Békés Megyei Népújság, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-15 / 38. szám

/ Tervek és lehetőségek Ha lenne ötszáz-ember... Egy távirat fekszik az asz- | talon. Sárhegyi Andrásnak, az Endrócü Cipész Szövetkezet el­nökének címezték, s az eddigi rendeléseken felül százezer par cipót kérnek benne. Sürgősen kérik a mintadarabokat és a szállítási határidőt. — Ehhez hasonlót mutathat­nék cgv rakásra válót. Mind­egyikben pótmegrendelés van és a válasz is mindegyikre ugyanaz: a kérésnek kapaci­táshiány miatt nem tudunk ele­get tenni. Jelen pillanatban az a helyzet, ha valami csoda foly­tán egyszerre jelentkezne 500 ember, mind az ötszázat egy hét alatt be tudnánk állítani a termelésbe. És amit gyártanánk, azt el is tuclnánk adni akár lá­tatlanba is. És ez így igaz. Messze földön híresek az endrődi cipők, olyany- nyira, hogy alig jut belőlük a hazai boltokba. Franciaország, Belgium, Olaszország, Ausztria a legfontosabb nyugati vevőik és nagyon sokat szállítanak a Szovjetunióba is. A tavaly gyár­tott 1 millió 00 ezer pár cipőből 920 ezer jutott határainkon túl­ra. Tőkés devizabevételüket egy év alatt megduplázták. Kima­gasló terméseredményeikéit már többször kaptak nagyon magas állami kitüntetést, miért tehát ez a panasz? Pótolható-e a kismama? — Félreértett, ez nem sirán­kozás, csak érzékeltetni akar­tam, hogyan is áll nálunk a j munkaerőhelyzet. Nálunk, mint j minden túlnyomórészt nőket j foglalkoztató üzemben az a leg- ! nagyobb gond, hogy minden [ harmadik asszony kismama és mint ilyen, otthon van gyér- | mekgondozási segélyen. Velük napi 3000 pár cipő előállításá­hoz szükséges tűzödei kapaci­tás esett ki a termelésből. Ha ők most hirtelen • bejönnének dolgozni, akkor minden újabb fejlesztés, beruházás nélkül kö­rülbelül 300 ezer párral nö­velhetnénk éves termelésünket. Valamit tehát tennünk kell, hogy ezt a kiesést pótoljuk. Ezt. persze csak elhatározni könnyű, a kivitel annál nehe­zebb. Egy cipő ugyanis renge­teg apró részműveletből áll, ezek . mindegyikének pontos megmunkálási ideje van, ezek láncszerűen kapcsolódnak egy­máshoz, hiába spórolunk le az egyiknél fél percet. a másiknál nem tudjuk ugyanezt megten­ni, semmit nem ér az egész. Valami olyasmit kellett kita­lálni, ami lényegesen változtat­ja meg az eddigi cipőgyártási technológiát. Formatalp a láthatáron A cipökészítés egyik nehéz és munkaigényes része a talp és sarok gyártása. Ez a viszonylag egyszerűnek tűnő rész több mint húsz művelettel készül és A MEZŐGÉP X, sz. gyára, Békéscsaba, Szarvasi út 138 1. lO-H^férfi dolgozó részére munkásszálláson féröhe yet bérelne Ajánlatokat a fenti címre kérjük. ehhez természetesen több mint 20 ember munkája kell. Ezen a ponton jött a cipészek segít­ségére a műanyagipar. Olyan anyagokat fejlesztettek ki, me­lyekből egy darabban kiönthe- tők a cipőtalpak és a -sarkak. Amit eddig az emberek csinál­tak, azt most a gép veszi át, a felszabaduló munkaerőt pedig át lehet csoportosítani. Ahhoz persze, hogy ezt az új gyártási eljárást Endrődön is bevezet­hessék, új gépek is kellenek, erre — exportbővítő beruházási hitelből — 21 millió forintot fordít a szövetkezet. Mindezek eredményeként 1980-ra a mos­tani 76 perces átfutási időről 64 percre csökken egy cipő el­készülés! ideje. De ez még mindig csak rész­ben oldja meg a gondokat. A drága gépeket jól ki kellene használni, de jelenleg Endrő­dön az átlagos műszakszám csak 1,4. Emberek is kellenek tehat a gépek mellé, de ez manapság a legnagyobb „hiánycikk”. Hon­nan vegyük, ami nincs? — ez a kérdés Endrődön ig felme­rült és igyekeztek megfelelő választ találni rá. Rájöttek, hogy vége azoknak az időknek, ami­kor a munkaerő jött- csaik úgy magától. Ma már évekre előre tervezni kell, hogy akkor áll­jon rendelkezésre elegendő munkáskéz, amikor eljön az ideje. Ki maradion a kaptafánál? A válasz, roppant egyszerű, természetesen cipész. Csakhogy ennek az egyszerű válasznak a következménye az lehet, hogy előbb-utóbb megoldódik a szö­vetkezet munkaerőgondja. Eh­hez mindössze azt kellett fel­ismerni, hogy megéri létrehozni és támogatni a cipőipari szak- középiskolát, mert az ott vég­zett tanulók jó része nyilván i a szakmájában helyezkedik majd el. Ilyen eredmények után nyílt meg Gyomán a szakközépiskola, mely máris érezteti hatását a termelésben. Szerződésekkel is magukhoz kötik a tanulókat és létrehoztak egy olyan tanmű­helyt. melyben a szakma min­den fogását elsajátíthatják a fiatalok. Keresik a munka racionalizá­lásának lehetőségeit is. Nagy tartalék a dolgozók jó han­gulata, az. hogy érzik: övék a szövetkezet. Főkent ennek kö­szönhető, hogy tavaly 3Ö mil­lió forinttal növekedett a ter­melés, a létszám pedig 21 fő­vel csökkent. Mindezt úgy ér­ték el. hogy gyakorlatilag sem­milyen gépi beruházás nem lé­pett üzembe. Végezetül, de persze nem utolsósorban tartalékot jelen­tenek a kismamák, akik közül sokan visszajönnének dolgozni, ha lenne elegendő bölcsőde, óvoda. Ez is meglesz majd va­lamikor. de addig is kismama­szalag beállításával igyekeznek megnyerni őket a munkának. Itt olyan időbeosztással dolgoz­tatnak. mely a legjobban meg­felel nekik. — Látja. így akarjuk mi pó­tolni azt a hiányzó ötszáz em­bert. Tudjuk, hogy nagyon ne_ héz lesz. de a feladatok kény­szerítenek bennünket a tovább­lépésre. Szerencsére a 39 év alatt egy olyan gárda forrt ösz- sze a szövetkezetben, akikkel talán még a lehetetlent is meg tudjuk csinálni. Ezért — mond­ja az elnök —. én nem félek a jövőtől. Biztos vagyok benne, hogy elérjük az V. ötéves terv végére kitűzött célt, másfél mil­lió pár cipót évente. A gyakorlóóvodában Szarvason, a felsőfokú óvónőképző g.vakorlóóvodájában a legkor­szerűbb pedagógiai-didaktikai elvek szerint készítik fel a jövő óvónőit hivatásuk gyakorlására. Képünkön az egyik óvodai cso­port környezetismeret-foglalkozáson vesz részt (Fotó: Gál Edit) Lányai László Eleki művelődési mozaik E hónap elejére sokrétű prog­ramot állítottak össze az eleki művelődési házban. * * * Jól sikerült február 3-án a tízénévesek klubjának rendez­vénye. amelynek címe ..Belépés csak fellépéssel vagy meglepe­téssel” volt. Az általános\isko_ lasok verseket, énekszámokat, prózát, furulyaszámokat adtak elő. illetve hallgattak meg. Szintén általános iskolások ré­szére 4-én egy négyrészes film­sorozatot kezdett el a művelő­dési ház: összesen 160 tanuló nézi meg a különféle egészség- ügyi témájú filmeket, amelyek többek között a fogápolásról, a higiéniáról, a testedzésről, az egészséges életmódról szólnak, *** Február 4-én a megyei autó­klub biztosított színes filmeket Menj fiam, tanulj!” 5 BIKÍS Mfeni 1977 FEBRUÁR 15, Jövünk, megyünk; utazunk. A vonat egyhangúan zakatol. Velem szemben egy ötven körüli vasutas ül. Az ablakot nézzük. Kint a ködös, párás levegő ho­mályába vesznek a vetések, a ta­nyák. A hó is eltűnt már a ja­nuári reggelre. — Megenyhült — szólal meg a vasutas. Közben nem veszi le te­kintetét az .üvegről. Ránézek. Bólintok. — A sógororríékhoz igyekszem, hízót vágnak. Itt, nem messze, Telekgerendáson... — Hm... Disznótor? — elmé­lázom. Vajon hányadszor indul már reggelente, hogy segédkez­zen? Persze a rokonok is össze­gyűlnek. találkoznak, beszélget­nek. . . Azután 1 évig megint nem látják egymást. Hallottam olyan| is, hogy két napig tart a tor... — Maga? — kérdezte. De mert sokáig nem kapott választ, felém fordult. Megrez- zentem. — Csorvásra... Sietek majd vissza... Holnap vizsgázom... — Tanul? Hát jól teszi. Ma­gam is próbálkoztam vele, de már csak később. Öreg fejjel nehezebb, azt mondom, tanul­jon az ember, míg fiatal. Hagyom hadd beszéljen. Csak néha áll meg. Olykor jelentő­ségteljesen rámnéz, a tekinte­tem fürkészi. Jo hallga tónak bi­zonyulok. — Még a háború előtt kért az apám: „Menj fiam. tanulj!’ De akkor nem füllött hozzá a fogam. „Lovat akarok hajtani” — mondtam, mert apám pa rasztember volt. Meg azután miért mentein volna? Hol kel­lett akkor a művelt ember? Napszámos, az igen. Az urasági földekre. Hat otthon maradtam. Azután jött háború. Nyolcán voltunk testvérek, öten marad­tunk. Munka sem nagyon akadt azokban az években. Még nem ért el hozzánk a front, amikor ta­lálkoztam két régi barátommal: „Gyere, menjünk vasutasnak”. Csak neztem rájuk. Ezekbe meg mi ütött? Nemhogy örülnének, hogy távol maradhatnak a ve- szélvtől... A vasút meg a há­ború?!. . * Otthon úgy döntött a családi tanács, a pénz kell... A bé­késcsabai állomáson vasutas­tiszt fogadott bennünket: „Ép­pen ilyen derék három emberre van szükségem". így hagytam fel a lóhajtással. Azért, ha időm engedte, segítettem apám­nak, mert tudja a föld... Ö meg már egyre korosabb lett sze­gény. Újra kinéz az ablakon a Veté­sekre. a búza zóldelíő sűrűjére... A parasztemberek büszkeségével mondja. — Gyönyörű. Akkor még el­vétve sem láthatott ilyet az ember... Elhallgat. A vonat megáll. Fürjes. Csak lassan oldódik útra. Az emlékek a föld, a család, a vasút... Azután szinte minden átmenet nélkül kezdte mondani tovább. — A mindem t. mindjárt meg­érkezem, Szóval a vasút... Ak­kor kocsikísérőre volt szükség. Sokszor megviselt bennünket a tél, a szolgálat. De tanultam volna már akkor... Csakhát. alti dolgozik, annak előbbrevaló a munka és a csalid. Majd úgy.'- az 50-es evek körül, az évre már nem is nagyon emlékszem, elvégeztem a segédtiszti tanfo­lyamot. Közben bent a kocsiban né- j hányán szedelőzködnek. A va-1 sutas körülnéz. — Röviddel ezután a szabad- kígvósi kisvasút állomásának j főnöke lettem — gyorsítja el a szavait. Ekkor végeztem el a j vasutastecbnikumot. Kellett a beosztáshoz. f Tizennyolc év múltán, amikor megszűnt a ..vi­cinális”, a nagyvasút állomásá­ra kerültem. — Hát így volt. De ne higy- gve. hogy meg vagyok ma­gammal elégedve.., Ha akkor, harminc-egynéhány éve mast mondok az apámnak... De lehet, hogy tán abból sem lett volna semmi, mert jött a háború. — Most mondtam is a lánya­imnak: tanuljanak.