Békés Megyei Népújság, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-02 / 27. szám

Mit mond a jogszabály? A tartós földhasználatról Január 1-én lépett életbe az Elnöki Tanács 1976. évi 33. szá­mú törvényerejű rendelete a tartós földhasználatról. Eszerint állami és szövetkezeti tulajdon­ban álkr földet, ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik — ma­gánszemélynek, illetőleg jogi sze­mélynek nem lehet tulajdonába adni. Termelés vagy más gazda­sági tevékenység, illetve építés céljára viszont használatba ad­ható. Állami földet a tanácsi szer­vek adják használatba. Ugyan­csak a tanácsok engedélyezik a szövetkezeti földek használatba adását. A jogszabály kimondja, hogy földet építés céljára az épü­let fennállásáig, de legalább 50 évre, termelés céljára legalább 50 évre kell használatba adni. A szerződés megkötése után a föld- használati jogot az ingatlan­nyilvántartásba is be kell jegyez­ni. A földhasználó köteles a föl­det rendeltetésének megfelelően művelni, s a réndes gazdálkodás szabályait betartani. Az általa létesített épület, építmény, be­rendezés, felszerelés, növényzet, valamint a termelésének ered­ménye az ő tulajdonában van. Az épület tulajdonjogának átruházá­sa esetén az új tulajdonossal a föld használatba adásáról új szerződést kell kötni. A haszná­latba adott földről bármikor le lehet mondani a szövetkezet, il­letve az állam javára. A lemon­dás elfogadása kötelező. Halál esetén a földhasználati jog az öröklésre vonatkozó szabályok szerint arra száll, aki egyébként a föld tulajdonjogát örökölné. A rendelet szerint a földhasz­nálati jog megszűnik a szerző­désben meghatározott idő eltelté­vel, az épület tulajdonjogának átruházásával, valamint a föld- használati jogról való lemondás­sal. Megszűnik továbbá, ha a földhasználó a beépítésre való kötelességét nem teljesítette, il­letve kisajátítási eljárással. Ki­sajátítás esetén kártalanítás il­leti meg. Kivéve azt az esetet, mikor a földet ingyen' adták használatba, vagy a használatba adás óta a jogszabályban meg­határozott idő már eltelt. A föld- használati jog megszűnése után a használó a tulajdonában levő javakat elviheti. Meg kell térí­teni részére a föld értékét növe­lő különböző munkák ellenérté­két. Meg kell jegyezni, hogy az új rendelet nem érinti a háztáji és az illetményföldekre, valamint a haszonbérletre vonatkozó előírá­sokat, továbbá a korábbi szabá­lyok alapján történt juttatáson alapuló földhasználati jogot. Serédi Kötelesség vagy szívesség A kérdés tulajdonképpen fe­lesleges, mert azok, akiknek a munkakörük előírja, kötelesség. Mégis sokszor úgy viselkednek, mintha szívességből tennék — mondjuk a kiszolgálást, a tájé­koztatást. a javítást és így to­vább. Bár sokszor elcsépelt té­ma. mégis unos-untalan foglal­kozni kell vele. mert felháborít, mert bosszankodunk, mert nap mint nap találkozunk vele. Az értctlen magatartás, a durvaság, stb. sokszor egy egész napunkat elrontja, ha emberségesen cse­lekednének, ez sem került vol­na nagyobb fáradtságba, ugyan­akkor az emberek elégedettebbek lennének, kevesebb lenne az ösz- szeütközés. Min múlik ez? Az egymás iránti tiszteleten. Legtöbbször egy jó szón. de sokszor még ezen sem. elég csupán annyi, hogy