Békés Megyei Népújság, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-04 / 29. szám
Kétszázötven tűz miatt tízmillió forint kár Beszélgetés Yárhegvi Ferenc alezredessel, Békés megye tűzoltó parancsnokával A Békés megyei Tűzoltó Pa-1 rancsnokságon Várhegyi Ferenc alezredes, megyei parancsnok tá- jékoztatott az elmúlt évi tűzvé- ; delmi tapasztalatokról és az idei feladatokról. — Népgazdasági ágazatonként , hogyan értékelik a tűzvédelmet? I — Kedvezőek a tapasztalatok az állami iparban, ahol nagyobb a szervezettség, a vezetők jobban törődnek e feladatokkal, s így a dolgozók tűzvédelmi fegvelme Is jobb. Nem mondható el ez a szövetkezeti iparról. Itt rosszabbak ugyan a feltél elek, például j korszerűtlenebb épületek is 1 akadnak, de éppen ezért foko- | zottabban oda kellene figyelni a tűzvédelemre, mivel nagyobb a veszély. Sajnos, a szövetkezeti ipar egy részében nem teszik meg ezt. A mezőgazdáságban különösen az állami gazdaságok tűzvédelme javult, de úgymond előrébb léptek a termelőszövetkezetek is, ám ez utóbbiaknál van még a legtöbb teendő. A tsz- ek összevonása tűzvédelmi szempontból is eredményes volt, viszont a nagy területen való elhelyezés. az egyre korszerűbb gépek és berendezések fokozott veszélyt jelentenek akkor, ha nem tartják be a szabályokat Itt hívom fel a figyelmet például a szántóberendezésekre, amelyek fűtési technológiájának be nem tartása már sok esetben jelentős tűzkárt okozott. A kereskedelmi hálózatban az elszórtan elhelyezkedő, külterületi kisebb boltokkal van baj. A lakóházakról szólva, gyakran gondatlanság következménye a tűzeset. A ..hagyományos'’ veszélyforrások mellett az olaj és a gáz használata még nagyobb figyelmet követel a lakóktól. — Mit tettek az állami tűzol* téságok az esetek megelőzése érdekében? ' — Tavaly megyénkben összesen 700 hatósági ellenőrzést tartottak, s jelentős számot tettek Jogászunk ki az egyéb ellenőrzések a sző- i vetkezeti és az állami létesítmé- nyékben. Felhívták a figyelmet j a veszélyforrásokra, a hibák | megszüntetésére, s ismétlődő nemtörődömség esetén szabálysértési eljárást is kezdeményeztek. Mintegy 900 esetben szakhatósági minőségben, így területfelhasználási, építési és használatba vételi engedélyezési ügyekben jártak el, s számos" filmvetítést, felvilágosító előadást tartottak. — Elkészült az 1976-os tűzvédelmi mérleg. Milyen adatokat találunk ebben? , — összességében mérsékeli, fejlődés jellemzi megyénk tűz- ] védelmi helyzetét. Összesen 314 tűzesetet jelentettek be tavaly.1 Ezekből 246 okozott kárt, keve-1 sebb, mint az előzó évben, ami-j kor 262 esetben keletkezett tűz- , kar. Az összes kár 1975-ben és1 1976-ban is igen nagy, a koráb-1 bi évekhez képest is. 1975-ben 7 I millió 600 ezer, tavaly pedig J 10 millió 300 ezer forint érték j vált a lángok martalékává. Ez i utóbbi adatot kiegészítve meg kelt emiiteni a dombegyházi kenderkazlazóban villámcsapás okozta tüzet, ami önmagában több mint 6,5 millió forint kárral járt. Egyébként azon a napon egyidejűleg hat villámcsapás okozta tűzhöz riasztották a tűzoltókat. A keletkezési okokat vizsgálva megállapíthatjuk, hogy növekedett az öngyulladás és a sugárzó hő miatt bekövetkezett tűzesetek száma.. Feltűnően’ sok- ! szór fordultak elő a gondatlan dohányzás rovására írható tüzek. Az 1975. évi 