Békés Megyei Népújság, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-18 / 41. szám

A színházi évad közepén Február nemcsak a farsangi vidámságok ideje, javában foly­nak a színházi próbák, egymást követik a bemutatók. Ebben a hónapban öt színpadi művel fog­lalkoznak a Békés megyei Jókai Színház művészei. Sikerrel játsz- szák és február 20-ig láthatja a közönség Káló Flórián: Mai tör­ténetét. A megyében már sok helyen bemutatták Heltai—Rán- ky: Szépek szépe című mesejá- tékát Szász Károly rendezésé­ben. A békéscsabai gyerekek március 2-án látják majd ezt 'a mesedarabot. Február 25 a következő bemu­tató napja: Tóth Máté Miklós Két nap az akácosban című színművét látjuk 3 felvonásban. Rövid idő alatt népszerű lett a békéscsabai Klubszínház, amely az anyaszínház színésztársalgó- jában tartja bemutatóit. Február eleiétől próbálják már H. Barta Lajos: Kiáltás című művét. Ta­núvallomások ás közjáték, ez áll a műfaji meghatározás helyén. A rendező Lovas Edit, szerep­lők: Cseresnyés Rózsa, Kovács Lajos és Széplaky Endre. Be­mutató március 9. Ma éjjel megnősülök, ez a címe Bragins7kii—Rjazanov két­részes komédiájának, amelyet vendégként Orosz György Já- szai-díjas rendező állít színpad­ra. Az előadás próbái február 16-án kezdődtek, bemutató már­cius 25-én lesz. Néhány név a népes szereplő gárdából. Forgács Gábor, Mátyás Jolán. Máhr Ág­nes. Szűcs Ildikó, Barcza Éva és Székely Tamás. Kulturális fesztivál Lagosban Az afrlkAi és néger művészet és kultúra 2. világfesztiválja al­kalmával megrendezett nagysza­bású kiállítássorozatot Nigéria államfője, Olusegun Obasanjo nyitotta meg Lagosban. Köz­ponti helyet kapott az „Afrika és az emberiség története” cí­mű kiállítás, amely a kontinens történetét eleveníti fel ásatási leletek és dokumentumok segít­ségével. A 2000 éves nigériai művé­szet című kiállítás a nemzeti művészet seregszemléje, A láto­gatók megtekinthetik a korai primitív szobrokat és a hires bronzmunkákat is. ság legdinamikusabban fejlődő gazdasági ereje. A tagországok gyors ütemben fejlesztik terme­lőerőiket, nő a társadalmi ter­melés hatékonysága, rendszere­sen emelkedik a dolgozók élet- színvonala. E folyamat fontos nemzetközi tényezője a megva­lósult együttműködés, amely az állami szuverenitás, a független­ség és a nemzeti érdekek tisz­teletben tartása, az országok bel- ügyeibe történő be nem avatko­zás, az önkéntesség, a teljes egyenjogúság, a kölcsönös elő­nyök. az elvtársi szolidaritás és segítségnyújtás elvéi alapján fejjődődik, izmosodik. A fejlett tőkés államok mind­egyikében — ha eltérő mérték­ben is — a gazdasági válság elmélyülése, az \ energetikai, a valutáris-pénzügyi problémák kiéleződése "következtében meg­torpant a fejlődés, visszaesés következett be. A gazdasági egyensúly mind gyakoribb meg­bomlása, az infláció és a növek­vő-munkanélküliség milliók lét­bizonytalanságát okozza. Ebben \ világgazdasági környezetben — ahogy Kádár János megállapí­totta a Béke és Szocializmus idei alsó számában írt cikkében — „újból bebizonyosodott a szocia- ista tervgazdálkodás fölénye. A nehéz helyzetben is biztosítani tudtuk gazdaságunk töretlen fej­lődését, s ha szerényebb mérték­ben is. de tovább emeltük né­pünk életszínvonalát, amit a dolgozók jogsai tekintenek rend­szerünk szilárdsága és bizton­sága jelének. Még nem mond­hatjuk, hogy túl vagyunk a do­Varga Zsigmond országgyűlési képviselő kérdezett, Fozsgay Imre kulturális miniszter és Dr. Garamvölgyi Károly oktatási miniszterhelyettes válaszolt: II közművelődési szakemberek beiskolázása és képzése — Mit tett a Kulturális Minisztérium a vidéki színészek helyzetének javításáért? Az országgyűlés 1976. októberi ülésszakán — a közművelődési