Békés Megyei Népújság, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-19 / 42. szám
Készül az influenza elleni oltóanyag Egészség — higiénia Minden télen megindul a találgatás. lesz-e influenzajárvány és ha igen, milyen vírustörzs okozza? Az elmúlt télen az A (Victoria) 3 75 elnevezésű vírustörzs Angliában és az NDK-ban nagyobb járványt okozott, míg hazánkban alig vettük észre jelenlétét. (A vírus nevébe.n az A betű, hogy A-típusú törzsről van szó. a Victoria és a két szám arra utal. hogy ezt a vírusváltozatot Honkong fővárosában, Victoriában harmadik vírusként, 1975-ben azonosították.) Az influenzakutatók szerint azonban új típusú kórokozóval is számolni kell az elkövetkező években. Az USA keleti partvidékén, New Jersey állam egyik katonai kiképző központjában múlt év januárjában hirtelen megszaporodtak a légúti betegségek és néhány katona vírusos tüdőgyulladásban meghalt. A vizsgálatok a klasszikus sertésinfluenza kórokozójával, a Sho- pe-virussal rokon antigénszerkezetű törzseket is találtak. Kiderült, hogy a katonák nem érintkeztek sertésekkel, de a bevonultak között néhánvan megelőzőleg sertésekkel foglalkoztak. Megállapították azt is, hogy az USA valamennyi államában észleltek t.z elmúlt tíz évben a A leggyakoribb panaszok egyike. A legkülönbözőbb szervi és működésbeli rendellenes- segek okozhatnak fájdalmat, légzési es nyelési zavarokat és ilyenkor a beteg torokfájástól panaszkodik. A legkülönbözőbb — az egész szervezetet meggyötrő — betegségek éppúgy járhatnak torokfájással, ahogyan a helyi, a felső légutak kapujához, a garathoz, a torokhoz kötött kóros elváltozások is. Például az influenza, a lefelé sülyedő nátha vagy gyermeknél a kanyaró, esetleg a vörheny. Ilyenkor a garatban, a torokban vérbőség, gyulladás, tömöftség, feszülés, kiszáradás, szúró és nyelési panasz a jellemző. A torokgyulladás, a torokfájás szó nem pontosan meghatározható, nem tökéletesen és biztosan leírható kóros elváltozás. Csak egyetlen biztos adat állhat rendelkezésünkre a betegség keletkezésével kapcsolatosan; a panasz oka valamilyen fertőzőképes kórokozó ártalma, kórélettani jelenléte. Ugyanakkor a beteg rendszerint arról panaszkodik, hogy meghűlt, megfázott. Bizonyos fokig igaza is van Panaszait — tehát torokfájását — a megfázás. a meghűlés, a hideghatás váltotta ki. de csak mint elősegítője — hogy úgy mondjam — mint bűnrészese a kártevőnek, a baktériumnak, a vírusnak vagy igen ritka esetben a fertőző gombának. A hideghatás a torok, a garat, a felső légutak — elsősorban a mandula — szöveteit silányítva, a nyálkahártyát átjárhatóvá tette és így a szervezet ellenállóképességének a csökkenése miatt életre kapott, mindenütt jelen levő kórokozók befurakodhattak g azervézetbe... És kialakulhasertésekkel foglalkozókon ilyen influenzát, de a betegség nem terjedt el a lakosság körében. A katonai táborba behurcolt vírusoknak a szerkezete némileg megváltozott, a vírus emberre kórokozóvá vált. Ezen A New Jersey 8 76 elnevezésű vírus terjedésével számolnak a szakemberek. Ezért több országban, pl. az USA-ban. Kanadában. a Szovjetunióban és hazánkban is megkezdték a hatástalanított sertésinfluenza-vírusból készült oltóanyagok előállítását. Az USA-ban a múlt év végéig beoltották azokat a vidéki lakosokat, akik állatokkal, elsősorban sertésekkel foglalkoznak. A Szovjetunióban 20—100 millió adag New Jersey-vírus elleni vakcina gyártását tervezik, de egyidejűleg nagy figyelmet fordítanak a gyógyszeres megelőző kezelésre is. Hazánkban is jelentős mennyiségű influenza elleni oltóanyag készül. A tavalyihoz hasonlóan, a mostaniban inaktivált Victoria vírustörzs van. de vele csaknem azonos mennyiségben 'hatástalanított New Jersev-típusú sertésinfluenza vírustörzset is tartalmaz. Az influenza elleni oltóanyagot tyúktoiásban szanorított influenzavírusokból készítik. tott a semmi biztosat nem jelentő torokfájás, amely gyakran