Békés Megyei Népújság, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-26 / 48. szám

\ Két sorban... A cukorbetegeknek is használ a sport Hogy a testmozgás, az izom­munka, a sport hatásos eszköz az egészség megőrzésében, az ma már általánosan ismert. Ke­vésbé köztudott azonban, hogy a rendszeres edzés, az izommunka a cukorbetegek állapotát is je­lentősen javíthatja. Érvényes ez mind az idős korú, mind a fi­atal cukorbetegekre. Az edzés hatására csökken a vércukor és ezzel egyidejűleg — vagy emi­att •— csökken az inzulinigény. Erre a megállapításra jutottak a többi között a Berlini Pedagó­giai Főiskola kutatói. Vizsgála­taikat kerékpár-ergométeren vé­gezték. A diabéteszesek egyórás terhelése után egyik cukorbeteg- ,csoportnak az eredeti vércukra a felére esett. Az edzés vércu- korcsökkentő hatása akkor volt a legeredményesebb, ha nem öt­letszerűen folyt, hanem rendsze­resen. A vizsgálatok szerint az olyan izommunka, ami az izmok megrövidülésével jár, pl. az úszás, a kerékpározás, a gyalog­lás volt a leghatásosabb vércu- korcsökkentő. Külön megemlítik a vizsgálók, hogy az inzulint vagy vércukrot csökkentő tab­lettát igénylő betegek a rendsze­res sportolás elkezdése előtt kü­lön oktatásra szorulnak. A nagy­fokú vércukorcsökkentés miatt ugyanis könnyen és gyakran ke­rülhet sor a túl alacsony vércu­kor miatt gyengeségre vagy vér- cukorleesés miatti eszméletvesz­tésre. Éppen ezért minden cu­korbeteg — de különösen a fi­atalkori cukorbeteg — kérje ki az edzés megkezdése előtt orvo­sa tanácsát. ANNO 1977 A munkaszeretet eltörpül a pénzszeret"t mellett TAPASZTALAT Rendes ember után nem f utnak a nők TAPINTAT Ha dicsérik fiatalságodat korodra emlékeztetnek KIV ÁRÓSDI A munkafegyelem 'betartását a többiektől várja CSAK EGY.. . A többnejűségben is akad irigyelni való AGGLEGÉNY Az élet — mint a vonat — elment az orra előtt VALAMI MÁS... A tisztánlátás általában nem optika kérdése VETÉLKEDŐ A szerelem erősebb, a barátság tartósabb TEHETSÉG Minden hibánkat ki tudjuk magyarázni MAGÁRA HAGYOTTSÁG Már az ellenségei sem foglalkoznak vele MEGFIGYELÉS Ahogy nőtt az életszínvonalunk, úgy fogyott a lelkesedésünk TÉNY A pénzes ember ritkán azonos a becsületessel OKI Milyen pályát válasszak? A közeli napokban több ezer nyolcadik osztályos és érettsé­giző fiatal fejében forog a ho­va?, hogyan tovább? kérdése, a szakma, a hivatás választásá­nak gondolata. A gyermekek, a szülők tájékoztatást, tanácsot várnak és kapnak. Nagyobb ré­szük a döntéshez szükséges ' számtalan összetevő figyelembe­vételével már határozott is. \ Nem mindent egy lapra! A jelentkezések azonban még nem belépők. A felvételek dön­tik el, ki kezdheti meg tanul­mányait magasabb iskolatípus­ban, illetve ki foghat hozzá va­lamely szakma elsajátításához. * Valószínűleg lesznek szép szám­mal olyanok, akiket a felvételi bizottságok valamilyen okból elutasítanak. Az elutasítást saj­nos, nem ritkán már a jelent­kezések magukban hordják. Ta­lálkozni olyan helyzettel, ami­kor erősen humán érdeklődésű fiatalt, szülei műszaki vagy or­vostudományi egyetemre eről­tetnek. Egyes fiatalok az elő­képzettségüket, képességüket túlértékelik és a művészi hiva­tást kívánják választani. Más esetekben bizonyos szakma iránt érdeklődőket akaratuk el­lenére