Békés Megyei Népújság, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-05 / 30. szám
Ragasztják a dobozokat mtei'■ A békéscsabai Kner Nyomdának egyik fö termelési profilja a dobozgyártás. A mólt évben 11 637 tonna dobozt állítottak elő, ebben az évben pedig 12 900 tonna dobozt készítenek. Képünkön 2 Münnich Ferenc Szocialista Brigád tagjai korszerű géppel ragasztják a dobozokat Fotó: Gál Edit Húszmilliós fejlesztés Kőszigeten Tervek és lehetőségek Növekvő termelés—csökkenő létszám A Körösi Állami Gazdaság a 1 juhprogram keretében eddig 20 millió forintot fordított a beruházásokra és terveik szerint évente 15 millió forintot szán- ( nak még fejlesztésre A nagyka- ! rámos rendszerben 15 ezer juh ; él. Szép sikereket értek el ke- | resztezett fajtákkal, melyek sza- 1 oorasága 20 százalékkal nagyobb, mint az eddigieké. Társmegoldásában azonban nagy az előrehaladás. Az idén még továbbmegyünk. Lehetőségünk lesz arra, hogy a népgazdasági érdekeket szolgáló létesítményekhez kapcsolódva ugyanolyan feltételek mellett nyújtsunk forgóalap-, mint beruházási hitelt. A hitel lejárata tehát nyolcéves, sőt annál hosszabb is lehet. A kamatfeltételek is megegyeznek az előnyben részesített beruházáshoz nyújtott hitelek kamataival. A fedezeti elv érvényesülését azonban következetesen biztosítanunk kell. Az iparszerű állattartás telepeinek forgóeszköz-szükségletére a jövedelmező üzemelés érdekében megszavazott forgóalaphitelek tényleges felhasználása csak akkor lehetséges, ha az állatállomány és a forgóeszközkészlet megfelelő növekedése valóban be is következik. Ezek az előnyös hitelek csak a termelés bővülése útján, az eszközök fel- használásának növekvő hatékonyságával segíthetik elő a szövetkezeti dolgozók személyi jövedelmeinek növekedését; de már az igénybevételkor biztosíthatják a szövetkezetek dolgozóinak érdekeltségét a felhalmozás és a fogyasztás arányosságában. — A tsz-kongresszuson újra és újra elhangzott, hogy túlságosan drága a bankhitel. Az elérhető haszon gyakran néni fedezi a kamatokat se. Megkérhetném, hogy válaszoljon ezekre az állításokra? — A kamatlábak emelése mellett annak idején azért döntöttünk, hogy az egységes ár- és kamatfeltételek felé haladjunk. Ez is része volt a jövedelemszabályozásnak és az önálló — felelős — vállalati döntések befolyásolásának, A fejlesztésekre a közép és hosszú lejáratú hiteleket általában 8-9, a kedvezményes hiteleket pedig 6 százalékos kamatra nyújtjuk. Közismert, hogy a mezőgazdaságban a kedvezményes. 6 százalékos kamat az általános. A rövid lejáratú hitelek kamata általában 9 százalék. Az iparban azonban 90 napi igény- bevételt meghaladó hitelek esetén ún. kamatlépcsőt alkalmazunk. és olykor még tizenkét százalékos kamatot is kérünk. Nem állítom, hogy ezek a ka- . matlábak a mezőgazdaság atlagazdaságoknak eladtak múlt évben négyezer anyát és exportra több mint 13 ezer bárányt. A tenyésztés mellett a gyapjútermelési mutatója kiemelkedő. 6,02 kilogramm jó minőségű gyapjút tudnak lenyírni egy-egy állatról. Hízóalapanyag felvásárlásukat és összes értékesítésüket a I Gyapjúforgalmi Vállalaton ke- I resztül bonyolítják le. gos jövedelmezőségének ma! körülményei között alacsonyak, de meggyőződésem, hogy ebbe a jövedelmezőségbe nem helyes belenyugodni. AZ egyes beruházások megvalósításában a hívd részaránya általában csak 15— 20 százalékos, tehát a „magas” kamat a bekerülési értéknek csak erre a részére jöhet számításba, de az egészet terheli. A 15—20 százalékos hitellel