Békés Megyei Népújság, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-09 / 33. szám
Mi kell egy beruházáshoz? Harmincmillió forint sorsa a MEZÖGÉP-nél Mi kell egv beruházáshoz? Károm dolog: pénz, pénz, pénz- De mielőtt valaki túlzott következtetéseket vonna le ebből, ál. lapítsuk meg rögtön, hogy a pénz csak eszköz, mellyel céljainkat Jól vagy rosszul végrehajthatjuk. De mert ez így túl általános, nézzük meg konkrétan: miért és mire fordítja a békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat azt a 30 millió forintos hitelt. melyet exportbővítő beruházásokra kapott Konvertálható adapterek Bizonyára nem sokan tudják, I hogy ez mit jelent. Nőst. az iparban és a kereskedelemben kon- j vertálható árucikknek azt nevezik, amelyik szocialista és tőkés piacon egyaránt értékesíthető. A békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat ilyeneket gyárt, pontosabban a különböző kombájnokhoz készít soros kukoricabetakarító adaptereket. A Claas, a Heston, a John Deere és más világcégekkel fenntartott kapcsolatok fém. ; jelzik a MEZŐGÉP-termékek minőségét. De itt egy súlyos ellentmondást fedezhetünk fel, ha i a dolgok mögé nézünk. Azt j ugyanis, hogy a jelen és a jövő agrotechnikáját képviselő eszközöket a múlt ma már elavult j gépein gyártják. Meddig lehet ezt így csinálni? A kérdés már évekkel ezelőtt felvetődött a MEZÖGÉP-nél és nem volt nehéz megtalálni rá a | választ sem, azt, hogy nem so-j káig. A mezőgazdasági eszkö- j zök egyre fejlettebbek, precízebbek lesznek, a vállalat gépparkja pedig egyre öregszik, a szakadék folyton szélesedik, az igé- j nyék és a lehetőségek között. Ezenkívül „foghíjak” is akadnak a technológiai sorban. Nem megoldott a festés-előkészítés, a festés és az edzés. Emiatt vagy gyengébb minőségben szállítanak — ezt egyre nehezebb eladni — vagy kooperációban végezhetnek el bizonyos munkákat — ez a szállítási költségeken túlmenően bizonytalan, bonyolult és időt rabló megoldás. Fej. leszteni, beruházni kell tehát, de ehhez nem elég az elhatározás,- hanem kell hozzá alapvetően három dolog: pénz, pénz és pénz. Pénzért minden kapható? Fia pedig a pénz- már megvan, akkor nincs még minden elintézve. A pénzt ugyanis el lehet szórni, de lel lehet a lehető legokosabban is használni. Akinek nagyon sok van a fent említett javakból, annak könnyű a helyzete. de akinek viszonylag keveset kell beosztani, annak már tömi kell a fejét. Kimondva ugyanis sok pénz az a 30 millió, de ha összehasonlítjuk a szükséges gépek, berendezések áraival... nos, akkor kiderül, mesz- szeesnek egymástól az igények és a lehetőségek. Alapos tervet kellett tehát készíteni. Mi az, ami legjobban kell, ami a leggyorsabban megtérül? A megbeszélések során kikristályosodott: nem kapacitásbővítő, hanem technikai szintet növelő beruházásokra lenne szüksége elsősorban a vállalatnak. A fontossági sorrendet a termékszerkezetből adódó követelmények szabták meg: alapvetően, a felületelőkészítő és festőberendezések és néhány fontos megmunkalógép hiányzott a termelésből.-Ezután ki kellett mutatni a tervezett vásárlások hasznát, megtérülését és már be is lehetett adni a hitelkérelmet a Magyar Nemzeti Bankhoz, és várni, mi lesz a sorsa. Mindez azonban csak a kívülálló szóifiára ilyen egyszerű, mert hu feltételezzük, hogy minden így történt, akkor a MEZŐGÉP Vállalatnál ölbe tett kézzel várták a döntést, egész a közelmúltig, amikor is megtudták, hogy övék a 30 millió forint, felhasználható: 1.977. március 1-től 1977. december 3l-ig. Csakhogy egy komoly gépet, berendezést nem úgy vásárolnak, mint mondjuk egy televíziót, hogy bemegyek a boltba, kiválasztom, kifizetem és már az enyém is A gépvásárlásokat megrendelések, szerződéskötések előzik meg. kell hozzá fedezet igazolása a banktól, sok tárgyalás különböző szervekkel, egyszóval az egész dolognak az átfutási ideje minimum másfél év. De ha ezt ösz- szehasonlítjuk az előbbi határidővel. akkor kiderül, a már többször említett három dolog korántsem elegendő egy beruházás sikeréhez. Ha rövid az időd... . .