Békés Megyei Népújság, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-12 / 9. szám

További útkeresés szükséges a felnőttoktatásban Tízéves a KÁF Anyagi előny, erkölcsi megbecsülés — kell cégér? Kiváló árunak nem — A bizalom jele Az vagyis a Televíziói és a Rádió Mindenki Iskolája című közös adássorozata három j alapvető célt szolgál: alkalmat ad az alapismereték felfrissíté­sére. segíti az oktatásban részt vevőket és igyekszik felkelteni az érdeklődést a tanulás iránt. Mellette szükséges, hogy kon­zultációs központokban (min­den üzem felvilágosítással szolgál erre vonatkozóan) és egyéni szorgalommal is készül­jenek a vizsgára vállalkozók. Az SZMT nemrégiben ajánlást intézett a felnőttoktatást szer­vezőkhöz, hogy a Mindenki Is­kolája mozgalomban fejtsenek ki szervező munkát az osztály­vizsgákra (magánvizsgákra) ké­szülők körében, irányítsák rá az általános iskolát nem végzettek figyelmét erre a tanulási for­mára. Ezek módjairól és eszközeiről, lovábbá a felnőttoktatás általá­nos iskolai tapasztalatairól tar­tottak tanácskozást tegnap Bé­késcsabán, melyen az üzemek felnőttoktatási felelősei és a szakszervezeti művelődési házak igazgatói vettek részt. Róta Pál, a megyei tanács felnőttoktatási vezető szakfelügyelője több számadattal is érzékeltette az általános iskolai végzettség megszervezésének fontosságát. A riasztó számadatok állandó és tudatos szervezőmunkát sürget­nek. Ezután idézte a II. orszá­gos felnőttoktatási konferencia | ■jánlását: ..Az üzemek és a köz­A vállalatoknál és szövetkeze­teknél megkezdődött az 1976. évi gazdálkodás eredményeit össze­gező mérlegbeszámoló készítése. A nagy alaposságot igénylő mun­ka általában február közepéig tart. A minisztériumi vállalatok a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága területi igazga­tóságainál, a tanácsi vállalatok és a szövetkezetek a megyei bevételi hivatalokban február 20-ig adják be. illetve helye­zők letétbe a mérlegbeszámo­lót. / Az okmányokat a bevételi fő- igazgatóság revizorai ellenőrzik, majd a Pénzügyminisztérium számítóközpontjába kerül az egész anyag, amelynek alapján március első felében gyorsjelen­tés készül, további egy hónapon belül pedig a végleges részletes összegezés is elkészül a vállala­tok és szövetkezetek 1976. évi gazdálkodásáról. A mérlegbeszámoló hitelessé­gét az állami vállalatoknál a vállalat vezetője, a szövetkeze­tekben a közgyűlés állapítja meg, ők felelősek az adatok valódi- j ságáért, így az okmány letétbe) helyezése után kifizethetik az év j végi részesedést, amire általa- J ban márciusban kerül sor. Mint ismeretes, az 1976-os év az első olyan esztendő volt. ami­kor a vállalati alapok megoszlá­sának arányát, központi szervek nem írták elő. a közgazdasági szabályozók hatásait mérlegel­ve maguk a vállalatok döntötték el. hogy nyereségükből meny­nyit helyeznek a részesedési s mennyit a fejlesztési alapba. Mindezt kollektív szerződésben is rögzítették, s ugyancsak a kollektív szerződésben intéz­kedtek a részesedési alap fel­osztásáról. Enn,ek megfelelően a felosztha­tó részesedés egy részét már fel­használták bérfejlesztésre, jutal­mazásra, célprémiumokra, s dol­gozók