25-tel szemben tavaly 45 alkalommal okozott kárt felelőtlenül eldobott cigarettavég, vagy az ágyban való dohányzás, ami sajnos, olykor emberéletet is követel. Korábban „vezető helyen” szerepeltek a statisztikákban a gyermekjátékokból keletkezett tüzek, most viszont örömmel állapíthatjuk meg, hogy ezek száválaszol Poszlovszky Józsefné, Endrőd: A nyugdíjasnak is jár táppénz, de csak akkor, ha a biztosítással járó jogviszony keretében munkát vállalt. Ám a táppénzre való jogosultság időtartamának megállapításakor csak azokat a munkanapokat és munkaszüneti napokat lehet figyelembe venni, amelyekre a biztosított a nyugdíjazását követően munkabérben, táppénzben részesült A táppénz összegének megállapításához csak a nyugdíjazást követően kapott munkabér vehető figyelembe. Mindezen túlmenően íel_ tetei még az,is, hogy az utolsó munkatftn töltött napot követő 15 napon belül váljon kereső- képtelenné. Levelében azt írja, hogy az endrődi ktsz-ben nyugdíjasként december 16-ig dolgozott, és ugyancsak december 29- én vált keresőképtelenné. Így tehát ha a szövetkezettel munkaszerződése volt, önt megilleti a táppénz. Meg kell jegyezni, hogy azt az időt. melyen át táppénzben részesül, a nyugdíjfolyósítása szempontjából úgy kell szá- 1 mításba venni, mintha munka-1 bér ellenében munkaszerződés ] szerint foglalkoztatták volna. K. András, Békéscsaba: Ha a ' íiázat kisajátítják — noha nem az ön tulajdonában van, csak haszonélvezeti joga áll fenn raj. ta — a kártalanítás megilleti. Csereingatlannal történő kártalanítás esetén kérelmére a haszonélvezeti jogot a csereingatlanra kell átvinni. Ha a kártalanításra jogosultak között a jogosultság, vagy az összeg felosztása kérdésében vita van. és a felek a bírósághoz fordulnak, a kártalanítási összeget letétbe kell helyezni. A vitát a bíróságnak kell eldönteni. A Legfelsőbb Bíróság 365. számú kollégiumi állásfoglalása kimondja: haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan-kisajátítás esetén — ha a tulajdonos pénzbeni kártalanításban részesül — a megszűnt haszonélvezeti jog értékét az eset összes körülményeinek gondos mérlegelésével kell meghatározni. Ennek során különös nyomatékkai kell venni a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan jellegét, haszonélvezeti jog gyakorlásának módját, a jogosult személyi körülményeit. a hasznosítás lehetőségeit, az elérhető anyagi előnyöket, továbbá a haszonélvezeti jognak az ingatlan forgalmi értékére gyakorolt hatását. Gergely Nándor, Békéscsaba: A tarsasház ügyeit a közös képviselők intézik. Nagyobb társas- házakban azt a feladatot több I személyből álló intézőbizottság is elláthatja. Az üzemeltetéssel, kisebb javításokkal kapcsolatos munkákat anyagilag — valóságos költségeknek és a tulajdonosi aránynak megfelelően — a tu. lajdonostársak közösen es folyamatosan fedezik. A gazdálkodás eredményéről a közös képvise-, lök, illetve az intéző bizottság a közgyűlésen köteles számot adni a tulajdonostársaknak. Itt ál- j lapítják meg, illetve módosítják , a költségeket is. A társasházközösség gazdálkodását nem szabályozzák különleges pénzügyi rendelkezések. A közös képviselő és a tulajdonostársak között keletkező számadási viták eldöntése a bíróságra tartozik. (Dr. Sered i) ma 26-ról 19-re csökkent. A népgazdasági ágakat tekintve