Békés Megyei Népújság, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-04 / 2. szám

Napirenden a műszaki színvonal emelése

Házhoz szállított továbbképzés

A szakmai felkészültségről tárgyal a Dél-Békés megyei1 Tsz-Szövetség elnöksége

A meghívón 3 napirendi pont.

ként szerepelt, de a szövetség elnöksége december 29-én elsőként tárgyalta a műszaki színyonal emelésének alapfeltételét: asszak- munkásképzés és a továbbképzés iránt támasztott üzemi igényeket, lehetőségeket. Ezúttal a megye déli körzete volt érintve, de az ügy fontosságára és jó áttekintésére, valamint egy esetleges koordináció figyelembevételére ott voltak

a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályától, továbbá a megyében működő szakmunkásképző iskolák igazgatói. tehát mindazok, akik a legtöbbet tehetik e nagy horderejű közös feladat megoldására.

A középtávú terv idején a megye déli részén gazdálkodó tsz- ek 900 szakmunkás-növekedéssel számolnak. 1977-ben 240 új szakmunkás és 554 betanított munkás képzéséről szükséges gondoskodni. Hogy fejlődésében ez mit jelent, említsük meg az 1976. évi 220 betanított munkást és a 101 szakmunkást. A megye déli körzetében ugyanis ennyivel növekedett a tsz-ekben a műszaki színvonal. Kell. szükséges ez a feszített ütem. mert sürgős pótolnivalója van szinte valameny-. nyi termelőszövetkezetnek.

Plenter Lajos tsz-szövetségi - titkárhelyettes, a napirend előterjesztője hangsúlyozta: minden eddiginél fontosabb követelmény

a hatékonyság, a szervezettség, I a termelésben részt vevők szel- j lemi színvonala.

Az eszközökkel való jobb gazdálkodás nem képzelhető el jól és egyre jobban képzett, feladatát értő és jól ellátni tu í dó szakemberek, szakmunkások, betanított munkások nélkül.

Már 1976-ban is csak azok az I üzemek felellek meg az elébúk állított követelményeknek, ahol! a korszerű technikához párosult 1 a korszerű technológia és a kor követelményeinek megfelelő j munkaszervezés, ahol az eszkö- j zök működtetéséhez jól képzett j munkaerő állt rendelkezésre. j A vita nagyon aktív volt. Fel-; szólalt Bozó József, az újkígvósi { Aranykalász Tsz főmérnöke. Lip- ták András, a mezőkovácsházi Üi Alkotmány Tsz elnöke. Molnár Lajosné, a megyei tanács j mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának személyzeti vezetője, Pálfy György, a kétegyházi szak- j munkásképző iskola igazgatója, | Szántó István, Elek nagyközség tanácselnöke, Veraj János, a nagybánhegyesi Zalka Máté Tsz elnökhelyettese, dr. Komáromi Sándor, a békési szakmunkás- képző iskola igazgatója. Urban Vince a házigazda, a gyomai és i az eleki szakmunkásképző iskola í igazgatója, Horváth Pál, a tsz- 1 szövetség titkára. Varga Mihály, I az orosházi Űi Élet Tsz Állami- j díjas elnöke. Kelle Mihály a tszszövetség ellenőrző bizottságának elnöke, a telekgerendás! Vörös Csillag Tsz elnöke. Valamennyien ellenvetés nélkül egyetértettek az előterjesztéssel és azt sok-sok gyakorlati tapasztalattal támasztották alá.

Az iskolaigazgatók messzemenő támogatásukról biztosították a szövetség elnökségét a kísérleti továbbképzés szervezésében és lefolytatásában szerzett tapasztalatok. módszerek további széles körű felhasználásával. Pálfy József hangoztatta: úgy szervezik meg a betanított munkások és szakmunkások továbbképzését. ' hogy azok a termelésből ne hiányozzanak. A továbbképzés tehát ..házhoz, megy ’, olyan oktatókocsival, melyben szívesen foglalnak helyet a felnőtt dolgozók. De arról is szó volt. hogy

az üzemekben dolgozó szakembereket is be kell vonni az oktatógárdába mert az intézetek tanári kara létszámát tekintve kevés a megyében leien tkező oktat««! és továbbképzési igények kielégítésére.

