Békés Megyei Népújság, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-08 / 32. szám
tavaszra Kiadásra készen állnak a legújabb típusú MTZ—80-as szovjet erőgépek _ ........................... ' A z időjárás ugyan újból téliesre fordult, de ez nem befolyásolja a békéscsabai AGROKER telepét a tavaszi felkészülésben. Raktár készletüket feltiiltötték a legújabb típusú mezőgazdasági gépekkel, bogy a tavaszi munkák zavartalanul beindulhassanak Csehszlovákiából érkeztek az SI’S—420-as önjáró, nagy teljesítményű silókombájnok Az egyik legkorszerűbb vétőgén a mosonmagyaróvári Lajta—Accord-—98-*« pneumatikus vetőgén melyet a nagv 'vonóerejű traktorokhoz való csatlakozással is elláttak (Demény Gyula képriportja) Műit — jelen — jövő Békéscsaba földrajza Jogos a tv felvetése: sok a ; sajtótermék. Ám ki tagadhatja: egv tájegység, egy vágps rangját azon is le lehet mérni, mennyire alapos és igényes könyveket írnak róla‘Ha valaki 50 vagy 100( év múlva előveszi a Békéscsabáról szólókat, egyet biztosan nem ejt ki a rostán. A Békéscsaba földrajza című könyvet, amelyet | a múlt év végén jelentetett meg az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetének alföldi csoportja. • * • A cím tudományosan pontos, kicsit mégis megtévesztő. Azért, | mert túl szerény. Az olvasók többsége aligha tudja, hogy a földrajzhoz egv-egy te'epülés múltjának, jelenének és jövőjé- ! nek minden húsba vágó kérdése hozzátartozik. Már a város tér- i mészeti viszonyait ismertető- ré- ! szék is többet adnak például az éghajlat, a talajviszonyok puszta . leírásánál. A megyeszékhely fej- j lődését taglaló fejezetekből pe- j dig kiderül, hogy a város sokáig | nem is lehetett igazi központ, az ötvenes években pedig, miután1 megyeszékhely lett, visszavetette ■ fejlődését az az országos kon- j cepció, amely nem támogatta a' Csabán döntő súlyú könnyűipart. | A tágas csabai halár mezőgazdasága országos viszonylatban igen fejlett, ám az is kiderül, I hogv e téren is van pótolni va- ló. Nemcsak a tsz-lagok havi át. lagkeresete alacsonyabb az or- j szágos átlagnál, de kisebb a i ledolgozott havi átlagos munkaidő is. A város igazán a 60-as évektől vált a Dél-Alföld ipari központjává. Mind több ágazatban I gyorsul meg az intenzív fejlő-1 dés, növekszik az élelmiszeripar j és a gépgyártás súlya. Még to- i vább gyorsult a fejlődés a leg- ' utóbbi években. Ez sem felhőt- ; lenül derűs azonban, mert például mégis mindkét szektorban csökken az egy munkás által tel- | iesitett évi munkaórák száma, s ! ez annak ellenére sem biztató, 1 hogy a keresetek több- mint 30 százalékkal növekedtek. *** Külön fejezet foglalkozik a város harmadlagos, tercier funkcióival. Ez mindannyiunk szem. ! pontjából egyáltalán nem „harmadlagos”, hiszen például a , közlekedésről, a kereskedelemről. meg az orvosi ellátásról: esik szó. Országosan egyedül- j álló közigazgatási furcsaságokról szól a következő rész, amely ' a város vonzáskörzetének kérdéséit taglalj*. A szex'zők meg- í említik például, hogy az elsődleges vonzási övezetben levő Ger- la és Kétegyháza a gyulai. Kon. I doros a szarvasi járáshoz tartó-1 zik. Murony pedig Békéshez, j mint város környéki település, j Az sem jó, hogy a város és néhány város környéki települése ! közt nincs közös határ. Mindez! azért fontos, mert cseppet sem j szerencsés, ha a közigazgatási! öv ezetek nem esnek egybe a lakosság