kevesebb tűz volt az iparban és a lakóházakban, viszont több a mezőgazdaságban, s ezek döntő többsége termelőszövetkezetekben pusztított. És még egy szomorú statisztika: tavaly hárman vesztették életüket tűzeset következtében, szintén hárman életveszélyes, tizenketten köny- nyebb sérülést szenvedtek. A halálesetek ágyban való dohányzás, illetve a tüzelőberendezések, olajkályhák szakszerűtlen használata miatt történtek. — Milyennek értékeli a megyei parancsnok a tűzoltók tevékenységét? — Békés megye állami tűzoltói tavaly 287 tűz megfékezésében működtek közre, s ezekből 42-szer más megyében. Tevékenységük eredményes, s munkájukhoz sok segítséget kaptak a vállalati és az önkéntes tűzoltóktól. Békésen 73 önkéntes tűzoltó-egyesületben 2500-an tevékenykednek, a vállalati tűzoltók száma 2250, az úttörő- és ifjúsági tűzoltóké mintegy 1000. Nem túlzók, ha azt mondom. hogy nélkülük nem lett volna képes az állami tűzoltóság a megfelelő tűzrend biztosítására. Igen elismerésre méltó az önkéntesek munká ja. Ök elméleti és gyakorlati-szakmai továbbképzéseken, gyakorlatokon készülnek, versenyeken vesznek részt, tavaly 132 alkalommal működtek közre a tüzek oltásában. Az önkéntesek helyileg közelebb vannak az eseményekhez. s így beavatkozásuk is gvorsabb. Az állami tűzoltók megérkezéséig vagy meggátoljál; a lángok továbbterjedését, vagy például tavaly 31 esetben meg is fékezték azokat, s nem vált szükségessé az államiak beavatkozása. Jelentős értékű anyagi javak megmentés« köszönhető nekik. Tevékenységük nemcsak oltásból áll. hanem megelőző, területfelelősi szolgálatokat látnak el. ellenőrzik a lakóhazakat, feltáriák a szabálytalanságokat. kérik azok meg. szüntetését, ugyanakkor felvilágosító munkát is végeznek. Az állami tűzoltókkal emuitt a belvizek elleni védelemben is nagy segítséget nyújtanak. — Az elkövetkező időben milyen főbb feladatok végrehajtására van szükség? — A feladatok a tapasztalatokból adódnak. Ezek több dologra világítottak rá, így a tüzesetek előidézésében gyakori az emberi gondatlanság, a tűzvédelmi szabályok figyelmen kívül hagyása, például a nyáron nagyon sok avartűz keletkezett eldobott égő gyufából és cigaretta- végből. tiltott helyen való tűz- gyúitásból. Erre a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani, akárcsak a tűzveszélyes gépekre, berendezésekre, azok technológiai előírásainak betartására. Nagjmn fontos a gazdasági vezetőknek és a tűzvédelem társadalmi munkásainak alapos tevékenysége, a szabályok betartása- nak ellenőrzése, a feltárt hibák következetes megszüntetése, s a dolgozók oktatása és nevelése: ne vétsenek a tűzvédelmi szabályok ellen. Olyan viszonyokat kell teremteni, hogy az emberek biztonságát és az anvagi javak védelmét szolgáló rendelkezései: a gyakorlatban mindenütt érvényesüljenek. Szükséges a társadalmi tulaidon felügyeletével megbízottak naevobb elővigyázatossága. körültekintése, a fokozottabb államnolgári fegvelem, Annak a szemléiéinek kell uralkodóvá válnia, miszerint a biztonsági szabálvok betartása a termelés szerves része legyen. — Köszönjük a beszélgetési. Vitaszek Zoltán 4 Binis mern-ser 1977. FEBRUÁR 4. Női és férfikötöttáruk Gyomárói Képünkön Tímár Imréné a női divatpulóver anyagát ellenőrzi (Demény Gyula felvétele) A Gyomai Háziipari Szövet-1 kezetben úgy tervezik, hogy 1977-ben az összes árbevétel eléri a 150 millió forintot, amely 12—13 százalékkal haladja meg a múlt évit. A szövetkezet vezetői elmondták: az üzemben! 