A Dél-Békés megvei Tsz-szH- vetség elnöksége — jelentette be Báli István — a sza1,'munkáskénzés és továbbképzés szervezés jelentőségénél, az ülésen elhangzottak alapján tájékoztatja a tag tsz-eket.

D. K.

Ötmillió forintot fordít gépesítésre az Endrődi Szabó Szövetkezet

Dauber úr a divatlapot nézegeti. Ezúttal egy középkorú hölgyeknek illő, szolid ruhára esik a választás. Kivágatja a képet — es az. Ausztriában feladott boríték par nap múlva már az Endrődi Szabó Szövetkezetben. Hornok László elnök asztalán fekszik.

— A külföldi üzletfeleink általában divatlapból kiválasztott modelleket kérnek. Itt van például az osztrák Dauber-cég legutóbbi megbízatása — mutatja á szövetkezet elnöke a megrendelőt. — ami mindössze egy divatlapból kiszakított fotóból, és eg.v ehhez tűzött anyagminta- darabból áll.

— Ennek alapján, a modellezőnk, Somogyi István elkészíti a mintadarabot. Ha ez tetszik a megrendelőnek, küldhetjük az OKlSZ Laborhoz. ahonnan azután megkapjuk a széria szabásmintát. De azért nem ez az általános, a legtöbben a teljes műszaki anyagot is maguk küldik.

A mintaszobában nagy vitrinben ruhák, kiskosztümök, szabadidő-öltözetek. Inkább józan, csinos hétköznapi viseletre tervezték, varrták ezeket, semmint a legutolsó divat ’szélsősé- ( gei-szeszélvei szerint.

— Termelésünk jelentős há- i nyadát g bérmunka képezi. Az I

anyagot tehát a megrendelő! küldi — kalauzol tovább az el- j nők — így például a Szovjet - 1 unióba és Ausztriába az emlí- I tett cégnek női ruhákat, kiskosztümöket. az NSZK-ba. Svájcba nadrágot. Franciaországba kamaszkabátot, Holli^t- diába nadrágot és gyermekka- bátot varrunk. A nálunk készített ruházati cikkek 90 százaléka export, s ezen belül 30 százalék Szovjetunióba, a többi tőkés országokba kerül. Belföldre négy-öt millió forintnyi termelési értékben többek között betegingeket. műtősruhákat és hasonló ruházati cikkeket készítünk kórházak számára.

A munkatermekben két műszakban összesen 310-en dolgoz- I nak. Lányok, asszonyok és közülük minden másoctfk fiatal,

[ harminc év alatti.

— A másik nagyon lényeges adat — marad a számoknál Hornok László —. hogy a szövetkezet dolgozóinak 60 százaléka szakmunkás. Természete- ■ sen az utánpótlásról is nekünk kell gondoskodni. Évente 30 fiatalt iskolázunk be ipari tanulónak, az első. és másodévesek Gyomén, a szolgáltatóházban, a harmadikosok már itt, a mű- j helyekben sajátítják el a szakma gyakorlati részét. De a felnőtt dolgozóink közül is sokan

vállalkoznak szakmunkásvizsgára. Az idén például 21 felnőtt szakmunkás szabadult fel nálunk. A jobb szaktudás nVeg- mutatkozik a munka minőségében is. mi pedig azt valljuk a termelékenység és a jó munkakörülmények mellett fő a minőség.

S nem csupán szólam ez az endrődi szabóknál — bizonyítja. hogy a szövetkezet fennállása óta árut vissza még nerr. küldött egyetlen megrendelő sem.

Ennyit a jelenről. S vajon hogyan körvonalazódik a jövője ennek a jó hírű ipari szövetkezetnek?

