Békés Megyei Népújság, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-16 / 39. szám

Mikor tűnik ©I az árnyék?

Két éy után a cipők minőségéről

A cipők választéka, minősége évek óta nem kielégítő. Kevés a hajlékony, kényelmes, divatos felnőtt- és gyermeklábbeli. Az üzletek raktáraiban garmadával hevernek a levált talpú, visz- szaváltott cipők. Az ipar és a kereskedelem egymásra mutogat. A vevők többnyire nehezen megőrizve higgadtságukat, a felelősségre vonást sürgetik. Vannak, akik kihasználják a lehetőségeket és negyedévenként ingyen jutnak cipőhöz. A népgazdaság meg súlyos milliókkal lesz szegényebb.

DZSUNGEL. Két esztendővel ezelőtt — 1975 februárjában — e hasábokon beszámoltunk a cipővásárlás eme árnyékos oldaláról, remélve, hogy a korszerűbb technológia bevezetésével. a minőségszabályAás új rendszerének kidolgozásával, a reklamációk szigorúbb elbírálásával enyhülitek a gondok. Nem így történt. Megyénk állami és szövetkezeti kereskedelme az utóbbi két évben több mint 110 ezer pár cipőt vett vissza minőségi kifogás miatt, x csaknem 34 millió forint értékben. Űe hát valóban ilyen rosszak a magyar cipők?

Polányi Imre. az Endrődi Cipész Szövetkezet műszaki vezetője;

— Ember legyen a talpán, aki 'e közös, égető gondunkat képes összefüggéseiben látni. Ez egy dzsungel. A cipők hibái elsősorban objektív okokra vezet'hetők vissza. Ilyen a rossz és hiányos alapanyag-, illetve munkaerő-ellátás. Gyakoribb baj például a nem megfelelő összetételű ragasztó használata. Minőségi átvevőink sokszor olyan bőrt is kénytelenek átvenni, amelyről tudják: nem a legjobb minőségű. Ugyanis, ha akadékoskodnak. legközelebb még/olyat sem kapnak. A termelés viszont nem állhat meg. Baj van az alapanyag osztályba sorolásával is. A bőrszabvány és a cipőszabvány nem egységes.

— Mennyi önöknél a minőségi reklamáció?

—f Szövetkezetünk évi termelése meghaladja az egymillió pár női cipőt, amelynek 90 százalékát exportáljuk. Ha most J felsorolom a számokat, érzékel-;

heti, hogy a hazai kereskede-1 lemnek is felelősségteljesebben \ kell dönteni, míg egy-egy pár- cipőt a vásárlóktól visszavesz. | Tavaly a nagykereskedelem az eladott cipők 3,3, a kiskereskedelem 18,9 százalékát kifogásolta, míg a szocialista országoknál ez az arány 1,3, a tőkés államoknál mindössze 0,7 százalék volt.

SZAVATOSSÁG, tehát a szavatossági rendelet az oka mindennek. amely kimondja, hogy a vevő köteles a hiba észleléséCsizmavásár a gyulai cipóbollban

tői számított 8 napon belül reklamálni? De mi van akkor, ha ez később derül ki? Semmi. Hordja a lábbelit, s hat hónapon belül újat kér. És kap. hiszen a.rendelet ezt is előírja.

Kassay Béla, az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója :

— Kétségtelen: a reklamációk java a szezon végén jelentkezik, és általában a drágább lábbeliket hozzák vissza. Cipő- forgalmunk 1974—76-ig tíz. a kártérítések összege 29 százalékkal nőtt. Az' elmúlt évben például 20 ezer pár lábbelit reklamáltak boltjainkban,

amelynek értéke eléri a hat- i millió forintot,' és az összes cipőforgalom 7,3 százalékát teszi j ki. Ha ez így van, akkor ezek- j nek a kifogásoknak mégiscsak j van alapjuk.

A vállalat gyulai 26-os számú cipőbolljának Flinta Janos boltvezető-helyettese mondja:

— Naponta átlagosan mintegy 14 pár hibás cipőt hoznak ] vissza az üzletbe, esős. sáros időben még többet. Sok feles- : leges munkát jelent ez szá- j munkra. Kerüljük a vitát. Ha I mégis előfordul, rábízzuk a dön- j tést a KERMI-re. Szerintem a j gyárakban nem tartják be kö- 1 vetkezetesen a technológiai fe- j gyeimet. Vannak olyan szériák, J amelynek majdnem minden da- \ rabja kifogásolható, máskor j meg alig reklamálnak néhányat.

