Békés Megyei Népújság, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-08 / 32. szám
A munkahelyi ifjúsági parlamentek tapasztalatai Gyulán Beszélgetés Albel Andorral, a KISZ városi bizottság titkárával Száz pár zokni egy műszakban Ifjúságunk életében az elmúlt évben két nagy jelentőségű esemény volt. Az egyik a KISZ IX. kongresszusa, a másik a munka, helyi parlamentek. Gyulán 131 munkahelyi parlamenten nyilatkoztak a résztvevők terveikről, s gondjaikról. Ezeken bizonyságot tettek egyebek mellett arról, hogy a termelési és gazdasági feladatok maradéktalan végrehajtása nagy többségüknél már lelkiismereti ügy. Fogékonyak az új iránt, szívesen fogadják a kor. szerű termelőberendezéseket és technológiai folyamatokat, az új technikát. A parlamentek tapasztalatairól, az ott elhangzottakról, az összegezésről váltottunk szót Albel Andorral, a KISZ városi bizottságának titkárával— Elsőként talán néhány számszerű adatot a parlamenteken részt vevők számáról, megoszlásukról. — A munkahelyi parlamentek időszakában városunkban csaknem kilencezer 15 és 30 év közöt. ti fiatal dolgozott és tanult. Közülük mintegy ötezren vettek részt a parlamentek munkájában. A KISZ-tagok száma meg. közelítette a 2800-at. Az iskolák belső szervezettségéből adódóan a tanuló fiatalok részvétele volt teljesebb. Nem hagyhatjuk viszont figyelmen kívül az objektív okokat — munka, család, távolabbi helységekből való bejárás — amely miatt a dolgozó fiataloknak csak 50 százaléka jelent meg. Ebből adódik az is, hogy a parlamenteken elhangzott több mint 650 hozzászólóból a férfiak voltak többségben. Ugyanis a munkaidőn túl megtartott parlamentekről bizonyára családi elfoglaltságok miatt ma. radt több nő távol. — A hozzászólók milyen témában kértek szót? — Nehéz volt ugyan szétválasztani és nem is biztos, hogy szerencsés, mégis külön gyűjtöttem témák szerint. Az üzemen, intézményen belüli politikai élettel kapcsolatban 216 hozzászólás, gazdasági kérdésekről 400 vélemény hangzott el. Még nehezebb eldönteni azt. hogy meddig bírálat egy kritikai észrevétel és mennyiben javaslat is. Az őszinte hangvételt, a kendőzetlen véleményt jelzi a csaknem 270 bíráló jellegű hozzászólás. A javaslatok száma meghaladta a háromszázat ■— Nemcsak KISZ-tagok vettek részt a parlamenteken. Kik voltak az aktívabbak? — Egyértelmű, hogy az ifjúsági szövetség tagjai többször, több esetben hallatták magukat, de ha a megjelenés és a hozzászólások arányát vizsgáljuk, akkor kitűnik az is, hogy a felszólalók csaknem egyharmada a KISZ-en kívüli fiatalok véleményét tolmácsolta. Ezek a felszólalások egyébként hasznos egységet al. kották, egyedül a közvetlen KISZ-szervezet tevékenységével kapcsolatban fogalmaztak kritikusabban a szei'vezeten kívülál- | lók. Illetve sok esetben informálódni akartak a szövetség tévé. j kenységéről, szerepéről. — Ez bírálat is lehet a KISZ- J en kívüli f iatalok körében vég- J zeit tevékenységük gyengéire, j — Valóban így van, viszont a parlamentek jó alkalmat adtak j ezeknek a hiányosságoknak enyhítésére, de meg nem oldhatják magát a problémát. Viszont kiindulás is lehet ahhoz, hogy növeljük politikai befolyásunkat a szervezeten kívülállókra. Városunkban a parlamenteket követően öt új KISZ-alapszervezet alakítását igényelték, mégpedig az értelmiségi fiatalok körében. — Az elmondottakból úgy tűnik, a fiatalok ,,nyitott ajtókat döngettek”, hiszen az elhangzottak nagy részét az Ifjúsági Törvény is tartalmazza. — fgy van, feltétlenül meg kell viszont jegyezni, fiataljaink aktivitásának megőrzése, továbbfejlesztése miatt, hogy a hozzászólások felhasználásnak egy része csupán az Ifjúsági Törvényre vonatkozó helyi végrehajtási rendelkezések megújítása. Ez azt is jelenti, hogy bár van törvény, azt nem mindenütt az előírásnak megfelelően hajtják végre. — Vajon a parlamenteken elhangzottakra milyen sors vár? A jegyzőkönyveket iktatják és csak a legközelebbi