természetes mozgásával. Ha egy város rangját, fejlettségének mutatóit nézzük, min- I dig jó eszköz a hasonlítás. A| könyv egyik legjobb fejezete me. < gyeszékhelvünk helyét keresi a : többi hét felsőfokú központ — I Szolnok, Nyíregyháza, Kecske- | mét és a többiek — között, a tu- j dományos összehasonlítás eszkö. i zeivel. Bármennyire is fejlett j például városunk ipara, ha az 1 azonos rangú településekkel ősz- | szehasonlítjuk, kiderül. hogy | nemcsak az iparban foglalkozta- j tottak havi bére (1950), meg az j egy foglalkoztatottra jutó álló-, eszközérték marad el a többi vá_ I rosok ugyanilyen mutatói között, hanem, ami nagyobb baj, a beruházások szintje is. Sajnos, a magyar városok többségére, még Budapestre is jellemző, hogy a viszonylag gyors ütemű ipari fejlődéssel az infrastruktúra: a közműellátási az egészségügyi és szociális létesítmények fejlődése nem tudott lépést tartani. Jellemző ez Csabára is. ahol — egy-két kivételt leszámítva — a kommunális ellátottság szintje nagyon alacsony, és például a 10 ezer lakosra jutó orvosok számát tekintve nemcsak a felsőfokú központok közt szorulunk leghátulra. de az ösz- szes magyar város között is csak az 54—56. helyre kerülünk. Következtetés: nem elég rangot adni egy városnak — támogatni is kell! • * * Hogyan lesz a negyvenes evek Európájának ..legnagyobb falujából'’ szerepkörét minden szempontból betöltő település, a Pél- Alföld — Szeged után. Baja előtt — második legrangosabb központja? Szót ejt a fejezet írója — egyebek közt — a megye területének több mint fele alatt megtalálható elsőrendű reménybeli földgázmezőkről; megtudjuk. mire alapul és milyen közös haszonnal járna Békéscsaba, Gyula és Békés jövőbeni, még tervszerűbb, még fokozottabb együttműködése. A könyv elsősorban azzal a céllal íródott, hogy a tervező, döntéseket előkészítő szakemberek, vezetők tájékozódását megalapozza, s ehhez tágabb horizontot. új szempontokat adjon. Ezentúl eleget tesz egy másik igénynek is: sok érdekességet kínál a városuk iránt érdeklődőknek. Varga János A biztonságos, balesetmentes közlekedésért dolgozik a békéscsabai városi KBT Békéscsaba kiemelkedő szerepet tölt be a megye közlekedésében. Több ezer ember jár be naponta dolgozni a megyeszékhelyre és jelentős az átmenő forgalom is. Érthető, hogy kiemelten kell foglalkozni a város közieke- | désével, ezt teszi a békéscsabai városi Közlekedésbiztonsági Tanács. Nagy szükség van tevékenységükre, mert a város közlekedési helyzete nem túl jó. Az összes baleseteit számát tekintve az elmúlt évben némi csökkenés állapítható meg, mert az 1975-ös 193 balesettel szemben 1976-ban 183 közlekedési baleset történt Békéscsabán. A súlyosságát tekintve azonban már kedvezőtlenebb a kép. Két évvel ezelőtt 8 halálos baleset történt, tavaly pedig 12. Nőtt a súlyos sérüléssel járók száma is. A balesetek okait vizsgálva megállapítható, hogy a legtöbb gondatlan vezetésből következett be, de sok következett be a szabálytalan kanyarodásból, gyorshajtásból. az elsőbbség meg nem adásából és a szabálytalan előzésből. Ezenkívül jelentős számban szerepelnek a gyalogosok is a baleseti okok listáján. Ide kívánkozik még egy figyelmeztető adat: az elmúlt évben 1 millió 267 ezer forint anyagi kárt okoztak a közlekedési balesetek. A fenti számok arra figyelmeztetnek tehát, hogy mindent meg kell tenni a közlekedési fegyelem megszilárdítása érdekében. A