Békés Megyei Népújság, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-27 / 49. szám
> ) 1917. FEBRUAR 77., VASÄRNAP Ara: 1.70 forint XXXII. ÉVFOLYAM. 19. SZÁM M A: A MUNKÄSMÜVELÖDfeS EREDMÉNYEI. GONDJAI (3. oldal) LAKATOSMÜHELY HATUL — AZ UDVARBAN (1. oldal) ELNÖK V A LASZTÁS (4—3. oldal) Kiváló munka, átlagos kereset? A jelszó — tartalmát, értelmét de sokan és sokféleképpen magyarázták már — imigyen szól: „egyenlő munkáért, egyenlő bér . ..” Ezt sikerült a gyakorlatban akként megfordítani, hogy „egyenlő bérért, egyenlő n.unka .. .” Vagyis: amíg a nálam jóval kisebb képességű, alacsonyabb teljesítményt produkáló kollégám majdnem ugyanannyi bért kap, mint én, addig minek törjem magam . . . miért hozzam ki magamból a lehetséges maximumot? Ugye ismerős szöveg? Sokan eszerint dolgoznak és hisznek is a maguk fabrikálta elméletben. Persze az igazsághoz tartozik, hogy vannak emberek — és vannak helyzetek — akiknél és amikor nem az a fontos, hogy mit teljesít a másik és ezért a teljesítményért mennyit kap; amikor csak az a fontos, hogy a lehető legtöbbet nyújtsák, még akkor is, ha az átlagon felüli teljesítményt csak átlagos bérrel honorálhatják. Sajnos azonban nem ez a jellemző. A szakemberek is tudják, vallják, hogy a bérek differenciálatlansága a teljesítmények kerékkötője. Ebben mindenki egyetért, a vita — és az általános tanácstalanság — ott kezdődik, amikor a differenciálatlanság,' az egyenlősdi okait kutatják, illetve amikor magát a jelenséget magyarázzák. A múltkoriban megkérdezték tőlem: mit gondolok, hol nagyobb a különbség egy minisztériumi portás és a miniszter fizetése között; Angliában, vagy mondjuk Egyiptomban? S a válasz: nem Angliában! 'Mert a társadalmi, gazdasági fejlettség magával hozza a bérek bizonyos fokú nivellálódását. Egy bizonyos fejlettségi fokon túl szükségképpen közelítenek egymáshoz a bérek legalacsonyabb és legmagasabb határértékei. Ebből a szempontból tehát a fejlődéssel szükségképpen együtt járó jelenségről van szó. Mások viszont megjegyzik — és nem alaptalanul —, hogy mindez lehet igaz és törvényszerű, de akkor nálunk a bérek nivellálódásával alaposan megelőztük a korunkat, a saját fejlettségi színvonalunkat. Szociológusok bizonygatják: maguk a legérdekelteb- bek, a munkások és az alkalmazottak sem fogadják el mindig a gyakorlatban érvényesített differenciálást. Amikor a boríték vastagsága jelzi a teljesítményt, a végzett munka értékét, akkor nagyon sokan nem hajlandók elfogadni az esetleges alacsonyabb minősítést, s * differenciálás mögött kizárólag a főnökség szubjektív szempontjait sejtik. Még akkor is, ha — formailag — a béreket nemcsak a főnökség, hanem az a bizonyos üzemi háromvagy négyszög határozza meg.. . Következésképpen: differenciálni népszerűtlen és hálátlan dolog: minek haragudjon meg a műhely, a munkahely közvéleménye a főnökre, ebben a munkaerőínséges világban? Ezt a félelmet ma már kevesen vallják be a vezetők közül, sokkal inkább arra hivatkoznak — s ebben is van elgondolgoztató igazság —, hogy ugyan miből differenciáljanak? Miből, amikor a rendelkezésre álló bér- fejlesztési összeg viszonylag kevés, az úgynevezett mozgóbér összege pedig egyre, zsugorodik, hiszen egyre nagyobb hányadát alapbéresítik. Nemrégiben magam is tanúja lehettem egy munkahelyi vitának, ahol ötvenvalahány ember között kellett — volna — alig négyezer forintnyi bérfejlesztést differenciáltan szétosztani. Hosszas vita után — amelyben a többség az egyenlő szétosztás mellett kardoskodott — végül is a vezető döntött: 10-20 forintonként differenciált, vagyis az elvnek ' formailag eleget tett, de a közvéleménnyel sem szállt szembe. A szóban forgó munkahelyen továbbra is béke és csend honol: 6enki sem morgolódik a túlságosan nagy kerestkülönbség miatt. Akik viszont eddig is azt vallották. hogy az egyenlő bérért egyenlő munka jár. azok ezután sem változtatnak álláspontjukon. Ennek veszélyét kellene minden munkahelyen, minden vezetőnek felismernie, s e veszély elhárítására vállalnia az erőteljes differenciálás esetleges ódiumát. Még akkor is, ha munkaerő-igényes világban élünk — látszólag! — és sértődöttségükben a gyengébbek közül jó néhányan ott hagyják a munkahelyet. A bértömeg-gazdálkodás — már a kísérleti szakaszban is — bebizonyította, hogy kellő érdekeltséget teremtve, egy sor munkahelyen igenis lehet a hiányzó embereket pótolni a meglevők szervezettebb, jobb és intenzívebb munkájával. (Ehhez persze alaposan és részleteiben kell ismernie a beosztottak képességeit, teljesítményét, produktivitását.) Ebből az is következik, hogy a differenciált bérezés nem csupán elhatározás, nem rendelet és szabályozás, hanem elsősorban vezetői rátermettség kérdése. Vértes Csaba A csepeli felhívás nyomán Kilenc százalékkal termel többet a tsz, hat százalékkal teljesíti túl tervét a vízgazdálkodási társulat Szeghalmon A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának méltó megünneplésére kibontakozó munkaversenyhez a szeghalmi Sárréti Tsz kollektívája jelentős felajánlásokkal csatlakozott. Vállalták, hogy a termelőszövetkezet termelési értékét az 1975-öshöz viszonyítva kilenc százalékkal növelik, 10 százalékkal emelve a korábban a tervtől elmaradt termésátlagokat. A nagyközség lakosságának jobb ellátására a vállalások sorában 3 hektárral bővítik a burgonya és másfél hektárral a zöldségtermő területet. Ezzel egyidöben az 1976-06 tejtermelést az idén 10 százalékkal kívánják túlszárnyalni. A szállítási és melléktevékenység fejlesztésével egymillió forint árbevételi többletet mozgalom fejlesztését. Szeret-1 nék elérni, hogy az eddigi kilenc brigáddal szemben, amely a dolgozók 22 százalékát tömörítetté, az idén már 14 brigád vegyen részt a versenyben, j mintegy 210 taggal. a szövetkezetben dolgozók 40 százalékával. A tervek teljesítését takarékossággá), újitásokkal is segítő brigádok a község fejlesztéséhez társadalmi munkával, a tsz pedig az új óvoda építéséhez mintegy 300 ezer forinttal járul hozzá. Ugyancsak a napokban döntött a Hármas-KörÖ6—Berety- tyói Vízgazdálkodási Társulat ,pártalapszervezete úgy, hogy csatlakozik a csepeli munkások versenyfelhívásához. Vállalásuk középpontjában az erre az évre szóló tervek hat százalékos túlteljesítése áll. Emellett a társulat dolgozói elhatározták azt is, hogy községük, Szeghalom építését, szépítését 80 ezer forint értékű társadalmi munkával segítik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. év. fordulójának esztendejében. Nincs olyan terület a tsz-ekben, ahol a szocialista brigádok tevékenységét mellőzhetnénk igyekeznek elérni, míg a háztáji és kisgazdaságok támogatásának fokozásával a tavalyi 17 és fél millió forintos háztáji áruforgalmat ‘25 millió forintra emelik a munkaverseny előirányzataiban megfogalmazottak szerint. A vállalások teljesítésére a sárréti közös gazdaságban megkezdték a szocialista brigádTegnap, február 26-án nagy | jelentőségű tanácskozás színhelye volt Békéscsabán az ifjúsági | ház. Itt rendezte meg a Körösök ! Vidéke Tsz-ek Területi Szövet-. | sége a szocialista brigádvezetők I küldötteinek megbeszélését. Hra- bovszki Mihály, a szövetség elnökhelyettese köszöntötte a tag- tsz-ek képviselőit, a megjelenti vendégeket, közöttük Lehoczki! Tavasai készülődés A Békéscsabai Állami Gazdaság telckgerendási gépműhelyében a tavaszi munkákhoz készítik elő a gépeket. A munkák megkezdése előtt, március 3-én, tavaszi gépszemién ellenőrzik a szakemberek az erő- és munkagépeket (Fotó: Veress Erzsi) Mihályt, a TOT fötitkárhelj’ette- sét, Balogh Jánost, a megyei pártbizottság politikai munkatársát és Molnár Lajosnét, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának csoportvezetőjét . Vitaindító előadást dr. Oláh József, a tsz-szövetség megbízott titkára mondott. Az előadó részletesen kitért arra, hogy az elmúlt időszakban jelentősen gyarapodtak a Körösök térségében gazdálkodó szövetkezetek. Fejlődött a gazdálkodás színvonala. A növénytermesztés 24, az állattenyésztő,» pedig 36 százalékkal adott több árut mint 1971-ben. A tsz-ek közös vagyona hárommilliárd forint fölé növekedett. A gazdasági feladatokat valamennyi szövetkezet csökkenő létszámmal valósította meg. A létszámcsökkenéssel arányosan nem növekedett a műszaki színvonal. A kimagasló gazdasági eredmények elérése elsősorban az időközben kialakult, megerősödött szocialista brigádmozgalomnak köszönhető. Kétszáztíz brigád helyett ma már 410 tevékenykedik. A brigádokba tömörült dolgozók száma háromezerről 5862-re növekedett. A tsz-ek működésében ninc$ olyan terület, ahol a szocialista brigádok tevékenységét mellőzhetnénk — mondotta többek között a szövetség mb-tit- kára, majd hangsúlyozta: — olyan légkört szeretnénk teremteni valamennyi tagszövetkezetben. hogy a gazdasági vezetők a napi feladatok ellátása közben elsőrangú feladatnak tekintsék a szocialista munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom továbbfejlesztését. Az elért gazdasági sikerek azt tanúsítják, hogy a közös célért dolgozó munkakollektívék képesek ín'szerű és nagy feladatok megoldására. A vitaindító előadáshoz többen hozzászóltak, majd megválasztották azt a tíz küldöttet, akik a TOT ágazati szocialista brigádvezetők országos tanácskozásán képviselik a tsz-szövetsé- get. s azt a két főt, akik a szocialista brigádvezetők V. országos megbeszélésén vesznek részt a Körösök Vidéke Tsz-ek Szövetségének területéről.