* Persze, ha lehet, munka közben. Így az­után az idősebbik levelezőn ; végzi az óvónőképzőt, a kisebb j meg főiskolára készül. Itt megáll. Arcán először Iá- [ tóm. hogy oldódik a feszültség. A gondterhelt, múltbeli ráncok | a mával... A gyerekek tanul­nak. a gyerekek tanulhatnak. Kell a művelt, a tanult ember. A vonat fékez, megáll. — Le kell szállnom — mond- j ja. Gyorsan magára kapja a kabátot, kezébe a táskát. Kö­szön és indul az ajtó felé. — A nevét — szólok még utána. — Illés Gergely. Az ember jön. megy. utazik Néha azután megáll, elgondol-' kodik. s a jövő nemzedékében látja megvalósulni álmait. Köpenyes Janos i egy kétórás műsorhoz, amelyen az eleki autósok klubja Magyar- ország legszebb kirándulóhelyei­vel ismerkedett. A művelődési házban rendezték meg 7-én „A kisiparosok helye és szerepe a szocialista társadalomban” cí­mű TIT-előadást, 8-án pedig a közművelődési vetélkedő előké­szítő foglalkozására került sor. Eleken 11 brigád nevezett be a megyei vetélkedőre, s számukra öt alkalommal tartanak foglal­kozást irodalomról, 1 filmről, színházról, politikai ismeretek­ről az úgynevezett folyamatos művelődési szakaszban. *** Február 9-én este az ifjú­munkások klubjában Völgyesi András, a községi KlSZ-bizott- ság titkára a KISZ IX. kong- ressszusáról és határozatainak végrehajtásáról adott tájékoz­tatást, lü-én pedig érdekes ese­mény színhelye volt a műve­lődési ház: a népművelési gya­korlaton itt levő szegedi egye­temisták a tizenévesek klub­jában orosz nyelvű éneket taní­tottak meg. s látványos kémiai kísérleteket mutattak be. **• Az eleki gimnazisták hagyo­mányos szalagavató bálját feb­ruár 12-én. szombaton rendezték meg a művelődési házban, ahol 14-én a helyi Lenin Termelő- szövetkezet tartotta meg zár. számadó és tervtárgyaló köz­gyűlését. Tizenötödikén a TIT eleki csoportjának évi értekez­letére kerül sor, amikor érté­kelik az egyéves munkát, s meg­választják a járási küldötteket. A szocialista brigádvezetők klubjában a családtagok \rész­vételével február 16-án farsangi klubest lesz, 17-én pedig az ele­ki ifjúmunkás klub Gyulára látogat, ahol a Délibáb Klub tagjaival találkozik. Szintén 17- én a tizenévesek klubjában „Mit tudunk a KISZ-ről és a Komszomolról ? ' címmel tarta­nak rendezvényt. * * » A szórakoztató programok kö­zül kiemelkedik a~ megyei Jó­kai Színház február 18-i vendég- szereplése: ez alkalommal az „Óh, azok a répi szép házassá­gok” című darabot nézhetik meg az elekiek. s 19-én lesz a hagyományos sváb bál, amelyen fellép az eleki német Röpülj páva kör. A zenét az eleki sramlizenekar szolgáltatja. Az eleki. Lenin Tsz-ből február 27- én 30 dolgozó utazik 6 napra Moszkvába. Számukra előzetes, diafilm-vetítéssel egybekötött ismertetőt tartanak a szovjet fővárosról február 21-én este. Nagyszabású eseménynek ígér­kezik a hagyományos farsangi karnevál, amelyre az idén feb­ruár 22-én kerül sor. T, 1.

Next

/
Thumbnails
Contents