Békés Megyei Népújság, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-18 / 41. szám

Nyújtóidtól a hintóig Füstbe meat százezrek Az aszályban is kiemelkedő eredmények születtek Külföldön is keresettek a füzesgyarmati ipari szövetkezet termékei A Karcagi Technika Szövetkezettel kooperációban gyártják a kü­lönféle trafókat, egyenirányítókat és akkumulátortöltőket a Füzes­gyarmati Járműkészítő és Javító Ipari Szövetkezetben A kisüzemek, a kis szövetke­zetek többsége azokat a termé­keket gyártja, amelyeket a nagyipar valamilyen oknál fog­va termékskálájából törölt, ugyanakkor ezek a cikkek a mindennapi életben fontosak, olykor nélkülözhetetlenek. Ilyen kis szövetkezet többek között a Füzesgyarmati Jármű­készítő és Javító Ipari Szövet­kezet. Bármennyire is furcsa, a nyújtófától kezdve a hintóig minden olyan cikket gyártanak, amelyet a nagy faipari üzemek nem készítenek. Ezt. a sárréti kis szövetkezetét negyedszázad­dal ezelőtt szekereiről, hintóiról ismerték. A profilváltás nyomán a műltból úgymond csak a ne­vüket őrizték meg, termékeik megváltoztak. A hazai igények kielégítésére tavaly 2600 hústőkét készítet­tek Füzesgyarmaton. Ez a ter­mék az ország csaknem vala­mennyi húsfeldolgozó üzemében, húsboltjában megtalálható Ugyancsak hazai megrendelésre áruházi berendezéseket készítet­tek és készítenek. A fatömeg­cikkekből — galuskaszaggató, könyvespolc, nyújtófa — a bel­földi igényeken túl holland, belga és angol exportra is ju­tott. Tavaly 60 ezer nyújtófát j szállítottak a tőkés országokba, I több mint 'egymillió forint ér­tékben. A szövetkezet vasipari részle­ge igen fontos kooperációs mun­kát Végez. A legnagyobbb part­nervállalatnak, a VBKM-nek különféle vasszerkezeteket, mű­MéSEElk'SS­1977, FEBRUÁR 18. szerfalakat, kapcsolószekrénye­ket készít. Tavaly több mint 15 millió forint értékű félkészter­méket gyártottak ennek a vál­lalatnak. Ez a kooperációs te­vékenységük az idén tovább bővül. A szövetkezet 1976-ra 28 mil­lió forint termelési érték eléré­sét tűzte célul. Ezzel szemben tervüket 6,9 millió forinttal, nyereségüket pedig félmillió fo­rinttal túlteljesítették. Minek köszönhető a jó gaz­dasági eredmény? A IV. ötéves terv utolsó évé­ben befejeződött a gépi re­konstrukció, s mindez párosul a jó munka- és üzemszervezés­sel, a hatékonyság fokozásával. ' Erre az évre is gazdag prog­ramot tűzött maga elé a szövet­kezet kollektívája. Létszámnö­velés nélkül, a hatékonyság fo­kozásával szeretnék elérni a 4] millió forintos termelési érté­ket. A faipari részlegnél a gaz­daságtalan cikkek gyártását megszüntetik, helyettük olyan új termékek gyártását kezdték meg, melyek keresettek a tőkés országokban is. A nyugati orszá­gokba az idén többek között 150 ezer nyújtófát és 400 ezer já­tékkorongot szállítanak az egyéb fatömegcikkek mellett. A bel­földi kooperációs tevékenységü­ket pedig tovább szélesítik. A munkakörülmények javítá­sára az idén 4 millió forintot fordítana^. A faipari műhelyek­ben korszerű porelszívó beren­dezést szerelnek föl, az anyag- mozgatást pedig gépesítik. így lehetővé válik, hogy a jelenleg mintegy ötven anyagmozgató több mint felét közvetlenül a termelésben foglalkoztassák. Kevermesen A kevermesi Lenin Tsz zár­Fonlos takarékossági javaslat Méhkeréken Jelentős esemény zajlott