Békés Megyei Népújság, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-10 / 34. szám

fl nemzetközi szolidaritás újabb sikere Luis CorValán. a Chilei Kom mun ista Párt főtitkára a követ­kézé nyilatkozatot adta azAPN hírügynökségnek: „Nagy örömmel értesültünk > róla, hogy Antonio Maidana, a Paraguayi Kommunista Pártel­nöke, Julio Rojas. Alfredo Alcorta. a Központi Bizottság tagjai és Ananiás Maidana elv­társak kiszabadultak. Ennek a négy paraguayi kom­munistának a helytállása a Stroessner-diktatúra , kmzókam- ráiban és különösen az, aho­gyan Antonio Maidana elvtárs több mint 19 éven át szilárdan , és méltósággal állta a szégyen­letes rezsién minden brutalitá- I sát, példaként szolgál az egész vjlág forradalmárainak. Kiszabadulásuk a nemzetközi szolidaritás győzelme is. amely­nek különösen nagy jelentősége van Eatin-Amerika népei és mindenekelőtt a chilei nép sza­mára. Stroessner és Pinochet az imperialisták önző érdekeit j szolgálja és az ő érdekükben j sújta népét halállal, megtorlá­sokká! és terrorral. Antonio Maidana elvtársnak és társainak kiszabadulása nagy győzelem, es ebből az alkalom­ból örömmel üdvözöljük a sza­badságukat visszanyert elvtár­sakat. a Paraguayi Kommunis­ta Pártot, az ország munkásosz­tályát és égés7, népét. (APN)-----------------------------------------------------------------­I I párizsi csata ..Hánykolódik, de nem siily­I.ved cl” Ez a jelszó szerepel latin nyelven Párizs városá­nak címerén. Elsüllyedésről valóban nincs szó. Párizs városának hajója azonban oly mértékben hánykolódik, hogy inog belé Franciaor­szág egész belpolitikai élete is. Valójában: a párizsi pol­gármester-választás körüli vihar csak egyik megjelené­si formája a francia belpo­litikai válságnak. E válság alapvetően társadalmi-gaz­dasági jellegű. Franciaországot egy kifejezet­ten jobboldali többség kormá­nyozza. E többség külpolitikájá­nak — még a De Gaulle-korszak maradványaképpen — van szá­mos pozitív jellemvonása. Bel- politikailag azonban ez a kor­mányzat kifejezetten a monopol­tőke és a francia nagyburzsoázia érdekeit képviseli. A parlamenti többségnek két oszlopa: a Gis- card d'Estaing köztársasági elnök vezetése alatt álló Független Köz- társasági Párt, illetve a régi gaulle-ista párt, az UDR utóda, amelv nemrégiben nevet és ezzel ^kezdőbetűket változtatott; RPR rövidítéssel jelentkezik. A lényeg azonban azonos maradt és azo - nos a párt vezetője is: Chirac, volt miniszterelnök. Jelenleg senki sem tudja meg­mondani! a két nagypolgári párt valóban rendelkezik-e többség­gel az országban. Hiszen már 1974 májusában, az elnökválasz­táson is csak rendkívül szerény többséggel sikerült megelőznie a közös program alapján tevékeny­kedő francia baloldalt. A balol­dal két legjelentősebb pártja, a Francia Kommunista Párt és a Mitterrand vezetése alatt álló Szocialista Párt. Lemorzsolódott kormánytöbbség Általános vélemény szerint ez a szerény korrhánytöbbség az .el­telt három esztendőben szükség­szerűen lemorzsolódott, miután a . gazdasági nehézségek és minde­nekelőtt az infláció egyre fokoz­ták az elégedetlenséget. Ugyan­akkor pedig a Giscard által'meg­hirdetett reformokból (például a tőkések adójának emeléséből) a gyakorlatban semmi sem lett. Ezért már tavaly ősz óta aggo­dalommal tekintett a kormány a március 13-án és 20-án esedékes községtanácsi választások felé. A parlamenti erőviszonyokat nem változtatják meg ugyan és így kormányváltozással sem járnak, de egyértelműen lemérik az or­szág politikai hőmérsékletét. A jobboldal aggodalma akkor alakult át válsággá, amikor Gis, card d'Estaing köztársasági elnök szakított Chirac miniszterelnök­kel. A szakítás eredményeképpen Franciaország új miniszterelnö­köt kapott Barre személyében. Chirac pedig megkezdte a maga hatalmi bázisának kiépítését. Ar­ra a tényre