Békés Megyei Népújság, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-15 / 38. szám
Egy hét a világűrben Egy hete tartózkodik az űrben Viktor Gorbatko és Ju-! rij Glazkov, a Szaljut—5 tudományos űrállomás második legénysége. A legutóbbi két munkanap programjának alapvető részét a műszaki technológiai, orvosi és biológiai, kutatások és kísérletek tették ki. Az űrhajósok újból átvizsgálták a Szaljut—5 berendezéseit. Kísérleteik során — a kristályoknak a súlytalanság i állapotában végbemenő növeke- j dését vizsgálandó alumínium- j kálium szulfát oldatba új, úgy- ] nevezett beoltó kristályokat he- í Iyeztek és ellenőrzik a folyamatot. A súlytalanság állapotában képződött kristályok elemzés céljából visszakerülnek a földre, hogy össze tudják hasonlítani őket földi körülmények között, illetve a Szaljut—5 első legénységének kísérletei során képződött kristálymintákkal. Az orvosi kísérletek sorában elvégezték az űrhajósok közérzetének vizsgálatát, pihenés és erős fizikai megterhelés állapotában. Mindkét űrhajós közérzete jó, a kutatások az űrállomáson folytatódnak. (TASZSZ) Kölcsönös elégedettség Makariosz érsek, ciprusi elnök tegnapi sajtóértekezletén bejelentette: Rauf Denktassal, a ciprusi török közösség vezetőjével tartott találkozóján megállapodtak abban, hogy Ciprus szövetségi. egységes, két közösségből álló, független és el nem kö- j telezett állam lesz. Makariosz és Rauf Denktas találkozójára szombaton került i sor, Kurt Waldheim ENSZ-fő- [ titkár jelenlétében. A négyórás í Cuithal visszatért! Lisszabonba Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára az j Olasz Kommunista Párt vezetői- j vei folytatott tárgyalásai befejez, j tével, hétfőn repülőgépen visz- j szatért Lisszabonba. Cunhal a j hét végén Nápolyban és a Capri- j szigeten tett látogatást. tanácskozáson megegyeztek, hogy március végén. Becsben újból összehívják a két közösség vezetőinek tavaly februárban megszakadt értekezletét. Raúf Denktas. a ciprusi törökök vezetője, szintén megelégedéssel nyilatkozott a megállapodásról. Elismerte, hogy a ciprusi .görög fél jelentős lépést tett a megoldás felé. A Pravda ciprusi tudósítója. Vlagyimir Drobkov, azt hangsú-i lyozza: haladó körök úgy vélik, hogy a ciprusi kérdés nemzetközi vonatkozásait széles képvise- j letű, nemzetközi értekezleten lei j hetne rendezni úgy, ahogy azt annak idején a Szovjetunió javasolta. Az ilyen nemzetközi értekezleten meg lehetne vitatni, hogy milyen nemzetközi garanciákkal szavatolhatnák Ciprus függetlenségét. szuverenitását, területi ■ sérthetetlenségét és egységét. „Új szellem” a szépség szigetén? Dr. Kurt Wallheim, az ENS7. főtitkára ste „új szellem" sza- , vakkal jellemezte azt a szerinte biztatóan megváltozott légkört, 1 amely a ciprusi két népközösség érintkezését most jellemzi. A 1 főtitkár első kézből szerezte tapasztalatait: maga tárgyalt Ma- kariosz érsek-elnökkel és Rauf Denktassal. Denktas immár hosszú esztenaök óta a szigeten élő török népcsoport vitathatatlan vezetője. Csak a jövő döntheti el, nem túlzott-e a főtitkár derűlátása. A megfigyelő mindössze arra szorítkozhat, hogy egy pillantást I vessen a szigetország belső helyzetére és annak nemzetközi vonatkozásaira. Az előzmények közismertek. [ Athén — a 'junta uralmának > utolsó szakaszában----megpró- ! h álta az Enózisz. a Görögországihoz csatlakozás fanatikus j híveinek kezébe adni az országot. Törökország erre Billent ! Ecevit akkori kormányfő jóvá- j hagyásával katonai inváziót haj. I tott végié a szigeten, amely egy csapásra megváltoztatta ott az évszázados hatalmi viszonyokat. Az akció nyomán a lakosság j ötödét képviselő török fél megszállta a szépség szigetének ne- j vezett ország területének több; mint a felét. A görög lakosság j tízezrével menekült a megszállt: övezetekből. A török közösség : immár birtokon belül követel- ! Eladó 3 db IFA W 50 LA K tehergépkocsi, 2 db MTZ—50 traktor. HUNTADI MGTSZ M55 Hunja, lel.: 7. V*—— i hetié egy létező helyzet szentesítéséi: a török szövetségi állam kikiáltását Cipruson. Makariósz érsek elnök Wald- heimmel folytatott tárgyalásai után most először jelentette ki: „A ciprusi törökök és görögök egyetértenek abban, hogy Cipruson egységes, két közösségből álló, független és el nem kötelezett szövetségi államot kell létrehozni". Nyilván ez a rend. kívül fontos elem. tehát a két közösségből álló szövetségi állam elismerése az. ami miatt Waldheim „új szellemről” beszélt. De az új elem mellett legalább olyan fontos a Makariosz-kije- lentés „régi” motívuma: vagyis az, hogy Ciprusnak független, el nem kötelezett államnak kell maradnia! A NATO ugyanis nemcsak azért érdeklődik olyan intenzíven Ciprus iránt, mert a sziget két tagállama közötti viszály legfontosabb forrása, hanem még közvetlenebb stratégiai okokbol is. Ciprus semmiképpen sem válhat a térség egyensúlyát — ér. zékenv egyensúlyát — felborító atlanti bázissá. Az érsek-elnök — mint nyilatkozatából is kitűnt — jól látja, hogy a belpolitikai kibontakozás első számú feltétele a külpolitikai folyamatosság. Marinat Endre A gyulai Munkácsy Tsz felvételre keres — traktorvezetőket — és KPM-vizsgaval rendelkező gépkocsi-előadót Jelentkezés: a tsz központi ix'odájaban, Gyula, Sióiét 2. Telex Púja Frigyes Lengyelországban Belgrad Veszelin Gyuranovicsot, a Crna Gora-i Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának elnökét jelölték a jugoszláv szövetségi . végrehajtó tanács (kormány) elnökévé, a január 18-án repülőszerencsétlenség következtében elhunyt Dzsemal Bijedics kormányfő utódjává. *** Moszkva Hétfőn a szovjet külügyminisztériumba kérték Norvégia moszkvai nagykövetét és közölték vele. hogy a nagykövetség néhánv alkalmazottja diplomata státusával összeegyeztethetetlen tevékenységet folytat. Ennek következtében K. Mugos kereskedelmi titkárnak el kell hagynia a Szovjetunió területét. K. Hause első titkárnak pedig, aki jelenleg nem tartózkodik a Szovjetunióban. nem engedélyezik, bogv visszatérjen állomáshelyére. (TASZSZ) *** Hanoi Szombaton Hanoiba érkezett a Fővárosi Tanács küldöttségé, élén Szépvölgyi Zoltánnal. a Központi Bizottság tagjával, a | Fővárosi Tanács elnökével. A j delegáció Tran Du.v Hang. Ha- : női főpolgármestere meghívása. j nak tesz eleget. Budapest kül- j dnttségét vasárnap fogadta Le I Van Luong. a VKP KB PB tag- j ja. a hanoi városi pártbizottság j titkára. (MTI) Varsó >| Hétfőn délelőtt, hivatalos Iá- 1 togatásra Varsóba érkezett a j magyar külügyminiszter. Púja j Frigyest, a repülőtéren Emil j Wojtaszek lengyel külügymL ! niszter fogadta. Érkezését követően külügymi- .niszterünk megkoszorúzta az ismeretlen katona sírját, fogadta a ohszszázad tisztelgését, és beírta nevét az emlékkönyvbe. Még a délelőtt folyamán Púja Frigyes látogatást tett Emil Woj. taszek lenével külügyminiszternél. majd a külügyminisztérium épületében megkezdődlek a ple. náris tárgyalások. A megbeszélés kezdetén Emil Wojtaszek kifejezésre juttatta örömét, hogy ] személyesen találkozhat a magyar külügyminiszterrel, aki oly i jelentősen hozzájárul a két or- ! . Az ellentetek jegyében kéz- ! dödött meg hétfőn Brüsszelben i a közös piaci agrárminiszterek szokásos évi értekezlete, az idei i felvásárlási árakról. A termelők eleve tiltakoznak az EGK bizottságának javaslatai ellen, j az, egyes tagállamok pedig a ré- j szűkre megállapított áremelés- ! sei elégedetlenek. Az.okból a termékekből, amelyek forgalmát!' szág és a két minisztérium kapcsolatainak továbbfej lesztesc- hez. A magyar külügyminisztert hétfőn délután fogadta Piotr Jaroszewicz, a Lengyel Miniszter- tanács elnöke. A beszélgetés folyamán Púja Frigyes elmondotta: igen hasznosnak tartja a kétoldalú külügyminiszteri szintű megbeszéléseket.’ mind a két ország kapcsolatai, mind a nemzetközi helyzet megítélése szempontjából. A találkozó után. amelyen részt vett Németi József varsói magyar nagykövet is. folytatódtak a plenáris tárgyalások a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztéséről és mind a kéé felet érintő nemzetközi kérdésekről. Este Emil Wojtaszek lengyel külügyminiszter vacsorát adott Púja Frigyes tiszteletére. (MTI) a Közös Piac agrárpolitikájának keretein belül szabályozzák, a garantált évi felvásárlási árat a kilenc tagállam minisztere együttesen jelöli ki, a bizottság javaslatai alapján, a termelők meghallgatását követően. Hétfőn délután egynapos értekezletre gyűltek össze a közös piaci pénzügy- és gazdaságügyi miniszterek is. Közös piaci tanácskozás fl szovjet gazdaság a nép szolgálatában II. N. Koszigin válogatott beszédei és cikkei Három és fél évtized, az 1939 é6 az 1976 közötti időszak politikusi, államférfiül tevékenységébe ad sokatmondó betekintést az a kötet, amelyet a Kossuth Könyvkiadó és a Kárpáti Kiad » közösen jelentetett meg s amely A. N. Koszigin összesen huszonhét nagv jelentőségű beszédét, cikkét tartalmazza. Az ilyesfajta gyűjteményes kötetek olvasójának módja nyílik, arra. hogy az egyes részekből összeállítsa az egészet, azaz képet alkossan a történelmi fejlődés meghatározott szakaszáról, ebben az esetben a szovjet gazdaság gigantikus méretű haladásáról. Az az ív. amely a könyv első anyagától. az 1939. március 16-án az SZKP XVIII. kongresszusán elmondott beszédtől a kötetzáró dokumentumig, az SZKP XXV. kongi-esszuson elhangzott előadói beszédig húzható meg, a háború alatti erőfeszítéseket éppúgy magába foglalia, mint az újjáépítés bonyolult feladatait, s a gazdaságszervezés, irányítás új, magasabb fokú teendőit. Koszi gin mind beszédeiben, mind cikkeiben a dolgok dialektikájától vezettetve csupán azért rögzfti az adott állapotok legfőbb jellemzőit, hogy segítségükkel minél teljesebben ábrázolhassa a folyamatot, azt a sokirányú átalakulást, amelynek eredjnénvo a szocialista gazdaság fejlődése, megszilárdulása. Semmit sem szemlél, ítél meg véglegesként: látja és láttatja a változás, a magasabb fok lehetőségét. Ez a szemléletmód töretlenül érvényesül valameny- nvi beszédében és cikkében. Különösen uralkodó szerephez jut azután, hogy elmondja beszédét — 1965. szeptembei'ében — az SZKP Központi Bizottságának plénumán az inar irányításának javításáról, a tervezés tökéletesítéséről és az ipari termelés gazdasági ösztönzésének fokozásáról. A hazai olvasó az ezt megelőző anvagokat sem tekintheti puszta történelmi adalékoknak, mert hiszen sok kérdésben ráis- merhet saját múltunk egv-egy szakaszura. Ám