le nemrég Méhkeréken: a környék állattartó gazdái gyűltek össze, hogy megbeszéljék a gondokat és a tennivalókat. Eljöttek a megyei állattenyésztési felügye­lőség és az állatforgalmi és hús_ ipari vállalat szakemberei is, hogy együtt igyekezzenek elő­re jutni. Sok szó esett a háztáji és kisegítő gazdaságok nagy sze­repéről és arról, hogy ezt a te­vékenységet az állam is nagyra értékeli. A termelők elmondták, hogy nehéz a fajállatok beszer­zése, hiányoznak az apaállatok és gyakran gondok vannak a takarmányellátással is. Szóba került a gyűlésen egy érdekes probléma is. Amikor többen méltatták a takarmány­táp árának csökkenését, az egyik hozzászóló rövid számo­lással bizonyította, hogy ezt még tovább is lehetne mérsékel­ni. Jelenleg ugyanis a tápot pa­pírzsákokban értékesítik és egy mázsához két és fél zsák szük­séges. Mivel egy papírzsák ára 8,60 forint, egy mázsa táphoz 21,50 forint értékű csomagoló­anyag szükséges. Tavaly — csak Méhkeréken — 3000 tonna táp fogyott el és ennek csomagolása 645 ezer forintba került. A ren­geteg papírzsákot egyszeri hasz­nálat után elégetik és több száz­ezer forint száll a levegőbe. A gazdákat ért veszteségen túl megsemmisül a drága, importból beszerzett papír is és ez már népgazdasági szempontból sem lehet közömbös. Ennek a „zsebbe vágó” gond­nak a megoldására a méhkeré­kiek takarmánysilók építését ja­vasolják. Igaz, ez nem olcsó do­log, de mégis hamar megtérül­ne. a gazdák olcsóbban jutnának a táphoz és a papír is megma­radna. Ám, amíg nincs takar­mánysiló. marad a papírzsák — alapvetően az állategészségügyi előírások miatt. Mert ez sem le­het utolsó szempont! számadó közgyűlésén kettős örömben részesült, a tagság. Az egyik: az 1976. évi gazdálkodás a'vártnál jobban sikerült, ami­ért a dolgozók 3,6 millió forint kiegészítő részesedéshez jutot­tak. A másik: a művelődési ház színpadán rendezett kézimunka- kiállitás volt. A hallgatóság nem tudta hová nézzen, koncent­ráljon: az 512 mázsa hektáron­kénti cukorrépa-átlagtermésre amiről az elnök. Kocsor Sándor beszélt, vagy pedig a matyó és kalocsai hímzésekre, az ügyes asszonykezek által odavarázsolt térítőkre, asztalkendőkre, dísz- párnákra és kötényekre. Ami kor az elnök megköszönte a szövetkezet asszonyainak, lá­nyainak az őszi cukorrépatáblan tanúsított helytállást, szorgal­mat, akaratlanul is az a gondo­lat foglalkoztatott: mikor jutott idejük ezekre a gyönyörű kézi. munkákra. A 175-180 nődolgozó igencsak kivette részét a közös munká­ból. Erről a nőbizottság elnöke, Kotroczó Balázsné is megem­lékezett. Meg is tapsolták ked­ves szavait. A férfiak között ültem, mert Kevermesen mint­ha maradt volna az a régi szo­kás. hogy az asszonyok üljenek ilyenkor az első helyre, a fér fiák pedig a másodikra, a har­madikra. Ök is tapsoltak, örül­tek a ténylegesen kiváló ered­ményeknek. Nem akármi a megye cukorrépa-átlagtermését két és félszeresére teljesíteni! Kevermesen tavaly ez történt és még sok ehhez hasonló ki- J tűnő, kiváló eredmény. Érdekes, hogy a szarvasmar­hát mennyire szent állatnak kezdik itt is tekinteni. A de­cember végén megjelent kor­mányintézkedés is erre sarkall­ja őket. De ők ezt megelőzően a téhénlétszámot 216-ról 253-ra növelték. Az elnök biztosan megszimatolta, hogy az ágazat közgazdasági szabályzói változ­nak, a több tehén, a több tej, a több borjú a korábbinál jobb anyagi előnyt jelent. Bárcsak más tsz-ekben is ennyire előre­lő tnáríák. Ami igen jelentős a továbbiakban, hogy egy-egy te­héntől átlagosan 3119 liter tejet fejtek. Ez is több a 2710 literes megyei átlagnál. Ugyancsak ez az ágazat -évente 450-500 hízott marhát ad a felvásárlónak. Ta­valy az eladott marhák súlya 2500 mázsa volt. A sertéstelepen is változások vannak. Sokat beszéltek a mun­kafegyelem javításáról és a ter­melőmunka hatékonyságának növeléséről. Jó fülekre találták, amit az is tanúsít, hogy a 4417 mázsa eddigi rekord hízósertés­leadás helyett 6460 mázsára nö­velték a teljesítményt. Bárho­gyan oszt, szoroz és kivon az ember, a vágósertés-növekedés 2043 mázsa, ami kereken 4b százalékos termelésnövekedés­nek felel meg egy év leforgása alatt. Ma. amikor a hízósertés- termelés növeléséhez fontos nép- gazdasági érdekek fűződnek, nem mondhatunk le a Kever­mesen szerzett tapasztalatok népszerűsítéséről. De ez nem zárszámadási téma. Erről most csak egy villanást tudtunk nyújtani. A későbbiekben érde­mes lenne visszatérni a kever­mesi változásokra, feljegyezni és közreadni azokat, mert ez a hallatlanul magas hízókibocsá- tás eredménye bizonyára máso­kat is érdekel. Kevermesen nemcsak a búza hozott kimagasló termést hek­táronként. A káposztarepce 28,4 mázsával termett, talán a leg­többet a megye déli területén. Tehát ez is rekord. A kukori­ca sem volt csapnivaló, bár 1975-ben jobbíyi sikerült. Ennek ellenére összességében kiemel- kedőek az eredmények. A 88,6 millió forint termelési értékből — háztáji forgalom nélkül — 36 millió forint bruttó jövedel­met számoltak el, melyből a nyereség 22,3 millió forint. A bruttó jövedelem felosztásánál a részesedés 71, a fejlesztési, alap aránya pedig 29 százalék. Akik össze szeretnék hasonlítani sa­ját szövetkezetük és a kever, mesiek eredményét, még egy adatot vegyenek figyelmbe. Ke­vermesen az egy átlagosan dol­gozó tagra jutó havi részesedés 3207 forint. Évenként ez a szám 38 ezer 484 forintot jelent. Van ennél magasabb is a megyében, de ezzel az összeggel a kever- mesiek igen tisztességes helyet foglalnak el a termelőszövetke­zetek sorrendjében. t’ávol a városi munkalehető­ségektől teremtett a szövetkezet jó keresetet és megélhetést. Jól, szépen élnék itt az emberek, és ami a legfontosabb, sokat, köl­tenek családi házaikra és ön­magukra. Növekvő export Az eredményeken felbuzdul- , va most az: 1977. évi termelési terv lo százalékos túlteljesíté­sére vállalkoztak. Ök is csat­lakoztak a csepeliek felhívásá­hoz. A Nagy Októberi Szoci­alista Forradalom 60. évfordu­lóját a szövetkezet szocialista brigádjai újabb munkasikerek­kel szeretnék ünnepelni. Azt a célt tűzték maguk elé. hogy a szövetkezet termelési értékét a jubileumi évben 100 millió fo­rintra növelik. Dnnsi Kárai» V­A Pápai Efekthermax háztartási, főző, sülő. valamint nagykony­hai készülékeket gyárt. Tavaly két új termék: a hőtároló kályha és egy új típusú grillsütő gyártá sát kezdték meg. A grillsütőből a múlt évben csupán 5900-et, az idén pedig már 25 ezret készí­tenek. A képen: szerelőszalagon készülnek az új típusú grillsü­tők (MTI Fotó, Bran stetter Sándor felvétele — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents