Békés Megyei Népújság, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-15 / 38. szám
/ Tervek és lehetőségek Ha lenne ötszáz-ember... Egy távirat fekszik az asz- | talon. Sárhegyi Andrásnak, az Endrócü Cipész Szövetkezet elnökének címezték, s az eddigi rendeléseken felül százezer par cipót kérnek benne. Sürgősen kérik a mintadarabokat és a szállítási határidőt. — Ehhez hasonlót mutathatnék cgv rakásra válót. Mindegyikben pótmegrendelés van és a válasz is mindegyikre ugyanaz: a kérésnek kapacitáshiány miatt nem tudunk eleget tenni. Jelen pillanatban az a helyzet, ha valami csoda folytán egyszerre jelentkezne 500 ember, mind az ötszázat egy hét alatt be tudnánk állítani a termelésbe. És amit gyártanánk, azt el is tuclnánk adni akár látatlanba is. És ez így igaz. Messze földön híresek az endrődi cipők, olyany- nyira, hogy alig jut belőlük a hazai boltokba. Franciaország, Belgium, Olaszország, Ausztria a legfontosabb nyugati vevőik és nagyon sokat szállítanak a Szovjetunióba is. A tavaly gyártott 1 millió 00 ezer pár cipőből 920 ezer jutott határainkon túlra. Tőkés devizabevételüket egy év alatt megduplázták. Kimagasló terméseredményeikéit már többször kaptak nagyon magas állami kitüntetést, miért tehát ez a panasz? Pótolható-e a kismama? — Félreértett, ez nem siránkozás, csak érzékeltetni akartam, hogyan is áll nálunk a j munkaerőhelyzet. Nálunk, mint j minden túlnyomórészt nőket j foglalkoztató üzemben az a leg- ! nagyobb gond, hogy minden [ harmadik asszony kismama és mint ilyen, otthon van gyér- | mekgondozási segélyen. Velük napi 3000 pár cipő előállításához szükséges tűzödei kapacitás esett ki a termelésből. Ha ők most hirtelen • bejönnének dolgozni, akkor minden újabb fejlesztés, beruházás nélkül körülbelül 300 ezer párral növelhetnénk éves termelésünket. Valamit tehát tennünk kell, hogy ezt a kiesést pótoljuk. Ezt. persze csak elhatározni könnyű, a kivitel annál nehezebb. Egy cipő ugyanis rengeteg apró részműveletből áll, ezek . mindegyikének pontos megmunkálási ideje van, ezek láncszerűen kapcsolódnak egymáshoz, hiába spórolunk le az egyiknél fél percet. a másiknál nem tudjuk ugyanezt megtenni, semmit nem ér az egész. Valami olyasmit kellett kitalálni, ami lényegesen változtatja meg az eddigi cipőgyártási technológiát. Formatalp a láthatáron A cipökészítés egyik nehéz és munkaigényes része a talp és sarok gyártása. Ez a viszonylag egyszerűnek tűnő rész több mint húsz művelettel készül és A MEZŐGÉP X, sz. gyára, Békéscsaba, Szarvasi út 138 1. lO-H^férfi dolgozó részére munkásszálláson féröhe yet bérelne Ajánlatokat a fenti címre kérjük. ehhez természetesen több mint 20 ember munkája kell. Ezen a ponton jött a cipészek segítségére a műanyagipar. Olyan anyagokat fejlesztettek ki, melyekből egy darabban kiönthe- tők a cipőtalpak és a -sarkak. Amit eddig az emberek csináltak, azt most a gép veszi át, a felszabaduló munkaerőt pedig át lehet csoportosítani. Ahhoz persze, hogy ezt az új gyártási eljárást Endrődön is bevezethessék, új gépek is kellenek, erre — exportbővítő beruházási hitelből — 21 millió forintot fordít a szövetkezet. Mindezek eredményeként 1980-ra a mostani 76 perces átfutási időről 64 percre csökken egy cipő elkészülés! ideje. De ez még mindig csak részben oldja meg a gondokat. A drága gépeket jól ki kellene használni, de jelenleg Endrődön az átlagos műszakszám csak 1,4. Emberek is kellenek tehat a gépek mellé, de ez manapság a legnagyobb „hiánycikk”. Honnan vegyük, ami nincs? — ez a kérdés Endrődön ig felmerült és igyekeztek megfelelő választ találni rá. Rájöttek, hogy vége azoknak az időknek, amikor a munkaerő jött- csaik úgy magától. Ma már évekre előre tervezni kell, hogy akkor álljon rendelkezésre elegendő munkáskéz, amikor eljön az ideje. Ki maradion a kaptafánál? A válasz, roppant egyszerű, természetesen cipész. Csakhogy ennek az egyszerű válasznak a következménye az lehet, hogy előbb-utóbb megoldódik a szövetkezet munkaerőgondja. Ehhez mindössze azt kellett felismerni, hogy megéri létrehozni és támogatni a cipőipari szak- középiskolát, mert az ott végzett tanulók jó része nyilván i a szakmájában helyezkedik majd el. Ilyen eredmények után nyílt meg Gyomán a szakközépiskola, mely máris érezteti hatását a termelésben. Szerződésekkel is magukhoz kötik a tanulókat és létrehoztak egy olyan tanműhelyt. melyben a szakma minden fogását elsajátíthatják a fiatalok. Keresik a munka racionalizálásának lehetőségeit is. Nagy tartalék a dolgozók jó hangulata, az. hogy érzik: övék a szövetkezet. Főkent ennek köszönhető, hogy tavaly 3Ö millió forinttal növekedett a termelés, a létszám pedig 21 fővel csökkent. Mindezt úgy érték el. hogy gyakorlatilag semmilyen gépi beruházás nem lépett üzembe. Végezetül, de persze nem utolsósorban tartalékot jelentenek a kismamák, akik közül sokan visszajönnének dolgozni, ha lenne elegendő bölcsőde, óvoda. Ez is meglesz majd valamikor. de addig is kismamaszalag beállításával igyekeznek megnyerni őket a munkának. Itt olyan időbeosztással dolgoztatnak. mely a legjobban megfelel nekik. — Látja. így akarjuk mi pótolni azt a hiányzó ötszáz embert. Tudjuk, hogy nagyon ne_ héz lesz. de a feladatok kényszerítenek bennünket a továbblépésre. Szerencsére a 39 év alatt egy olyan gárda forrt ösz- sze a szövetkezetben, akikkel talán még a lehetetlent is meg tudjuk csinálni. Ezért — mondja az elnök —. én nem félek a jövőtől. Biztos vagyok benne, hogy elérjük az V. ötéves terv végére kitűzött célt, másfél millió pár cipót évente. A gyakorlóóvodában Szarvason, a felsőfokú óvónőképző g.vakorlóóvodájában a legkorszerűbb pedagógiai-didaktikai elvek szerint készítik fel a jövő óvónőit hivatásuk gyakorlására. Képünkön az egyik óvodai csoport környezetismeret-foglalkozáson vesz részt (Fotó: Gál Edit) Lányai László Eleki művelődési mozaik E hónap elejére sokrétű programot állítottak össze az eleki művelődési házban. * * * Jól sikerült február 3-án a tízénévesek klubjának rendezvénye. amelynek címe ..Belépés csak fellépéssel vagy meglepetéssel” volt. Az általános\isko_ lasok verseket, énekszámokat, prózát, furulyaszámokat adtak elő. illetve hallgattak meg. Szintén általános iskolások részére 4-én egy négyrészes filmsorozatot kezdett el a művelődési ház: összesen 160 tanuló nézi meg a különféle egészség- ügyi témájú filmeket, amelyek többek között a fogápolásról, a higiéniáról, a testedzésről, az egészséges életmódról szólnak, *** Február 4-én a megyei autóklub biztosított színes filmeket Menj fiam, tanulj!” 5 BIKÍS Mfeni 1977 FEBRUÁR 15, Jövünk, megyünk; utazunk. A vonat egyhangúan zakatol. Velem szemben egy ötven körüli vasutas ül. Az ablakot nézzük. Kint a ködös, párás levegő homályába vesznek a vetések, a tanyák. A hó is eltűnt már a januári reggelre. — Megenyhült — szólal meg a vasutas. Közben nem veszi le tekintetét az .üvegről. Ránézek. Bólintok. — A sógororríékhoz igyekszem, hízót vágnak. Itt, nem messze, Telekgerendáson... — Hm... Disznótor? — elmélázom. Vajon hányadszor indul már reggelente, hogy segédkezzen? Persze a rokonok is összegyűlnek. találkoznak, beszélgetnek. . . Azután 1 évig megint nem látják egymást. Hallottam olyan| is, hogy két napig tart a tor... — Maga? — kérdezte. De mert sokáig nem kapott választ, felém fordult. Megrez- zentem. — Csorvásra... Sietek majd vissza... Holnap vizsgázom... — Tanul? Hát jól teszi. Magam is próbálkoztam vele, de már csak később. Öreg fejjel nehezebb, azt mondom, tanuljon az ember, míg fiatal. Hagyom hadd beszéljen. Csak néha áll meg. Olykor jelentőségteljesen rámnéz, a tekintetem fürkészi. Jo hallga tónak bizonyulok. — Még a háború előtt kért az apám: „Menj fiam. tanulj!’ De akkor nem füllött hozzá a fogam. „Lovat akarok hajtani” — mondtam, mert apám pa rasztember volt. Meg azután miért mentein volna? Hol kellett akkor a művelt ember? Napszámos, az igen. Az urasági földekre. Hat otthon maradtam. Azután jött háború. Nyolcán voltunk testvérek, öten maradtunk. Munka sem nagyon akadt azokban az években. Még nem ért el hozzánk a front, amikor találkoztam két régi barátommal: „Gyere, menjünk vasutasnak”. Csak neztem rájuk. Ezekbe meg mi ütött? Nemhogy örülnének, hogy távol maradhatnak a ve- szélvtől... A vasút meg a háború?!. . * Otthon úgy döntött a családi tanács, a pénz kell... A békéscsabai állomáson vasutastiszt fogadott bennünket: „Éppen ilyen derék három emberre van szükségem". így hagytam fel a lóhajtással. Azért, ha időm engedte, segítettem apámnak, mert tudja a föld... Ö meg már egyre korosabb lett szegény. Újra kinéz az ablakon a Vetésekre. a búza zóldelíő sűrűjére... A parasztemberek büszkeségével mondja. — Gyönyörű. Akkor még elvétve sem láthatott ilyet az ember... Elhallgat. A vonat megáll. Fürjes. Csak lassan oldódik útra. Az emlékek a föld, a család, a vasút... Azután szinte minden átmenet nélkül kezdte mondani tovább. — A mindem t. mindjárt megérkezem, Szóval a vasút... Akkor kocsikísérőre volt szükség. Sokszor megviselt bennünket a tél, a szolgálat. De tanultam volna már akkor... Csakhát. alti dolgozik, annak előbbrevaló a munka és a csalid. Majd úgy.'- az 50-es evek körül, az évre már nem is nagyon emlékszem, elvégeztem a segédtiszti tanfolyamot. Közben bent a kocsiban né- j hányán szedelőzködnek. A va-1 sutas körülnéz. — Röviddel ezután a szabad- kígvósi kisvasút állomásának j főnöke lettem — gyorsítja el a szavait. Ekkor végeztem el a j vasutastecbnikumot. Kellett a beosztáshoz. f Tizennyolc év múltán, amikor megszűnt a ..vicinális”, a nagyvasút állomására kerültem. — Hát így volt. De ne higy- gve. hogy meg vagyok magammal elégedve.., Ha akkor, harminc-egynéhány éve mast mondok az apámnak... De lehet, hogy tán abból sem lett volna semmi, mert jött a háború. — Most mondtam is a lányaimnak: tanuljanak.* Persze, ha lehet, munka közben. Így azután az idősebbik levelezőn ; végzi az óvónőképzőt, a kisebb j meg főiskolára készül. Itt megáll. Arcán először Iá- [ tóm. hogy oldódik a feszültség. A gondterhelt, múltbeli ráncok | a mával... A gyerekek tanulnak. a gyerekek tanulhatnak. Kell a művelt, a tanult ember. A vonat fékez, megáll. — Le kell szállnom — mond- j ja. Gyorsan magára kapja a kabátot, kezébe a táskát. Köszön és indul az ajtó felé. — A nevét — szólok még utána. — Illés Gergely. Az ember jön. megy. utazik Néha azután megáll, elgondol-' kodik. s a jövő nemzedékében látja megvalósulni álmait. Köpenyes Janos i egy kétórás műsorhoz, amelyen az eleki autósok klubja Magyar- ország legszebb kirándulóhelyeivel ismerkedett. A művelődési házban rendezték meg 7-én „A kisiparosok helye és szerepe a szocialista társadalomban” című TIT-előadást, 8-án pedig a közművelődési vetélkedő előkészítő foglalkozására került sor. Eleken 11 brigád nevezett be a megyei vetélkedőre, s számukra öt alkalommal tartanak foglalkozást irodalomról, 1 filmről, színházról, politikai ismeretekről az úgynevezett folyamatos művelődési szakaszban. *** Február 9-én este az ifjúmunkások klubjában Völgyesi András, a községi KlSZ-bizott- ság titkára a KISZ IX. kong- ressszusáról és határozatainak végrehajtásáról adott tájékoztatást, lü-én pedig érdekes esemény színhelye volt a művelődési ház: a népművelési gyakorlaton itt levő szegedi egyetemisták a tizenévesek klubjában orosz nyelvű éneket tanítottak meg. s látványos kémiai kísérleteket mutattak be. **• Az eleki gimnazisták hagyományos szalagavató bálját február 12-én. szombaton rendezték meg a művelődési házban, ahol 14-én a helyi Lenin Termelő- szövetkezet tartotta meg zár. számadó és tervtárgyaló közgyűlését. Tizenötödikén a TIT eleki csoportjának évi értekezletére kerül sor, amikor értékelik az egyéves munkát, s megválasztják a járási küldötteket. A szocialista brigádvezetők klubjában a családtagok \részvételével február 16-án farsangi klubest lesz, 17-én pedig az eleki ifjúmunkás klub Gyulára látogat, ahol a Délibáb Klub tagjaival találkozik. Szintén 17- én a tizenévesek klubjában „Mit tudunk a KISZ-ről és a Komszomolról ? ' címmel tartanak rendezvényt. * * » A szórakoztató programok közül kiemelkedik a~ megyei Jókai Színház február 18-i vendég- szereplése: ez alkalommal az „Óh, azok a répi szép házasságok” című darabot nézhetik meg az elekiek. s 19-én lesz a hagyományos sváb bál, amelyen fellép az eleki német Röpülj páva kör. A zenét az eleki sramlizenekar szolgáltatja. Az eleki. Lenin Tsz-ből február 27- én 30 dolgozó utazik 6 napra Moszkvába. Számukra előzetes, diafilm-vetítéssel egybekötött ismertetőt tartanak a szovjet fővárosról február 21-én este. Nagyszabású eseménynek ígérkezik a hagyományos farsangi karnevál, amelyre az idén február 22-én kerül sor. T, 1.