„menj elébe a dolgoknak. így alakították át az ismert közmondást a MEZÖGÉP-nél. A gyakorlat nyelvére lefordítva ez azt jelentette: nem várták meg a bank döntését. Abban a pillanatban. amikor elkészült a beruházási terv, már megkezdték a tárgyalásokat a —- zömmel import — gépek beszerzésére. Kockázatos dolog volt ez. de a kockázatot a hitelkérelem alapos előkészítésével sikerült a mini; mumra csökkenteni. A tárgyalások közben egyre nyugodtabbak lettek, megtudták ugyanis, hogy ügyük jól halad a maga útján. Ezért aztán mire meglett a pénz, már csak az i-re kellett feltenni a pontot, aláírni az. előkészített szerződést. Aí. esetek jórészében ez így is történt, néhányszor azonban közbe jött valami. Például az, hogy az eredetileg tervezett és már vissza is igazolt gépről kiderült, már nem gyártják, ami pedig helyettesíthetné, azt, 1979 második felében tudja szállítani a gyár. Előfordult olyan is. hogy találtak az eredetileg tervezettnél olcsóbb és jobb megoldást, de a hitelokmányokban pontosan le volt írva mire lehet elkölteni a pénzt. Mit tehet a beruházó ilyen esetekben? Két' dolgot. Vagy* sajnálkozik, vagy igyekszik rugalmasan megoldani az új helyzetet. Az előbbi egyszerűbb, az utóbbi célravezetőbb. F.setünkben is a második megoldás mellett döntöttek. . . A be- s/.erezhetetlen élha.ilító-gép he. Ivett vettek egy kisebbet, ami a célnak azért megfelel, és amíg a nagy megérkezik, elég lesz. a drága építkezést is igénylő kompresszor helyett pedig az olcsóbbat választották. mely a ..házát” is magával hordja. Ehhez majd utólag kérik a bank engedélyét. Elvben tehát már elköltötték, a MEZŐGÉP-nél a hitelként kapott. 30 11111110 forintjukat és a saját fejlesztésre, szinttartásra szánt pénzüket. Tudjuk már azt is, milyen hasznot hoz mindez. Évi egymillió dolláros exportot úgy, hogy dollárkihozataluk a jelenlegi 38 forintról 1978-ra 29 forintra csökken és növekvő termelést. A cél világos: 1980-ra egymilliárd forintos éves termelés — konvertálható cikkekből. Lónyai László Tavasz a Sportszergyárban Az újpesti Sportszergyárban rövidesen befejezik a téli sporteszközök gyártását. 1976-ban 55 ezer ródlit készítettek. 1977-ben 8« ezer ródlit kér a kereskedelem. A műhelyben megkezdték a tavaszi sportszerek; a tenisz-, a tollaslabda- és pingpongülök gyártását (MTI fotó: Németh Ferenc felvétele — KS) Továbbképzés az ellenőrző és döntő bizottságok elnökeinek A Dél-Békés megyei Termelő- szövetkezetek Területi Szövetsége a több éves jól belvált gya- I korlat tanulságaira alapozva az! idén is megrendezi a közös gaz• • AA AX ÜVEGIPARI REVEK LEGNAGYOBB GYÁRA Sikeres beruházás — Növekvő exportlehetőségek — Űjabb fejlesztés az Orosházi Üveggyárban Az ország csaknem valameny- nyi lakosa nap mint nap találkozik az Orosházi Üveggyár termékeivel anélkül, hogy tudná hol készítették például a kezébe kerülő kólás-, traubisódás-, befőttes- vagy borosüveget, az ablaküveget, amely lezárja a lakást, vagy a kertészeti üvegházak falait, melyek napjainkban két évszakot választanak el. j Az üvegipari Müvek 12 gyára közül a legnagyobb az orosházi. Itt dolgozik az ipar ágban foglalkoztatottak egy ötödé, vagyis 3400 munkás, » ők állítják elő a termelési érték egy harmadát. Tavaly az orosházi gyár termelékenységének növelésével egy- milliárd 152 millió forint értékű árut gyártott, a tervezettnél 11 százalékkal többet. 1963. november 7-én kezdték meg az öblösüveggyárban a hazai konzerviparnak a termelést, majd egy évvel később rnár hengerelt síküveget is készítettek a ■ városban. A gyár életében az ugrásszerű fejlődést a IV. ötéves terv időszaka hozta meg. 1974. ben üzembe helyezték az 1,5 milliárd forintos költséggel szovjet tervek álapján, szovjet gépekkel létesült húzottsík- űveggyárat. A hazai öblosüveg- igény kielégítésére egy 220 millió forintos intenzív fejlesztési is megvalósítottak, s a két termelésbővítő beruházás során megkétszereződött a gyár termelése. Ez azt jelenti' Orosházán ma több m;nt 100- féle terméket gyártanak hazai felhasználásra és exportra. Tavaly 15 500 vagon öblös- üveget és mintegy 8,2 millió négyzetméter építészeti üveget gyártottak. Az elmúlt évben dinamikusan növekedett a gyár exporttevékenysége, termékeik egynegyedet külföldre szállították. 