Békés Megyei Népújság, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-20 / 43. szám
Szárnak és emberek Nem tudom, hogyan emlegetik majd az 1976-os esztendői, de a szerencsés jelzőt bizonyára nem illesztik mellé. Nem teszi ezt a Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatóságának a napokban megjelent jelentése sem, amely múlt évi munkánk mérlegét adja. A számok szigorúságával közli, hogyan gazdálkodtunk, mit tettünk mi, és mennyiben befolyásoltak bennünket a külső körülmények. Nem, nem hangsúlyozzuk túl a külső körülmények jelentőségét, már csak azért sem, nehogy az a helytelen következtetés adódjon belőle, hogy gazdasági életünk alapvetően a rajtunk kívülálló tényezőktől — infláció, tőkés válság — függne. Ez ugyanis nem lenne igaz, mint ahogyan ezt a számok is bizonyítják. Kezdjük mindjárt azzal, hogy egy viszonylag nehéz esztendőben az országos átlagot meghaladóan, 8,4 százalékkal nőtt a megye ipari termelése, azé a megyéé, amely köztudottan nem tartozik az iparosítottak közé. Ez persze azt is mutatja, hogy a jól átgondolt, a politikai és gazdasági tényezőket figyelembe vevő ipartelepítés meghozza az eredményt. De jelenti azt is, hogy a gyárakban, üzemekben dolgozó kollektívák felnőttek a feladathoz. Csak két példa erre. Az Orosházi Üveggyárban ötszörösére emelkedett a tőkés export, amely a múlt évben elérte a 4 millió dollárt. A Békéscsabai Kötöttárugyárban, ahol felismerték. hogy áru lett a divat és a minőség, szintén 4 millió dollár volt a tőkés export. Mindkét üzemben, a műszaki fejlesztés eredményeként is jelentősen nőtt a termelékenység, ami egyébként a megye teljes iparára jellemző, hiszen egy foglalkoztatott átlagosan 8,7 százalékkal termelt többet, tavaly, mint 1975-ben. Elmondhatjuk tehát, hogy megyénk ipara a két népgazdasági célt, a termelékenység növelését és a tőkés export fokozását a vártnál jobban teljesítette. Es most a szerencséről. Az időjárást szokás kockázati faktornak nevezni, vagyis döntő szerepe van a mezőgazdaság eredményeiben. Nos. tavaly nem sok jót mondhattunk erről, ám ennek ellenére a búzaértékesítés az 1975. évihez képest 156 százalékos volt, de tekintélyes mértékben nőtt a vágóbaromfi. és a tejtermelés. Az sem közömbös, hogy az országos mennyiségnek sertésből 12.4, baromfiból 12,1 százalékát Békés megyéből vásárolták fel. Persze a szigorú számok nemcsak a tegnapról szólnak, hanem a holnapnak is, rávilágítva gyengéinkre. Nevezetesen az iparban és a mezőgazdaságban még bőségesen meglevő belső tartalékok gyenge kihasználására, az üzem- és munkaszervezési hiányosságokra. Az V. ötéves terv teljesítése szempontjából döntő az idei esztendő. Nem kisebb feladat áll előttünk, mint az ipari termelés 6- 7, a mezőgazdasági termelés 7- 8 százalékos növelése. A múlt év tapasztalatai és az idei feladatok láttán sem elbizakodottságra, sem csüggedésre nincs okunk, terveink reálisak, teljesíthetők. Egy dolog szükséges hozzá: ma jobban dolgozni, mint tegnap es holnap jobban, mint ma. Seleszt Ferenc Világ proletárjai, egyesüljetek! MÍPUJSAÜ ‘A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYÉI TANÁCS LAPJA 1977. FEBRUÁR 20., VASÁRNAP Ara: 1,20 forint XXXII. ÉVFOLYAM, 43. SZÁM Méltóan a posta régi hírnevéhez Műszaki és forgalmi konferencia a Szegedi Postaigazgatóságon Szab ülést lart a í'öldrajztudomáiiyi társaság Békéscsabán Az MTA Földrajztudományi Kutatóintézet Alföldi Csoportja és a Magyar Földrajzi Társaság Körös-vidéki osztálya íebAz elmúlt év végén a párt gazdaságpolitikai bizottsága állást foglalt a hírközlési szolgáltatások gyorsabb ütemű fejlesztése mellett. Ez az állásfoglalás természetesen kihat a Szegedi Postaigazgatóság jövőbeni munkájára is. Túlnyomórészt az idei év feladata lesz annak vizsgálata, hogy ennek érdekében milyen feltételeket és hogyan kell biztosítani. Mindez természetesen. az elmúlt évi munkára épül, ezért meg kell vizsgálni, hogyan sikerült az 1976-os év a Szegedi Postaigazgatóság területén — erről volt szó a napokban megtartott műszaki-forgalmi konferencián Szegeden. Mint ismeretes, a Szegedi Postaigazgatóság Békés, Bács-Kis- kun és Csongrád megye területén tevékenykedik. A három megye területén állandóan és dinamikusan fejlődik a postai forgalom. A levél- és utalványforgalom 5,3 százalékkal, a csomag- feladás — az országosan jelentkező csökkenő tendenciával szemben — másfél százalékkal emelkedett. Nőtt a terjesztésre I átvett hírlapok száma is, mintegy 5 százalékkal, és emelkedett az előfizetők száma is. A növekvő forgalomhoz természetesen biztosítani kell a megfelelő körülményeket is. Űj kispostaházak épültek Nagykamaráson, Körösújfalun és Körös- taresán, korszerűsítették és átalakították a