törvényjavaslat vitájában — fel­szólalt Varga Zsigmond, a Bé­kés megyei 11. számú országgyű­lési választókerület képviselője, a gyomai 2. számú iskola igazga­tója is. A felszólalást annak­idején teljes terjedelemben ltö- zöltük. Minden nem oldható meg önerőből A napokban Varga Zsigmond- dal beszélgettünk. Mielőtt arról kérdeztük, mit válaszoltak az illetékes tárcák felszólalására, először felidéztük felszólalását. — Arról beszéltem — mond­ta képviselőnk —, hogy a párt és állami vezető testületek Bé­kés megyében is megalapozták a törvényt: elkészítették a kö­zép- és hosszútávú terveket, ha­tározatokat hoztak a nevelés-ok­tatás, a közművelődés színvona­lának emelésére, a különbségek fokozatos megszüntetésére. Azt a látszatot sem szerettem volna azonban kelteni, hogy mi itt, a Viharsarokban mindent meg tu­dunk oldani önmagunk erejéből is. Amikor a fejlesztéshez szük­séges anyagi eszközökről esik szó, feltétlenül odakívánkozik a területi igények, szükségletek számbavétele. Akkor szolgáljuk helyesen a XI. pártkongresszus határozatát, ha az alacsonyabb ellátottságú területekre az álla­mi költségvetés arányosan töb­bet juttat. Békéscsabán — pél­dául — saját erőből nem va­gyunk képesek olyan művelődé­log nehezén. A világgazdaság­ban bekövetkezett változások kedvezőtlen hatását, amellyel hosszú időn át számolnunk kell, mindenekelőtt a hazai építő­munka javításával, a hatékony­ság növelésével, a KGST erősí­tésével, a szocialista gazdasági integráció még szélesebb, erőtel­jesebb kibontakoztatásával, s a tőkés országokkal a kölcsönös t előnyök alapján létesített kap- j csőlátók bővítésével szüntethet- j jük meg és fogjuk is megszün- j telni. Minden alapunk megvan a bizakodásra, mert/ a munkás- | hatalom, a gazdaság dinamiku- i san fejlődik, építhetünk a szo­cialista országok gazdasági I együttműködésére". A szocialista világrendszer i lendületes növekedésének útjá- j ban akadnak gondok, problémák, fékező tendenciák is. A fejlett szocialista társadalom építése a szocialista országokat új gazda- j sági fejlődési szakasz elé állítot-! ta. Megkezdődött a termelőerők intenzív fejlesztése. Az erre va­ló teljes áttérés nem mindenütt I halad egyforma ütemben. A megvalósult szocializmus azonban világszerte roppant ha­tással van az emberekre. Min­den probléma ellenére benne látják a szabadság, a demokrá- : cia, az általános‘jólét, a kultú- ; ra és a műveltség terjedésének biztosítékát, a békének, a tár­sadalom folyamatos és harmo­nikus fejlődésének, a személyi- j ség mindenoldalú kiteljesedésé­nek a világát. Mulat Ferenc (Folytatjuk) I si házat építeni, amely kielégíti, az igényeket. A közművelődési szakemberek képzésével is fog-! lalkoztam felszólalásomban. Kértem, hogy kapjanak az egyes j megyék szükségletüknek megfe­lelő arányú beiskölázási keret-j számot a főiskolákon, egyeteme­ken. — A továbbiakban, az amatőr; művészeti csoportok munkája I mellett felvetettem, hogy a yi-' déki színészek fontos szerepet I töltenek be a közművelődésben, I és itt most nemcsak a színházi előadásokra gondolok. hanem előadói estekre, klubműsorokra is. Ezek alapján kértem a vidé­ki színészek munkájának na­gyobb elismerését. 23,5 százalék Pozsgay Imre kulturális mi­niszter válaszlevele sokoldalúan foglalkozik képviselőnk felszó­lalásával. Többek között ezeket írta: ,.Az amatőregyüttesek fenni tartó szerveik költségvetéséből részesülnek anyagi támogatás­ban. Kiemelkedő teljesítmények esetén a Kulturális Minisztéri­um — a Népművelési Intézet szakvéleményére és javaslatára — nívódíjjal is támogatja az amatőregyütteseket. Külföldi utak, vagy fontosabb országos események alkalmával az azon résztvevő csoportok támogatást kapnak a kulturális alapból. Ezenkívül az egyes amatőregyüt­tesek különböző konkrét progra­mok megvalósításához a köz­művelődési alapból megfelelő! anyagi támogatást élveznek. A vidéki színházak dolgozói nagyobb mértékű anyagi támo­gatásban való részesítésével egyetértünk. Ennek érdekében több, hatékony rendelkezés ered­ményéről adhatunk számot: aj színházaknál és szín házjel !egű intézményeknél 1974. április 1-ij hatállyal átlagosan 25 százalékos bérrendezést hajtottunk végre, i A Békés megyei Jókai Színház! dolgozói átlagosan 23,5 százalé­kos béremelésben részesültek. A vidéki színészek helyzetének! további javítása érdekében az| új színházi bérrendszeren belül,! részükre a budapestinél jobb! feltételeket biztosítottunk. Pél­dául a 3—4 ezer forint közötti j alapbérben részesülő színészek I Budapesten évi 150. vidéken már évi 120 fellépés után részesülnek | teljesítmény-többletbérben (túl-' fellépésenként 160 forintban). A bérrendszer részeként a mű- ; vészeli dolgozók — kiemelkedő művészi teljesítmény esetén — úgynevezett minőségi jutalomban is részesülhetnek, ami 1000 fo­rinttól 15000 forintig terjedhet,; A színházi vendégszereplések tárgyában kiadott 103 1975. (MK.I 13.) KM számú utasításban aj lakóhelyen kívül, más helyiség- j ben levő színháznál (vidéki szí- j nész esetében: más vidéki város-; ban vagy Budapesten) történő! vendégszereplés esetén 50 sz;áza- j lékkai magasabb felléoti díjat engedélyeztünk. A vidéki szín- j házak színészeinek foglalkozta-! tása ügyében a Kulturális Mi-! nisztérium rendszeres kapcsola-j tot tart fenn a Magvar Rádió- j val, a Magyar Televízióval és a filmgyárakkal. A vidéki rádió- j stúdiók, valamint az új szegedi j és a pécsi tv-stúdió bekapcsoló-1 dásával foglalkoztatásuk nagy- j mértékben növekedett. illetve j növekedni fog. A minisztériumi1 jutalmak és kitüntetések oda­ítélésénél is különös gondot for­dítunk a vidéki színházak dol­gozóira. A helyi tanácsok hason­ló jellegű juttatásai is számot­tevőek. Jelentős változások tör­téntek a vidéki színházak dol­gozóinak szociális helyzetében is. A tanácsok kiemelten kezelik például a színházi dolgozók la­kásproblémáinak megoldását. Nem vitás, hogy a vidéki mű­vészek (ezen belül elsősorban a színészek, magánénekesek, ma­gántáncosok) bérezési helyzete, megélhetési viszonyai, színházon kívüli kereseti lehetőségei rosz- szabbak a budapestiekénél. A fentiekből azonban megállapít­ható. hogy a vidéki színházak dolgozóinak ügyét sajátunknak érezzük, és lehetőségeinken be­lül maximálisan igyekszünk azt jobbá tenni. Ügy érezzük, hogy az e téren elért eredményeink jelentősek, de a vidéki színhá­zak dolgozóinak erkölcsi és anyagi megbecsülését folyama­tosán tovább kívánjuk javíta­ni.” — Eddig tehát a miniszter le­vele. A másik témakör, amely­ről beszélt, a közrrrl"el6dpsi szakemberek képzésével kapcso­latos. — A tárca illetékese, dr. Ga- ramvöigvi Károly oktatási mi- niszterhelvetfes. a Munkaügyi Minisztériummal ..- konzultálva, szintén .gyorsan reflektált a fel­vetett kérdésre. t Ami nem célszerű — Elöljáróban arról tájékoz­tatott, hogy a felsőoktatási in­tézmények közművelődési felvé­teli keretszámait megemelték. A képzési kapacitás növelése ér­dekében a tanárképző főiskolá.