felsőbb iskolai tanulmá­nyokra ösztönöznek. A felvé­telnek természetesen határt szabnák a népgazdasági lehető­ségek is. A legnagyobb felelőt­lenség lenne az egyes ágazatok­ban a szükségleten túl képezni a szakembereket. Így több he­lyen, ahol számottevő túljelent­kezés van, várható, hogy a jók. az alkalmasak is csak megbatá­rozott számban kerülnek felvé­telre. Ezek után a kérdést úgy fo­galmazhatjuk: mit lehet mégis tenni? A feladat, bármennyire ne­héz, nem megoldhatatlan. Ta­lán legfontosabb a hátralevő néhány hónap jó hasznosítása. A felnőttek segítségével a ta­nuló ismételten vesse össze a Oálya követelményeit és ráter­mettségét, a tapasztalatok bir­tokában aztán tudatosan sajátít­sa el a szakma, a hivatás tanu­lásához szükséges előképzettsé-' get. Ez az erőfeszítés még az első sikertelenség esetén is elő­nyös, hiszen a szerzett ismere­tek, újabb jelentkezés vagy más hivatás választása esetén is hasznosak. Nagyon népszerű szakma, hivatás esetén minden­esetre ajánlatos olyan rokonte­rület választása, amely azonos előképzettséget, rátermettséget igényel, ugyanakkor a felvétel lehetőségei biztosabbak. Ne tegyünk fel mindent egy lapra! A gyermekek, az ifjak fejlődése, méginkább a népgaz­dasági igények, az előkészítés szükségszerű követelményévé te­szik a párhuzamos elképzelések kialakítását. Így kitágul a pá­lyaválasztási lehetőség, szükség esetén későbbi munkakörválto­zás sokkal egyszerűbben oldha­tó meg. A szülőknek és a nagy elha­tározás előtt álló tanulóknak érdemes még egyszer végig­gondolniuk: a pályaválasztás csak az első nagy lépés a jövő felé. A szakmai beilleszkedés öröme, az életcél megtalálása sokkal fontosabb. Rátermettség Az emberek pályaválasztásá­nak sikere nemcsak egyéni, ha­nem fontos társadalmi érdek is. Mégis, a szülőkkel, fiatalokkal beszélgetve, igen gyakran úgy tűnik, hogy az egyéni vágyak, törekvések, a személyi képessé­gek. a kiszemelt pálya követel­ményei és a társadalmilag adott lehetőségek szembekerül­nek egymással, kisebb-nagyobb konfliktusok keletkeznek. Az­tán gyakran kiderül, hogy az ellentmondás csak látszólagos és elsősorban a tájékozatlanság idézte elő. De szerepet játszik ebben a pályaválasztási felvilá­gosítás. tájékoztatás és tanács­adás egyoldalúsága is. Ha például a fodrásznak, pin­cérnek, műszerésznek, tv-szero- lőnek készülő fiatal egy kicsit is számolna e „divatos’’ szak­mák egészségügyi követelmé­nyeivel, akkor az érzék-, vagy mozgásszervi fogyatékosságai, idegrendszeri gyengeségei, za­varai, esetleg beszédhibája mi­att már az első gondolatnál el­vetné e szakmákat. Nem vágy­na olyan pályára, amelyen sze­mélyi . adottságaiból eredően eleve hátrányos helyzetbe ke­rül. A pályaválasztás egészségügyi vonatkozása olyan terület, amelyről a tájékoztatás során még mindig nagyon kevés szó esik. Máris hallom az ellenvéle­ményt: „minden pályaválasztó fiatal részt vesz egészségügyi vizsgálaton!” Igen, de orvosi rendelőben járva, azt is halla­ni, sokszor, egész fiatal embe­rek esetében: „magának, fiam, nem lett volna szabad ezt a szakmát választania!” A jelen­legi „futószalagrendszer” úgy hiszem, nem is ad lehetőséget gondosabb vizsgálatra, megfon­tolt pályaegészségügyi szakta­nácsadásra, legfeljebb a jelen­tősebb, kizáró körülményeket lehet a