítési igé­nyét elutasítják, vagy a kár ősz. szegét vitatják, forduljon pa­nasszal a vállalati döntőbizott­sághoz. L. Mihály, Békéscsaba: Ha a károsult szemé! ygépkocsi -tulaj­donos nem találja megfelelőnek a károkozó által felajánlott kár­térítési összeget, bírósághoz for­dulhat. A szemé'vgépkocsi üzemben tartójával szemben a kártérítési követelését három éven bélül érvényesítheti. Ha pedig a gépjármű vezetője vét­kes magatartással okozta a kárt. akkor öt év alatt érvényesítheti ezt az igényét. Ezeket a határ­időket a károsodás bekövetkezé­sétől kell számítani. A kártérítés ugyanis a károsodás bekövetke­zésekor Válik esedékessé. Az el­évülési határidő akkor is ebben az időpontban kezdődik, ha a kárról csak később szerzett tu­domást. Baleseti járadékát vi­szont csak hat hónapra vissza­menőleg kérheti. A hat hónap­nál régebben lejárt és alapos ok nélkül nem érvényesített rész­leteket a bíróság nem ítéli meg. A kártérítés iránti keresetlevelet a károkozás helyének a bíróság­hoz kell benyújtania, illetve amelynek területén a kár bekö­vetkezett. Illetékes az eljárásra az a bíróság is, ahol a károkozó gépkocsi-tulajdonos lakik. Ha az üzemben tartó jogi személy — vállalat,,, szövetkezet, vadásztár­saság — a bíróság illetékességét a jogi személy, vagy annak kép- .viselésére hivatott szerv szék­helye szerint is meg lehet álla­pítani. Janis Mihály. Kondoros: Az ÁFÉSZ-szel kötött bérleti szer­ződést a lejárat után meghosz- szabbíthatja, de. új szerződéskö­tésre is megvan a lehetőség. A nem lakás céljára szolgáló he­lyiségek bérletét a 8 1971. (II. 10.) számú kormányrendelet és en­nek végrehajtása tárgyában ki­adott 81971. (II. 10.) építésügyi és városfejlesztési miniszteri rendelet szabályozza. Ha a bér­leti díiban nem tudnak meg­egyezni.. bármelyik fér fordulhat a bírósághoz. ür. Scrcdi János

Next

/
Thumbnails
Contents