- kon is létrehozták a közműve­lődési szakosok képzési feltétele­it. Mai így folytatódik a levél — mutatja Varga Zsigmond: „A beiskolázási keretszámok a me­gyékre bontva adottak, de ezek szakra történő lebontása a beis­kolázási körzetek nagysága mi­att nem célszerű. Az egves egyetemekre az or­szág bármely részéből lehet je­lentkezni — bármélv szak ese - tében —. íev a közművelődési szak esetében,sem tartjuk cél­szerűnek a megyékre bontott ke­retszámokat. Másrészt, megítélésem szerint az esetleges megyékre bontott beiskolázási keretszámok sem garantálnák, hogy a végzett szakemberek a küldő megyében helyezkednek el. A közművelődési szakembe­reknek az egyes megyékbe való visszatérését azzal lehetne elő­segíteni, ha a megyék — szak­emberszükségletük által megha­tározott számú — társadalmi ösztöndíjas szerződést kötnének a közművelődésszakos hallga­tókkal.” — Elégedett-e a képviselő a válaszokkal? — Igen. De ha már itt tar­tunk. azt hiszem — s ezt az új­ságíróknak is javaslom, nem ár­tana megvizsgálni közelebbről a Békés megyei Jókai Színház dolgozóinak életkörülményeit. Űgv tudom, az Állami . Déryné Színház után legtöbbet a mi társulatunk jár tájelöadásokra. Ügy gondolom, a kép így len­ne teljesen „körbe járva”, ahogy manapság mondani szokták. A javaslatot szívesen vettük. F. I. \jegyzet 1 Ilyen is van! Elég gyakran utazom a megyé­ben. Különösen a forgalmasabb megállóhelyeken tapasztalom, hogy a nagy tülekedésben egyes utasok teljesen megfeledkeznek magukról; embertelenül dúród- nak föl a járművekre, nehogy lemaradjanak. Mások talán azért lökdösődnek és igyekszenek át­gázolni utazni akaró társaikon, hogy „jó” ülőhelyhez jussanak. A csabai Hunyadi téri busz- pályaudvaron gyakran lehet lát­ni. hogy egy-egy vidékre induló járatra szinte egyszerre szeret­nének felszállni az utasok. Ki könyökkel, ki kosárral, ki pusz­ta kézzel próbál utat törni ma­gának. Azzal sem törődik, ha letapossa útilársa lábát... Az ellenkezőjét eddig csak az NDK-ban és a Szovjetunióban láttam: akármennyién is vára­koznak a buszra, a villamosra, a trolira, az emberek fegyelmezet­ten sorban álltak. Nem estek ké(scgbc akkor sem, ha nem fértek fel arra a járműre. Türel­mesen megvárták a következőt. (Igaz. a járatok is sűrűbben in­dultak.) Am a mjnap ez utóbbi eset­nek voltam szemtanúja Békés­csabán, a 6-os busz Herényi úti egyik megállójában. Szemerkélő esőben az utasok libasorban (!) állva, nyugodtan várták a buszt. Elég sokan voltak, mégis gyorsan befejeződött a felszállás. Senki sem próbált a másik elé tola­kodni. Bízunk abban, hogy a Herényi úti megállóban tapasztalt fegyel­mezettségre másutt is akad pél­da! —y—n Nagy sikerű tánsverseny Orosházi páros lelt a győztes Orosházán immár évek óta igen nagy hagyománya van nem­csak a társastáncnak, hanem a versenyeknek is. E hagyomány­hoz igen nagymértékben járult, hozzá a Petőfi Művelődési Köz­pont támogatása, valamint az Ezüst Sirály táncklub tevékeny­sége. hiszen a siker és népsze­rűség az ő munkájukat is dicsé­ri. Dicséri pedig e munka, ezen nemes szórakozás szépségét még az is. hogy olyan táncosok is kerültek ki, mint az Antali Zol­tán—Győri Edit Sonderklasse páros, akik nemcsak idehaza, hanem a nemzetközi mezőnyben is sikerrel szerepelnek. Az elmúlt vasárnap ismét igen rangos táncos vetélkedő színhe­lye volt az orosházi Petőfi Mű­velődési Központ koncertterme. Szeged, Gyoma, Békéscsaba, Szentes. Gyula. Baja és Oroshá­za D/2-es kategória táncosai mérhették össze erejüket, tu­dásukat, tánctechnikájukat, rit­musérzéküket. A versenyen mintegy húsz pár indult, s a három és fél száz főnyi közön­ség nem is csalódott, mert nem csupán a verseny izgalmát él­hette át és drukkolhatott a ked­venceknek. hanem, mint látvány, szemet gyönyörködtető táncpa­rádé is megnyerte a tetszésüket. Így aztán gyakran csendült fel a nyíltszíni taps, ami természet- szerű. hogy a legjobbaknak ki­jár. A döntőben első helyezést ért el az orosházi KISS ZOL­TÁN—GULYÁS ZSUZSANNA páros, a második a békéscsabai ADAMIK JÁNOS és AMBRUS MARGIT k°ttős. ITUS a harma­dik G<=ÁR FERENC és PHBOZI GYÖNGYI lett Szentesről. S. * ) » /

Next

/
Thumbnails
Contents