jelentkezőknél megálla­pítani. A szülők többsége nyomon követi gyermeke minden moz­dulatát. Legtöbbször még dátum szerint is tudják: a leányuk vagy fiúk mikor volt komo­lyan beteg, mit mondott, az or­vos ezek esetleges későbbi ki­hatásairól. A pályaválasztásnál a szülők megfigyelései, ismere­tei akkor válnak igazán hasz­nossá, ha kellő időben peda­gógushoz. orvoshoz, esetleg pszichológushoz fordulnak szak­tanácsért. Az észrevételek alapján k,ért pályaválasztási szaktanácsok fi­gyelembevételével a szülők ele­jét vehetik a gyermek későbbi életét károsan befolyásoló hi­vatás, szakma választásának. Nádházi Lajos fi' emimfesr. V 1077. FEBRUÁR 26. Brigádok olvasókönyve A szocialista brigádok közművelődési vetélkedőjének egyik fontos részfeladata szépirodalmi művek olvasása, megbeszélése. Ehhez nyújtunk segítséget a vetélkedőn részt vevő brigádoknak, bár nemcsak a benevezettek olvashatják haszonnal Szabad Olga könyvtáros rövid ismertetőit. Móricz Zsigmond: Barbárok Remekmű. Világirodalmi je­lentőségű novellagyűjtemények­ben is előkelő helyen találjuk. Cselekménye egyszerű. Bodri juhászt meg a kisfattyúját egy rézzel kivert szíj megkívánta és 300 juh, két szamár megszer­zése miatt három kutyájával együtt meggyilkolja egy veres juhász és társa. A gyilkosság el­követése után elkaparják a te­temeket, s az övét végül is el­temetik az áldozatokkal együtt. A gyilkosok nevét meg sem tud­juk. Bodri felesége fehér ruhába öl­tözve messzi földeket bejár; ke­resi az urát, végül a „puji”, gaz­dája kalapját föllelve, annak szaga után megtalálja azt a he­lyet, ahol a holtak nyugszanak. Bodri nyakán ott van a rézzel ki­vert bőröv. Ezt kiemelik a sír­ból és átadják a bírónak. A pandúrok számos „csinta­lansága” miatt kézrekerítik a veres juhászt cimborájával együtt. A veres konokul tagad, a fehérruhás asszony látása sem bírja szóra, de a szíj megpillan­tása után összetörve vallomást tesz. A- vizsgálóbíró úgy néz a vádlottra, mint egy idegen boly­góról előkerült lényre. Igen. Ez érthetetlen. Ez egv ősi világ. Kis darab Ázsia. Nincs közös nyelv. Idegenkedését tűnődve, s talán borzongva ezzel a szóval fejezi ki: ..barbárok”. A Móricz által 1931-ben kibon­tott téma világirodalmi jelentő­séggel bír. Mihail Sadoveanu 1948-ban kiadott Balta c., szin­tén gyönyörű regénye feltűnő rokonságot mutat e novellával, amely jelentős állomás Móri- czunk puszta-pásztor ábrázolásá­ban. Az anekdotikus, idilli hang­vétel után itt már osztályfeszült­ségekre utalva vádol az író. Német'h László: Horváfhné meghal Az ún. „sztori” pár szóval el­mondható. Nem történik más, mint amit a cím ígér. Horváth- né meghal. Betegágyához járuló férjezett lányai anyjuk haláltu­sája láttán nem bírnak eleget tenni férjeik nyomatékos felszó­lításának, amely így hangzott: „Semmit alá ne írj”. A Horváth lányok bizony aláírják az előre elkészített papírt és a ház, a lé­nyegbeli örökség nem a vök­re, hanem a nevet továbbvivő só­gorra. a fiúra, Sándorra száll. A jussért való harc még így, közvetett formában is olyan drá­mai, hogy ennek némethi re­alizmussal történt leírása Tor­nyai János felejthetetlen „Juss” c. festményére emlékezik az ol­vasó. — A mű esztétikai értékei oly magasrendűek, hogy olyan műértők, mint Osvát Ernő, ill. Kosztolányi Dezső annak idején 