mezőhegyes! posta- hivatalt. Folytatódott a pénzfelvétel gépesítése annak érdekében, hogy az ötéves terv végére a pénzbefizetések többsége gépi úton legyen naplózva, ezzel is csökken majd a várakozási idő. Növekedett a díjelőleges feladók és feladások száma, ezzel tovább, csökkent a felvételi munkahelyek terheltsége. Mindezek eredményeként — a forgalom növekedése ellenére — biztosítani lehetett azt. hogy ne nőjjön a várakozási idő. Jelentősen javította és gyorsította a postaforgalmát, hogy megindult a Budapest és Békéscsaba között közlekedő postavonat. Ezzel egyidejűleg újabb három távolsági postai gépkocsijárat beállításával már hét postaszerv Kapcsolódott be a ! közúti postaszállításba. Ezzel lényegében befejeződött a mellék- j vonali szállítások közútra tere- : lése. A hírlapszolgálati munka ! megkönnyítésére fejlesztették az előreszállítási rendszert. Ehhez Orosházán 16, Szarvason 7, Bé- j késen 15, és Szeghalmon öt tárolóládát szereltek fel. Mindezek ellenére továbbra is komoly gondot jelent a hírlapkézbesítőutánpótlás biztosítása, valamint I falun a kézbesítők szabadnap- j jának biztosítása. A nehézségek (Folytatás a 4. oldalon) ruár 21-én, hétfőn Békéscsabán tartja következő szakülését. A megyei tanács oktatási és továbbképzési intézetének Árpád sori székhazában fél ötkor kezdődő ülés keretében az érdeklődőknek először ár. Rakonczai János „Békés megye artézivíz-vi- szonyai” címmel tart előadást, majd ár. Tóth József né „A szovjet Riviéra” című, vetített képes élménybeszámolója következik. A csepeli felhívás nyomán Újabb üzemeli, szövetkezetek tettek vállalást A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére — kapcsolódva a csepeli felhíváshoz —, megyénk sok üzemének kollektívája tett konkrét munkaverseny-válla- lást. A Budapesti Bútoripari Vállalat ség javítása, az energia, és anyag ta ka rákos ság. valamint a munkaidő jobb kihasználása mellett, az általános műveltség emelésében is vállaltak ebből az alkalomból feladatokat. Elhatározták, hogy az esetleges belvízkárok miatt növekvő Az Épülctasztalosipari és Faipari Vállalat kecskeméti gyáregységében az idén mintegy 200 ezer négyzetméter szalagparkettát készítenek, ebből 70 ezer négyzetmétert az NSZK-ba exportálnak (KS Fotó: Koppány György felvétele) gyulai gyárának harminc szocialista brigádja az idei 104.6 millió forint értékű termelési és a 10 millió forintos nyereségterv túlteljesítéséi vállalta. A tavalyinál nagyobb feladatokat kisebb létszámmal, a termelékenység javításával, üzem- és munkaszervezési intéz, kedésekkel valósítják meg. A gyáregység kollektívája fokozottabb gondot fordít a minőségre, épp ezért vállalta, hogy a tőkés exportra gyártott áruk a tavalyihoz hasonlóan, kifogástalanok lesznek, a belföldi termékek 85 százaléka pedig eléri az I. osztályt. Ezt a techno'ógiai íe_ gvelem és a minőségi előírások megtartásával érik el. Szintén csatlakozott a csepeli felhíváshoz a Mezöhegyesi Vas-, Fa-, Fém- és Gépipari Szövetkezet Itt 11 szocialista brigád 152 tagja vállalta, hogy ebben az évben hat százalékkal javítják a termelékenységet. Ez azt jelenti, hogy a szövetkezet idei termelési értéke csaknem 2 millió forinttal haladja meg a múlt évit. A napokban tartott megbeszélésükön a tégla- és cserépipari vállalat szocialista brigádjai is úgy határoztak, hogy csatlakoznak a csepeli munkásoknak az Októ- j béri Forradalom 60. évfordulójához kapcsolódó felhívásához. A téglaipari brigádok a minőigényeket kommunista műszakon végzett munkával is segítik kielégíteni, s A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója jegyében rendezik meg a brigádok vetélkedőjét. A jövő héten kedden a csabai 1-es gyárban tartanak egész napos tanácskozást a vállalat szakszervezeti bizalmijai, aktívái, a termelési, társadalmi és tömegszervezeti vezetők. Véglegesítik az idei bérfejlesztéseket, beszámolót hallgatnak és vitatnak meg a vállalati szb tavalyi munkájáról, ismertetik az úgynevezett jóléti keret felosztásának tervét. Ezután a tavalyi gazdasági eredmények és a nyereség ismertetésére, valamint a kollektív szerződés értékelésére és megvitatására kerül sor. B fíizesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet zárszámadó és tervtárgvaló közgyűlésén a tagság egyhangúlag nyilvánította csatlakozását a csepeli munkások versenyfelhí-i vasához. Versenyfelhívásuk főbb pontjaiban szerepel, hogy búzából 5, húsból 10, az értékesített tejből pedig 2 százalékkal teljesítik túl a jelenlegi tervet. Ez azt jelenti, hogy gabonából 85 vagonnal, húsból 3300 mázsával, tejből 100 ezer literrel többet adnak át a felvásárlóknak. Ezenkívül vállalták, hogy Füzesgyarmatot, Kertészszigetet folyamatosan ellátják saját termesztésű friss zöldséggel.