szóra sem érdemes, pár nap aiatt elmúló panasz, de néha komoly, az egészséget hosszasan károsító betegség kezdete. A torok — bonctanilag a hátsó orrjárat, a garat és a gégefő előtti rész — a szervezet nagy forgalmat lebonyolító útkereszteződése. Igen fontos élettani csomópont. A légzés, a levegő megszűrése, felmelegítése, páradúsítása, a táplálkozás, a nyelés, a hangadós, részben az ízér- aés és szaglás összesített — mondhatnám komplex — munkájának, és sok ártalomnak kitett szerve. A szervezet és környezet közti kapu. a nagy átjáró, amelynek védelme hihetetlenül fontos. Az ott jelentkező rendellenességek elsősorban torokfájást okoznak és a beteg is arról panaszkodik anélkül. hogy pontosan meg tudná határozni, mit érez. Ezzel ne is kísérletezzék. Ez az orvos dolga. Mi a tennivaló, ha valakinek fáj a torka? Amíg nincs láza, amíg csak enyhe nyelési kellemetlenségei vannak, addig a gyógyszertárban recept nélkül kapható Gly- kosept-oldattal vagy Menta- csepp oldaltával öblögessen és szopogasson fertőtlenítő tablettát. De ha levert, lázas, súlyos betegségérzete van, menjen sürgősen orvoshoz. Megelőzhető a torokfájás? Igen! Megelőzésének két útja van: az egyik a szervezet védelme a kórokozók rohánia ellen. Ez a cseppfertőzés megelőzése es a tisztasági szabályok igen gondos megtartása, a másik a szervezet erőállapotának, az egészség egyensúlyának megtartása. az ártalmak elkerülése. Dr. Buga László Anyanyelvi őrjárat A család és az anyanyelv Nem új az a megállapítás, hogy a család szerepe az anyanyelv elsajátításában, az anyanyelvi műveltség fejlesztésében nagy. Nem csupán arról van szó, hogy a kisgyermek e szű- kebb közösségben — amelyhez születési tartozás, tehát érzelmi szál is fűzi — elsajátítja, megtanulja a hangképzés nem könnyű „mesterségét", a hangokat majd szavakká fűzi, hogy aztán abból mondatok álljanak össze, amelyek óhajt, érzelmet, követelést, tetszést, rosszallást, kívánságot, megállapítást fejeznek ki. A családban a kisgyermek gügyögésé is mondatértékű. hiszen e sajátos csecsemői nyelvet meg lehet érteni, ám e kezdetleges jelrendszeren túllépve, a családban a gyermek megtanulja a tudatos közlést is, s ezzel a család a gyermeket felvértezi egy olyan eszközzel, amely a társadalmi érintkezésre alkalmas. Valójában a család ezzel a minimális kötelességének eleget tett. De aki csak beszéli a nyelvet és nem érez e nyelvközösséghez kötődést, erősebb szálakkal, az valójában igen lazán kötődik a közösséghez is. Arról van szó, hogy. az anyanyelvi nevelésnek van egy olyan feladata is, amely létrehozza azt a kapcsolatrendszert, ami egy életre meghatározó lesz. E kapcsolat pedig abban is áll, hogy a nyelvnek, mint a közlés eszközének elsajátításán túlmenően, az anyanyelvi közösség szellemi műveltségét is magába szívja, megismeri történelmi hagyományait, ezáltal tudatosul és elmélyül az anya. nyelvhez való kötődés, az azt beszélő közösséghez való tartozás és annak műveltségéhez való kapcsolódás társadalmi élménye. Másként fogalmazva, arról van szó hogy a családban a nyelvi ismeretek gyarapítása mellett a gyermek az egyetemes érvényű műveltség elemeit is megtanulja abban az esetben, ha a családban is törekszenek azok megismertetésére. A nyelvi kifejezőkészség, a gondolkodás fejlődésének egyik alapvető állomása a csecsemő- és kisgyermekkor és ebben — akárcsak a későbbiekben is —, a család vezető szerepét nem lehet elvitatni. Nemcsak azért nem lehet, mert ennek kell lennie a legerősebben ható tényezőnek, hanem azért sem, mivel érzelmileg is itt a legerősebb a kapcsolat. Ezt pedig nem tudja helyettesíteni semmilyen iskola és egyetlen pedagógus sem. Tehát alapvetően téves az a felfogás — amely sajnos, igen gyakran általánossá válik —, hogy csak az iskola feladata az ismeretgazdagitás. a tanítás. A családot nem tudja, és nem helyettesítheti semmiféle oktatási intézmény. Számtalan példával bizonyíthatnánk