parlamenten veszik ismét elő? — Remélem, nem. Mint ismert, a/, ágazati parlamenteket ez év tavaszán tartják meg. Nem lenne helyes viszont az itt megszületendő döntésekre várni, hanem már ma fel kell használni a munkahelyi parlamenteken elhangzott javaslatokat. Ezek bizonyára jól segíthetik az idei megemelt gazdasági tervek végrehajtását; és megerősíthetik fiataljainkban azt a hitet, hogy szavukra hallgatnak a vezetők, ami felszabadíthatja ifjúságunkban rejlő tettvágyat, alkotómunkát. — Hogyan tovább a parlamentek után? — Lehetséges, hogy fiataljaink aktivitása kongresszusunk es a parlamentek időszakában elérte a maximumot, de meggyőződésem, hogy helyes irányítással, szervezéssel ez az aktivitás megőrizhető. bármikor felkelthető. Egyrészt a „tavaszi két taggyűlés alkalmával”, másrészt szélesebb körben a forradalmi ifjúsági napok időszakában a „szocialista életmód’-vitákon. Végezetül is a munkahelyi parlamentek kifejezésre juttatták. hogy az ifjúmunkások többségének alapvető érdeke és célja, hogy szocialista ország állampolgárához méltóan éljen es dolgozzon, több és jobb munkával igyekeznek maguk számára nagyobb anyagi, erkölcsi és társadalmi elismerést kivívni. Béla Ottó A napjainkban divatos, plüss bokafix zoknikból 8 óra alatt tód pár zoknit készít egy gépen Horváth Jánosnc. a Gyulai Harisn.va- gyár dolgozó ja (Fotó: Veress Erzsi) Nagykamarási változások — a zárszámadás tükrébenMilyen termelőszövetkezet a nagykamarási Ságvári Tsz? Nem tartozik a legjobbak közé, de a legrosszabbak közé sem. A közös szántó kiterjedését tekintve is legalább annyi- a ná’la nagyobb szövetkezet, mint a ki_ Kármin és társai Címke kerül minden vizsgázott gépjárműre Nem változik a forgalmi engedély tartalmi része Január elseje óta különböző színű határidőjelző címkékkel látják el aiZokat a gépjárműveket, amelyek átjutottak a kötelező műszaki vizsgán. A KPM Autófelügyelet tájékoztatása szerint 1980-ig valamennyi gépjárműre (motorkerékpárra és pótkocsira is) felkerül az öntapadós címke. Lényegében egy mini hatósági bizonyítványról van szó, ugyanis a címke alapján az első pillantásra megállapítható: a szóban forgó járműnek mikpr, melyik évben és hónapban jár le a műszaki érvényességi ideje. A címkék kármin. kék, citromsárga és zöld színben készültek. Ezekről azt kell tudni, hogy a kármin 1977-re, a kék 1078-ra. a citromsárga 1979-re, a zöld pedig 1980-ra szól. Vagyis; az a gépjármű, amelyik például ká;-min címkét kap a hatóságoktól, tulajdonosa csak abAZ ALFÖLDI KŐOLAJ- ÉS GÁZIPARI GÉPGYÁR felvételre keres 1 műszerészt vagy elektroműszerészt szerviz munkára, valamint esztergályos szakmunkásokat. Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi csoportján, Orosháza, Bajcsy-Zs. u. 41—43. sz, alatt. ban az esetben közlekedhet vele, ha még ez évben újabb eredményes műszaki vizsgát tesz. Ismeretes: idén januárban vezették be az Autófelügyelet műszaki vizsgáin a kipufogógázszennyezés ellenőrzését. Az előírás' értelmében a benzinnel működő gépkocsi kipufogógázának szénmonoxid-tartalma üresjáratban nem lehet több 4.5 százaléknál, a Diesel-üzemű járművek esetében pedig a kipufogógáz koromtartalma legfeljebb 550 mg m3 lehet. Ha a vizsgára kerülő járművek ennek az előírásnak nem felelnek meg, úgy a forgalmi engedélyt csupán egy évre hosszabbítják meg a szakemberek. Az a gépkocsi, amelyik zöld színű címkét kap, műszaki érvényességi ideje 1980- ig szól. Az utasítás szerint a címkéket a járművek szélvédőinek , 1- só részébe, belülről ragasztják fel. Azokon a jármüveken, amelyeken nincs szélvédő, a címkét kívülről kell felragasztani: motorkerékpáron a féríyszórótest menetirány szerinti jobb oldalán. pótkocsin pedig az alvázszám mellé. A jármű forgalmi engedélyébe természetesen bejegyzik az érvényességi határidőt. Fontos tudnivaló: abban az esetben, ha a szélvédő eltörik vagy felrobban, a gépkocsi tulajdonosa a sorszámra hivatkoz- j va kérheti a címke pótlását az Autófelügyelettől. Üjabb műszaki vizsgát azonban nem kell j tenni.