a gazdaságirányítás reformjáról szóló beszéd után figyelme még inkább fokozódik. mivel könnyen megleli azokat a közös vonásokat, amelyek a hatvanas években valamennyi európai szocialista országban új felismerésekhez, majd cselekedetekhez vezettek. E beszédében Koszigin rámutatott: „El kell ismerni, hogy azokat az előnyöket és lehetőségeket, amelyeket a szocialista gazdasági rendszer nyújt, még távolról sem használjuk teljes mértékben... A jelenlegi feltételek között igen rugalmasnak kell lennünk a termelés irányításában és a tervezésben. Rendkívül fontos. hogy idejében számba vegyük a. változó gazdasági helyzetet: hogy ennek megfelelően manőverezzünk a rendelkezésre álló eszközökkel, hogy — nemcsak felülről, hanem aluliéi is — összehangoljuk a termelést a megnöveke-’ dett szükségletekkel és a lakosság keresletével, hogy gyorsan alkalmazzuk a tudományos- technikai vívmányokat, s hogy a vállalatok konkrét körülményei között megtaláljuk a gazdasági feladatok jobb megoldási módjait". Említettük a folyamatokban a gondolkodást, mint meghatározó szemléletmódot. Ezt azzal kell kiegészítenünk, hogy Alekszej Koszigin minden kérdésben, legyen az bár látszatra tech";l"ii, technológiai probléma, az ember felöl közelít a megoldáshoz A dolgozó, alkotó ember szükségletei állnak a fő helyen; ez a mérce, a viszonyítási alap. csakis e szükségletekkel összevetve ítélhetők meg reálisan az elért eredmények, s természetesen a teendők. A szocialista gazdaságpolitika denlő elemét emeli ki. amikor — 1971 áprilisában, az SZKP XXIV. kongresszusán. a kilencedik 'Heves tervet előterjesztve — így fogalmaz: „Népünk teljhatalmú gazdája a neinzeti jövedelemnek. A szocialista társadalomban ismeretlen a kapitalista rendszert jellemző antatonizmi's a felhalmozás és a fogyasztás között; nálunk az egyik a m sík is teljesen az egész. nép ét dekeif szolgaija". A kötetben' Összegyűjtött anyag megismerésekor egyre mélyebbe' válik az olvasóban g meggyőződés. hogy Koszigin — Lenin útmutatását követve — rendkívüli figyelmet fordít a döntő láncszem, az összefüggések csomópontjainak feltárására és megragadására. Akár hatalmas horderejű kérdésekről szól — mint például a KGST-tagországok gazdasági együttműködése —. akár kisebb jelentőségűek- ről, mjndig a legfőbbet, r.i a jellemzőt kutatja, amelyben már a teendő is megfogalmazódik. Nyughatatlansága a forradalmáré. céltudatossága a 'nagv képzettségű gazdasági szakemberé. s ezek ötvözete az a meggyőző erő, amellyel a megváltoztatásra érettet, s megváltoztatható! állítja hallgatósága, olvasói elé. Nemcsak az elértet, hanem az elérhető! is mérlegre teszi, s máris kimondja ezzel, mi a rossz, mi a módosításra váró. Alekszej Kosziéin válogatott beszédeinek és cikkeinek gyűjteménye nem csunán egy államférfi ről. gond ol kod á smód ja >'01, stílusáról, problémafeltáró képességéről ad hu képet, hanem a szovjet gazdaságpolitika és politika egészéről is E politika internacionalizmusa — s ezt a kötet anyagai gazdagon tanúsítják — nem reked meg a nyilatkozatoknál, állás- foglalásoknál, hanem áthatja a írxindennapi * cselekvést. így a gazdasági tevékenységet is. A válogatás olvasója éppen ezert nemcsak azzal ismerkedik meg. amit a könyv címe tudat, mi • ként szolgálja a szovjet gazdaság a népet, hanem azzal is, miként szolgálja a hatalmas teljesítőképességű szovjet gazdaság a békét, az alkotómunkát, hogyan növeli a szocializmus, a kommunizmus vonzerejét. Mészáros Otto