va­laki hivatásszerűen teljesítse kö­telességét, azt amiért megfize­tik. Miért írom le most mindezt? Az apropót egy január 30-i eset adta, ami Gyulán történt az autóbusz-pályaudvaron. Sokan vártak a 12.04 órakor Békéscsabára induló autóbuszra. Voltak, akik óvatosságból meg­kérdezték a forgalmi szolgálat- tevőket, hogy melyik állásra áll majd be a Csabára induló autó­busz. A válasz: „A négyesre” így hát jó nóhányan odaadlak a 4-es kocsiálláshoz. És mi tör­tént? Az 5-ös állásra beállt ear autóbusz, tábla, felirat nélkül, és csak néhány perc múlva derült ki. hogv az a csabai. Rohanás, tülekedés, lemaradás — ez volt az eredmény. Főleg azok marad­tak le, akiket a forgalomirányí­tó félretájékoztatott. Reklamál­tak is, de mindhiába. Ezen már segíteni nem lehetett, vártak hát fél órát a következő buszig. Az be is állt, mégpedig üresen, és csodák csodájára a 4-es állásra. Azonban senki nem tudta hová megy, mert a rajta levő tábla szerint Battonya a végállomás. Sokan kérdezték, nem megy e mégis Csabára? Választ nem kaptak. A bátrabbak mégis fel­szálltak. mivel a mene'rend szerint 12.30 órakor kellett in­dulni egy busznak Békéscsabá­ra, más jármű a' közelben nem lévén — gondolták ez lesz az. Nekik lett igazuk. De a tömeg így is nagy volt, most sem fért fel mindenki. Egymás hegyén- hátán összezsúfolva szorongtak az emberek, s parázs vita kere­kedett a lentmaradottak és a jegykezelő között, aki végül is azt mondta: nem érdekel, kik. és hányán maradnak le; mi me­gyünk! Némi huzavona után azért mégis akadt egy kisegítő járat. A dolog tehát rendeződött. Mindenki elérte úticélját. Hogv ez az eset mégis szót érdemel, annak csupán az az oka, bogy nem mindegy mennyi bosszúság közepette történt az egész. Jog­gal kérdezték azok. akiket mind­ez érintett: tulajdonképpen ki van kiért? A válasz egvértclmű. bár a fentiek bizonyítják, úgy látszik nem mindenki fogja fel egyértel­műen. Kasnyik Judit Űj kiállítás a Munkásmozgalmi Múzeumban A Munkásmozgalmi Múzeum­ban új kiállítás készül: a magyar munkásosztály kialakulását a Tanácsköztársaság időszakáig bemutató nagy sikerű tárlatuk I folytatásaként tavasszal történél- I műnk utóbbi fél évszázadát tár- ■ ják a látogatók elé. Nagyszámú dokumentum, fotó, korabeli be-1 rendezés, viseleti és személyes ] tárgy —- köztük sok új szerze- ] mény — az 1919 augusztusától1 napjainkig terjedő időszakot idé-- zi fel. Előtérben állnak a kiállításon az illegális kommunista párt, a legális szociáldemokrata párt harcának, a háborúellenes nép­frontpolitika, a partizánmozga­lom dokumentumai. Az ország újjáépítéséért, a demokratikus vívmányok védelméért vívott küzdelmet nagyméretű fotók, plakátok, emlékek tanúsítják. A történelmi idők felelevení­tését a vasas, a nyomdász és más szakszervezetek segítették: értékes dokumentumokat bocsá­tották a múzeum rendelkezésé­re. A munkásmozgalom veterán­jai, egykori emigránsok féltve őrzött ereklyékkel gazdagították a múzeum gyűjteményét az utób­bi hetekben is. Heten n holnapról ...és ön Veteránok köszöntése Priskin János (balról) Vizsnyiczai János, Felber József. Bclanka Pál és Gerőly József társaságában , Fotó: konyái Lászlé Az MSZMP békéscsabai III. kerületi alapszervezetének a na­pokban megtartott beszámoló taggyűlésén a kommunisták el­múlt évi munkájáról tárgyaltak, és meghatározták az idei felada­tokat. Növelte a taggyűlés ünne­pélyességét. hogy a vezetőség ez alkalommal köszöntötte a felsza­badulás előtti párttagokat, a Szocialista Hazáért Érdemrend- | del kitüntetett elvtársakat is. A beszámoló egyebek közt em- ) lékeztetett arra, hogy ők, akik I illegalitásban dolgoztak. sok megpróbáltatáson mentek ke- j resztül. Állandó üldöztetésben [ • volt részük, de a legnehezebb időkben is mindig hűen kitartot­tak a párt eszméje mellett. A felszabadulás után elsőként kapcsolódtak be az új, a szebb életért, a munkásosztály hatal­mának megteremtéséért folyó küzdelembe. Munkájukkal, ma­gatartásukkal mindvégig példát mutattak, s mutatnak ma is az utánuk következő generációknak. És bár valamennyien idősek és néha betegeskednek, mégis vál­lalnak pártmunkjít. Nem mond­ják, hogy már megtették a köte­lességüket, most dolgozzanak a fiatalok. Önkiszolgáló éttermek Megyénk városaiban eb­ben a tervidőszakban öt kor­szerű önkiszolgáló éttermet hoz­nak létre, mintegy négy és fél ezer négyzetméter alapterületen. Ezzel lényegesen javul a tö­megétkeztetés színvonala. Priskin János, a pártalapszer­vezét titkára ezután a III. kerület kommunistáinak a nevében kö- i szöntötte a 70 éves Vizsnyiczai I Jánost és Békési Lajost (aki be- I tegsége miatt nem lehetett je- I len), 55 éves párttagsága alkal- t mából Felber Józsefet, 50 éves párttagsága alkalmából pedig Belanka Pált és Gerőly Józsefet, akik meghatódottan vették át az irántuk való tiszteletet kifejező ajándékot: egy-egy tűzpiros vi­rágcsokrot. P. B. mit vár 1977-től? A tárgyalóteremből , A vádlott két ember halálát ekozta A közelmúltban tárgyalta a [ Gyulai Járásbíróság Hermann István pápai lakos bűnügyét. A j 2:2 éves egyetemi hallgató több ember halálát okozó közúti bal­eset miatt került a vádlottak padjára. A múlt év augusztus 21-én délután .3 órakor indult barátai­val Mezőberényből Békés felé. A Skoda személygépkocsit nagy sebességgel vezette. A 112-es ki- ] lométerkő közelében levő ka- I nyárban a ' gépkocsi megcsú- I szott. átsodródott a menetirány I szerinti bal oldalra, s az átok szélén egy fának ütközött. A ! baleset következtében Hermann és menyasszonya könnyebben j sérült meg. A hátsó ülésen hár- | man foglaltak helyet. Rasch í Á'Vm és felesége meghalt. Kug- ler Józsefet pedig súlyos cornb- fcjteksel szállították kórházba. A műszaki szakértő véleménye szerint a súlyos kimenetelű bal­eset azért következett be, mert a vádlott az enyhén jobbra íve­lő' hajlatban óránként 90 kilo­méteres sebességgel vette a ka­nyart. Végeredményben a hely­telenül megválasztott sebesség miatt sodródott le az útról a gépkocsi. A járásbíróság Hermann Ist­vánt több ember halálát okozó közúti baleset gondatlan elkö­vetése miatt két év szabadság- vesztésre ítélte. Ezenkívül há­rom évre eltiltotta a járműve­zetéstől. A szabadságvesztést fogházban kell letöltenie. A vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. A megyei bíróság a fellebbezést alaptalannak ta­lálta, s a járásbíróság ítéletét helybenhagyta. —di. Ki milyen tervekkel, elhatáro­zásokkal vágott neki az új év­nek.? Erről ezúttal nem az üze­mek, intézmények