800 ezer női és férfi felső kötött- [ árut: kardigánt, pulóvert gyárta- j nak 115 millió forint értékben. J Ebből 35 millió forint lesz az j export részesedése, amelynek j egyharmada tőkés, kétharmada j pedig szocialista országokba irá. j nyúl. Ez a szárú 32—:34 százalék- ' kai magasabb a tavalyinál. Extenzív fejlesztésre itt sincs! lehetőség, hiszen egy év alatt | mindössze 1,5—2 százalékos létszámbővítéssel számolnak. Így a termelékenység növelése, az üzem- és munkaszervezés, a bel. ső tartalékok jobb kihasználása kerül előtérbe. Jelenleg mintegy 400 bedolgozója van a szövetkezetnek, akiknek a számát 10—12 százalékkal szeretnék növelni. Nagy gondot fordítanak a gyártmányfejlesztésre. Évente 200— 220 új modellt készítenek korszerű alapanyagok felhasználásával. A jövőben még nagyobb hangsúlyt helyeznek arra, hogy gépi úton előállított termékeken minél több legyen a kézi hímzés, ezzel is hangsúlyozva az áru népművészeti jellegét. A szakma ifjú mesterei és kiváló ifjú szakmunkások az állami építőipari vállalatnál Több éves kihagyás után 1976 j —77-ben ismét megkezdte aj fiatalok körében a „Kiváló” ver- ) senyeket a Békés megyei Állami j Építőipari Vállalatnál a KISZ- j bizottság a fiatal műszakiak es 1 közgazdászok tanácsával karöltve. Öt hónapon át tartottak a < gyakorlati versenyek, majd az I elmúlt napokban tartották meg az elméleti vizsgát, amelyen 32- en vettek részt. A vasas-, és az építőmesteri szakmában meghirdetett verseny magas gyakorlati és elméleti követelményeinek összesen 23-an feleltek meg; 15- en nyerték el a Szakma Ifjú Mestere, 8-an pedig, (pályakezdő fiatalok) a Kiváló Ifjú Szakmunkás címet. A gyakorlati és elméleti verse- j nven összegyűjtött pontszámok alapján a helyezési sorrendet is j megállapította a bíráló bizottság. A vasas szakmában a Szakma Ifjú Mestere címet elnyert ! fiatalok köziül Máté Mátyás lakatos (segédüzem) végzett az el- j ső helyen. Bartyik Lajos vízve- í zeték-szerelő (szerelőipari rész-j leg) második. Szodorai Attila , esztergályos (tmk) a harmadik! lett. Az építőmesteri szakmában a Szakma Ifjú Mesterei közül | Győrfi István ács (orosházi főépítésvezetőség) került az első helyre, Borka Imre műköves (segédüzem) a második helyet szerezte meg, a harmadik helyen pedig megosztva Fabisz József és Bakonyszegi László kőművesek (békéscsabai íőépítésveze- tőség) végeztek. A Kiváló Ifjú Szakmunkások versenyét a vasas szakmában Kovács András motorszerelő (tmk) nyerte, Vin- cze Elek villanyszerelő (szerelő- ipari részleg) a második, Megyei György villanyszerelő (szerelő- ipari részleg), a harmadik. Az építőmester szakmában a Kiváló Ifjú Szakmunkások közül Zsíros József műköves (segédüzem) gyűjtötte a legtöbb pontot, mögötte végzett Szabó Péter szobafestő (szakipari részleg), a harmadik pedig Szappanos Sándor és Papp László szobafestők (szakipari részleg). A Szakma Ifjú Mestere, illetve a Kiváló Ifjú Szakmunkás címet elnyert 32 fiatalt oklevéllel és jelvénnyel fii tették ki. és pénzjutalomban részesültek. Emellett az első. második és harmadik helyezettek további pénz- jutamat kaptak kiemelkedő teljesítményükért.