támaszkodott, hogy a parlamentben az általa veze­tett RPR körülbelül kétszer any- nvi mandátummal rendelkezik, mint Giscard Független Köztár­sasági Pártja. Chirac végső célja vitathatatlanul a köztársasági, el­nökség, az Elysée-palota. Ott azonban ebben csak 1981-ben lesz üresedés, miután a francia köztársasági elnököt hét eszten­dőre választják. Ezért Chirac ja­nuárban látványos lépésre szánta el magát. Látványos összecsapás A márciusi községíanácsi vá­lasztások egyik döntő és minden­képpen leglátványosabb össze­csapása a Párizs polgármesteri tisztségéért vívott küzdelem. Giscard és pártja számára sors­döntő fontosságú, hogy saját em­berét tudja a főváros élén. A köztársasági elnök jelöltje D'Or- nano iparügyi miniszter. Giscard pártjának egyik vezetője. A köz- l társasági elnök abban a hitben élt, hogy jelöltjéj^-majd az egész kormánytöbbség támogatja, s így az győzelmi eséllyel indul Pá­rizsban a baloldal emberével szemben. Ekkor robbant az az esemény, amelyet a francia poli­tikában azóta is „Chirac-bombá- nak” neveznek. Az RPR vezető­je, a volt miniszterelnök közölte, hogy ő is jelölteti magát párizsi polgármesternek. Ezzel Chirac kettészakította a kormánytöbbsé­get, hiszen nyilvánvaló volt, hogy ez nvilt kihívás a köztársasági el­nökkel szemben, s a szembenál­lást aligha lehet á továbbiakban csak Párizsra korlátozni. A francia politika baloldalán ugyanakkor továbbra is érvény­ben van a kommunisták és szo­cialisták együttműködését alap­vetően biztosító közös program. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy lényeges részletkérdések­ben ne lennének sokszor éles vi­ták a kommunisták és szocialis­ták között. Ilyen nézetkülönbség osztja meg. jelenleg a két pártot a Giscard—Chirac-párharc érté­kelésével kapcsolatban is. Nagyszabású manőver A jelek szerint a francia szo­cialisták úgy vélik, hogy a Gis­card és Chirac közötti ellentét túlmegy a taktikai különbsége­ken. Szerintük Giscard és pártja „jobboldali reformista”, míg Chi­rac és az RPR egy sokkal kemé­nyebb. a monopóliumok érdekeit egyértelműbben képviselő politi­ka letéteményese. A francia kommunisták nem látnak lényegbe vágó. alapvető különbséget a jobboldali kor­mánytöbbség két pártja között. A francia monopoltőke és a nagy­burzsoázia szerintük jelenleg azért tűri el ezt a szakadást, hogy az 1978-ban esedékes nem­zetgyűlési választásokon legyen egy „váltó párt” a független köz- társaságiakkal szemben, ha ad­dig a gazdasági és társadalmi ne­hézségek miatt Giscard helyzete tovább gyengülne. A kommunista értékelés sze­rint tehát a Giscard—Chirac- párharcot alapvetően egy nagy­szabású manőver részének kell tekinteni még akkor is. ha a két párt és a két államférfi között vannak tényleges politikai és személyi ellentétek. —i—e . r. < 9* Telex Moszkva Leonvid Brezsnyev és Nyiko- laj Podgornij táviratban üdvö­zölte Truong Chinht, a Vietnami Szocialista Köztársaság nemzet- gyűlése állandó bizottságának el­nökét 70. születésnapja alkal­mából. Moszkva A Grúz SZSZK legfelsőbb bí­rósága nyilvános tárgyaláson ha­lálra ítélte V. G. Zsvanyiját, aki 1975 júliusában, illetve 1978 áp­rilisában robbantásos terrorcse­lekményeket hajtott végre Szu- humi. Tbiliszi és Kutaiszi váro­sokban. A bűncselekmények kö­vetkeztében egy ember éleiét vesztette, öten megsebesültek és súlyos anyagi károk keletkeztek. Mint a Zarja Vusztoka című! tbiliszi napilap a Grűzinform j távirati iroda jelentése alapján ■ közölte, a 42 éves munkakerülő, j többszörösen büntetett előéletű '■ Zsvanyija bűnössége tárgyi bízó- | nyítékok, tanúvallomások és j szakértői vizsgálatok alapján tel- i jes mértékben bizonyítást nyert.! A vádlott maga is beismerő val- j lomást tett. (MTI) New York i A Zimbabwei Hazafias Front I New York-i képviselőiének szó-1 vivője kedden visszautasította a