— Szóba került már a termelékenység, a minőség és a munkakörülmények — tér át a tervekre az elnök. — Mindhárom tényező további javulását varjuk az V. ötéves terv időszakában végzett nagyobb fejlesztésünktől. A jelenlegi technikai szint nálunk most 50—60 százalékos — a tervezett mintegy 12 milliós beruházás meg valósítása után pedig 80—90 százalékos kell. hogy legyen. Az előbb említett 12 millióból 3 millió forintot fordítunk épületre. 5,5—6 milliót gépesítésre. Zárt technológiát alakítunk ki. ezért szükség van a szabászat épületének bővítésére. Ami a technológiái illeti, egyik tő célunk a vasalás korszerűsítése. A ma még zömmel kézzel 'vasalást automata- sorral helyettesítjük: az egyedi gözfejlesztést pedig központi váltja fel. amely elszívásos rendszerű lesz. tehát egészségesebb. kényelmesebb. Az auto- cfnatasor beszerzéséről mór tárgyaltunk. és rövidesen érkeznek is a vasalóidomok.

Az Endrődi Szabó Szövetkezetben a jelenlegi tervidőszak végére — 1975-höz képest — megduplázódik a termelés.

X. t.

Állami gazdaságok, termelőszövetkezetek!

A Biharugrai Halgazdaság felajánlja a területén levő

nád feles aratását

Jelentkezni lehet a gazdaság központjában, a halászati ágazatvezetőnél

A mi

élelmiszergazdaságunk

i.

A KÖZELMÚLTBAN tért haza nyugat-európai tanulmányújáról Sótyi János, a gyulai Munkácsy Tsz elnöke. Találkozott egy nyugatnémet mezőgazdasági szakemberrel, aki elragadtatással beszélt magyarországi tapasztalatairól, a mintaszerű nagyüzemekről: „Mi irigykedve nézzük a műszaki felkészültség és technika magyarországi térhódítását. Önöknél korlátok nélkül bontakozhat ki a jó gondolat, amely a termelés növelésére, az emberi élet tartalmasabbá tételére irányul.”

A múlt év telén járt a megyében dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmiszerügyi I miniszter. A megye vezetői- * vei tárgyalt az V. ötéves terv j célkitűzéseinek valóra váltá- j sáról. Érdemes feleleveníteni i a miniszter véleményét Dél- j Alföldről, Békés megyéről. | ..Olyan ez a megye az ország- nak, mint a Szovjetuniónak a kubányi körzet. Vagy: a piciny Hollandia Nyugat-Euró- j pának.”

Az ország 19 megyéje közül: Békés a legjelentősebb mező- gazdasági, élelmiszergazdasági tájegység. Itt van az ország mezőgazdasági művelésbe fogott területének 5.9 százaléka, j Erről a területről vásárolja j fel a népgazdaság a búza 10,7 j százalékát, a kukorica 10.3 j százalékát, a cukorrépa 15.4) százalékát, a napraforgó 15.8 j százalékát és az, állati. termé- | kék 10 százalékát. Közelebbről ez azt jelenti, hogy 100 közül 10-11 állampolgárt Békés megye lát el élelmiszerrel. Ez az arány nem rossz, különösen akkor, ha folyamatában ítéljük meg hazai változásainkat.

ÉLELMISZERGAZDASAGUNK az utóbbi 30 esztendő- j ben három forradalmat élt át. Az első a földreform volt, a második a mezőgazdaság szocialista átszervezése és a harmadik a tudományos techni- J kai előrelépés időszaka, amely I a mostani évekre esik.

Frank Ferenc, a párt megyei bizottságának első titkára a medgye.sbodzás—puszta- ottlakai Egyetértés Tsz 1976. évi kiváló szövetkezet ünnepségén eredményeink forrását : a következőkben határozta meg: . a magyar munkás-:

osztály hatékony politikai. kulturális és anyagi hozzájá- j rulásával teremtette meg a mezőgazdasági szövetkezetek eredményes gazdálkodásának feltételét, a mezőgazdaság: termelőerőinek és szocialista j termelési viszonyainak létre- j jöttét, megszilárdítását. Ez az : alapja a politikai hatalom j fundamentumát képező mun- ' kás-paraszt szövetség kiteljesedésének és állandó erősödé- i sének.”

Csak egyetlen adat ehhez: 1 a IV. ötéves terv idején 6,3 j milliárd forint beruházást kapott a megye mezőgazdasága az államtól, öt év alatt/kétharmaddal többet fordíthatott Békés megye saját gazdaságának fejlesztésére, mint 1966— 1970 között. Tulajdonképpen ezért esik az 1971—75 közötti évekre a megye mezőgazdaságának igazi nagy rekonstrukciója. A fejlett szocialista társadalom építésének programjához igy a mi megyénkben is jó kéretek teremtődtek. Gyakran mondják is: könnyű

a Békés megyeieknek, mert ott minden megterem. Ez igaz is, de csak azzal együtt, hogy minden egyes mázsa búzáért, kukoricáért, baromfiért, szarvasmarháért, juhért és vágósertésért nagyon keményen meg kell dolgoznunk, ismerve a Körösök térsége talajának makacs természetét.

A TERMELÉSI lehetőségek jó kihasználásával a mező- gazdaság a megye bruttó termeléséből az utóbbi évben 9,3 milliárd forinttal részesedett, Az 1970-es évek első harmadában ez a szám alig érte el az 5,5-6 milliárdot. És most, az V. ötéves terv idején aö.8 milliárd forint termelési értékre kereken kétmilliárdot programoztunk. Ugyanakkor a megye élelmiszeripara már 5-5.4 milliárd forint értéket termel évente. Ez az iparág lényegében az utóbbi két évtizedben fejlődött ki az MSZMP következetes iparfejlesztési politikája nyomán.

Az örömök mellett akadnak gondjaink is: a termésátlagok üzemek közötti és üzemen belüli szóródása rendkívül nagy; a munka eredményessége a szakosított állattenyésztő telepeken indokolatlanul nagy eltéréseket mutat. Ezek és még sok más a megye és a népgazdaság jelentős termelési tartalékai.

A nemrégiben lezajlott ifjúsági parlamenteken a fiatalok szóvá tették: szeretnének ugyanannyi gyermekgondozási segélyt a tsz-anyáknak, mint amennyit az iparban dolgozók kapnak. A családi ház építéséhez ugyanannyi szociálpolitikai támogatást várnak, mint amennyit a városi fiataloknak juttatnak. Mindennek a fedezete azonban még nincs meg. Magunknak kell megtermelni úgy, hogy a termésátlagok nagy szóródását megszüntetjük, a szakosított telepeken pedig a még eredményesebb gazdálkodást biztosítjuk.

MEGYÉNK gazdasági életének eredményei e gondok ellenére elismerésre méltóak. Valójában nagy léptekkel haladunk a többtermelés, a tudományos és a technikai forradalom útján. Tudjuk, hogy ez az út nehézségekkel terhes. Megoldásra váró gondok is kísérnek: sok a veszteség — mely nem törvényszerű —, adódnak emberi mulasztások, képzetlenség. Itt-ott érződik, hogy vezetőink egy része az újért nem akar kockázatot vállalni, keresi a probléma- mentes gazdálkodás útját. Pedig nekünk, a ránk bízott eszközökkel a társadalom anyagi alapjainak erősítéséért kell „kockáztatnunk”. Másképp nincs fejlődés, nincs előbbre- haladás.

Az elismerő szavak, melyeket az ország a külföldiektől, a megye a minisztertől, a megye vezetői pedig az MSZMP KB titkárságától 1976 őszén Békés gazdasági fejlődéséért kaptak, helytállásra, újabb eredményekre ösztönöznek.

A PÁRT megyei bizottsága megvizsgálta a gazdasági épi- tőmunkában kialakult helyzetet, és programot fogadott el eredményeink növelésére, az V. ötéves terv sikeres teljesítésére. A következőkben a program alapján megvizsgáljuk legfontosabb tennivalóinkat. Dupsi Károly