vezetőit kér­deztük, hanem minden terv, el­képzelés megvalósítóit: beosztot­takat. Néha úgy tettük fel a kér­dést: elhatározott-e, megioga- dott-e valamit erre az évre, akár sorsdöntőt akár valami cseké­lyebbet?... * * * — Nem tettem fogadalmat, csupán továbbra is tartjuk tái- saimmal együtt, amit már tavaly ősszel elkezdtünk: szerelnénk színvonalas, jó zenét adni kö­zönségünknek — mondja Rattai József, a PENGŐN együttes tag­ja. — Szünetet nem tartunk; amikor g zenekar pihen. Gyeb- nár József lemezlovas szórakoz­tatja a hallgatóságot. Célunk, hogy közönséget hódítsunk el a konkurrenciától, köztük olya­noktól is. ahol szeszes italt is árulnak, nem úgy, mint ná­lunk... Zahorán Márta, a hűtőház ad­minisztrátora ngm érez igazi ha. tárvonalnak egyetlen napot, hi­szen semmit sem lehet egyik napról a másikra megoldani. Nemrégen dolgozik itt. s a jó ér­telemben vett megszokás, a be­illeszkedés gondjai foglalkoztat­ják- — Előző helyemen szebb volt a környezet, de szemrontó, fárasztó a munka. Itt viszont közvetlenebbek a kollégák, em­beribb', megértőbb a főnököm. Héjjas György 17 éve autó- buszsofőr. Háromszázötvenezer kilométert hagyott a háta mö­gött. Szavait a szakma, a hivatás sz.eretete fűti át: — Továbbra is kedvesen, ud­variasan bánok utasaimmal — mondja —, mindent megteszek a kényelmükért. Kedvesek a jaminai utasok, s gondolom, ők is elégedettek velem. Sosem ha­gyom ott őket; az a két-három másodperc nem számít. Egy út­kereszteződésnél sokszor várunk többet Is... — Két éve vagyok szakmun­kás, azelőtt betanított munkás voltam — mondja egy köszörűs a Forgácsolószerszám-gyárban. — Marófejekét élezek, 13,50 fo­rint az órabérem. Feleségem is itt dolgozik; van egy hatéves kislányunk. Nem fogadtam meg semmit, nem is szoktam. Semmi­lyen lényeges változást nem vá­rok. Nem így a békéscsabai Sza­badság Termelőszövetkezet egyik sertésgöndozója: — Megvan a szakközépiskolám: esti tagQ/atun végeztem el: Szeretnék tovább­tanulni. vagy szaktechnikysi tan­folyamon, vagy üzemmérnöki főiskolán. Hogv miért7 Nálam ez alapvető emberi kíváncsiság Feleségem a gyerekekkel Hóci­mezővásárhelyen lakik a szülei­nél, én Békéscsabán albérletben. Ebben is várok megoldást. — Jóformán semmilyen szen­vedélyem nincs — mondja Len- kefi Konrád bábművész, a Nap­sugár bábsgyüttes vezetője —; kártyázni nem tudok, nem iszom, a cigarettáról pedig csak akkor szoknék le, ha az orvos komolyan rámparancsolnu. Egyetlen igazi szenvedélyem a bábozás, de ha erről próbálnék leszokni, nem tudom miből él­nék meg. Így aztán nem is fo­gadtam meg semmit. Van vi­szont egy állandó fogadalmam: az, hogy mindent nagyon ügye­sen elintézek... Az idén lesz is mit: egy-két hónap, és kezdődik a nemzetközi bábfesztivál... Vári. Jánosnétól, a téglagyári művelődési ház igazgatójától rosszul búcsúzott az óév: elvesz­tette édesapját. Az új sem kez­dődött jobban: kislánya megbe- legedett. Ezért hát- — mentege­tőzik — nem is tudott arra gon­dolni, mit hogyan fog csinálni 77-ben... ízesen formált szavai­ból, hangjából azonban kihalla­ni a reményt. Meg az erőt. amellyel újból nekilát, s ha kell, elölről kezd mindent. * * * * Tizenegy hónap még előttünk van 1977-ből. Varga János

Next

/
Thumbnails
Contents