lakásépítésének támogatá­sára és egyéb szociális célokra, fennmaradó részét pedig a mér­legbeszámoló letétbe helyezése után osztják szét, illetve annak egy bizonyos hányadát tartalé­kolhatják további jutalmazások­ra vagy szociális célokra. művelődési intézmények az is­kolai felnőttoktatáshoz kapcso­lódva szervezzenek osztályozó vizsgákra előkészítő tanfolyamo­kat. Segítsék a dolgozók iskolája ba járókat és a magánúton ta­nulókat konzultációs lehetősé­gek. kiegészítő programok, do­kumentumok és eszközök biz­tosításával.” Az újabb tapasztalatok sze­rint a magánvizsga legalább olyan alkalmas forma az általá­nos iskola elvégzéséhez, mint az egyébként szintén eredményes, jól bevált 160 órás tanfolyam. A tegnapi tanácskozáson megfo­galmazódott: a felnőttoktatást irányító szakemberek keresik a legjobb utat a jelenleg még erő­sen negatív kép megváltoztatása érdekében. Alapelv. hogy mindenki a munkahelyi, la kóhelyi és családi körülmé­nyektől, az egyéni érdeklő­déstől függő módot válassza a tanuláshoz, esak az fonlos. minél többen legyenek birto­kosai a inai társadalomban immár nélkülözhetetlen alap műveltségnek. A tanácskozás második felében a résztvevők saját környezetűit tapasztalatait mondták el. Meg­állapították. nagyon szívós szer­vező munkát kell még kifejteni­ük. sok minden nem is rajtuk múlik, de egytértettek abban is. hogy bármennyit is tettek az el­múlt félévben, — még nem ele­gei (fábián) Mint a Pénzügyminisztérium­ban hangsúlyozták, igen fontos, hogy a vállalatok nagy körülte­kintéssel, bizonylatokkal alátá­masztva készítsék el a mérleg- beszámolót. Kellemetlen helyzetbe kerül­nének ugyanis, ha a nyereség- részesedés kifizetése után a revizorok lennének kénytele­nek feltárni esetleges számí­tási hibákat, ami anyagi kö­vetkezményekkel is járna. A Pénzügyminisztérium Bevéte­li Főigazgatóságának szakembe­rei szívesen a vállalatok, szövet­kezetek rendelkezésére állnak, ha a mérlegbeszámoló készítése közben eligazításra, szakszerű tanácsra van szükségük. (MTI) Az Országos Találmányi Hi­vatalnál a 110 ezer 770-es szá­mon tartják nyilván a kiváló­nak minősített áruk megkülön­böztetésére szolgáló fekete-arany háromszöget. A Kiváló Áruk Fóruma tíz évvel ezelőtt szüle­tett az Országos Piackutató In­tézet bábáskodása mellett:, s ma már ezernél is több ilyen jelű j fogyasztási cikk van forgalom- j ban. Közöttük egy sor Békés j megyei vállalat, szövetkezet tor- I méke található. Mi a KÁF lényege, érdemes-e I egyáltalán nevezni? KÖTELEZETTSÉGGEL JÁR A kérdésre Földényi Anna, Békés megyei Szikvíz- és Szesz­ipari Vállalat anyag- és árufor­galmi csoportvezetője válaszol: — Vállalatunk 1972-ben vett részt először a pályázaton, siker­rel. Azóta különböző márkájú üdílő italaink már hétszer kap­ták meg a kiváló minősítést, j Természetesen nevezési díjat kell fizetni a termék értéke sze- I rint, ami nem okozhat gondot, hiszen ez az összeg ezertől nyolc­ezer forintig terjedhet. Pénzbe kerül a címke — amelyet a díj­nyertes árura ragasztunk — és a minőségi vizsgálat is. De ezek­ből a cikkekből többet lehet el­adni, így ez a költség sokszoro­san megtérül. Az ilyen termék gyártásában közreműködő kol­lektíva a gazdasági előnyökön kívül társadalmi megbecsülést is szerez. — Milyen szempontok szerint történik az elbírálás? — A fogyasztási cikkek eseté­ben a műszaki vizsgálatokat a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet végzi el. Alapvető kité­tel, hogy a termékek megielel- jenek az állami' szabványokban előírt követelményeknek. A gyártás technológiája és szerve- 'i zeti feltételei -biztosítsák az egyenletes, jó mfftőséget és a vi­lágpiacon is versenyképések le­gyenek. Az esztétikai zsűri pe­dig elsősorban az áru korszerű­sége, csomagolása, praktikussá­ga, felhasználhatósága alapján ítéli oda a díjat. — Tehát a háromszög viselése bizonyos kötelezettséggel jár. — Valóban. Ugyanis állandóan tartani kell a minőségi színvo­nalat, amelyet egyébként folya­matosan ellenőriznek. Emellett a termelő köteles valamennyi feltételét megteremteni annak, hogy kiváló áruja az ország minden részén bármikor kapható legyen. Ha a minőség romlik, és az ellátás nem megfelelő, az emblémát bevonják. AKI KERESI. ÚGYIS RÁTALÁL Ezek után úgy tűnik: minden rendben van. Az iparvállalat pá­lyázik, megkapja a minősítést, és ha van elegendő pénzé reklámoz­za is az árut. Csakhogy ezen a - területen a kereskedelemnek is, I van tennivalója. A Miniszterta-: | nács 1974-ben .hozott 2001 számú I határozata többek között felhív- : i ja a figyelmet az információcse- I rére és arra, hogy a kiváló mi- I nősítést kapott termékek mind a hazai és külföldi kereskedelmi hálózatban, mind a vásárlók kö­rében ismertté, keresetté válja- ! nak. Nos, a tapasztalat azt mu­tatja. hogy a nagykereskedelmi vállalatok többsége közli a gyá­rakkal. üzemekkel, mely termé­kek indulhatnának a pályázaton. Es mi a helyzet a boltokban? Jó, néhány kiskereskedelmi egysé­get végigjárva arra a következ­tetésre jutottunk, hogy a bolt-1 vezetők, eladók nagy része így i vélekedik: a jó bornak nem kell cégér. Ebben van némi igazság Mégis érdemes elgondolkozni azon,, hogy évente mintegy 200 kiváló minőségű áru úgv kerül az üzletekbe, hogy a vevők észre sem veszik. Gyulán, az ÉKV szupermarket ABC-áruházában délelőtt nincs j nagy forgalom. Szemben a bejá- j ! rattal hatalmas kerek, tábla az ismert pincegazdaság borait kí­nálja. A pult fölött pedig egy szerényebb tejreklám árválko­dik. Sajben Pál boltigazgató ré­gi kereskedelmi szakember. A ,,témának” azonban nem örül túlságosan. — A mi dolgunk az. hogy a* beérkezett árut kirakjuk a gon­dolákra. Nézze meg. így is hány­féle csoportosítás van. A KÁF- jelű termékek külön bemutatá­sára se helyünk, se időnk nincs. Egyébként az áru önmagáért be­szél. Aki keresi a jó minőségű élelmiszert vagv kozmetikai cik­ket. úgyis rátalál. A reklámozás véleményem szerint az ipar ér­deke, feladata. — Sok ilyen termék van az üzletben? — Szám szerint nem tudnám megmondani. Népszerűségükhöz azonban nem fér kétség. Éppen ezért a megrendelő lapon feltün­tetjük, hogy egyes árukból csak, a kiváló minőségűt fogadjuk el. Egy középkorú asszony a kon- zervek között válogat. Tőle ér- j deklődünk: — Tudja-e, mit jelent a KÁF rövidítés? — Hogyne. Kiváló Aruk Fó­ruma. Hasznos intézmény, hiszen megkönnyíti a döntést, a vásár­lást. Csak az a baj. hogy keveset tudunk ezekről a cikkekről. Ho­vá tönt például a szobi szörp? Talán megszüntették a gyártá­sát? JOBB TÁJÉKOZTATÁST Sajnok ezekre a kérdésekre sokszor az eladók sem tudnak válaszolni. Hogyan is tudnának, ha őket sem tájékoztatja senki. Pedig csak arról van szó. hogy a kereskedők ismerjék, ajánlják, népszerűsítsék a háromszöggel megjelölt árukat; hívják’ fel a vevők figyelmét a jó tulajdon­ságaikra. Az sem okozna túlsá­gosan nagy gondot a kereskedel­mi vállalatoknak, szövetkezetek­nek. ha kifüggesztenék a bolt­ban, melyek az újonnan érke­zett KÁF-áruk, és ezeket a pol­cokon, gondolákon az ismert emblémával megjelölnék. Tény, hogy a különböző kiál­lításokon, vásárokon egyre több cikk nyerje el a KÁF-emblémát. Különösen az élelmiszer- és^ vegyipar tesz ki magáért. A fe­kete-arany háromszög nemcsak minőségjelző, hanem a bizalom jele. amelyet a fogyasztók a ki­váló minőségű árucikkek iránt éreznek. A kereskedelmi propa­gandát azonban tovább lehel és kel| javítani. Ezt követeli a ter­melők erkölcsi kötelezettsége és a fogyasztók érdeke is. Seres Sándor Növekszik a seitéstartási kedv megyénkben A húsprogram végrehajtására hozott intézkedések nyomán me­gyénk háztáji gazdaságaiban je­lentősen növekedett a sertéstar­tási — hizlalási kedv. Amint ifj, Klaukó Mátyás, a Békés me­gyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat kereskedelmi igazgató­ja elmondta, megyénk háztáji gazdaságaiból az elmúlt évben 3006 malacot terveztek felvásá­rolni. A megnövekedett termelési kedv viszont arra késztette a vállalatot, hogy ennél lényege­sen többet, 51 ezer darabot ve­gyenek át a háztáji és kisegítő gazdaságoktól. Ugyanebben az időben megyénkben 52 ezer sül­dőt is felvásároltak. A malacok nagyrészét az ál­lami hizlaldákba telepítették, de jelentős, 19 ezret meghaladó da­rabot helyeztek el termelőszö­vetkezetekben. állami gazdasá­gokban. A felfutást bizonyítja többek kozott az is, hogy me­gyénkben jelenleg 72 ezer anya­koca van a gazdaságokban. Ked­vezően hat a sertéstenyésztésre az is. hogy a húsipar jelenleg 79 mezőgazdasági nagyüzemmel, termelőszövetkezetekkel, állami gazdaságokkal bonyolítja a fel­vásárlást. takaárnányellátásl. Si­került elérni, hogy a háztáji gaz­daságoknak házhoz szállítsák a takarmányt, a táoot. s a Gazdasá­gok által előállított sertéseket- a szövetkezetek. - illetve állami gazdaságok vegyék át. Az ered­ményekhez hozzájái-ult az éssze­rű árpolitika is. Az idei tervekről szólva el­mondta. hogv megyénk eazda- ságaiból 606 ezer sertést. 30 ezer süldőt, és 30 ezer malacot kivan­nak felvásárolni. 66O0í$OS^©3»$OG«$*0S*$€)Gí$©©í$OGí$€)OG«$í00*$í0 Szombathelyen épül Közép-Európa egyik legkorszerűbb szennyvíztisztító müve, amely svéd tech­nológia szerint, a biológiai tisztításon túl iszapégető kemencével sterilizálja a szerves szennyező­déseket. Az így nyeri hamut műtrágyázásra hasznosíthatják: a tisztítómű első egységét a minap felavatták (MTI Főt ó — Rózsás Sándor felv. — KS) Á mérlegbeszámolók letétbe helyezése után fizetik a nyereségrészesedést Kornyezetvedelem •- ^ .... .... .... ...........................

Next

/
Thumbnails
Contents