Békés Megyei Népújság, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-06 / 4. szám
ZT MEGYEI* PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! 'tSpSjsáe 1977. JANUÁR 6., CSÜTÖRTÖK Ara: 80 fillér XXXII. ÉVFOLYAM, i. SZÁM M A: GAZDASÁGI FELADATAINK ÉS A KISZ (3. oldal) ASSZONYKÁM — A TELEP KEDVENCE (‘I. oldal) KI ÁLLJON A TEHEN MELLÉ (5. oldal) Á vállalkozás dicsérete A vállalkozás nem idegen a szocialista vállalat céljától, társadalmi jellegétől. A szocialista tervgazdálkodás is árutermelés, ami feltételezi a piac létét és aktív hatását a termelésre. A piac a tervgazdálkodásban is tartalmaz bizonytalansági elemeket, kockázatot, különösen, ha nagy a külgazdasági kapcsolatok szerepe. A kockázatok objektíve léteznek, a kérdés csak az, hogy közvetlenül i ki viseli: az egész társadalom vagy a 'gazdasági szervezetek. A tapasztalat az, hogy a kockázati veszteség mérsékelhető, ha annak nagyobb részét a vállalatok, és szövetkezetek viselik, mert a döntésekéid való felelősség is közvetlenebb (Természetesen vannak olyan gazdasági döntések, amelyekre csak az állami központi irányítás vállalkozhat.) A gazdasági életben dolgozók tudják és érzékelik a legjobban: tartalmában, jellegeben és következményeiben is mást jelent a végrehajtás, mint a vállalkozás. Az előbbi is lehet nehéz és felelősségteljes munka. Ezt senki sem vitatja De mégis minőségileg más magatartás, mert hiányzik belőle az önálló célokra vonatkozó döntés, s az azért (ti. az azzal járó kockázatért) vállalt közvetlen felelősség. Ez az, ami az utóbbira jellemző. A vállalkozás lényege tehát a kockázatviselés. Tudatosan vállalt, tervszerű tevékenység, amelynek számos gazdasági feltétele van. Mindenekelőtt ilyen a vállalatok viszonylagos gazda sági önállósága, az érdekeltségi rendszer és a gazdasági kényszer. A vállalkozás azonban nemcsak gazdasági, hanem szociológiai jelenség is. Szükség van ugyanis mindenekelőtt olyan emberekre, olyan vezetőkre, akik képesek és merik vállalni a kockázatokat. S természetesen olyan szellemű vállalati kollektívákra is, amelyek támogatják a vállal kozást. A'z MSZMP XI. kongresszusa és legutóbb a Központi Bizottság 1976 decemberi határozata, majd az országgyűlés téli ülésszaka is felhívta a figyelmet a vállalkozó szellem ösztönzésére. Az V. ötéves tervben megfogalmazott gazdaságpolitikai célok: a gazdasági egyensúly fokozatos helyreállítása, a gazdasági hatékonyság javítása, a termelési és értékesítési szerkezet átalakítása, valamint a meglevő tartalékok kihasználása csak úgy lehetséges, ha a gazdálkodó szervfezetekben a vállalkozási készség megerősödik. Ennek gazdasági feltételei ma jobbak, mint korábban. Jobbak, mert a népgazdasági terv céljait időben megismerhették a vállalatok; jobbak, mert a vállalatok rendelkeznek középtávú tervekkel és fejlesztési koncepciókkal; kedvezőbbek a feltételek, mert a gazdasági szabályozó- rendszerben most nem történik olyan változás, ami újabb bizonytalansági elemet vinne a gazdálkodásba, tehát bizonyos értelemben stabilizálódtak a gazdálkodás „játékszabályai”; és van világosan meghatározott hitelpolitikánk, amely a gazdasági egyensúlyt és a gazdasági hatékonyságot javító akciókat pótlólagos erőforrásokkal támogatja. A gazdaságirányítás kényszerítő elemei a vállalkozás irányába terelik a gazdasági szervezeteket. Bizonyos fejlesztési irányok és akciók megvalósítása elé tilalomfákat. korlátokat állított nél- dául a befektetések megtérülési idejének és a jövedelmezőségi követelmények normatív előírásával. vagy az értékesítés bizonyos irányokba való terelésével. Számos vállalat és szövetkezet gazdasági fejlődése és fejlesztési tervei azt a felismerést tükrözik, hogy a rutinszerű cselekvés, a „kitaoosott úton” való haladás, a megkopott módszerek kényelmes alkalmazása már nem elegendő, sőt céljaink elérését veszélyeztetik. A „kitaposott út” folytatása jelenti a legnagyobb bizonytalanságot és veszteségforrást. Merőben újszerű vezetői magatartást követel a termelésnek a gazdasági hatékonyság javulásával együtt járó növelése. S mivel gazdaságirányítási rendszerünk egyre szigorúbb, egyre nagyobb hatékonysági követelményeket támaszt, ez azt jelenti, hogy aki lemond a hatékonyság javításáról, az lemond a termelés fejlesztéséről is. Ez pedig egész gazdasági fejlődésünk ütemét fékezi. A vállalati szándékot kutató felmérések arra utalnak, hogy a vállalkozói készség új termékek, gyártmányok bevezetésében nyilvánul meg elsősorban. Sokkal kjsebb a készség a gazdaságtalan termelés megszüntetésére. Részben azzal függ össze az is, hogy az új gyártmányok bevezetése főleg az extenzív kapacitásfejlesztés és nem a gyártás- és gyártmányfejlesztés, a műszaki fejlesztés következménye. Ezért a vállalkozások irányát az eddiginél jobban kell az intenzív módszerek irányába terelni. Egyes vezetők ezt — találóan — úgy fogalmazzák meg, hogy befelé is vállalkozni kell. Hozzá kéll nyúlni a meglevő termelési szerkezethez, a meglevő vállalati irányítási és szervezési módszerekhez; fel kell tárni a vállalat gyártó eszközei jobb kij- használásában rejlő tartalékokat. A dinamikusan fejlődő vállalatok tapasztalatai arra utalnak, hogy szoros összefüggés van a vállalkozás, a kezdeményezőkészség és a vállalat szervezési színvonala között. Mivel a vállalkozás kockázatokat rejt magában, ez arra ösztönzi és kényszeríti a vállalatokat, hogy minél teljesebben igyekezzenek kihasználni belső tartalékaikat, mert ez mérsékli a kockázatot, növeli az elérhető eredményt. őr. Varga György Eredményesen teljesítette az 1976. évi tervét Nem kevesebb az idén sem a Békés megyei Beruházási Vállalat feladata A Békés megyei Beruházási Vállalat 1976-ban 800 millió forint értékű beruházást bonyolított le, ami 60 millió forinttal haladta meg a tervezettet. Ennek keretében 336 állami és 1016 OTP-társaslakás, Békéscsabán a Lencsési úton pedig 60 személyes bölcsőde, valamint orvosi rendelő épült. Elősegítette a vállalat a pécsi típusú, variálható kerámia paneles lakásépítés meghonosítását, melynek alapján elkészült az első 120 lakásos épületegyüttes alapozása a Kisszík utcában. A jelentősebb beruházásokhoz tartozik még a KÖJÁL-állomás építése, amely befejeződött. Ugyancsak elkészült Békéscsaba szennyvíztisztító telepén a mechanikai tisztító, amely napi 14 ezer köbméter szennyvíz befogadására képes: Mezőkovácshá- zán tűzoltószertár, Battonyán a 200 személyt foglalkoztató MOM- üzem, Nagyszénáson 75 , személyes, Telekgerendáson fes Kar- doskúton 50—50 személyes óvoda épült. Gyors ütemben építik az Újkígyós—Békéscsaba közötti 600 milliméteres főnyomóvezc. ket, amelyen már az idén naponta mintegy 25 ezer köbméter vizet juttatnak majd a m egy eszékhely re. Több mint 600 lakás építési területét és előközművesítését biztosította a vállalat. Folyamatban van a békéscsabai 240 személyes gyermekotthon és elkezdődött a 280 személyes szakközépiskolai és iparitanuló-kollégi- um építése. Készül a 10 emeletes, 82 lakásos garzonház a Munkácsy téren, valamint a Posta épülete (felső szintjén 31 lakással) a Tanácsköztársaság útja és a Szabadság tér sarkán, a Kastélyi szőlőben pedig elkezdték egy 60 személyes bölcsőde, valamint egy 150 személyes óvoda építését. A Békés megyei Tanácsi Tervező Vállalat elkészítette Békéscsaba területi vezető kórháza bővítésének a kiviteli tervét, amelynek az építési területét a beruházási vállalat előkészítette. Az idén a megyében a beruházási vállalat lebonyolításában befejeződik 540 állami és 910 OTP-társaslakás építése Békéscsabán, a Kastélyi szőlőben elkezdik egy 16 tantermes általános iskola építését, ami jövőre készül el. A Tompa utcában egy 75 személyes óvoda, Orosházán pedig 60 személyes bölcsőde, és 150 személyes óvoda, valamint 132 személyes középiskolai kollégium épül. Békéscsabán a MÉK Vállalat részére elkészül egy 390 vago- nos burgonyatároló. A vállalat által lebonyolításra kerülő építkezések kivitelezési költsége a tavalyihoz hasonlóan 800 millió forint. A tervezőcsopodt 1976-ban 100 millió forint értékű építkezés tervdokumentációját készítette el. Egyebek között 110 társasházi lakást, két 100 szemé, lyes általános iskolai kollégiumot, egy nyolc tantermes általános iskolát, óvodákat, bölcsődéket és három ABC-áruházat, valamint több üzemi és mező- gazdasági épületet tervezett. Az idén hasonló feladatokat hajt végre. Az elmúlt évi munka alapján a vállalat gazdasági eredménye mintegy 20 százalékkal magasabb a tervezettnél. A feladatát változatlan létszámmal oldotta meg, így lehetővé vált a bérek hat százalékkal való növelése, valamint az i6, hogy a dolgozókat korszerű munkaeszközökkel lássa el. I*. B. IWVWWWWWUVWWWltWWWWWWWWWVW WWWVWWWWWWWWWM Téli ntugyjaritás A békéscsabai Lenin Terme- j lőszövetkezet gépműhelyében a j leghamarabb munkába álló gépekkel kezdték meg a téli nagyjavítást. Ha az időjárás en- i gedi, a nagy teljesítményű gé- | pék azonnal hozzákezdenek a ] vetőágy simítózásához.' A K— j 700-as, a T—100-asok és a DT— | 75-ösök javításához az alkat- | rész rendelkezésre áll. A gép- t műhelyben felkészültek a javí- j tásra, a szükséges cserélendő ts j pótalkatrészek már régen a raktárba kerültek. A gépműhelyben az öntözőmotorokat is ebben az időben javítják, január végén az esetleges belvíz megszüntetésére készen áll majd az öt MA —200-as, a TO—300-as- és az MA—2500-as. Az IFA tehergépkocsikra a téli fej trágyázáshoz a műtrágyaszórókát szerelik fel, azonban itt már jelentkeznek az alkatrészgondok, az IFA-khoz filléres alkatrészeket nem lehet beszerezni. A termelőszövetkezetben a tervek szerint az első fél évben mintegy 2 millió forintot fordítanak gépjavításra. Javítják az E—512-es kombájnt I (Fotó: Demény) I I / f I / V