ugyanis — ha jól fektetünk be — növelni lehet az egész befektetés hasznát. A vállalatoknak általában módjuk van arra is, hogy egyszer az egyik, máskor a másik ágazat tiszta jövedelmét használják fel az éppen legfontosabb beruházás céljaira. Ez az önálló vállalati gazdálkodás egyik velejárója, tudománya, éppen úgy, mint a kamatfeltételek és az összes pénzügyi feltételek mérlegelése a vállalat döntéseinél. Az alacsony kamat nem ösztönözne megfontolt, döntésekre. és a saját források mozgósítására. És végül még azt is ki kell mondanom: igenis társadalmi érdek megkövetelni, hogy legalább az új beruházások legyenek olyan hatékonyak és jövedel- mezőek. amelyek ezt a kamatterhet is viselni tudják. — Mi határozza meg a bank idei magatartását? , — Mindenekelőtt azt kell hangsúlyoznom, hogy a lehető legaktívabb hitelezési magatartással szeretnénk elősegíteni az élelmiszer-termelés tervszerű és dinamikus fejlődését, különösen pedig a minden piacon jól értékesíthető áruk előállításának gyors bővítését. A hitelrendszer továbbra is a vállalati önállóságra épül, de ezután sem nyújt biztosítékot arra az esetre, ha a szövetkezetek gazdasági munkájának hatékonysága romlik, vagy ha a szövetkezeti bruttó jövedelem (és a tartalékok) felhasználása felhalmozásokra és a szövetkezeti vezetőség által garantált munkadíjakra nem megfelelő megalapozottsággal történik. Abból kiindulva, hogy a népgazdasági terv kulcskérdése a hatékonyság fokozása, a pénz- forgalom és a hitel rendszerével következetesebben valósítjuk meg a gazdasági folyamatok A megyeszékhely textilruházati iparában a legnagyobb termelési értéket a kötöttárugyár és a Eérfifehérnemű-gyár állítja elő. Mind a két gazdasági egység más gyártmányszerkezetű, mind a kettő fontos népgazdasági és exportszerepet tölt be. Különböznek egymástól, de mégis vannak közös vonások bennük: mindegyik termelőegység egy rekonstrukció után kezdte el az V. ötéves tervet, úi termékkel lépett a piacra, mindegyik munkaerő- hiánnyal küzd. s mindegyiknek vannak telephelyei, a megye községeiben bedolgozói. A két gyár célkitűzéseiben szerepel a termelékenység növelése és minél gazdaságosabban a tőkés, a KGST- és a hazai pia- j cokrá versenyképes áru gyártása. Ipari tanu'ók — kismamák — több műszak A kötöttárugyárban a rekonst-1 rukció megvalósítása során új gépeket helyeztek üzembe, korszerűsítették a gyártmányszerkezetet, a gyár termelése megnőtt, s a jelenlegi 2600 dolgozó is kevés. — Sajnos létszámfejlesztésre nincs nagy lehetőségünk — tájékoztat' Kurllla János munkaügyi osztályvezető. — Akár holnaptól 200 fizikai dolgozót azonnal munkába tudnánk állítani. A gyes-en levő kismamák száma megközelíti a 400-at. Az V. ötéves tervben mégis 12' százalékos létszámnövekedést terveztünk. Az elmúlt évben 9 millió 760 ezer négyzetméter kelmét gyárforinton keresztül történő ellenőrzését. Ez‘ feltételezi a társadalmilag előnyös fejlesztések erőteljes alátámasztását a hitelek útján, a gazdaságtalan, előnytelen irányzatokkal szemben pedig a határozott ellenállást. A gazdaságos és jövedelmező termelés bővítésének elősegítése a bankhálózat legfontosabb feladata. — Végül: milyen gazdasági magatartást tanácsol j.977-rc dr. Páles Gyula a szövetkezeti vezetőknek? — Azt tanácsolom, hogy kamatoztassák azokat a tapasztalatokat, amelyeket eddig szereztek. Teremtsenek élénk kapcsolatot bankjukkal és minden gazdasági döntésük előtt — ezt külön hangsúlyozom, hogy a döntés előtt — tárgyalják meg elképzeléseiket, azok megvalósításának