— Jónak tartja az érvényben levő szavatossági rendeletet?

— Alapjában véve. igen. Néhány javaslaton azonban érdemes lenne elgondolkozni. A legjelentősebb ezek közül az, hogy a hathónapos szavatossági

Egy választópolgár keservei

Jelölő gyűlést hirdetett hétfő estére Békéscsaba egyik új lakótelepének tanácstagi választókerülete. „Tisztelt választópolgár!... a tanácstagok időközi választását a megyei tanács 1977. március 6-ra tűzte ki . . Kérjük, hogy a jelölő gyűlésen megjelenni szíveskedjék!” — adta hírül a február 8-án keltezett, postán kézbesített meghívó.

A tisztelt választópolgár pedig, miután dolga akadt a kérdéses időpontban, de úgy gondolta, amiről a jelölő gyűlésen szó leSz, az őt is érdekli, gondolt egyet és á kompromisszumot választpt- ta. Elvégezte ügyes-bajos dolgát, aztán ment a gyűlésre. Kicsit röstelkedett magában, azt tervezte, majd halkan belép, lábujj hegyen üres széket keres, csendben leül, később pedig, ha úgv hozzák a dolgok, maga is bekapcsolódik. Szóval úgy gondolta, nem követ el nagy bűntj ha késve kapcsolódik be a közéletbe. Talán így sem lesz haszontalan.

Eddig jutott magában, amikor a bejárathoz ért, már nyitotta volna az ajtót, amikor ketten | majdhogy útját állták, legalább- I is kérdőre vonták, emígyen: Ho- vá-hová? A jelölő gyűlésre — , volt a válasz. „Hááááátl? . . . már megkezdődött, muszáj zavarni? — hangzott a viszontválasz.

És ettől a tisztelt választó- polgárnak elment a kedve, mert az volt az érzése, nem szívesen fogadott vendég. Látta ugyan, hogy bent úgy huszon-egvnéhá- n.van ülnek a nemsokára tízezres lakótelep választópolgárai közül, látta azt is. hogy ió pár szék üres, mégis sarkon fordult, s kedvetlenül hazaindult a zuhogó esőben.

Később valahogy mégsem az bántotta, hogy míg hazáig ért, alaposan elázott.

F. I.

" (Demény Gyula felv.)

időn belül a jogosan reklamált cipők után a fogyasztó űzessen időarányos használati díjat, az einaszridiodás merteae szerint.

. CSIZMÁK. A békéscsabai Centrum Aruház cipőosztályán is gyakran megíordulnak rexla- máló vevők. Az egyik közülük P. F.-né. aki egy 444 forintos kék színű íarmercsizmát hozott vissza.

— Karácsonyra vettem — tájékoztat. — A múlt héten kitört az pldala. Három napig még jártam benne, de most már beleiolyik a víz. Higgye el. én nem ákoktam lépten-nyomon reklamálni, pedig sok cipőt vásárolok a gyerekeknek is.

Egy középkorú asszony kosarát szorongatva, kissé bizonytalanul megszólal:

— Önöknél vette a lányom ezt a csizmát, de sajnos, a kérge feltörte a lábát. Nem lehetne esetleg kicserélni?

— behat' ennek nincs semmi baja asszonyom — mondja az eladó.

— A szakembernek nem ez volt a véleménye — próbálkozik űjra —. ugyanis az egyik szövetkezetben azt mondták: 7,5 centis a kérge, ami nem szabványos. Ok nem foglalkoznak a javításával, vigyem vissza a boltba, ott biztosan kicserélik.

Egy másik cipőboltban felveszem a földről az eldobott használati utasítást^ amelyen ez áll: „...esős, havas időben viselését nem javasoljuk-’. Az idősebb férfi megáll ipellettem és mosolyogva kérdezi:

— Na, mit szól hozzá? Mikor húzza fel az ember a csizmát, ha nem esőben, hóban? Én egyszerűen megbüntetném azt, aki rossz cipőt gyárt vagy kienged a keze alól. Mert bűn az kérem, bűn...