300 novella közül emelték első helyre. Németh László így ír munká­járól: „Nagyanyám halálát írtam meg benne, azt a nagy paraszt­családot szétszaggató pórt, de nem úgy. ahogy történt, halála után, hanem jóval előbb. ..” Az élet utánozta az irodalmat. Anyanyelvi őrjárat: Hogyan bővülhet szókészletünk? A szókészlet vagy a szókincs bővítésének módjáról általában két esetben beszélhetünk. Egy­részt általánosságban nyelvünk szókincsének bővítéséről, amely­nek különféle módjai vannak, másrészt az egyén szókincsének bővítéséről szólhatunk. Jelen esetben ez utóbbiról lesz szó, azaz a gyermek és a felnőtt szó­kincsbővítéséről. Tudvalevő, hogy nyelvünk szókincse igen nagy. Egyes tu­dósok szerint több százezer, má­sok szerint egymilliót is eléri. Az egyén szókincse természet­szerűen ettől eltér, függ annak nagysága a műveltségtől, élet­kortól és természetszerűen a szakmától is. hiszen a szakszó­kincs csak szőkébb körben is­meretes. Ebből világossá válik, hogy az egyén szókincse igen változó nagyságát tekintve is, de használatát illetően is. A fel­mérések azt bizonyítják, hogy a 14 év körüli gyermek átlag hat­hétezer szót használ, a felnőtt szókészlete az ötven-hatvanezret is meghaladja. (Nyilvánvaló, hogy ha az egyén szókincsét összevetjük a nyelv szókészletével, akkor a különb­ség természetszerűen adódik, azaz nem mondhatja el magáról senki sem. hogy egyéni szókin­csét már nem kell gyaraoítania. A felnőttnek bővítenie kell szak­mai téren is (a szakmai önmű­velés egyben a szakszókincs gyarapodását is jelenti), de az általános műveltség bővítésével is gyarapodik a szókincs. A kisgyermek szókincsének gyarapításában igen nagy szere­pe van a családnak. A szép be­szédre. a választékos, árnyalt kifeiezé^e tanítani kell a gyer­meket. És e’z igen fontos szülői feladat. Sajnos nagyon gyakran tapasztalni az iskolába belépő gyermekeknél, hogy elszomorí- tóan szegényes a szókincsük, gyakran annyira, hogy gondola­taikat sem pjdják árnyaltan ki­fejezni, érzelmeiket pedig még kevésbé, ugyanis ehhez a kép­szerű beszédre is meg kellene tanítani őket. De hát mit tehet a szülő? Igen sokat. A szókincsgyara­pítás egyik igen hatékony esz­köze a meseolvasás. Ezekből nem csupán a szókészletük gyarapo­dik, hanem a képszerű látásmód és a gondolkodás is fejlődik. Különösen alkalmasak erre a népmesék A régi szavakat, szakszavakat pedig minden al­kalommal magyaráznia kell a szülőnek. Ha előfordul. hogy nem tudja, akkor jó tanácsadó a Magyar nyelv értelmező szó­tára. amelyhez minden könyv­tárban hozzá lehet jutni. Igen hasznosak lehetnek még a kü­lönféle nyelvi játékok, valamint a család közös bekapcsolódása a nagyobb gyermekek esetében a rádióban, illetve a televízióban folyó nyelvi vetélkedőkbe. A felnőtt ember is érezheti szükségét a szókincs gyarapítá­sának, a szülő pedig, különösen. A legjobb módszer az olvasás. Klasszikus íróink művei nem­csak az általános műveltséget gyarapítják, hanem a szókin­csünket is. Ha a régi művek ol­vasása kezdetben — a nyelv- használat régi. veretes volta mi­att — nehéznek tűnik, kitartás­sal áthidalható, és akkor felfe­dezzük szépségét. Évszázadok Hangulatát, nyelvi zamatót íz­lelhetjük meg. és aki ebbe bele­kóstol, már nehezen hagyja ab­ba. Füliú) Béla

Next

/
Thumbnails
Contents