KBT fontos feladata, hogy a közlekedésben résztvevők nevelésére jól felhasználja a rendelkezésére álló eszközöket. A városi KBT két évvel ezelőtt fogadta el munkatervét, melynek fő célkitűzése az volt. hogy a közlekedés biztonságát társadalmi iíggvó (pave. A mnnkpi^rvben kiemelkedő helyet foglalt el az el-1 múlt évben életbe lépett KRESZ szabályainak megismertetése. Ennek érdekében — szorosan együttműködve a megyei KBT- vel és az autóklubbal — komoly oktatómunkát végeztek. Elsősorban a hivatásos gépjárművezetők tanítása volt a céljuk, de részt vettek a képzésben magángépjármű-vezetők is. Az azóta eltelt egy év tapasztalatai alapján elmondható. hogy az új KRESZ egyes szabályainak alkalmazása körül még vannak nehézségek. A párhuzamos közlekedés és az- áthaladási elsőbbség szabályait még nem mindenki alkalmazza megfelelően. A városi KBT kiemelt feladatának tekinti az ifjúság nevelését. Tavaly tavasszal és ősszel nemzetközi iskolakupa kerékpáros és ifjúsági kupa segédmotoros versenyt bonyolítottak le. Megrendezték a közlekedési úttörők táborozását és ellátták az úttörőket jelzőtárcsákkal is. Tavaly tavasszal jelentős társadalmi munkával elkészült Békéscsabán a Penza lakótelepen a közlekedési park. Ez a bark a város valamennyi óvodájának és iskolájának a rendelkezésére áll, a megyei KBT és az autóklub gondoskodott a járművekkel való felszereléséről is. Sajnos, ez a nagy költséggel épült létesítmény nincs kellően kihasználva. A pedagógusok még nein élnek a kínálkozó lehetőséggel és nem hozzák el a gve>'pkeket a pakkba ahol p közlekedés szabályait íá- tékos formában tudnák elsajátítani. Fr azévf is érthetetlen, mert a közlekedési narit használata téliesen ingyenes és a szabálvolc ottani gyakorlása valóban csökkenthetné a gyermekbalesetek számát. Természetesen a felnőttek neveléséről, továbbképzéséről sem feledkezett meg a városi KBT. A jelentősebb gépjárműparkkal rendelkező vállalatoknál KRESZ- vetélkedőket rendeztek. Különösen jelentős volt a Volán 3-as szarná Vállalatnál rendezett verseny, melyen a járművezetők nagy többsége részt vett. A dön-, tőben nagyon magas színvonalú és komoly verseny alakult ki, a győzteseket a vállalat vezetősége értékes tárgyjutalmakban részesítette. Együttműködve a TIT-tel. a vá. rosi KBT megszervezte a gépjárművezetők továbbképzését és azt is. hogy a vállalatok gépkocsi-előadói. ügyintézői megismerkedjenek az utóbbi időben kiadott közlekedési témájú rendeletekkel, utasításokkal. A KBT legnehezebb feladata a gyalogosok, valamint kerékpárosok és lovasfogat-hajtók oktatása, nevelése, ök ismerik a legkevésbé a Közlekedés szabályait és járműveik felszereltsége is a legtöbb kívánnivalót hagy maga után. Több üzemben már kialakult az a gyakorlat, hogy a KBT aktivistái a kerékpármegőrzőkben, tárolókban ellenőrzik a járműveket és nem egy helyen a szocialista brigádok társadalmi munkában felszerelik, mégjavítják a világítási eszközöket. A városi Közlekedésbiztonsági Tanácsra ebben az évben is sok nagy feladat vár. A járművek száma tovább emelkedik. a forgalom egyre sűrűsödik az utakon. Július 1-től kötelező lesz a biztonsági övék használata, dé ahhoz, hogy valóban használják is a járművezetők, ió propaganda. átgondolt nevelőtevékenység kell: A testület ez évi munkatervében sem változott, a legfőbb cél: elősegíteni, hogv biztonságos, h'-'esetmentes legyen a közlekedés. L. L.
