Békés Megyei Népújság, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-01 / 26. szám
M A Világ proletárjai egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1977. FEBRUÄK 1.,. KEDD Ara: 1,— forint XXXII. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM NÖVELNI A TERMELÉST, CSÖKKENTENI A KÖLTSÉGEKET (3. oldal) NYITOTT DOSSZIÉK (4. oldal) ÉVTIZEDEK A KÖZ SZOLGÁLATÁBAN (5. oldal) Rendet a munkabér arányokban Ülést tartott a TOT elnöksége Felhivás a termelőszövetkezetekhez Az elmúlt erekben gyakran előfordult — s előfordul még manapság is —, hogy valaki csak azért változtat munkahelyet, mert ugyanabban a munkakörben, ugyanazzal a szakmai képzettséggel az egyik munkahelyen kevesebbet, a másik helyen többet kereshet. A közhit is azt tartja: egy szerencsésen megválasztott munkahelyesére minimum ötven fillér, de inkább egy forint órabéremelést jelent. Ugye, érthető, hogy sokan nem tudják elszalasztani ezt a különösebb kockázat nélküli lehetőséget. Bizonyított tény: mindennek sok köze van a minden normális mértéket felülmúló munkaerő-fluktuációhoz. De hogyan alakulhatott ki ez a helyzet, hogyan lehetnek ilyen eltérések az alapbérekben, nemcsak a vállalatok között, hanem gyakran a vállalatokon belül is? A válasz egyszerű: az elmúlt években sok, eltérő bér- színvonallal rendelkező vállalatot vontak össze. Ezeknél a vállalatoknál az öröklött különbségek — bérszínvonalban is — sokáig fennmaradtak. Aztán: a vállalatok ipartelepítési törekvései is sokáig befolyásolták a bérszinvonalbeli különbségeket. Az úgynevezett vidéki telephelyeken jó ideig kedvezőbb volt a munkaerőhelyzet, mint a fővárosban. vágj' a nagy ipari centrumokban. Így aztán a telephelyeken megtette az alacsonyabb bérszínvonal is, az ebből adódó megtakarítást pedig a központi telephelyek dolgozóinak béremelésére fordították. A szándék — ez utóbbi szempontból — csak helyeselhető, az eredmény viszont kétséges. S a kérdőjelek száma szaporodik, ha a vállalati bérpolitikát vesszük közelebbről szemügyre, ameljmek alaptétele — a mai munkaerőhelj'zetben érthető módon — az, hogy a dolgozók egy bizonyos csoportjára koncentrálják a béremelést. Ennek következteben más csoportok jó ideig kisebb mértékű emelést kaphatnak. Nos, ezért kellett rendezni a bértarifarendszert, hogy tudniillik egyenlő munkáért — legalábbis megközelítőleg és elvileg — egyenlő bért fizessenek, fizethessenek. Hogy lehet ez — kérdezhetik és kérdezik is sokan — amikor korábban is érvényben volt a minden vállalatra és munkahelyre egyformán kötelező bértarifarendszer? Nos, úgy látszik, hogy ez a rendszer elavult, ám — minden avittsága ellenére —nem lehetett máról holnapra, kötelező jelleggel megváltoztatni. Gondoljunk csak arra, hogy ha a január 1-től érvényes új tarifarendszer alsó határait — vagyis a legalacsonyabb kereseteket — kötelező érvénnyel azonnali. hatállyal felemeltetnék egy bizonyos szintre, sok — viszonylag szerény anyagi lehetőséggel rendelkező — vállalat ezzel ki is merítené minden béremelési lehetőségét. így egyetlen fillérje sem maradna a magasabb keresetű és az átlagosnál lényegesen jobban dolgozók munkájának anyagi elismerésére. Vagyis: az új bértarifa betölt bizonyos terelő szerepet, de nem jelent abszolút kötelezettséget és abszolút korlátokat sem a vállalatok számára. Előbb-utóbb azonban be kell következnie annak, hogy az eddig érvényben levő tarifa bérhatárai egybeessenek az új bértáblázat előírásaival, bérhatáraival. Ez voltaképpen azt jelenti, hogy fokozatosan sikerül majd megvalósítani a különböző vállalatok, szektorok azonos munkát végző munkásai között az alapbérek nyilvánvalóan indokolatlan és gyakran szélsőséges eltéréseit. Ha az új tarifarendszer jól funkcionál, akkor a vállalatok, a munkahelyek egyre inkább csak a saját anyagi eszközeikre támaszkodva hajthatják végre a kötelező béremeléseket. Következésképpen: kevesebb központi segítségre lesz szükség ahhoz, hogy az azonos kategóriában dolgozó munkások a népgazdaság valamennyi agában nagyjából egyforma összegű alapbért, keresetet érjenek el. Félreértések elkerülése végett meg ke,ll jegyezni: ez a fajta egyenlősdi nem érinti és nem korlátozza az anyagi ösztönzés lehetőségeit. Hiszen a munkahelyi jövedelmeknek csak az egyik összetevőjéről, az alapbérekről van szó. A mozgóbérrésszel, a jutalmakkal, prémiumokkal változatlanul lehetséges a differenciált anyagi ösztönzés, s természetesen az alapbéreket is bizonyos határok között állapították meg. Az intézkedés elsősorban rendteremtés a munkabér- arányokban, és remélhetően jól szolgálja majd a munka szerinti elosztás következetesebb érvényesítését. Ily módon pedig hozzájárulhat a vállalati bérrendszer továbbfejlesztéséhez. Vértes Csaba Hétfőn a TOT elnöksége ülést tartott. A tanácskozáson részt vett Biró Ferenc, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese is. Az elnökség megtárgyalta a mezőgazdasági szövetkezetek elmúlt évi gazdálkodásának tapasztalatait és az idei feladatokat. Az ágazatok elmúlt évi eredményeit vizsgálva az elnökség megállapította: kedvezően értékelhető a közös gazdaságok állat- tenyésztésének fejlődése. Állati termékekből a tervezettnél is nagyobb mértékben, mintegy 6,3 százalékkal növelték az üzemek termelésüket 1976-ban. A növénytermesztésben azonban — főként a zöldség- és gyümölcs- termelésben — a szélsőséges időjárás káros hatásai miatt lemaradás mutatkozott. Gyó«vnövciiv(crmclő sstalícsoport alakult megyénkben Tegnap, hétfőn délelőtt Kamuion tanácskoztak a békéscsabai, mezőberényi. kamuti, mu- ronyi es a' kondorosi AFÉSZ-ek szakemberei egy gyógynövénytermelő szakcsoport létrehozásé - [ ról. A szakemberek — amint Tóth István, a kondorosi ÁFÉSZ felvásárlási osztályának vezetője elmondta —, létrehozták a szakcsoportot, amely a résztvevő ÁFÉSZ-ek területén mintegy 120 hektáron termel majd gyógynövényeket. Azt is elmondták, hogy tervek szerint mintegy 2.5 millió forint értékű termékei állítanak elő és adnak át a Her- báriának. 1977-ben — az előző évhez képest változatlan áron számítva — 8,7 százalékkal magasabb termelés elérése a mezőgazdasági szövetkezetek feladata. A háztáji gazdaságok termelését 7,4 százalékkal kell emelni. A növénytermesztés szerkezetében alapvető változtatásokra nincs szükség. A termelési tervekben meghatározott mennyiségét döntően a termésátlagok növelésével kell elérni. A hazai igények maradéktalan kielégítése megköveteli a burgonyavetés területének és hozamának növelését. A hazai ellátás és az exportigények kielégítésére a zöldség- termelés nagyobb — mintegy 40 százalékos — fejlesztése szükséges — állapította meg a TOT elnöksége. Különösen fontos a vöröshagyma-, a zöldpaprika- és a paradicsomtermés mennyiségét növelni. A zöldségszükségletek kielégítéséhez a háztáji gazdaságok termelése is alapvetően fontos, ezért a termelőszövetkezeteknek törekedniük kell a háztáji. zöldségtermelés megszervezésére. Az idei terv a sertéshústermelés 5 százalékos növelését irányozza elő. Ennek megvalósítása a meglevő tartalékok feltárását, kihasználását, a hatékonvság növelését és a bevált új technológiák még szélesebb körű elterjesztését teszi szükségessé. Az 1977-es évi tervfeladatok teljesítésére és a gazdasági tevékenység javítására a TÖT elnöksége felhívással fordult a mezőgazdasági szövetkezetekhez. Ebben egyebek mellett arra hívja fel a szövetkezeti kollektívák figyelmét, hogy üzemi terveiket adottságaikhoz igazítva, úgy határozzák meg. hogy nz egyben az országos célok teljesítését is szolgálja. „20 év - 20 óra" akció a KISZ óviorduiójára Befejezte munkáját a VI. országos diákuariament Pécsett A Pécsett ülésező VI. országos diákparlament hétfőn az ajánlások elfogadásával belejezte munkáját. A parlament — többek között — javasolta, hogy terjesszék ki a gyors, és gépíró iskolák tanulóira a többi középiskolás diák számára biztosított szociális kedvezményeket. Szükségesnek tartja a pályairányítási propaganda megjavítását az általános iskolák végzős tanulói körében. Fordítsanak nagyobb gondot a szakmunkástanulók gyakorlati képzésének tartalmára, a képzés körülményeinek megjavítására. Az őszi mezőgazdasági munkákban részt vevő diákok minden esetben kapjanak tájékoztatást az elvégzendő munka jellegéről, értelméről, céljáról és természetesen magáról a munkafolyamatról. A Kommunista Ifjúsági Szövetség az idén ünnepli megalakulásának 20. évfordulóját- A ba_ ranyai diákok kezdeményezésére a parlament felhívással fordult a középiskolák K ISZ-szerveihez és osztály-diákbizottságaihoz, hogy az évforduló tiszteletére „20 év — 20 óra” elnevezéssel szervezzenek társadalmi munka- akciót. Ennek során minden diák ' legalább húsz órányi társadalmi munkával járuljon hozzá iskola, ja, illetve kollégiuma fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez, szépítéséhez. (MTI) mWWVtWWWWVWWWWWHWMWWHVWHWW HWWWWMM1WWWWWW l Zsugorfóliás csomagolás a konzervgyárban A Békéscsabai Konzervgyárban nagy gondot fordítanak a csomagolás korszerűsítésére is. A zsugorfóliás csomagológép egyszerre nyolc üveget „öltöztet” lel és könnyíti meg ezáltal a szállítást és a raktározást Gál Edit felvétele