lehetőségeit a pénzügyi szakemberekkel. Az állami és társadalmi szervek kívánságait konstruktívan mérlegeljék, és a népgazdasági érdekkel egyező irányban haladjanak. Ha azonban a szövetkezeti döntésekbe történő külső beavatkozás számításaik és meggyőződésük szerint nem felel meg a tényleges társadalmi érdekeknek, mindig követeljék meg a pénzügyi feltételek előzetes tisztázását, A szövetkezeti döntések pénzügyi következményeiért ugyanis az állam ezután sem vállalhatja a teljes anyagi garanciát, Az ország pénzügyi egyensúlya megköveteli annak az elvnek az érvényesülését. hogy az' önálló vállalati, gazdasági döntések csak a rendelkezésx'e álló' pénzalapok mértékéig történhetnek. Legfontosabbnak végül is azt tartom, hogy a szövetkezeti vezetők — körültekintő számítások alapján — kezdeményezzenek az idén is bátran, a negyedik ötéves terv időszakában megszokott aktivitással. Kutassanak fel minden lehetőséget a minden piacon jól eladható áruk gazdaságos termelésének növelése érdekében. Ezekre a fejlesztésekre kérjenek hiteleket és adjanak a bankhálózatnak minél 1 több ilyen múnkát. Földcáki Béla I tolt a BÉKÖT, úgyis 25 száza- I lékkai többet, mint az előző terv- 1 ciklus első éveiben. A vállalatnál az előkészítőben tradíciója van a három műszaknak, a kelmetermelő üzemekben folyamatosan, a konfekcióüzem- ben két műszakban dolgoznak, ám így sincs teljesen kihasznál- I va a gépi kapacitásunk: csak Békéscsabán a konfekcióüzemekben mintegy 70 varrógép létszámhiány miatt áll. Ezeken a gépeken a kiesett termelési érték éves szinten megközelíti a 30 millió forintot. A különféle ösztönzők nyomán éjszakai műszakban dolgozik a létszám 26 százaléka, délutános 28 százaié- 1 ka és egy műszakos 46 százaléka, j Alig két éve a kelmetermelő üze- ] mekben bevezették a minőségi! bérezést, valamint a 10 százalékos éjszakai pótlékot 60 forint j műszakpótlékkal növelik. Mind-; ezekkel az ösztönzőkkel 95.4 százalékos az I. osztályú kelme részaránya. Nincs utánpótlás — Békéscsabán minimális létszámnövekedésre számíthatunk. Tavaly 98 szakmunkástanulót szerettünk volna felvenni, ezzel szemben 71 elsőéves tanul — so- I rolja Antovszky Jánosné Oktatási! előadó. — A megyeszékhelyről j csak 5—6 fiatal választott szak- j mát nálunk. A közép- és felsőfo-1 kú végzettségűeknél már kedve-: zőbb a helyzet. Az idén 99 fel- [ nőtt szakmunkásunk tanul szak- középiskolában. — Egyik feladatunk a létszám j megtartása. Úgy érzem, a korábbi nagy fluktuáció megállt. Ennek több oka van: kedvezőek a kereseti lehetőségek, jó az üzemi légkör, a fiatalok részesei a dinamikus fejlődésnek és perspektívát látnak maguk előtt. Mindezek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy tavaly 4 millió dollár értékű terméket exoortál- tünk — summázza Bíró Béla, az üzemi pártbizottság titkára. Hiányzik 300 varrónő A másik üzem, a Férfifehérne- mű-gyár 4,2 százalékos létszám- csökkenéssel számol az V. ötéves tervben. Ma mintegy 1520-an dolgoznak a gyárban — az oros- J házi külsb telepen 480-an. — A munkaerőhiány jobb munka- és üzemszervezésre késztetett bennünket — kezdi a be-1 szélgetést Alágy Lajos igazgató. | — Jelen pillanatban mintegy 300 j varrónő hiányzik, s ez a szám a jövőben évről évre nő. A lét- j számgondokon úgy igyekeztünk segíteni, hogy modern, termeié-1 kény gépeket helyeztünk üzem-1 be, korszerű munkaszervezést! valósítottunk meg. Igaz, ez a J szervezés egyharmaddal, vagyis’ dolgozónként 2 négyzetméterrel i nagyobb munkaterületet igényel, I A