- th - í sebb. Az egy évvel ezelőtt számba vett növénytermesztési eredmények, az átlagtermések és az állattenyésztés átlaghozamai is csak alig néhány ponttal tértek el az országos, illetve a megyei átlagoktól. A nagykamarási termelőszövetkezet tehát átlagos, vagy ahogy mondani szokták: olyan jó közepes tsz? Ha így lenne, akkor ezen az alapon az ország bármelyik • közös gazdaságát lehetne egyetlen szóval jellemezni —, ez pedig képtelenség. A „jó, elég jó, jó közepes, gyenge közepes, elég gyenge és a rossz” kifejez ugyan egyfajta rangsort, de édeskevés egy termelő- szövetkezet munkájának megítéléséhez. . Néhány évvel ezelőtt még, ha a nagykamarási Ságvári Tsz szóba került, főleg gondokról, bajokról hallhattunk. Megmegújuló, szűnni nem akaró vitákról, vezetők egymással szembeni bizalmatlanságáról, a munkafegyelem lazaságairól keringtek mértéktartó vagy túlzó, de a legritkább esetben alaptalan híresztelések. Mindez nemigen növelte a szövetkezet, jó hírnevét a legutóbbi időkig, amikoris új vezetés került a közös gazdaság élére. Olyan vezetés, amely a feladatok meghatározásdkor abból indult ki, hogy a tsz megközelítően sem nyújtja azt a teljesítményt, amelyet természeti és közgazdasági adottságai, a tagságban szunnyadó energiák tennének lehetővé. Az elmúlt két esztendő és a kettő közül is különösen az utóbbi — amelyről éppen az elmúlt, hétvégen vetettek számot a nagykamarásnak —, végül is bizonyította, hogy a szövetkezet helyes útra lépett. Az eredmények igazolták azt is. hogy ahol érvényt szereznek a közös tulajdonon alapuló együttes felelősségviselésnek és jog- gyakorlásnak, ott nem marad el a közös befektetések kamatja sem. Ha a gazdálkodásról legáltalánosabban valló mutató alakulását vizsgáljuk, az önmagában is az előbbiekről tanúskodik, hiszen a Ságvári Tsz 1976-ban mintegy 30 százalékkal teljesítette túl árbevételi tervét et> ehhez a két főágazat — a növénytermesztés és az állattenyésztés — egyaránt hozzájárult. Az időjárása miatt, kedvezőtlennek ítélt elmúlt évben a tsz csaknem 29 millió forinttal termelt többet — összesen mintegy 105 millió forintnyit —, mint egy esztendővel korábban. Természetesen ez az összevont eredmény ugyanúgy „eltakarja” a termelési tervét 25 százalékkal túlteljesítő búzatermesztési ágazat és a 42 százalékos tervtúlteljesítést elérő paradicsomtermesztés sikereit, mint a kukoricatermesztést nehezítő időjárás vagy a sárgarépa- és dinnyetermesztés eredményességét lerontó hiányosságok következményeit. Nem szól arról sem a termelési érték összesített mutatója, hogy a nagykamarási Ságvári Tsz 1976-os teljesítményének értékét növeli az is, hogy azt egy közepesnél jobbnak igazán nem mondható előkészítés után, jelentősen elhasznált eszköz- és . gépállománnyal, számottevően eladósodva kellett elérniük. Égy. hogy október 20-ig hitel- visszaíizetési kötelezettségeiket teljesítették, emellett 14 és fél millió forintot költöttek gépekre. több mint félmilliót talajjavításra, az egy hektárra jutó átlagos műtrágyaadagot csaknem 40, a növényvédő szer mennyiségét pedig több mint 50 százalékkal növelték. Az egy dolgozó tagra jutó jövedelem havi átlaga ezzel egyidőben az 1975-ös 25 ezer forinttal szemben 1976-ban elei'te a 30 ezer forintot. A számokból ennyi talán elegendő is. Tekintsünk most el a , tej, a hús s az egyéb termények önköltségének alakulását elemző leírástól, az 1977-es teendők részletezésétől. Az elmondottak és a múlt heti zárszámadás alapján ugyanis minden remény megvan arra, hogy a nagykamarási Ságvári Tsz — amely 1976-tal végleg „száraz talajra” ért a korábban egyre mélyülő mocsárból —, mind nagyobb léptekkel halad majd a helyes irányba vivő úton. hogy mielőbb elfoglalja méltó helyét a megye szövetkezeteinek sorában. Ehhez most már szakembere is van elegendő! Kőváry E, Péior