fajüldöző Smith-rezsim rágal­mait, amelyekkel a szervezetre akarja hárítani a felelősséget a napokban Rhodesiában meggyil­kolt hét misszionárius haláláért. Accra Andrew Young, . az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete ked­den az észak-nigériai Kaundába 1 érkezett, ahol megkezdi négyná-! pos tárgyalásait a nyugat-afri­kai ország vezetőivel a kontinens 1 déli féltekéjének helyzetéről. Brüsszel j Az Interparlamentáris Unió^ belga tagozatának belga—magyar csoportja Brüsszelben szerdán j ülést tartott. Több mint 20 sze-; nátor és képviselő előtt Vince József, hazánk rendkívüli és meghatalmazott nagykövete tar­tott előadást a Magyar Népköz- } társaság külpolitikájáról. Tol- [ mácsolta az Interparlamentáris Unió magyar csoportja magyar— ; belga tagozatának üdvözletét és I. hangsúlyozta: a parlamenti kép­viselők együttműködése fontos, szerepet tölt be az országok, né- j pék közötti kapcsolatok fejlesz-! lésében. (MTI) Madrid Olaszországi látogatásra indul szerdán délután János Károly j spanyol király és felesége. 54 év | óta először látogat el spanyol ál­lamfő Olaszországba. A három- j napos hivatalos látogatás alatt ■ János Károly tárgyal tö.bb veze- i tő olasz politikussal és fogadja "VI. Pál pápa is. (AFP) *** A Magyar Népköztársaság és Spanyolország kormánya elhatá­rozta diplomáciai kapcsolatok létesítését a két ország között, nagyköveti szinten. Az erről szó­ló jegyzéket 1977. február 9-én cserélték ki Madridban. (MTI) A Szojuz—24 és Szaljut—5 összekapcsolása Moszkva Végrehajtották a héttőn este felbocsátott Szojuz—24 szovjet űrhajó és a nyolc honapja tőid kerüli pályán keringő Szal­jut—5 űrállomás összekapcso­lását. A közelítés és összekapcso­lás műveletei két szakaszban zajlottak le. A Szojuz—24 a Földhöz képest „alacsonyabban” fekvő pályáról indult a Szaljut— 5 felé. Automatikus irányítás segítségevei mintegy száz mé­terre megközelítette az űrállo­mást, majd miután a Szaljut—5 helyzetét jelző fények jól lát­hatóvá váltak, Gorbatko /. pa­rancsnok és Glazkov fedélzeti mérnök kézi irányításra lért át. Tizennégy, egyenként tíz kiló' tolóerőt kifejtő hajtóművel ma; nővgrezve közelítették meg az űrállomást, s a földi irányító- , központ véleménye szerint rendkívül pontosan. ütközés­mentesen hatották végre a dók- ’ kolást. A találkozás után rög­zítették az összekapcsoló szer- i kezetet, s összekötötték egy. mással az űrhajó és az űrállo­más elektromos hálózátát. Gor- balko es Glazkov megkezdték az átköltözést az űrállomásra. A Szojuz—24—Szaljut—5 űrla- boratórium a programnak meg­felelően folytatja útját. Viktor Gorbatko parancsnok és Jurij Glazkov fedélzeti mér­nök, a Szojuz—24 utasai szer­dán reggel átköltöztek a Szal­jut—5 űrállomásra. Az űrállo­más fedélzetén hozzáláttak a re­pülési programban kijelölt fel­adatok elvégzéséhez, azoknak a kutatásoknak és kísérleteknek folytatásához, amelyeket Bori. z Volinov és Vitalij Zsolobov. a Száljut—5 első legénysége kez­dett meg. A két űrhajós tanulmányoz-ü, fogja a Föld felszínét és az at­moszférát. technológiai kísérle­teket és orvosbiológiai kutatá­sokat végeznek, s kipróbálják az űrállomás fedélzeti rendszereit és berendezéseit. (MTI) Giscard d’Estaing ..hadüzenete” Barnes Dénes, az MTI párizsi tudósítója jelenti: Giscard d'Estaing francia ál­lamfő eddigi elnökségének talán legkeményebb hangú beszédé­ben kedden a bretagne-i Ploer- mel városában „hadat üzent” politikai ellenfeleinek a balol­dalon és saját táborában is. A köztársasági elnök kétnapos vi­déki útjának záróaktusaként egy óriási, tizenötezer embert be­Waldheim ammani tárgyalásai Kurt Waldheim, az ENSZ fő­titkára — aki kedden öt \ arab országot és Izraelt érintő láto­gató körútja során Ammanba érkezett — Mudar Badran jor- dániai külügyminiszterrel általá­ban a közel-keleti helyzetről, különösen