MÉRCE. Dzsungel? Meglehet. A küzdelem, a vita mindenesetre folyik. Arról például, hogy helves-e a jelenlegi szavatossági rendelet; mennyi ■ kártérítést kapjon a visszaváltott cipőkért az ipar, /a kereskedelem ; fizessen-e időarányosan használati díjat a vevő, vagy vigye el megjavíttatni a hibás lábbelit? Vannak tények, amelyeket nem szabad elhallgatni. Az alapanyag nagy részét importáljuk. Nem vehetjük meg a legdrágább nyersbőröket. hiszen ezt devizahelyzetünk korlátozza. Nem marad más hátra, mint a gyártás javítása. Abban nem lehet -vita, hogy a gazdaságfejlesztés mai, intenzív időszakában az alapvető kérdés: eléri-e a termék minősége a ki vánatosat. az elvárhatót. Ez ; mérce a cipőknél is. A KNEB már vizsgálódik e témában, a nyáron a kormány is napirend re tűzi a könnyűipar, ezen be lül a cipőgyártás helyzetét.

Várjuk az eredményt, a jobb, kényelmesebb, szebb cipőket?

Seres Sándor

Brigádok olvasókönyve

A szocialista brigádok közművelődési vetélkedőjének egyik

fontos részfeladata szépirodalmi művek olvasása, megbeszélése. Ehhez nyújtunk segítséget a vetélkedőn részt vevő brigádoknak, bár nemcsak a benevezettek olvashatják haszonnal Szabad Olga

könyvtáros rövid ismertetőit.

Galambos Lajos: Az orosz asszony

A könyv férfi főszereplője Horkai Bandi. Szovjetunióban szerzett építészmérnöki diplomát. Első látásra végtelen szerelemre lobban egy erdésznövendék. Tánya iránt Magyarországra hozza az orosz asszonyt A „Hamvasarcú” itt mintegy Bandi tulajdonává' lesz. Semmiféle társadalmi tevékenység nem jut számára. Férje lefoglalja magának, :S nem engedi dolgozni, tanulni. A gyerek is késik. Tá- . nya .^díszhalnak” érzi magát Bandi melleti. S megismétlődik

az, amit Ibsen Nórája tett. Tánya nem1 tudja elviselni a ... babaházat”. S az orosz asszony visszatér hazájába. Onnan írja bűbájos tört magyarsággal: „Mit most tenni tudjak?”. így sem jó, de a tétlenséget nem tudtam elviselni.

Horkait nehéz megérteni. Ma Magyarországon nem így gondolkoznak a nőkről. Ö egy zárt, külön világba akarta bezárni Tanyát. de ez a kísérlet kudarccal végződött. Törvényszerűen.

Galgóczi Erzsébet": Pókháló

Az írónő mindent tud a pa-1 rasztokról, de nem „parasztíró”. Idegen tőle a föld népének esz- : niényesítése, a falusi közösség külön világának rajza. Közel tu- j dott maradni a gyermekkori kör- j nyezethez, mégis értelmiségi I nosztalgia nélkül veszi tudomá-1 sül a régi életforma széthullását.

A Pókháló c. regény azt a meg j nem írt törvényt helyezi közép - [ pontba: a nép képviselete és a ! hatalom képviselete nem eg}’-i mást kizáró fogalmak. Ezt azon - j ban nagyon kiélezett helyzetben vitatja meg a mű, melynek főhőse, Niklai Géza fiatal tsz-el- nök. A regény arra is feleletet keres, lehet-e próféta valaki saját hazájában? A Pókháló veszélyes, mert csak abban az esetben nem lehet az emberek köré fonni, ha életük oly támadhatatlan. kristálytiszta, hogy a .tömegek bizalma nem inoghat meg.

Azt is megértjük azónban. hogy vannak, akik pókhálószövögetéssel teszik tönkre környezetük életét, s bizalom nélkül nincs sikeres közéleti tevékenység. Niklai Géza ezt a próbát nehezen állja meg. Galgóczi Erzsébet maga is sokat meditált azon, hogy a tsz-elnök sorsát miként alakítsa ki. Van a műnek olyan változata, amely Niklai öngyilkosságára enged következtetni, de van olyan végkifejlet is. amely már azt jelzi: — Van kivezető út, Niklai újra élvezi majd a tagság, a falu bizalmát.

Dürrenmatt gyakorlata szerint nem ritkaság a végkifejlet különböző megformálása. Ó azonban akkor keres optimista feloldást, ha arra az olvasótáborra gondol, amely nem bírja el a tragikumot.

Galgóczi Erzsébet viszont a tökéletes megoldást keresi.

Ilyen sem volt még!

Irodalmi vizsgavetélkedőt indít a Magyar Rádió

A Magyar Rádió ifjúsági fő- i A tervek szerint a jelentkezők

osztálya és a budapesti Vendel utcai dolgozók gimnáziuma az Oktatási Minisztérium egyetértésével és támogatásával „Felsőbb osztályba léphet!” címmel vizsgavetélkedőt hirdetett. A vetélkedő célja, hogy 'a lakosság középiskolai bizonyítvánnyal ( nem rendelkező része számára lehetővé tegye magyar nyelv és i irodalomból, a középiskola bármely anyagából hivatalos vég- J zettséget szerezni. A vizsga nyíl- | vános lesz,, és azokat az évente ! kijelölt vizsgapeiiódusokban heti j 60 percben sugározzák.

Az érdekes, és bizonyára so- J kákát érdeklő lehetőség első hal. lásra újszerűségével tűnik ki, hiszen nem volt még példa arra, hogy rádiós vetélkedőn középiskolai végzettséget szerezhessen valaki. „A felnőtt lakosság egy bizonyos része munkájában, körülményei folytán, spontán vagy tudatos önművelés révén — noha nem végezte el a középiskolát — az évek során megszerzett egy bizonyos műveltséganyagot, arra azonban nem képes, vagy nem hajlandó, hogy felnőtt fejjel évekre ismét az is- * kolapadba üliön. Ezeknek kívánunk lehetőséget nyújtani ezzel az akcióval egy bizonyos végzettség megszerzésére, egyszersmind ösztönözni őket isméi eteikj rendszerezésére, kiegészítésére.” j — olvashatjuk a kiírásban.

A jelentkezőkkel szemben támasztott követelmények megegyeznek a dolgozók gimnáziuma tantervi előírásaival. A nyilvános rádióvizsgát megelőzően a jelöltek írásbeli feladatot oldanak meg és részt vesznek tájékozódó jellegű előzetes beszélgetéseken. A vizsgavetélkedő egyik legjelentősebb vonása az. hogv az esti iskola rendszerétől élté-1 ró. individuális formát alkalmaz, mely éppen kötetlensége révén lehet: serkentő arra, hogy minél többen vállalkozzanak rá.

egy vagy több év anyagából vizsgázhatnak és optimális esetben teljes középiskolai végzettséget szerezhetnek. Az 1977-es évet kísérletinek tekintik, sikere esetén a versenyvizsgákat kiterjesztik más tantárgyakra és szerves részévé válhat egész felnőttoktatási rendszerünknek. Az első vizsgaperiódus májusban, a második pedig szeptemberben lesz. A vizsgabizottság — a zsűri — szerepe ezúttal is meghatározó, hiszen a versenyvizsgák nénszerűsítése elsősorban rajtuk múlik. A bizottság mércéje természetesen megegyezik az iskolai vizsgabizottságokéval, és az eredményesen vizsgázóknak jogi érvényű osztálvzatot adnak. Az erről szóló dokumentum kiállítására az Oktatási Minisztérium által felhatalmazott budapesti Vendel utcai dolgozók gimnáziuma jogosult, ez az intézmény lesz az akció bázisiskolája, tanárai közvetlenül részt vesznek (a rádió szakértőjével együtt) a tananvag feldolgozásában. és vállalják azokat az adminisztratív feladatokat is. melvek értelemszerűen az iskolára hárulnak.

Miután az akció meghirdetői nagy érdeklődésre számítanak, a kiírásban rögzítették, hogv akik időhiány miatt nem kerülnek a rádió nyilvánossága elé. tehát nem vehetnek részt a műsor versenyvizsgáién. azok a Vendel utcai iskolában vizsgázhatnak mesfele'ő feltételek között. Ezen túlmenő°n az iskola azt is vállalja. hogy a jelentkezőket — amennyiben arra igénvt tartanak — a közéoiskola más tantárgyaiból is levizsgáztatja.

Az akció propagálásában számítanak a társadalmi szervek, különösen a SZOT és á KISZ aktivitására, hiszen — többék között — kitűnően felhasználható a szocialista brigádok művelődési programjának teljesítéséhez is.