gazdaságos vízi fuvarozás az V. ötéves tervben a korábbinál nagyobb feladatokat kapott. A hajózás áruforgalma csaknem 20 százalékkal növekszik, ezen belül gyorsabban, mintegy 50 százalékkal fejlődik a tengerhajózás teljesítménye. A tengerhajózás átlagosnál nagyobb feladataihoz lényegesen növeli szállítási kapacitását. A hajópark hordképességét 1980-ig több mint 30 000 tonnával bővítik. A MAHART még a múlt évben két kisebb és két nagyobb mélytengeri hajó beszerzésére kötött megállapodást a lengyel hajóépítő iparral. A négy hajó közül az első jó I minőségben és határidőre elké- | szült a sczeczini Varski Hajó- ! gyárban. A Csokonainak kérész- ! telt 11 700 tonna hordképességű | áruszállító tengerjárót ezen a í mint a korábbi, s ez többletköltséget jelent. Mi is az új szervezés lényege? A korábbi kötött ütemű gyártásban a szalag leggyengébb teljesítményű dolgozójához igazodott a termelés. A kötetlen gyártás azt jelenti: mindenki képességeinek megfelelően, váltott gépen dolgozik. Ez pontosabb előkészítést, irányítást igényel, de 23—24 százalékkal hatékonyabb, vagyis egyelőre pótolja a létszámhiányt. A keresetek pedig 20—48 százalékkal magasabbak. Tavaly — a január 1-i létszámhoz viszonyítva — a felvétel 11.8 százalékos volt, a kilépettek aránya pedig meghaladta a 15,3 százalékot. A FÉKON-nál évente 55—60 szakképzetlen felnőtt dolgozót tanítanak be. Ezek a dolgozók a részműveletek előgyakorlása után 3—6 hónapig 1500—1600 forint betanítási bérben, majd, ha megfelelnek a követelményeknek, teljesítményben dolgoznak. — Ez bizonyos fokú kockázatot jelent, de rá vagyunk késztetve — folytatja az igazgató. — A másik megoldás a szervezett szakmunkásképzés: évente 60 ipari tanulót veszünk fel. s a tervek szerint, ha lesz elég jelentkező. jövőre megkétszerezzük a szakmunkástanulók számát. A termékszerkezet korszerűsítésével, a belső átszervezéssel több, egyszerűbb műveletet alkalmaznak a bedolgozók részére. Ma már a megye öt községében mintegy 300 bedolgozó az árbevétel 7,2 százalékát otthon állítja elő. A gyár létszámgondokkal küzd, aránylag nagy a fluktuáció. Ám ennek ellenére egy biztos törzsgárdatagsággal rendelkezik. Még vannak lehetőségek Az elmúlt években kimerültek a mezőgazdaságból felszabaduló munkaei'ő-tartalékok, az ipar korszerűsítésére igénybe vehető anyagi erők pedig végesek. A kötöttárugyár gépi- és szabadidő-ruházata, a FÉKON féríiru- házati cikkei, női ruhái belföldön, valamint a tőkés és szocialista országokban egyaránt kelendők. . A BÉKÖT és a FÉKON nagy tételben, korszerű alapanyagú terméket gyárt, de kisebb szériában divatcikket is készítenek, ami nagyobb mozgékonyságot, gyors átállást igényel. A hazai és a külföldi partnerek mind a két helyen jónak tartják a gyártott termékeket, kedvezőek az árak, dicsérik a megrendelések teljesítésének gyorsaságát, pontosságát és jó minőségét. A még gazdaságosabb termelés eléréséhez viszont vannak további lehetőségek. Ezek kiaknázása a következő évek feladata. Szekeres András héten vették át a MAHART képviselői. A Csokonai — amely a hét végén kifut a lengyel kikötőből — első útján Rotterdamból szállít 8 000 tonna lisztet Sri Lankába. A sczeczini hajógyárban a MAHART részére épül a másik 11 700 tonnás tengeri hajó, a Radnóti, amelyet az év végén adnak át. Ezen kívül várhatóan még az idén a gdanski Lenin Hajógyártól is átveheti a MAHART az egyenként 3 700 tonna hordképességű Maros és Körös nevű tengeri motoroshajókat. 3 1977. FEBRUÁR 5. Uj tengerjáró hajók készülnek