1976-ban 4 millió dollár értékű árut a tőkés, és 2.5 millió rubel értékűt a KGST-országokba exportáltak. A IV. ötéves tervi beruházás J sikeres megvalósulása nyomán a hazai igényeken és- az export- | lehetőségeken .túl, népgazdasági | szinten 3,2 millió dollár impor'_ I kiváltást értek el. Az elmúlt év. [ ben megkezdték a hő- és hang- ! szigetelő Hungaropán gyártását, I mely termék a külföldi és a hazai piacokon igen keresett. Ebben az esztendőben a gyár tovább növeli termelését. Az elmúlt ötéves tervi beruházás termelésének felfutása ez év derekára várható. Mindezek figyelembevételével 1976-hoz viszonyítva az eredeti tervek szerint a tőkés exportot 5 százalékkal, a KGST-exportot 45 százalékkal növelik. A gyár kollektívája csatlakozott a csepeliek felhívásához, felajánlották: tőkés exportjukat a tevezetlnél újabb 16 százalékkal túlteljesítik. E felajánlások során gyorsítják a tavaly megkezdett 90 millió forintos devizahiteles intenzív fejlesztést, ami az elért magas színvonalú tőkés export Iszinten tartását szolgálja. Mindez azt is jelenti, hogy az év végéig mintegy 10 millió négyzetméter húzott síküveget is gyártanak Orosházán. Az V. ötéves tervben a sajó- szentpéteri üveggyárral közösen a hazai öblösüvegigények kielégítésére egy 900 millió forintos fejlesztést, valósítanak meg, s a tervek szerint 1980-ban átadják a legmodernebb gépekkel üzemelő új létesítményeket. így évente mintegy 60 ezer tonnával több öblösüveget gyártanak. A tervciklus végére az Orosházi Üveggyár termelési értéke meghaladja majd az 1,5 milliárd forintot. tőkésex port-tevékenysége túlszárnyalja a 7 millió dollárt, s a KGST-exportja is a megnövekedett termelés arányában emelkedik. daságok ellenőrző é* döntőbizottsági elnökeinek továbbképzését. A döntőbizottságok elnökeinek egyhetes tanfolyama február 28- án kezdődik az AFIT gyulai üdülőjében. Az egész napos foglalkozások keretében a tanfolyam résztvevői többek között a termelőszövetkezetek III. országos kongresszusáról, időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről, a társadalmi tulajdon védelmének Békés megyei tapasztalatairól, a döntőbizottságoknak az eredményes gazdálkodásban betöltőit szerepéről hallhatnak majd előadásokat. A tanfolyam programjában szerepel ezen kívül még egy üzem- és egy színházlátogatás. Ezt követően az AFIT gyulai üdülője a Dél-Békés megyei tsz- ek ellenőrző bizottsági elnökeinek ad otthont. ' Továbbképző tanfolyamuk március 7-től 11-ig tart. Az ötnapos előadássorozat témái között olyanok szerepelnek. mint a belső ellenőrzés jelentősége. a termelőszövetkezeti jogszabályok várható módosítása. a rendész feladatai a termelő- szövetkezetekben. illetve a termelőszövetkezeti közös vállalkozások működése. A döntőbizottsági elnökökhöz hasonlóan az ellenőrző bizottságok elnökei is részt vesznek az egyhetes tanfolyam ideje alatt üzem- és színházlátogatáson a program szerint. Korszerűsítik az építőipar állóeszköz-állományát Az idén 3,8 milliárd forint ér-1 tékű beruházás segíti az építő-1 ipar állóeszközeinek fejlesztését. Ennek* túlnyomó része vállalati beruházás, amelynek majdnem a felét saját erőforrásaikból finanszírozzák, ennek kiegészítésére csaknem 790 millió forint állami támogatást, s a tavalyinál jóval több, minte°y egymilliárd forint beruházási hitelt kapnak. Az építési munkák előkészítésének, iparosításának fejlesztésére sok nagyvállalat létesít korszerű segédüzemekkel ellátott központi telepet. E program szerint az idén fejezi be 172 millió forint értékű telepfejlesztési be- ruházását a KIPSZER Vállalat, átadják a Hajdú megyei Építőipari Vállalat új vasbeton-előregyártó üzemét, a Bács megyei Építőipari Vállalat házgyári komplettációs üzemét, a fővárosi út- és közműépítő vállalat aszfaltgyártó telepét, a 21-es építőipari vállalat központi telepének első beruházási ütemét és a Közúti Gépellátó Vállalat ceglédi hőközpontját. Az idén 11 építőipari és szerelő vállalatnál helyeznek üzembe — legalábbis részben — fejlesztési beruházást, ami már ebben az évben mintegy 2 milliárd forint értékű építési, többletet tesz lehetővé. 2 BÉUSHCüm WPtfJSAC M 1977. FEBRUÁR 9.