pedig a genfi béke- konferencia felújításáról tár­gyalt. Badran az eszmecserén kije­lentette: Jordánia támogatja a genfi konferencia újbóli össze­hívását és részt vesz az értekez­leten. Hangsúlyozta, a Paleszti­nái Felszabadítási Szervezetnek képviseltetnie kell magát Géni­ben.' (TASZSZ) fogadó cirkuszi sátorban be­szélt, Síkraszállt az intézmé nyék, a gaulle-ista alkotmány és azon belül elsősorban az elnöki hatalom védelmében. Éles szemé­lyes támadást intézett Georges Marchais, az FKP főtitkára ellen, s kijelentette, hogy a baloldal 1978-as parlamenti győ- zelme esetén sem fogja meg­engedni a „gazdasági élet szét­zilálását” — a szétzilálás az ál­lamfő szótárában a baloldal kö­zös programjának végrehajtását jelenti. A ploermeli beszédben az ál­lamfő leszögezte: nem fogja tűrni, hogy megcsorbítsák . a gaulle-ista alkotmányban foglalt intézményeket, a demokratiku- san elfogadott alkotmány alap­ján demokratikusan választot­ták meg posztjára, az alkot­mány szövege elég funkciójának gyakorlásához, a miniszterelnök kiválasztása csak rá és nem a pártokra tartozik. „Az FKP fő­titkára — mondotta — tanúsít­son kisebb arroganciát és na­gyobb republikanizmust”. Nem fogja tovább tűrni — fejtette ki Giscard d’Estaing —, hogy a -megoszlás veszélyeztesse az or­szág gazdaságát, a széthúzás a kormánytöbbség egységét. Nyil­vánvalóan Chiracra célozva bí­rálta azokat, akik keresztezik az államfő akcióját. Rendelet a politikai pártok működéséről A spanyol minisztertanács i hosszúra nyúlt keddi rendkí- j vüli ülésén több fontos kérdés- ' ben hozott döntést — ezek kö- 1 zül is leglényegesebb a politikai i pártok működését szabályozó új j törvényerejű rendelet. Az új szabályozás szerint a , jövőben már nem a kormány hatáskörébe tartozik a politikai szervezetek működési engedé- I lyeinek elbírálása. Elegendő lesz, ha a legalitásra igényt tartó párt nyilvántartásba vé­telét kéri, és egyúttal letétbe helyezi működési szabályzatát, i Ettől számított tíznapos határ- j időn belül a madridi legfelsőbb I bíróság joga. hogy — amennyi­ben kifogásai lennének az il­lető párt törvényes működésé- I nek engedélyezése ellen — a I kérelem ügyében vizsgálatot | folytasson és döntsön az esetle- j ges elutasításról. Amennyiben 1 Madridban a bírósági közbelépésre nem ke­rül sor, a jelentkező párt auto­matikusan „törvényes szervezet­ként” folytathatja politikai te­vékenységét. Simon Sanchez Montero, az SKP Politikai bizottságának tagja szerint az új törvény nyo­mán legálissá válhat a kom­munista párt. Egyúttal hangsú­lyozta annak lehetőségét is, hogy a legfelsőbb bíróság halo­gatja majd e párt esetében a döntést, és a törvényesség biz­tosítására csupán a május vé­gén megtartandó választások után kerül sor. „Általában a [ bíróság hosszú idő után dönt a ! kérdésekről. Ezalatt az érdekelt párt nem dolgozhat legálisan, és a kommunisták esetleg nem vehetnek részt a választáso­kon” — jelentette ki Sanchez Montero. (MTI) René Andrieu, a L’Humanilé főszerkesztője, a lap vezércik­kében leszögezi, hogy Giscard d'Estaing ploermeli beszédében „nem valamennyi francia el­nöke” szólt az országhoz, ha­nem a jobboldal vezetője. Az államfő különösen hevesen tá­madta Georges Marchaist, de vajon ki az arrogáns valóban, ki veszi semmibe a köztársasági játékszabályokat? — teszi fel a kérdést. Az elnök állásfoglalása azt jelenti, hogy még ha az or­szág többsége a baloldal és a közös program mellett foglal is állást, ő mindent latbavet majd a nagytőke politikájának foly­tatása érdekében. Semmisnek tekinti a franciák akaratát. A választási kampány mindenkép­pen megnyílt ezzel és az ál­lamfő valamennyiünk tudtára adta. hogy személyesen részt fog venni benne — mutat rá René Andrieu. (MTI) 9 1977. FEBRUÁR 10.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents