Békés Megyei Népújság, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-07 / 5. szám
I 19*7. JANUÁR 7., FENTEK Ära: 80 fillér XXXII. ÉVFOLYAM, 'S. SZÁM M A: RUGALMAS MUNKA- REND A MEZŐGÉP-N ÉL (3. oldal) az Állam fizesse A TARTASD!JAT? (1. oldal) kinőtte könyvtarát MEZÖKOVÁCSHÁZA (5. oldal) Hit tervez a népfront? A Hazafias Népfront VI. kongresszusa évekre meghatározta a mozgalom előtt álló feladatokat a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa határozatainak alapján. Az elfogadott 1 állásfoglalás kiterjed a magyar- társadalom szocialista építésének szerteágazó feladataira. Tudatosabb részvételre szólít fel mindenkit; vegyen részt a mozgalomban legjobb ismerete és meggyőződése alapján társadalmi céljaink megvalósításáért. E gondolatok jegyében fogalmazódott meg a Hazafias Népfront megyei bizottságának évekre szóló programja. Megvalósításában számít megyénk munkásságának és parasztságának, társadalmunk minden rétegének cselekvő részvételére, alkotó tetteire. A hat fejezetre tagozódó programot a megyei kütdöttértekezlet döntésé értelmében dolgozták ki, hasznosítva a Hazafias Népfront kongresszusának dokumentumán. Vállalja a program a mozgalom eszközeivel a munkás-paraszt szövetség erősítését, a szocialista nemzeti egység szilárdításával kapcsolatos teendők segítései. Abból kiindulva, hogy megyénk jelentős termelőszövetkezeti település is, az eddiginél nagyobb ügyeimet fordítanak a téesz-tagság helyzetére. Fokozottabban bevonják a nagyüzemekben dolgozó értelmiségieket a gazdaságpolitikai felvilágosító munkába. Arra is törekednek, hogy a kisiparosokat és kiske- resKedoket minél nagyobb számban megnyerjék a közéleti tevékenység számára. Nehéz lenne felsorolni, milyen sokfajta módon igyekszik a megyei népfrontmozgalom az elkövetkezendő években támogatást adni a párt és kormány határozatainak végrehajtásához. Tervbe vették többek közöd, hogy elősegítik a családi munkamegosztás elterjesztését. Cél továbbá: a családon belül segítsék elő a szocialista vonások erősödését, hogy már ott kezdődjék a családi életre való szocialista nevelés. A szülők saját példájukkal járuljanak hozzá gyermekeik szocialista gondolkodásához. Ezzel kapcsolatban vitákat, fórumokat rendeznek a nők családon belüli helyzetéről, a szocialista családra jellemző életmód kialakításáról. Nem különben nagy figyelmet szentel a program az ifjúsággal összefüggő teendőknek. Érdemes a feladatok közül kiemelni^ hogy tevékenységüket növelik a vallásos emberek körében — akik egyébként cselekvőén értenek egyet - fejlett szocialista társadalom felépítésével. Megkülönböztetett gonddal ügyelnek a különböző egyházak papi békebizottságainak időszerű bel- és külpolitikai rendszeres tájékoztatására. Idekívánkozik az is. hogy a lakosság tájékoztatását nemcsak országos üsvekben akarják megjavítani, hanem sűrűbben keresnek alkalmat választókerületekben való találkozásokra. Itt a lakóterület helyzetét ismertetik. Lehetővé válik ezáltal, hogy az állampolgárok az eddiginél nagyobb számban részeseivé váljanak a döntések előkészítésének, végrehajtásának és ellenőrzésének. A program kötelezettséget vállal a lakógyűlések, a tanácstagi beszámolók, a népfrontbizottságok fórumainak további fejlesztése mellett. A módszer: olyan témákat tűznek napirendre, melyek várhatóan általános érdeklődésre ^tartana« számot. Még színvonálasabb közreműködést helyez kilátásba az országgyűlési képviselőkkel és a tanácstagokkal való kapcsolatban. Fontos helyet foglal el a programban a gazdaság és a város-. községpolitikai tevékenység. Erősíteni kívánják azt a közszellemet, amely a becsületes munkának megadja a kellő elismerést, a tiszteletet. Az egészséges lokálpatriotizmus jegyében tervbe foglalták a társadalmi munka segítését és azt, hogy felkeltik megyénk lakosságának érdeklődését a termelési eredmények iránt. Ezzel magyarázatát adva annak: milyen mértékben járul hozzá megyénk termelése az életszínvonal növekedéséhez, a szocialista rendszer megszilárdításához. Megyénkben — mint nemzetiségi megye — aligha szükséges magyarázni a program alábbi pontjának jelentőségét, amely így szól; „A szocialista nemzetiségi politika a megyei népfrontmozgalom mindennapi tevékenységének gyakorlata, állandó eleme. Politikai segítséget nyújtunk mezőkovácsházi, orosházi, szarvasi és gyulai járások, valamint Békéscsaba, Gyula és Szarvas területén élő szlovák, román, délszláv és német nemzetiségiek egyenlőségének érvényesítéséhez. Erősítjük kapcsolataikat a magyar lakossággal. Segítjük a nemzetiségi klubok létrehozását, anyanyelvi kultúrájuk ápolását, nemzetiségi kultúra értékeinek megmentését és továbbfejlesztését.” A szocialista kultúra terjesztéséről, a közösségi emberré nevelésről, a szocialista életmód kialakításáról olvashatunk a programban. Tovább kívánjuk szélesíteni az olvasó népért mozgalmat. Fontos teendőket vállal magára a mozgalom a szocialista ízlés, magatartás és gondolkodás terjesztésének érdekében. Kimondja: „Az állás, foglalásnak megfelelően a népfrontnak az a feladata, hogy juttassa el megyénk lakosságához az emberiség múltjának, jelenének haladó szellemi értékeit, a szocialista kultúra alkotásait, s járuljon hozzá az állampolgárok hazafias és internacionalista magatartásának erősítéséhez.” Mindezek megvalósítása szükségessé teszi a népfrontbizottságok munkamódszereinek változtatását, továbbfejlesztését. Ezek igényeit és várható eredményeit is beépítették a közös nagy tervbe. És ha mindany- nyian akarjuk, meg is valósítjuk Roeskár János Munkásgyülés a szeghalmi Csepel Autógyárban Szerdán, január 5-én délután ! a Csepel Autógyár A számú gyárának szeghalmi gyáregységében, Dévaványáról, Körösla- dányból és Szeghalomból mintegy félezren gyűltek össze a gyár dolgozói közül, hogy meghallgassák dr. Novák Béla vezérigazgató beszámolóját az 1976-os gazdasági eredmény ékről és az 1977-es feladatokról. Harmadik éve már, hogy az esztendő első napjaiban megtartott munkásgyűlésen összegzi a dolgozó kollektíva az éves tervteljesítés tanulságait és határozza meg-közösen a további teendőket. A vezérigazgató most arról tájékoztathatta a gyűlés résztvevőit, hogy a Csepel Autógyár, amelynek árbevételeihez a hagyományos termékek már csak 20—22 százalékban járulnak hozzá, fennállásának 22 esztendeje alatt most zárta a legsikeresebb gazdasági évét. Árbevételi tervét két, exporttervét 8 százalékkal teljesítette túl. a tőkés piacokon pedig a-z előirányzottnál 87 százalékkal nagyobb árbevételt ért el. Az idén a termékszerkezetet meghatározó új termékek — köztük a szervokormány, a hid- romechanikus sebváltó — iránt tovább növekszik a kereslet, de a gyárnak fokoznia kell a hagyományos termékek pótalkatrészeinek gyártását is, ezért újabb fejlesztésbe fogtak. A J fejlesztési összegekből mintegy : 200 millió forint jut a szeghai- halmi gyár bővítésére, termelésének növelésére. Az új műhelycsarnok építését Szeghalmon rövidesen meg is kezdik. A vezérigazgató tájékoztatóját meghallgatva, a három gyáregység dolgozói közül többen felszólaltak, munkatársaik nevében felajánlásokat téve, a szeghalmi gyár 1977-re szóló, 210 millió forintos termelési tervének túlteljesítésére, majd a. munkásgyűlés a legkiválóbban dolgozók jutalmazásával ért véget. Öt év alatt 18500 család jut lakáshoz Békés megye párt- és állami szervei — koordinálva a lehetőségeket. az Országos Takarék- pénztár megyei igazgatóságával — jóváhagyták az öt évre szóló lakásépítési tervet. Eszerint 1980 végéig mintegy 18 500 lakást építenek a megye városaiban és községeiben. Az állami lakásépítés meghaladja a kétezret, az OTP-társasházakban pedig 4500 család jut lakáshoz. A pénzintézet ezenkívül kölcsönnel támogatja a többi — magán-, vállalati, szövetkezeti — lakásépítést is. A legfőbb figyelmet a mun- káslakás-akcióra és a fiatal házasok igényeinek kielégítésére fordítják. Az utóbbiak részesedése a felépült lakásokból 45 / százalék. Négyezer liter az átlag tejhozam a füzesgyarmati tehenészetben A szarvjasmarhaprogram végrehajtásába a füzesgyarmati Ve- ! ros Csillag Tsz elkészítette ötéves tervét, melyben a tejhas z- ncsítású szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését tűzte ki célul. Húsz évvel ezelőtt mindössze 316 szarvasmarhát tartottak a szövetkezet' istállóiban, ebből 74 volt a tehén. Tíz évvel később már 1163 szarvasmarhát gondoztak ösz- szcsen, s míg a tejhozam 1958- ban egy tehénre számítva alig 1500 litert tett ki, 1968-ban j már meghaladta a 3400 litert. Vagyis az állattenyésztők jó munkáját az állatlétszám, a tej-, hústermelés, valamint az állati j termékek növekvő volumene igazolja. Az ötéves fejlesztési tervet’! ezekre az eredményekre alapozva állították össze és már 1974 | augusztusában elkezdték a faj- j taátalakító keresztezést Hots- ! tein-Friz fajtával. amelynek i hatása a tejtermelésben 1979— 80-ban jelentkezik majd. Addig is a termelőszövetkezet vezetősége úgy döntött, hogy import vemhesüsző-vásárlással növeli a tejtermelést, Így vettek az NSZK-ból 4C0 darab üszőt. A tehénlétszámot egyébként 1980-ra 1100-ra kívánják emelni a jelenlegi ezerről. Ugyanakkor, ha a jelenlegi tehénlétszámból 409-at kiselejteznek alacsony tejtermelés miatt, akkor a megmaradt magyartarkaállománv tejhozama 1000 liter körüli lesz. Tehát az imporlüsző-vásárlás- sal nem mennyiségi, hanem minőségi változást érnek maid el. A fekete-tarka lapálv vemhes üszőket 28 ezer forintért vásárolták. Ezek teljesítőképessége eléri a 4300—5000 liter tejet. 4 százalékos zsírral. Ezt az állományt is keresztezték Holstein- Friz fekete-tarka faltával a tejtermelés fokozására. Végül is igyekeznek a tsz állattenyésztői a vásárolt állományt törzstenyészetté alakítani. Az importüsző-vásárlás ellen- j súlyozására 1976-ban 250 vemhes üszőt értékesítettek, ■ egyenként 28—33 ezer forintért. Ebben az évben pedig1-mintegy 150 darabot kívánnak értékesíteni. A nagyarányú tehénselejtezés, valamint importüsző-vásárlás a szarvasmarha-tenyésztés eredményességét mozdítja elő. Ha ezt a fajtaváltást követi a megfelelő tartástechnológia kialakítása. a termesztési módszer javítása, s nem utolsósorban a fajta igényének megfelelő takarmányozás. Az állattenyésztés színvonalára jellemző a szövetkezetben, hogy az állatfajokon belül is további szakosodásra törekszenek, s ezzel együtt az állattenyésztés jövedelme is évről évre növekszik. Növekvő termésátlagok A kedvezőtlen adottságok ellenére eredményes gazdálkodás a szeghalmi Sárréti Termelőszövetkezetben A szeghalmi Sárréti Mezőgazdasági Termelőszövetkezet több mint 10 ezer hektáron gazdálkodik. A talaj ezen a vidéken szikes, rossz vízbefogadó képességű, nitrogénben és foszforban szegény. Általában napraforgót, gabonát, lucernát és néhány ipa. ri növényt termesztenek. Az állattenyésztésen belül kiemelke- • dik a szarvasmarha- és a juh- tartás. A kedvezőtlen adottságok ellenére — a korszerű technológiák alkalmazásával — az utóbbi években szép eredmények születtek. Tavály búzából 43,3, napraforgóból 15.3 mázsa átlagter-' mést értek el hektáronként. Ösz- szességében a növénytermesztés árbevétele 11 millió forinttal haladta meg az 1975. évit. Az állattenyésztési ágazatban jelentős változás történt az elmúlt esztendőben. Lecserélték a fertőzőt szarvasmarha-állományt és 108 Holstein Friz magyar-tarka üszőt vásároltak.1 Az anvajuhál- lomány 15,7 százalékkal szaporodott. A termelőszövetkezet egy év alatt megkétszerezte a beruházások összegét. Felépítettek a B—15-ös gabonaszáritót, nagy teljesítményű Rába-Steiger traktorokat, szálastakarmány-beta- karító gépeket, rizskombá.int, MTZ traktort és IFA tehergépkocsikat vásároltak. Ami a jövő elképzeléseit illeti, továbbra is a gabonatermesztés lesz a meghatározó a szövetkezet gazdálkodásában. Új búzafaj- ták termesztésével kísérleteznek, amelyből 1980-ban 37 mázsát takarítanak'be hektáronként. Napraforgóval 1000 hektár földterületet vetnek be. Újabb hibridfajták bevonásával a hektáronkénti termésátlagot 17 mázsára növelik. Termesztenek még káposztarepcét, szójababot, lucernát. A füveshere vetésterületét 400 hektárral növelik, s így biztosítani tudják az állatok takarmány- szükségletét. Zöldségféléket 30 hektáron termesztenek. Növelik a lucernafeldolgozó üzem termelését. A 110 százalékos kapacitás-kihasználás azt jelenti, hogy évente 900 vagon jó minőségű takarmór,,- v,-«— üzemet.