ennek az igazát, de erre itt nincs lehetőségünk. Tehát megállapíthatjuk, hogy a család és az anyanyelv kapcsolata elvitathatatlan tény. Az, mivel a személyiség formálódása éppen a családban kezdődik meg és mivel a nyelv is a személyiség formálásának egyik eszköze, fontos szerepet kap. Az anyanyelvi nevelés funkciója pedig kettős: egyrészt jelenti az anyanyélv átadását, ezáltal biztosítja a kölcsönös közlés és megértés feltételét, másrészt az anyanyelv társadalmiságának tudatosítása is éppen a családban kezdődik el. Mindez pedig különféle nyelvi hatások formájában jelentkezik. De erről a következő alkalommal. Fülöp Béla fj BMSMfCm,.-r ** 1977. FEBRUAR 19. :k: Á torokfájás Brigádok olvasókönyve A szocialista brigádok közművelődési vetélkedőjének egylfc fontos részfeladata szépirodalmi müvek olvasása, megbeszélése. Ehhez nyújtunk segítséget a vetél kedőn részt vevő brigádoknak, bár nemcsak a benevezettek olv áshatják haszonnal Szabad Olga könyvtáros rövid ismertetőit. Moldova György: Hajósok éneke Korunk egyik legizgalmasabb, legtöbbet vitatott alakjáról van szó. Már első írásai után valóságos legendavilág alakult ki körülötte. Szidták, dicsérték. I-engyel József pl. így irt róla: „írása nagyon szép, igazi és valódi realizmusra irányítja a figyelmet, Swift realizmusára". Művei közül külön kiemel- hetöek a riportok, melyek valóban megegyeznek e szó angol megfelelőjével: Report = jelentés. A jelentéseket a jól kiválasztott riportalanyok adják Moldova tollára. Az 1970-ben megjelent „A hajósok éneke" c. mű sajátosan moldovai alkotás. Itt egy öreg hajósembert szólaltat meg, aki 1929-ben csaknem a felszabadulásig társadalmi érvénnyel tükrözted azt a szelet- nyi történelmet, amennyit az ő szemhatára befogad. Leírja a Felvidék lerohanását, az újvidéki tömegvérengzéseket, a német megszállás döbbenetét s mintegy mellékesen saját hőstettét. amely egy modern mohácsi vésztől mentette meg ezt a várost. Ez a lényeg, bár közben szót ejt magán-szerelmi életéről, mai napjairól is. Végig figyelni kell az öregre, mert jóízűen, humorral fűszerezve, hajós nyelvezettel beszél. Ez a novellisztikus riport azért jellemző Moldovára, mért mindkét stílusjegyét hordozza. Ez egyszerre és ötvözötten sors és munkariport. Egy nehéz sorsú ember krétarajza. Sajtóigazság — jó riport véletlenül születik, de a jó riporter tudatosan irányítja a véletlent. Moldova György is tudja, hogy hová menjen, s hogy miként kérdezzen. Egy-egy művére hónapokat áldoz, a leendő riportalanyai között élve, megfontoltan választja ki a legmegfelelőbbet, Ezúttal sikerrel állította elénk az öreg hajóst, kiben ö neki termett embert s az olvasó érdekes irodalmi hőst talált. Móra Ferenc: Beszélgetés a ferde téronnyal Móra 1925-ben betegen látta meg a „napsütötte” Olaszországot, ahonnan mintegy anzix- kártyszerű hangulatot árasztó, tömör tudósításokat küldött haza. Megfigyelte az akkor születő olasz fasizmust s megrettent tőle. Sok elmélkedésre adott okot es lehetőséget ez az utazás. Elgondolta pl., hogy oly sok nagy irodalmi elődje csak képzeletben járt túl Magyarország határain. A pisai ferde torony látása mosolyra ingerli. felébreszti híres humorát. Jóízűen cseveg a Magasságodnak nevezett megdőlő monstrummal, amely kérdéseire gőggel csak így válaszol: „Egész Pisa ferde, csak én vagyok egyenes”. Ez fekete humor, alig lehet nevetni rajta. Móra azonban továbbiakban is évődik vele és így ír róla barátjának: „Ferde torony körül, amíg handabandál Angol, orosz, német, francia s más vandál. Rád gondol barátod s ilyen rímet skandál. Nincs több a világon ily mérnöki skandál.” swwwmHwwwMWwwwwwwwwnwwvww Selyemf estes Lengyelországban A varsói vajdaságban, Milanove kben újra reneszánszát éli a selyemfestés. A mintegy ötvenéves milanoveki textllgyár kézi festésű selyemszöveteit szívesen vásárolják a hazaiak és a külföldiek egyaránt (MTI külföldi képszolgálat: CAF)
